Békés Megyei Népújság, 1970. február (25. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-10 / 34. szám
Á tanulság is legyen konkrét Korábban az volt a gyakorlat, hogy a problémákról általánosságban beszéltünk. Ha valahol baj volt, összehívták az érdekelteket és egy egész járásra szóló értekezletet tartottak. Mindenkit tájékoztattak arról, hogy általában mit tapasztaltak és azután a tanulság levonása mindenkinek saját feladata volt. A gazdaságszervezés mai időszakában már nem időszerű a* ilyen fajta véleménymondás. Nem időszerű márcsak azért sem, mert a vállalati gazdálkodás eredményei konkrétak, forinttal mérődnek. Az eredményekről és hibákról két okból is nyíltan kell beszélnünk. Az egyik ok: az eredmények elismerésének ösztönző hatása van. A másik ok: a hibák feltárása, megszüntetésének fontossága, az eredményességre törekvés előmozdítása, társadalmi érdek. Tulajdonképpen ebből az alapállásból közelítik meg megyei, járási szerveink gazdasági és társadalmi életünk formálását. Munkájukban előtérbe került a differenciálás, s ennek megvalósítása olyan módon is, hogy 3 azonos profilú vállalat között, eredményük alapján különbséget tesznek. Ez mindhárom vállalatnak előnyös. A legjobbnak azért előnyös, hogy elért eredményeit tovább növelje, a középsőnek azért, hogy az elsőt utói jrhesse, a harmadiknak pedig a középső előnyének befogása lehet a célja. Ha nem tennének különbséget a három vállalat között, bizonyára elejét vennék az egészséges gazdasági verseny kibontakozásának. Ha a vállalati vezetők nemcsak általánosságban, hanem főbb vonásaiban is ismerik egymás gondját-baját, úgy dolgoznak, hogy lehetőleg elkerüljék az azonos hibák előfordulását. Amióta vállalati vezetőink felismerték az információ jelentőségét, azóta egyre kevesebb- szer veszik rossznéven, ha a termelés eredményeiből összeállított néhány jellemző adat alakulását, hatását az üzemre és a társadalomra nézve velük megvitatják. Ezekből a beszélgetésekből azután az önállósággal járó felelősség alapján levonják a következtetést: tovább vizsgálják a felvetett témát, vagy pedig intézkednek. Gazdasági vezetőink most már egyre jobban igénylik a konkrét vélemény-nyilvánítást. Ezzel időt, fáradságot takarítanak meg, s így nagyobb részt tulajdonképpeni - megbízatásuknak élhetnek. Az őszinte és a nyílt beszéd azonban ma még nem mindenkinek kenyere. Gyakori egy-egy értekezleten: a főosztály vezetőkartárs nincs itt, de majd neki is megmondjuk és a felszólaló a főosztályvezető távollétében elmondja mindazt, amit jelenlétében elhallgat. Bántó az ilyen hang, de legalább -ennyire bántó, ha egy párttitkár mondja: „Konkrétan nem akarom mondani”. Hát akkor minek mondja! ' De miért is kerülik egyesek a nyílt és őszinte beszédet? Nyilván azért, mert amit mondani akarnak annak igazáról, helyességéről nem győződtek meg. Egy-egy megbeszélés alkalmával „bedobnák” valamit, ami vitára adhat okot, s ezzel mellékvágányra terelik a beszélgetést. Szükségtelen vitát provokálnak, ellentéteket szítanak. A konkrétan nem akarom mondani felfogás mögött nem őszinte érdekek húzódnak meg, hiszen, ha valaki valamit nem akar nevén nevezni és mégis mondja, tulajdonképpen felismert egy bizonyos helyzetet. Mivel véleményét érdemben mégsem fejti ki, a közösségi munka eredményének gyors, hatékony kibontakozását gátolja. A felsőbb szervekben ezekért néztek szembe a gondolatokat általánosságban ébresztgető felfogással. Az eredmény máris érezhető. Differenciálják a vezetők munkáját, termelőüzemeinkben, intézményeinkben. Megmondják a vezetőknek; hogy közülük kiket, miért tartanak jó munkaerőnek, s kinek milyen arányban kell képeznie magát, hogy jó munkaerővé válhasson. Helyes lenne ezt a szemléletet a dolgozók körében is általános gyakorlattá tenni. gondolati anut — koncentrált támadásra vertették be az amerikai repülőterek ellen. „Teutoni- cus-akció” néven ismert vállalkozás sikere kétes volt A teljesen meglepett amerikaiak nagy vereséget szenvedtek ugyan, a támadók azonban visszaútban saját légvédelmi ágyúik gyilkos tüzébe kerültek, mert nem tájékoztatták őket a bevetésről. Csak kevesen úsztak meg ép bőrrel. A fasiszták, nem egészen 45 perc alatt elveszítették támadó repülőgépeik 80 száDupsi Károly 19 iiuMumMinmmnnmnHiiHnHi zalékát E csapós G őringet, a légierők parancsnokát olyan súlyosan érintette, hogy szó nélkül hagyta el kíséretével a Führer főhadiszállását és — Felső-Bajorországba sietett újévi vadászatra! • „Ahogyan a főnix madár hamvaiból újjáéled, úgy bontakozik ki a romokból a német akarat, hogy újat teremtsen.” A német nép sohasem fog kapitulálni. E szavak a Führer újévi beszédében hangzottak el. A „neműit!« és Gőring marsall (a felvétel 1939 májusában készült.) Modern épülettel gazdagodik Szarvas Földgázfeldolgozó üzemek Algyőit 600 millió forint az idei beruházásokra jAz algyői szénhidrogén-me-1 100 milliós beruházással épülő dence olajipartélepeinek ki- központi olajgyűjtő tankállo- alakítására az idén 600 millió más már ez év közepén meg- forintot fordítanak, s ezzel kezdi működését. Ez 11 kisebb együtt az eddigi beruházott összeg ■ megközelíti majd a kétmilliárd forintot Az első nagy objektum, a Új rovat a Magyar Mezőgazdaságban A Magyar Mezőgazdaság Információ-i 1970-ben új rovattal bővül. Havonta egyszer 6—8 oldalon a háztáji és ház körüli gazdaságok jogi, szervezési, beszerzési és értékesítési kérdéseivel foglalkozik és ezekben a kérdésekben ad tanácsot, útmutatást. A háztáji és ház körüli gazdaságokkal foglalkozó információk a Magyar Mezőgazdaság január 21-én, február 11-én és márciustól kezdve a hónapban megjelenő első számában olvashatók. A háztáji és ház körüli gazdaságok információival foglalkozó rovat hirdetéseket és apróhirdetéseket is közöl. aet lelküsmereíére” hivatkozott. A frázist frázis követte a mikro- ; ionban, s csupán a Royal Air j Force-ot és az amerikai légi- ■ haderő főparancsnokságát 5 (USAF) felejtette ki a számitá- ! sából Hitler. Ott éppen az utol- : só intézkedéseket tették a bajor j városok bombázására. A követ- ■ kező 24 órában foszfor- és rob- í banóbombák ezrei hullanak : majd Nümbergre, a város füst- ; be és hamuba fullad. ■ 1945. első napjaiban Goebbels • sem maradt tétlen. Mint a „to- : tális háború folytatásának telj- * hatalmú birodalmi megbízott- • ja”, szolgálati úton, a nemzeti j szocialista párt körzeti vezetőin ; keresztül jelentette be, hogy j újabb élelmiszerkorlátozás lép j életbe. Egyidejűleg a legtelje- j sebb takarékosságra szólítja felj a lakosságot a harcoló csapatok ■ érdekében. Hitler közvetlen környezeté- j ben csupán egy valaki volt, aki : teljes nyugalomban igyekezett ; élvezni újév napját; Hess utód- » ja, Martin Bormann, az egykori : mecklenburgi jószágigazgató, i Visszavonult magánlakosztályá- ■ ba. Egy üveg hőn szeretett Na- ■ póleon-konyak mellett, levelet : írt feleségének Obersalzbergbe. : Sorai megmaradtak az utókor • számára: „Kedves Gerdám! ! Gondoskodj róla, hogy legyen : elég mézed a bunkerban. Hol j vannak egyébként a méhkasok?” • Bormann ^méhkasai biztonság- • ban voltak. (Folytatjuk) gyűjtőállomás olajának és földgázának „tranzittelepeként” működik majd, automata vezérléssel. Ezzel egyidőben helyezik üzembe a francia gyártmányú földgázfeldolgozót, melynek j szerelését megkezidték. A 280; millió forintos költséggel ké-1 szülő üzem egyebek között propán-butángázt is előállít majd. Az úgynevezet szabadgázok — tehát a kizárólag gáztermelésre képzett kutak termelésének — feldolgozására, ugyancsak negyedmilliárd körüli összegből, egy másik üzem épül. Gyors ütemben épül a 6000 négyzetméter alapterületű központi üzem is, a 2000 adagos konyha, az étterem, a cukrászati üzem és a bisztró. Megyénk legifjabb városa, ban, Szarvason, a napokban fejezik be az Árpád-szálló é» a városi tanács közötti területen a képen látható három- emeletes irodaház alapjainak lerakását. A modem épület Pauló László tervezőmérnököt és csoportját speciális feladatok elé állította. Ugyanis az irodákon kívül az állami gazdaság laboratóriuma is az épületben kap elhelyezést. Az épület egyben szép példája is az ösz- szefogásnak, mivel négy szerv közös irodaháza. A takarékszövetkezeten, állami biztosítón és az állatforgalmin kívül az állami gazdaság is itt kap helyet. A közel tízmillió forintos beruházás terveit' arányosan osztották el. Az épületben az irodák jó • és praktikus elhelyezésén kívül a tervezők messzemenően gondoskodtak megfelelő kommunális és szociális helyiségekkel az itt dolgozókról. Rózsavölgyi FARSANGI iqW&Vj 2.
