Békés Megyei Népújság, 1970. február (25. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-10 / 34. szám

Újabb okleveles gyógyszerészek kezdik meg a munkát megyénkben Baráti összejövetelt tartott tegnap délelőtt Békéscsabán a Gyógyszertár Vállalat most kezdő fiatal gyógyszerészei részére, akik nemrég szerez­ték meg az oklevelet, s fog­lalják el új munkahelyüket a gyógyszertárakban. Az idén hatan végeztek s vannak kö­zöttük ösztöndíjasok is. Az ünnepségen dr. Palovits Gyula igazgató, dr. Ragettli János főgyógyszerész, vala­mint a vállalati MSZMP és a szakszervezeti bizottságának képviselői meleg szeretettel köszöntötték a fiatalokat. A 4- Gyógyszertár Vállalat vezetői üdvözölték dr. Südy Györgyöt is, akit szombaton avattak Szegeden ünnepélyes keretek között gyógyszerész­doktorrá. Az új okleveles gyógysze­részek Gyulán, Sarkadon, Me- zőberényben, Battonyán és Mezőhegyesen kapnak beosz­tást. A mezőkovácsházi járás 1970. évi járási költségvetése A Mezőkovácsházi Járási Ta­nács Végrehajtó Bizottsága feb­ruár 12-én tartandó ülésén tár­gyalja meg többek között a já­rás 1969. évi költségvetési zár­számadását és az 1970. évi költ­ségvetés tervezetét A napiren­den szereplő téma előadója Föl­di János vb-elnökhelyettes, elfo­gadásra javasolja majd, hogy a tervezett 44 millió 556 ezer fo­rintos központi költségvetésből utak, hidak karbantartására 1 millió 192 ezer forintot for­dítsanak, a járási művelődési házak pedig összesen 2 millió 133 ezer forintot kapjanak az 1970-ös évben. Feri bácsi elbúcsúzott Meghatóan bensőséges ün­nepség keretében búcsúztatták Mezöberény nagyközségben nyugállományba vonulása al­kalmából dr. Hanzély Ferenc körzeti orvost, aki odaadó lel­kiismeretiéi, magasfokú hiva­tástudattal és a községhez való hűséggel 43 éven keresztül szolgálta a lakosság egészség­ügyét. A kedves ünnepségen dr. Taby László megyei főorvos meleg szavakkal mondott kö­szönetét a több mint négy év­tizedes áldozatos munkáért, és átadta' dr. Hanzély Ferencnek az Egészségügy Kiváló Dolgo­zója kitüntetést. Ezután a járás, a nagyközség vezetői és közvetlen munkatár­sai, az egészségügy dolgozói nyújtották át az ünnepeltnek a szeretet virágait és a sávbői jövő megbecsülés ajándéloait, mindig e kezdő szavakkal: „Kedves Feri bácsi...” A szeretet, az elismerés meg­nyilvánulásaira dr. Hanzély Fe­renc mondott köszönetét és arra kérte fiatal kollégáit, hogy mindig a legfontosabb feladat­nak tekintsék a lakosság egész­ségügyének szolgálatát. Búcsúszavaiból is a hivatás- tudat, az egészség védelme, a gyógyítás fontossága csendült ki, ezért kíséri szeretett közsé­ge lakosságának osztatlan meg­becsülése nyugdíjas éveiben is. OKI Az ipartelepítés huszonöt éve A felszabadulás előtt a magyar ipar területi elhelyez­kedésének fő jellemvonása az egyenlőtlenség és aránytalanság volt. Az iparilag fejlett főváros és néhány ipari centrum mellett más országrészek — pl. az Al­föld — úgyszólván teljesen ipar nélkül maradtak. E helyzet óha­tatlanul is gazdasági feszültséget okozott a néhány ipari gócpont és a mezőgazdasági területek között. E feszültséget az ipar rendkívül lassú fejlődése nem tudta féloldani. A második világháború hadi­kon junk túrái is hatása új ipar­ágak, új ipartelepek életrehívását eredményezte. A nagyobb ará­nyú fejlesztésre elsősorban a ne­héziparban, a nyersanyagterme­lésben és a korábban már ipa­rosodott területeken került sor. Az ipar elhelyezkedésének földrajzi aránytalanságai ezzel csak fokozódtak. A háború pusztításai éppen az iparilag legfejlettebb területeket sújtottak leginkább. A harcok elhúzódása és e területek ké­sőbbi felszabadulása tovább fo­kozta az ipar helyzetének sú­lyosságát. Világos, hogy ilyen súlyos előzmények után a há­roméves terv még nem irányoz­hatta elő a területi arányok lé­nyeges javítását. E terv döntő feladatát az adott helyzet dik­tálta: meg kellett szüntetni a háború okozta pusztításokat, károkat. Az újjáépítés alapvető; feltétele a gépek és berendezé­sek gyártása volt, amely elsősor­ban szintén a fővárosban össz­pontosult. A területi koncentrá- j lódást csak tetézte az államosí­tás után megvalósított profiliro- zás és specializál ás, valamint a gazdasagtalanul működő kisebb [ vállalatok megszüntetése. , E fonák helyzet megvállozta-, tásában jelentős, de nem döntői előrelépést hozott az első ötéves! terv. A szocialista iparosítási politika nagyarányú üzemépíí- kezéseket tett szükségessé. A! terv általános irányelveinek megfelelően — az ipari termelő­erők tervszerű és arányos elhe­lyezése révén — a népgazdaság optimális területi rendjének megteremtését tűztük ki célul. Ami a népgazdasági tervezésben szinte egyoldalúan uralkodó „ágazati szemlélet” és sági területeken is bontogatni kezdték szárnyaikat az új ipari centrumok. A második hároméves terv gyakorlatilag hasonló funkciót töltött be az elsőéhez. A célki­tűzések ezúttal az ellenforrada­lom okozta károk megszünteté­sére, a politikai és gazdasági konszolidációra irányultak s nem változtathatták lényegesen a termelőerőknek az előbbiek­ben vázolt területi rendjét. Er­re az időszakra esett viszont a tervszerű ipartelepítési politi­ka irányelveinek kidolgozása (MSZMP VII. kongresszusa, az 1960. évi párthatározat). A gazdaságföldrajzi helyzet új struktúrája hazánkban a II. ötéves terv során fejlő­dött tovább. A személyi kultusz és a revizionista irányzatok le­küzdése után bekövetkezett új helyzetben az ipartelepülési po­litika is új arculatot nyert. A megváltozott szemléletű politika már messzemenően figyelembe vetrbe az egyes országrészek te­rületi, gazdasági adottságait. En­nek az egészséges szemléletnek a gyakorlati alkalmazása tette lehetővé megyénkben például az Orosházi Üveggyár, a Békés­csabai Konzervgyár és hűtőház életrehívását, több más ipari lé­tesítmény bővítését, rekonstruk­cióját. Ennek az időszaknak új vo- írásaként jelentkezett az egyre szélesebb körű részvételünk a szocialista országok nemzetközi munkamegosztásában. Egyik nagy szocialista vállalatunk, a Dunai Cement- és Mészmű már a KGST égisze alatt épült. Ugyanilyen megfontolásból szü­letett meg a magyar—szovjet j alumínium-egyezmény, a nem-1 zetközi vi li amcsenergia-koope- j ráció és a Barátság Olajvezeték.! Mindezekben a szocialista ipari; termelőerők újszerű fejlesztése és területi elrendezése jut kife-: jezésre, honi viszonylatban és nemzetközi kapcsolatainkban I egyaránt. A második 5 éves terv egy másik jellemzője és vívmá­nya a tudományos alapokon nyugvó területi tervezés rend­szerének meghonosítása, amely az ipartelepítések egyedi terve­zése helyett a komplex tervezés módszerét alkalmazza. Ilyen megfontolás révén alakult ki több ipari kombinátunk. További mérföldköves előre­lépést jelent az ipartelepítési program végrehajtásában a har­madik ötéves népgazdasági terv időszaka, amelynek napjainkban is szemlélői és végrehajtói va­gyunk. Erre az időszakra esik — alapos, megfontolt előkészítés után — az új gazdaságirányítási rendszer bevezetése, amely tel­jesen új szemléletet kíván meg az iparvállalatok gazdálkodásá­ban s kihat természetesen az ipartelepítési politikájukra is. Ennek az új ipartelepítési po­litikának a szellemében szület­tek meg azok a konkrét intézke­dések, amelyeknek nyomán sok budapesti vállalat vidékre tele­pül vagy vidéki gyáregységet, telepet nyit Éppen a közelmúlt­ban vált ismeretessé a sajtóból az a törekvés, amelynek nyomán a közeljövőben az iparilag még mindig „elmaradottként” szá- montartott Szabolcs megye több fővárosi ipari létesítménnyel gazdagodik. Ám van ennek a tendenciá­nak egy másik megnyilvánulási formája is, amely szintén figyel­met érdemel. Ez utóbbi már élénk figyelemmel kíséri az egy- egy országrészen, földrajzi egy­ségen belül kialakult munkaerő­helyzetet, az ésszerű gazdálko­dás alapjául szolgáló lehetősé­geket és adottságokat. Egyéb okok mellett ilyen megfontolá­sok alapján létesített például a Békéscsabai Kötöttárugyár kon­fekciótelepet Békésen és Sarka­don, az idén pedig Mezőkovács- házán hív életre egy ilyen üze­met. Szólni kell végül arról, hogy az ipartelepítés hatásával hosszú időre, előre kell számol­ni. Ezért nem szabad szem elől téveszteni, hogy a további táv­lati — 15 és 20 éves — fejlesz­tési tervek kidolgozása reális alapokat teremt az ipartelepítési politika várható eredményeinek felmérésére, következésképpen az ipartelepítés esetei és komp­lex , irányvonalainak optimális megválasztására. Kazár Mátyás Pályázat testnevelési témára Hazánk felszabadulásának 25. évfordulója tiszteletére — az Országos Felsőoktatási Nevelési Munkaközösség, a Magyar Testnevelési és Sportszövetség, a KISZ Központi Bizottsága és a Magyar Testnevelési Főiskola Kutatóintézete pályázatot hir­det. A felhívásra olyan pályá­zatokat várnak, amelyek a fel­sőoktatásban folyó testnevelés­sel foglalkoznak, s eddig nyom­tatásban nem jelentek meg. Pá­lyázni lehet olyan önálló meg­figyeléseken, 'kutatásokon ala­puló tanulmányokkal, amelyek a hallgatók egészségügyi hely­zetét és testkultúráját, az éves, illetve féléves testnevelési program kialakítását, a testne­velési órák hatékonyságának fokozását, a testnevelési tan­szék módszertani, nevelési és szervezési tapasztalatait, a tö­megsport tartalmi és szervezeti megoldásait, valamint a szak­osztályokban folyó nevelési te­vékenységet dolgozzák fél. A pályamunkák terjedelme 20—40 gépelt oldal lehet, s a dolgoza­tokat ez év május élsejéig az Országos Felsőoktatási Nevelési Munkaközösség címére kell be­küldeni. A pályázat eredményét ez év június 30-án hozzák nyil­vánosságra. s a legjobbakat ju­talomban részesítik. (MTI) Ülést tart az SZMT elnöksége A Szakszervezetek Megyei Tanácsa február 13-án, pénte­ken délelőtt 9 órai kezdettel tartja elnökségi ülését Békés­csabán, az Univerzál Kiskeres­kedelmi Vállalat kultúrtermé­ben. A tanácskozáson először a szálláshelyeken lakók, valamint a vidékről bejáró dolgozók ne­velését, a velük való törődésről szerzett tapasztalatokat és fel­adatokat vitatják meg. Ezután a felszabadulási szocialista munkaverseny és brigádmozga­lom tapasztalatairól és idősze­rű tennivalóiról tanácskoznak, majd a megye szakszervezeti mozgalmi statisztikáját értéke­lik. az I. ötéves terv módosítása nem kedvezett a megalapozott ipar- telepítési politika kibontakozá­sának és torzulásokhoz vezetett. A gazdaságpolitika többnyire fi- _ gyeimen kívül hagyta az ország • természeti, gazdasági és műsza- ! ki adottságait. Az önellátásra, S elszigetelődésre törekvő, autar- í chikus irányzat került előtérbe, j amely — egyebek között — mel- E lőzte a szocialista nemzetközi 5 munkamegosztásban rejlő adott- ; Ságokat, lehetőségeket is. Ez a helyzet a beruházások « elhúzódását, oktalan szétforgá- • csolódását eredményezte s a ■ helyzetet tovább súlyosbította a E revizionista irányzatok fokozot- E tabb érvényesülése. Ennek kő- 5 vetkeztében sok megkezdett és : folyó — már jelentős anyagi ■ eszközöket lekötő — beruházást • leállítottak, anélkül, hogy mér- ■ legelték volna azok népgazda- l sági szükségességét. E hibák ellenére is lényeges ■ javulás következett be az ipar ■ földrajzi elrendeződésében. Ki- : alakultak az ipari jellegű kör- 5 zetek körvonalai (Borsod—Sajó- • völgy. Közép-Dunánitúl, sokol- • dalúbbá vált az egyes gazdasági • körzetek struktúrája, összetétele, ■ szerkezete. Az első ötéves terv* sajátos eredménye, a fokozot- : tabb iparosítás révén felépült » több új szocialista város (Duna- j újváros, Kazincbarcika, Várpa- jj lota. Komló), nem különben a ■ várossá, jelentős gazdasági góc-: cá nőtt Tatabánya és Ajka. • Mindezek mellett a korábban E 5 iparilag elmaradott mezőgazda- * 1. ősz van. A naptár 1944. októ­ber 23-át mutatja. A kelet-po­rosz tavak felett vastag ködfel­hők csüngnek. A Führer Rastenburg melletti főhadiszállásán nyugtalanul jár­kálnak fel-alá az OKW (Ober­kommando der Wehrmacht == a Wehrmacht főparancsnoksága) vezetői: Keitel, Jodi, Guderian, de Maiziere. Délután 3 óra. A tanácskozóterem asztalain tér­képek, a falakat is térképek bo­rítják. Az ui-aknak várniuk kell. A legfontosabb személy még nincs itt. 15 óra 25. Hitler megjelenik. Feltűnően nyugodt és kiegyensú­lyozott. A Morell által beadott szokásos délutáni injekció meg­tette hatását. A vezérkar vi- gyázban áll, Keitel vezértábor­nagy jelenti: „Mein Führer, a helyzet megbeszélésére megje­lentünk.* A térképek tanulmányozásá­hoz azonban még nem lehet hozzákezdeni. Hitler a mellén lévő zsebben kotorászik és bosszankodva jegyzi meg, hogy nincs nála a szemüvege. Rövid­látó. A nyilvánosságnak azon­ban erről semmit sem szabad tudnia. ,,A szemüveget!” — ki­ált fel valaki. Egy segédtiszt el­rohan, s pillanatok múlva visz- szatér a Führer szemüvegével Hitler beszélni kezd: „A bol­sevista szörnyet rövidesen visz- szakergetjük az ázsiai sztyep­pékre!” Félbeszakítják. Az ajtót fel­rántja valaki. Egy ezredes zuhan be, izgatottan liheg, kezében pa­pírt lobogtat. Képtelen rá, hogy szabályosan jelentsen. Tehetet­lenül dadog: „Mein Führer... rá­diótávirat a frontról... az ellen­ség... az oroszok jönnek!” Az urak meghökkenve és kínosan tekingetnek egymásra. Ez a fic­kó őrült! Az I. Bjelorusz Fronthoz tar­tozó 37. szovjet hadsereg részel átlépték Kelet-Poroszország észa­ki határait. A Führer főhadi­szállását veszély fenyegeti. Hit­ler szemében felháborodás és harag. Dühösen jelenti ki: „Ke­let-Poroszország az utolsó em­berig védekezni fog!” S utána „a birodalom első katonája'' gyorsan szállására siet, 1945. Űjév. A birodalom nagy­jai a Führer Ziegenberg (Hes­sen) melletti új főhadiszállásán gyülekeznek. Hitler fogadja Schömer vezértábornagyot, a „vas Ferdinándot” és kitünteti a kardokkal, gyémántokkal és tölgyfalombbal ékesített vaske­reszt lovagrendjével. Utána a hírhedt repülőezredes, Rudel következik, aki a Führer ál­tal nemrégiben alapított tölgy­falombbal ékesített arany lo­vagkeresztet kapja. Kint tombol a háború. Az in­vázió kezdete óta Keitel vezér- tábornagy, Montgomery tábor­nagy és Eisenhower tábornok rádiótáviratokat vált egymással. Keitel száznapos fegyverszüne­tet javasol a nyugati fronton, ahol 76 hadosztály van. A fő­parancsnokságnak szüksége van rájuk, hogy keleten vethessék be őket. Annak érdekében, hogy a nyu­gati szövetségeseket tárgyalá­sokra késztessék, valamennyi, még rendélkezésre álló harci és bombázó repülőgépet — bjqc-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents