Békés Megyei Népújság, 1970. március (25. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-12 / 60. szám
fitég proletárjai, egyesüljetek i > megyei párt bi ZOTT SÁG és a megyei tanács lapja jm MARCnJS Tg., CSÜTÖRTÖK Ara: 80 fillér XXV. ÉVFOLYAM, 00. SZÁM A szakszervezet javaslata: A világ legjobbjai között M KozalkalmaaottaJc Szak- szervezete megvizsgálta a tanácsi ügyfélforgalom alakulását, különösen abból a szempontból, hogy a rövidített munkaidőben dolgozó ügyfelek fogadása nem okoz-e torlódást a tanácsi munkáiban. A Békés, Borsod, Komárom, Szabolcs-Szatmár megye és részben Pest megye járási, városi és községi tanácsainál végzett felmérés alapján megállapította a szakszervezet: alaptalan az az állítás, hogy a tanácsok idézéseikkel elvonják a lakosságot a munkától; az állampolgárok túlnyomó többsége ugyanis saját kezdeményezéséből fordul ügyének intézése végett a tanácsokhoz. Egyébként az ügyfélforgalom nagy része — a városokban negyven, a községekben ötven százaléka — a határozat jellegű okiratok kiállításával függ össze. Másik tapasztalat: az ügyfelek jelentős hányada nem jogi orvoslást, vagy hatósági eljárást igényel a tanácsoktól, hanem tájékoztatást, felvilágosítást A tanácsok erre nem minden esetben illetékesek, s az érdeklődőket gyakran kell más hatósághoz irányítaniuk. A szakszervezet ezért fontosnak tartja a már korábban javasolt tájékoztató irodák megszervezését a megyék és a jelentősebb városok tanácsainál (MŰT) Befejezés előtt tankötelesek összeírása A hé* végéig országszerte befejezik az 1963. szeptember 1. és 1964. augusztus 31. közötti időszakban született, vagyis az idén tanköteles korba lépő gyerekek összeírását. Az érdekelt szülő vagy a gyermek neveléséért felelős más személy március 15-ig köteles a lakása szerint körzetileg illetékes általános iskolában a gyermeket bejelenteni, majd júniusban beíratni. A nyilvántartásba vétel azért szükséges, mert az adatok ismeretéiben alakítják ki. az általános iskolák élsőosztályos tanulócsoportjait, s a várható létszámnak megfelelően gondoskodnak az oktatás személyi és tárgyi feltételeiről. A gyerekek felvételéről a kötelezően előirt orvosi vizsgálat eredménye alapján, döntenek. Aki tanköteles gyermekét a meghatározott időben nem íratja be, az szabálysértést követ el és háromezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. (MTI) Tegnap, március 11-én délelőtt jelentős tanácskozás színhelye volt Békéscsabán a megyei tanács nagyterme. Békés megye kukoricatermesztői ad tak egymásnak találkozót azért, hogy meghallgassák dr. Berkö János, a MÉM gabonaosztály helyettes vezetőjének és dr. Biacsi Imre, a Magyar Tudományos Akadémia Martonvá- sári Kutató Intézete igazgató- helyettesének előadását A kukoricatermesztés eredményei, várható iránya címmel. Figyelmre méltó adatok kerültek terítékre. Csomós István, a megyei tanács vb osztályvezetője megnyitójában arról beszélt, hogy 1967-hez képest 11 mázsával növekedett a termelőszövetkezetek kukoricaátlagtermése májusi morzsoltban számítva. A korszerű agrotechnikai eljárások alkalmazása mellett jelentős szerephez jutottak azok a hibridkukoricafajták, melyeket Martonvásá- ron állítottak elő. Növekedett a gépesítés színvonala is. A kuA tavaszi fórumra készülnek a kiváló „árujelöltek‘ Két és fél éve működik a kiváló áruk fóruma, amely eddig öt pályázaton 457 kiemelkedően jó minőségű és esztétikai tulajdonságú cikknek ítélte oda a megkülönböztető minősítő jelet. A fórum társadalmi elismerésének bizonyítéka, hogy helyet kapott a „25 éves a szabad Magyarország” című kiállításon is, ahol bemutatják a kitüntetett cikkek kollekcióját. A fórum arany színű, háromszögletű jelzését egyre jobban megismerik a vásárlók, bíznák az ezzel „márkázott” termékekben, s nem egyszer kifejezetten ilyen cikkeket keresnek. A kiváló „árujelöütek” most a tavaszi fórumra készülnek. A Kettős Körös Békésnél korlcatermesztésben elért eredménnyel Békés megye termelőszövetkezeteiben lényegében megszűnt a krónikus takarmányhiány. Ez rendkívül nagy eredmény, mivel korábban évente 4—5 ezer vagon takarmányhiánnyal küzdöttek a gazdaságok. Dr. Borkő János Békés megye kukoricatermesztésének eredményeit így értékelte: az ország második legnagyobb kukoricatermesztő tája. Az ország kukoricatermésének tíz százaléka innen kerül ki. Érthető, hogy az országos eredményt behatárolja a Békésben termett kukorica. Tavalyi terméseredményünkkel a világ legjobbjai közé kerültünk. A 37,9 mázsa hektáronkénti szemes termés a negyedik helyre léptetett bennünket az 1968-as ranglista alapján. Előttünk csak Olaszország, Franciaország és az USA áll. Itt hektáronként 45 mázsa szemtermést takarítottak beMinden lehetőségünk megvan a kukorica termesztés hozamainak növelésére. Az ország legtöbb kukoricát termesztő 10 állami gazdasága közül öt Békés .. megyei (Felsőnyomás, Orosháza, Mezőhegyes, Hidashát, Bánkút.) Az itt alkalmazott termesztési módszerekkel szövetkezeteink tovább növelhetnék eredményeiket Dr. Biacsi Imre előadásában felsorolt néhány termelőszövetkezetet, köztük említette a pusztaföldvári Dózsa Tsz-t is, amely a Dél-Békés megyei területen tavaly 41,6 mázsa hol- dankénti szemtermést ért el. Persze ennél az eredménynél jobbat mondhat magáénak a nádudvari Vörös Csillag, a ti- szaföldvári Lenin, továbbá a szabadszállási és az újszászi termelőszövetkezet. Tehát van tartalék, méghozzá a nádudvari 43 mázsához képest elég tetemes ! Ki kellene ezt a lehetőséget használni. Erre utaltak felszólalásaikban: Kovács József, a Hidasháti Állami Gazdaság igazgatója. Bordás Mihály, a békéscsabai Lenin Tsz főagro- nómusa és Körössy Zoltán, a Felsőnyomási Állami Gazdaság igazgatóhelyettese. D. K. Ezerkélszáz külföldi cég jelentkezett a BNV-re A HUNGEXPO-nál összesítés készült a Budapesti Nemzetközi Vásár várható hazai és külföldi kiállítói részvételéről, a vásár előkészületeiről. Az 1970. évi BNV-n eddigi jelentkezések szerint mintegy 1200 külföldi cég vesz részt, amelyek — a tavalyihoz hasonlóan — valamivel nagyobb területet foglalnak majd le árubemutatóik számára, mint a hazai kiállítók. A megáradt folyó magasan fürdeti a békési híd pillérjeit. (Foto: Demeny) Percek és forintok A vállalati nyereség tömege többféleképpen is növekedhet. L Ha több árut termelnek, értékesítenek, a bevételekkel együtt általában a nyereség is gyarapszik. 2. Ha a termelés, a forgalom összetétele a nagyobb nyereség- hányadú cikkek javára tolódik el, ugyancsak több haszonhoz jut a vállalat. 3. A több nyereség forrása lehet az árak emelése is. 4. Végül, de nem utcjlsósox- ban a megtakarított percek és forintok, az önköltség csökkentése szintén javítja a vállalat jövedelmezőségét. Érdemes a tavaly elért többletnyereség forrásait elemezve külön-külön vizsgálni e négy tényező szerepét. Minden bizonynyal az első három helyen említett tényezők — közülük is főként a termelés, a forgalom növekedése, valamint az áremelkedés — játszott döntő szerepet. A nyereségnövelésnek ugyanis ezek a nyilvánvalóbb, a gyorsabban igénybe vehető tartalékai. A vállalatokat nem szabad azért meggondolatlanul elmarasztalni, ha a nyereség növelésének bármelyik módjával is élnek. Az áremelés is lehet közgazdaságilag indokolt, belföldön például tartós áruhiány esetén. De még kevésbé szabad a vállalatokat azért elmarasztalni, hogy tavaly a világpiaci konjunktúra lehetőségeit kihasználva, emelték a tőkés exportárakat. Annak viszont semmiképpen nem örülhetünk, hogy a forintnak, a percnek, az önköltség csökkentésének ma még nincs elég becsülete a nyereség növelésében. Rövidlátó szemléletre vall ez, mivel a hosszútávú versenyképesség csak a korszerűbb, a jobb, az olcsóbb árukkal teremthető meg. Amíg a kereslet nagyobb, mint a kínálat, köny- nyen lehet termelésnöveléssel, sőt, akár áremeléssel is gyarapítani a nyereséget. De előbb- utóbb a kínálat lesz a nagyobb — a hazai piacon is ez a kívánatos —, s akkor elkerülhetetlen az ármérséklés. így is csak a korszerű, a kiváló minőségű áru talál gazdára. Ha őszinte önvizsgálatot tartunk, megállapíthatjuk, hogy a szigorú takarékosság elve ma még nem hatja át sem a vezetői döntéseket, sem a közgondolkodást Sőt, helyenként, hogy a vállalatok megszabadultak a keretgazdálkodás merevségétől, előfordulnak meggondolatlan költekezések is. Például a reprezentációs és propagandamunkában, a bútorcseréknél sokkal kisebb a forint becsülete a hivatalban, mint otthon, a magán- háztartásban. A vállalati nyereség viszonylag könnyen mozgósítható, nagy tartalékai hovatovább kimerülnék. Arra is számítani lehet, hogy a piac és a gazdálkodás feltételei is mindinkább megkövetelik az önköltség tervsze- már most takarékoskodnak a rű csökkentését. Így a jól vezetett, az előrelátó vállalatoknál pénzzel, anyaggal, idővel. Mindenekelőtt a vezetőktől a műszakiaktól, közgazdászoktól követelnek rendet, fegyelmet; s egyben anyagilag is érdekeltté teszik őket a jobb áron eladható és a gazdaságosabban gyártható konstrukciók, technológiák kialakításában, az ésszerűbb létszámgazdálkodásban és munka- szervezésben. Ha már az idén aszerint jutalmazzák, premizálják a dolgozókat és osztják el az év végi részesedést, hogy ki milyen mértékben járull hozzá a vállalati nyereség növeléséhez, akkor jövőre és azután sem jöhet meglepetés, mert az egész kollektíva jövedelmének további növeléséhez szilárd alapot teremtenek. IS, J.