Békés Megyei Népújság, 1970. február (25. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-01 / 27. szám

Harmincegyezer fiatalt várnak a szakközépiskolák A szakközépiskolák iránt évről évre növekszik az ér­deklődés. Ennek figyelembe­vételével állapították meg az illetékesek az idei felvételi keretszámokat. A Művelődés- ügyi Minisztérium szakokta­tási főosztályán az MTI mun­katársának elmondották, hogy az 1970—71-es oktatási évben a különböző szakközépiskolák első :osztályaiban 31—32 ezer fiatal kezdheti meg tanulmá­nyait. Ez csaknem 50 száza­léka a középiskolák nappali tagozatára felvehető összes elsős diákok számának. A szakközépiskolák ma már 37 féle szakra képezik a tanuló­kat A művelődésügyi miniszter — az érdekelt főhatóságok­kal egyetértésben — szabá­lyozta a felvételek lebonyolí­tását. A leglényegesebb tud­nivalók a következők: alap­vető feltétel a tanuló egész­ségügyi alkalmassága a vá­lasztott szakra. A szakközép- iskolába jelentkező fiatalok az egyes szakok jellegének megfelelő speciális orvosi vizsgálaton is részt vesznek. A felvételről történő döntés­nél az általános iskolákban elért tanulmányi ere B lény vizsgálata a VII-es év végi és a VIII-os félévi átlagra, s különösen a választott szak­emberek szempontjából fon­tos alapozó tantárgyakban el­ért tanulmányi, eredményre terjed ki. Ilyen például ipari szakközépiskolák esetében a számtan és a fizika, mező- gazdaságiaknál a kémia és az élővilág. Figyelembe veszik, természetesen a tanulók sze­mélyiségének egész fejlődé­sét, családi körülményeit, szociális Helyzetét is a felvé­teli kérelem elbírásálánáL A jelentkezőket a szakkö­zépiskola igazgatója a tavaszi szünetben behívja annak megállapítására, hpgy a szak­iránynak megfelelő, legfel­jebb két alapozó tárgyból mi­lyen ismeretekkel rendelkez­nek. Ez alkalommal a tanulók szakmai rátermettségét is vizsgálják, egyszerű gyakor­lati feladatok megoldása út­ján. A miniszteri rendelke­zés értelmében, ha a jelent­kező méltánylást érdemlő, igazolt ok miatt nem tudott a tavaszi szünetben a gyakor­lati feladatok megoldásán részt venni, számára új idő­pontot kell kitűzni, és felvé­teléről á panaszok elbírálásá­val egyidőben döntenek. A szakközépiskola igaz­gatója a felvett és elutasí­tott tanulók névsorát köteles a döntéstől számított nyolc napon belül megküldeni az érdekelt általános iskoláknak. A felvételt elutasító határozat , ellen, annak közlésétől szá­mított 8 napon belül — fel­lebbezni lehet a szakközép­iskola irányító szervéhez, de a fellebbezést a szakközép- iskola igazgatóiénál kell be­nyújtani. (MTI) és Ifjúságvédelmi Napok megyénkben A gyermek- és ifjúságvéde­lemről a további feladatokról tanácskoztak január 29-én Bé­késcsabán a megyei tanács nagytermében a különböző fó­rumok képviselői. A gyámügyi szervek, tanácsok képviselői mellett részt vettek ezen a ta­nácskozáson a Hazafias Nép­front, a Nőtanács, a KISZ, a megyei rendőr-főkapitányság és más szervek képviselői is, akik­nek szívügyük a gyermek- és ifjúságvédelem. A tanácskozáson Korbács László ügyrendi titkár tájékoz­tatta a részvevőket az elmúlt évi munkáról és ismertette a további, feladatokat, illetve a megyénkben május 13 és 27 között megrendezésre ' kerülő Gyermek- és Ifjúságvédelmi Napok szemezésével kapcsola­tos tennivalókat és'a megyei ta­nácskozások, ankétok program­ját. Többek között beszélt a Gyer­mek- és Ifjúságvédelmi Napok céljáról: A leglényegesebb a társadalom figyelmét ráirányí- . tani e munkára és megértet­ni az emberekkel, hogy egyet­len gyermek élete, körülményei sem lehetnek közömbösek szá­munkra. Cél az is, hogy a köz­vélemény elé tárják a felsza­badulás óta eltelt 25 év ered­ményeit. azt az áldozatos mun­kát, amit a különböző szerveik aktívái végeznek. A különböző rendezvényeken pedagógusok, gyámügyi elő­adók, jogászok és más szakem­berek tartanak majd előadá­sokat. Reprezentatívak lesznek a megyei tanácskozások. A megnyitóra május 13-án Békés­csabán, a megyei tanács nagy­termében kerül sor, ezt köve­tően, május 15-én a megyei nő­tanács pedagógiai bizottsága tart kibővített ülést: A társa­dalom feladatai a gyermek- és ifjúságvédelemben címmel. Ér­dekesnek ígérkezik a május 17-i gyularemetei összejövetel, ahol nevelőotthoni állami gondozptt gyermekek találkoznak olya­nokkal, akik szintén gyermek- otthonban nevelkedtek, s ma az élet különböző területein megállják a helyüket. A gyermek- és ifjúságvéde­lemben nagy szerepe van a munkahelyi vezetőknek és az ott működő bizottságoknak. Május 19-én éppen ezért az üzemek, vállalatok, állami gaz­daságok és termelőszövetkeze­tek képviselői tanácskoznak. A megyei tanács művelődésügyi, egészségügyi és munkaügyi osz­tályának szervezésében május 20-án szintén tanácskozásra ke­rül sor, melyen a csökkent munkaképességű fiatalok hely­zetéről lesz szó. Május 21-én Gyulán, a Megyei Bíróságon ügyészek, bírók, gyámügyi fe­lelősök és a rendőrség képvi­selői találkoznak. Itt a fiatal­korú bűnözésről tárgyalnak. A rendezvénysorozatot egy nagyszabású találkozó zárja, melyet május 27-én Békéscsa­bán tartanak, és, ahol megbe­szélik a Gyermek- és Ifjúság- védelmi Napok tapasztalatait. Ugyanekkor megjutalmazzák a kimagasló munkát végző aktí­vákat. A tanácskozáson több javas­lat hangzott el, a résztvevők el­mondották, hogy a városokban, iárásokban hasonló összejöve­teleket rendeznek, illetve a te­rület jellegének megfelelően tartják a különböző rendezvé­nyeket. a- j. Weisz Jenő szabó sok vihart megért. Megjárta az aus- witzi halállabort feleségével együtt. Ök is ötvenéves év­fordulóra készülnek: az aranylakodalonira. ímtöl. A jó cipő dicséri a mes­tert. Ősz hajú néni nyit be óvato­san. A felesége. Aranylakoda­lomra készülnek, meg kell be­szélni a teendőket. Ilyen ember Vlcskó bácsi. Keveset beszél, de kezében a munka egy percre sem szünetel. Vlcskó Mihály csizmadiames- ter és felesége a Percei utca kettőben ugyanilyen ünnepre készül. Amikor belépek az aj­tón, egy' pillanatra fölnéz. El­mondom, ml járatban vagyok. — Minek az — mondja és to­vább folytatja félig megkezdett munkáját. Nehezen melegszik fel, bizalmaüan. Próbálom szó­ra bírni. — Hány éves, Vlcskó bácsi? — Hetvenkilenc. — Milyen volt az út idáig? — Hosszú Most már nagyon hosszú. Elfáradtam, a szemem is megrokkant. — Mikor kezdte? — Tizenkét éves koromban mentem inasnak. Három év múlva segéd lettem. Azóta dol­gozóm a szakmában. Szűkszavú ember. Csepregi Károly, a KIOSZ járási cso­'Bütykös, munkában megkeményedett kezek. Fáradt tekin­tetek. A szemek fél évszázados munka kamerái. Két világhá­borút megértek. Harcoltak és veteránok lettek, a munka vete­ránjai. Békéscsabán élnek, dolgoznak ma is. Négyen az iparo­sok közül. vezett munkás volt. Az ATmási térre jártak a Szabók Szakszer­vezetébe. Békéscsabán 1920 óta laknak, azóta a lakosság rendelkezésére áll. Munkáját dicséri az első díj, amit kiállításon nyert Békéscsa­bán. A helybeli szakszervezet­ben is tisztséget viselt Évekig a Hazafias Népfront II. kerületi Bizottságának vezetőségi, illetve elnökségi tagja volt. Tisztséget most nem visel, már fáradt. Az ötvenévi munka nyomja vál­lait — az ecetgyarat nuszonot év­vel ezelőtt szereltem föl har- madmagammal. Most is műkö­dik, Pestről kaptam érte dicsére, tét. Dolgoztam a Május 1 Tsz- nek, a Kossuth Tsz-nek. A föld­művesszövetkezet szeszfőzdéje is az én munkám. Sokfelé dolgoz­tam, még külföldön is. A Szemere utcában egy taka­ros ház falán szerény cégtáb­la: Penyaska Mátyás cipész­mester. Rendezett udvar, a ház környéke a benne lakókat dicséri. A műhelyben a mes­terember. Meglepődik, ami­kor elmondom, mi járatban vagyok. — Nyolcéves koromban kezd­tem a szakmát s dolgoztam ti­zenkét évesen, mint segéd — kezdi. — Nem sokáig, jött a ti- zennégyes háború. Mindig jó rajzoló voltam, már a tanonc­iskolában kitüntettek. Ennek köszönhetem, hogy a katonaság, nál dandárműhely-vezető lehet­tem. Dolgozhattam a szakmá­ban." A forradalom itt ért Bé­késcsabán. 1920-ban folytattam az ipart mint mester. Azóta egyedül dolgozom, csinálom a cipőket. Hol újat, hol meg javí­tom a „beteget”. Az elismerést mindig megkaptam a rendelő­portjának titkára mondja el később a többit: A KIOSZ-ba az elsők között lépett be, 1948 óta tag. Szerény ember, a mun­kája dicséri. Ha azonban tenni kellett valamit, rá lehetett szá­mítani. Még tíz évvel ezelőtt is aktívan részt vett a társadalmi munkában. Ott volt a köves út építésénél is. Csergő Ferenc kádármester temperamentumos ember. Be­szél a múltról, a munkáiról. Kérdéseimre nagy halom fényképpel és igazolvánnyal válaszol. Kitüntetéseket rak elém. — Sok kitüntetése van Cser- gá bácsi. — Sok mindent csináltam a szakma mellett. Sportoltam és tekéztem. Sokat voltam katona. — Az első világháborúban? — Ott is, utána is. A Károlyi­kormány katonája voltam. A Tanácsköztársaság idején a Vö­rös Őrség tagja. — Nézem az igazolványt. 1919. május 5-én kelt, aláírás: Jancsik pk. politi­kai biztos. A szociáldemokrata párt tagja aZ egyesülésig. 1948- tól KMP-tag. A KIOSZ-ban a mestervizsgáztató bizottság tag­ja éveken keresztül. Régi moz­galmi ember. A műhelyben átható ’faillat. Félig kész hordók, dongák, ab- -oncsok nagy halomban. A szakmái Lizenhárom évt. korában kezdte. Debrecenbe, majd Pestre került. Pesten szer­Évfordulóra készülünk. Ha­zánk felszabadulásának huszon­öt éves jubileumára, ök négyen többszörösen jubilálnak, ötven­éves évfordulóra készülnek, a munkában és a magánéletben egyaránt Szívből kívánjuk ne­kik, hogy erőben, egészségben még sokáig műveljék szakmá­jukat. Jelinek Lajos Négy mester 200 éve

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents