Békés Megyei Népújság, 1970. március (25. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-01 / 51. szám
Közlemény a KGST VB 45. üléséről Moszkva Moszkvában február 24—27-én megtartottak a KGST Végrehajtó Bizottságának 45. ülésszakát. Az ülésszakon részt vett: Lcsezar Avramov, a Bolgár Népköztársaság minisztertanácsának elnökhelyettese, Frantisck Ha- mouz, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának elnökhelyettese, Piotr Jaroszewicz, a Lengyel Népköztársaság minisztertanácsának elnökhelyettese, Apró Antal, a Magyar Forradalmi Munkás—Paraszt Kormány elnökhelyettese, Dam- dingijn Combozsav, a Mongol > Népköztársaság minisztertanácsának elnökhelyettese, Gerhard Weiss, a Német Demokratikus Köztársaság minisztertanácsának elnökhelyettese, Gheorghe Radulescu, a Román Szocialista Köztársaság minisztertanácsának elnökhelyettese és Mihail Leszecsko, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége ml- j nisztertanácsának elnökhelyette- j se. A KGST Végrehajtó Bizottsá- j gának ülésein folytatták azok1 nak a kérdéseknek a megvitatását, amelyek összefüggenek a KGST-tagállamok közötti együttműködés további elmélyítése és tökéletesítése komplex távlati programtervezetének elő- ■■ készítésével, megvitatták egye- ; bek között a végrehajtó bizottság elnöke és a tanács titkára által előkészített javaslatokat e program mintavázlatáról, struktúrájáról és előzetes tartalmá- 1 röl, valamint esetleges jogi megfogalmazásáról. A végrehajtó bizottság határozatot hozott a jelzett anyagok további kidolgozásának rendjéről és határidejéről azzal, hogy azt ä végrehajtó bizottság 46. ülésszaka elé terjessze. M. Bajbakov, az első munka- csoport elnöke, a Szovjetunió j ' minisztertanácsának elnökhe- j lyettese, a Szovjetunió Állami Tervbizottságának elnöke a végrehajtó bizottság elé terjesztette a munkacsoport által elkészített anyagokat a KGST-tagállamok minisztériumai, hivatalai, gazdasági szervezetei, tudományos kutatóintézetei és tervezőirodái közötti közvetlen kapcsolatok megteremtésének elvei- ‘ ről, rendjéről, szervezeti, gazdasági és jogi előfeltételeiről a felek szerződéses viszonya, anyagi érdekeltségének növelése és felelőssége alapján. Ez a munkacsoport javaslatokat terjesztett elő az érdekelt országok által létesítendő nemzetközi szervezetek lehetséges szervezeti formáira és funkcióira vonatkozólag is. A végrehajtó bizottság jóváhagyta az e kérdésekről szóló beszámolót és elhatározta, hogy azt a tanács 24. ülésszaka elé terjeszti. A végrehajtó bizottság meg- ~ vitatott néhány valutáris-pénz- ügyi és külkereskedelmi kér- . dést, amelyet Bíró József, a külkereskedelmi kérdésekkel foglalkozó munkacsoport elnöke, a Magyar Népköztársaság külkereskedelmi minisztere, Walter Halbritter miniszter, e ■' munkacsoport alcsoportjának el- ’ nöke, a Német Demokratikus Köztársaság árhivatalának ve- ' zetője, V. Garbuzov, a KGST pénzügyi és valutáris állandó bizottságának elnöke, a Szovjetunió pénzügyminisztere, J. Tren- dota, a pénzügyi és valutáris munkacsoport elnöke, a Lengyel Népköztársaság pénzügyminisztere terjesztett élő. Egyebek között megvitatták a nemzetközi beruházási bank megalakitásár ról szóló egyezménynek és alapokmányának előzetes terveit A végrehajtó bizottság ülésszakán megvitatták továbbá a szocialista világrendszer gazdasági problémáival foglalkozó nemzetközi intézet tervét. A barátság és a kölcsönös megértés légkörében ülésezett a végrehajtó bizottság. Péter János hazaérkezett Péter János külügyminiszter, aki Pierre Harmel belga külügy- ] miniszter meghívására hivatalos látogatást tett Belgiumban, szombat este visszaérkezett Budapestre. Fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Púja Frigyes, a külügyminiszter első helyettese, Szilágyi Béla külügyminiszterhelyettes és a Külügyminisztérium több vezető munkatársa. A megérkezés után a külügyA Pravda a Földközi-tenger térségében kialakult feszültség okáról nemcsak, hogy nem kívánja felszámolni légi- és haditengerészeti támaszpontjait, hanem ellenkezőleg, mindent elkövet azért, hogy Spanyolországot megtartsa katonai gyakorlóterének. Az amerikai propaganda közben a közel-keleti helyzet rosz- szabbodására hivatkozik. Ürügyül használja fel továbbá „a NATO déli szárnya védelmének szükségességét. A Pravda cikkírója rámutat, hogy ezekkel az érvekkel nem lehet félrevezetni a világközvéleményt, amely jól tudja, hogy a Földközi-tenger térségében kialakult feszültség egyik fő oka az amerikai 6. flotta provokációs tevékenysége. Moszkva A Pravda szombati számában megállapítja, hogy az amerikai imperialisták tovább akarják élezni a Földközi-tenger térségében kialakult feszültséget. A cikkíró emlékeztet az amerikai külügyminisztérium szóvivőjének nyilatkozatára, mely szerint a líbiai amerikai katonai támaszpontok kiürítése kapcsán az Egyesült Államok engedélyt kapott a madridi kormánytól a spanyol területen levő amerikai támaszpontok felhasználására, i úgynevezett „gyakorlórepülósek- : re”. Világos tehát — hangsúlyozza' a cikk —, hogy Washington az amerikai—spanyol bérleti szerződés szeptemberi lejárta után i miniszter röviden így foglalta össze belgiumi útjának tapasztalatait: — Belga kollégám, Pierre Harmel úr meghívására utaztunk Belgiumba, aki három évzel ezelőtt vendégünk volt, tehát jóval az európai biztonsági értekezlet összehívását javasló budapesti felhívás közzététele előtt járt nálunk. Már akkori tárgyalásaink során is foglalkoztunk az európai biztonság kérdésével, s mostani megbeszéléseink egyik fő témája is ez volt. A másik pedig — ezzel szoros összefüggésben — országaink kapcsolatainak továbbfejlesztése. — Eszmecseréink nagyon őszinte, nyílt szellemben folytak, s végeredményben azzal a meggyőződéssel jöttem el Belgiumból, hogy érlelődnek a feltételek az európai biztonsági konferencia összehívására E cél elérése azonban még rengeteg tennivalót követek Vasárnap választások Ausztriában Bécs Deltái András, az MTI kiküldött tudósítója jelenti: Bécsi politikai körökben általában a kormányzó Néppárt abszolút többségének elvesztését és a szocialistákkal való koalíció felélesztését várják a vasárnapi parlamenti választásoktól. A konzervatív-polgári Osztrák Néppárt 1966-os meglepő győzelme után az ország történetében először egyedül kormányoz. Most döntő többsége (165 képviselőből 85) megtartásáért küzd, a sikerekben azonban nem bízik. A négy évvel ezelőtti győzelem jórészt külső tényezők, főként a szocialistáktól 150 ezer szavazatot elvont Olah-féle szakadár párt fellépésének volt köszönhető. Az időközben tartott helyi választásokon a Néppárt a szocialistákkal szemben mindenütt visszaesett, Klaus kancellár kijelentette, hogy újabb koalíciós kormányban nem vállalna szerepet Pompidou: Franciaország; nem változtat közel-keleti politikáján Vietnam; utcai harcok — botrány Utcai harcok törtek vietnami felszabadító harcosok és i, kormánymijicisták - között Saigon kínai negyedében, Cho-J Ionban, szombatra virradó éjszaka. Az erről szóló szűkszavú J közlemény szerint a felszabadító | erők egyik kis létszámú csapata géppuskatüzet nyitott a kor-' mányerőkre és gránátokat hajított közéjük. A támadás következtében öt kormány katona megsebesült Saigon belvárosában az éjszaka pokolgép robbant egy amerikai katonai klubban. A bomba két amerikai katonát és három dél-vietnamit sehesített. meg Plasztikbomba robbant egy saigond milieista laktanyában is, súlyos anyagi károkat okozva — jelentette egy dél-vietnami katonai szóvivő. Ismeretessé vált, hogy a hazafiak az éjszaka folyamán rakétákkal támadták meg a Bien Hoa-i légi támaszpontot, amely mindössze 24 kilométernyire fekszik Saigontól. Huszonnégy órán belül ez volt a második akció amerikai támaszpont ellen. A saigoni kormányzat szóvivője szombaton bejelentette, hogy hétfőn újratárgyalják a 46 éves Tran Ngoc Chau törvényhozó ügyét. Nemrég „távollétébem” — a képviselőház épületébe vette be magát — húszévi kényszer- munkára és vagyonelkobzásra ítélték, amiért négy év leforgása alatt nyolc alkalommal találkozott testvérbátyjával. (A képviselő bátyját a VDK-val való állítólagos együttműködés miatt szintén elítélték.) A saigoni szenátus különbizottságot állított fel a távolról sem meggyőző vádak megtárgyalására. A szenátus egyik tagja, egy no, a pénteki ülésen sírógörcsöt kapott, amikor szóba került, milyen körülmények között hurcolta el a rendőrség a képviselőházban menedéket kereső Tran Ngoc Chau-t. „Ügy megverték, mint a kutyát” — vallotta a képviselőnő, aki szemtanúja volt az eseményeknek. 5 Saigon Chau-t egyébként most zárt aj- kj: dél-1 ; tők mögött tovább vallatják. < * . A déli-vietnami szenátus pénteken nyilatkozatban ítélte él a kormányt, amiért a katonaság — a törvényhozás engedélye nélkül betört a képviselőházba A sajtó is gúnyos hangnemben ír az ügyről. San Francisco Pompidou francia elnök ame_ rikai országjáró kőrútjának első állomásán, San Franciscóban péntek este tizenöt San Franciscó-i zsidó vezető nyilatkozatot nyújtott át, a- melyben „megdöbbenésüket” fejezték ki amiatt, hogy „Franciaország Mirage-gépeket adott el Líbiának, miközben az 50 Phanton-gép Izraelbe szállítását befagyasztották”. Pompidou elnök válaszul a nyilatkozatra közölte, hogy Franciaország a közeljövőben nem szándékozik ‘változtatni közel-keleti politikáján. A 15 tagú küldöttség vezetője, Lawrance Goldberg később újságíróknak elmondta, hogy Pompidou elnök meggyőzte a küldöttség iagjait arról, hogy közel-keleti béke- törekvése őszinte. „A küldöttség azonban — fűzte hozzá Goldberg — nem ért egyet azzal a módszerrel, ahogyan Francia- ország ezt a béketörekvést meg akarja valósítani”. San Francisco Péntek este, néhány órával a fogadás előtt, amelyet Pompidou francia elnök adott a francia kolónia tiszteletére, ismeretlen telefonáló közölte, hogy a fogadás színhelyén bambát helyezték el. Az FBI az épületet gondosan átkutatta, de bombát nem találtak Pompidou a telefonbejelentés időpontjában a város másik részén tartózkodott liniHtnin Másfél milliós munkahelyesére Különös méreteket öltött, itt- ott már a jó ízlés határait is túllépte az utóbbi hónapokban a munkaerővadászat. A toborzó körútak összevisszasága, a gátlástalan ígéretek tömege, a „fejpénzként” fizetett bankjegyék gyanús zizegése, a gyárkapuban ólálkodó munkaerőcsábítók kísértései. Ez, pontosabban ez is van. Valóságos népvándorlási hullámok áramlásának lehetünk tanúi; a munkahelyváltoztatásók száma mértéktelenül megnőtt. Néhány jellemző adat: 1968-ban a szocialista szektorban másfél millió, — 1969-ben 1,6 millió volt a munkahelyváltozások száma; ennyi esetben szűnt meg, illetve keletkezett új munkaviszony. (Természetesen összegezett adatról van szó, amelybe az is beleértendő, hogy sókan többször változtattak ez idő tájt munkahelyet.) Figyelemre méltó az a tény is, hogy tavaly százezerrel nőtt a szocialista szektorban foglalkoztatottak száma, de e többlet alkalmazására másfél millió munkahelyesére közepette került sor. Ha arra gondolunk, hogy a ki- és belépés között szükségképp eltelik némi idő, nem túlzás feltételezni, hogy legalább egy Ganz-MÁVAG méretű üzem dolgozólétszáma van állandóan úton az elhagyott és a választott munkahely közötti Hiba lenne a munkaerővándorlást egyértelműen károsnak bélyegezni. A gazdaságirányítási változások kidolgozásakor eleve számoltak a munkaerővándorlás fokozódásával, hiszen természetes következménye lett volna ez, a népgazdaság kívánatos szerkezeti változásának, vállalatok differenciálódásának, a hatékony, illetve a rossz hatásfokkal működő vállalatok különböző intenzitású munkaerővonzásának. Könnyű belátni, hogy ha a gazdaságszerkezet korszerűsítéséről beszélünk, arról tehát, hogy a jót, korszerűt gyártó vállalatnak, iparágnak az átlagot meghaladó ütemben kell fejlődnie, abból értelemszerűen következik a munkaerővándorlás is. Tegyük hozzá, ez a vándorlás rendkívül előnyös lenne a népgazdaság számára, hiszen a hatékonyan, világszínvonalon dolgozó vállalatoknál egy dolgozó átlag nagyobb értéket — végső fokon több nemzeti jövedelmet — állít elő, mint a kevésbé jól, esetleg ráfizetéssel dolgozó ágazatokban. Az a népvándorlás azonban, amelynek tavaly és tavalyelőtt tanúi lehettünk, még nem minő. síthető teljes egészében ilyen kedvezőnek, noha az 1,6 milliós munkahélyváitásban természetesen a népgazdaságig g előnyös cserék is benne foglaltatnak. Az áramlás lényege azonban mégsem ez; ma még korántsem bizonyos, hogy az új munkaerőt alkalmazó vállalat eredményesebben, hatékonyábban dolgozik, mint az, ahonnan a felvételre jelentkező érkezett. Jogos a kérdés: mi az oka ennék a tömegméretű vándorlásnak? Nem könnyű válaszolni erre, mert az okok szövevényesek. A szakmai és a szélesebb közvéleményben is elterjedt az az egyszerűsíthető feltételezés, hogy kizárólag az úgynevezett átlagbérellenőrzés tavalyig érvényes rendszere vezetett a nagymérvű munkaerővándorláshoz. Kétségtelen, hogy ez sem hagyható ki a tényezők sorából, ámbár ha kissé közelebbről szemügyre vesszük az átlagbérellenőrzés hatásait, csakhamar kitűnik, mennyire rövidlátó volt az a vállalati munkaerőpolitika, mely erre a tényezőre alapozta foglalkoztatási stratégiáját Ismeretes, hogy a vállalatok azért is vadásztak az alacsony bérű dől-
