Békés Megyei Népújság, 1970. február (25. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-06 / 31. szám
SZTRIPTÍZ A kollektív szerződések módosításáról Nagyobb megbecslüést érdemelnek a törzsgárda tagjai — Érvényesüljön a nagyobb anyagi felelősséggel járó munkakörben dolgozók megkülönböztetett anyagi elismerése is Ä kollektív szerződések ki- j alakítása, megkötése a dolgozók széles körének bevonásával. a vélemények meghallgatásával történt. Most a rnódosí- j tás során hasonlóan kell eljár- [ ni. Fokozott érdeklődésre tarthat i számot, hogy miiért szükséges a1 kollektív szerződések módosítá- | sa és md kerüljön ebből a kol- lektív szerződések függellékébe. I A kollektív szerződések módo-| sítását szükségessé teszi a része, sedési alap felosztásáról szóló j új rendelkezés megjelenése, az I eddigi alkalmazás során tapasz- j talt hiányosságok kijavítása, I hogy végül is hosszabb időre, öt j évre alapul szolgáljon a vállalati szabályozásnál. A részesedési alap felosztási, felhasználási módjának meghatározása előtt mindenképpen tisztázni kell, hogy a vállalatnál ■ milyen nyereséggel számolnak,: várhatóan milyen összegeket | tudnak majd személyi jövedeí-j mek céljára fordítani. Tisztázni! kell, hogy a termelési eredmé-j nyék alapján mekkora részesedési alap képződik. Meg kell | tervezni a bérszínvonal-emelés mértékét. El kell dönteni, mi-! lyen mértékben kívánnak élni j az évközi ösztönzéssel, illetve j milyen arányban osztják fel a különböző felhasználási címek szerint a részesedési alapot. (A részesedési alapból pénzbem részként: nyereségrészesedés, [ prémium;, jutalom, újítási díj, ösztöndíj, segély és lakásépítési hozzájárulás fizethető.) Helyes, ha eldöntik és szabályozzák, hogy a különböző célú felhasználások közül melyiket kezelik a vállalatnál központilag, illetve melyeket adnak le az alsóbb gazdasági egységek veze.j tőinek hatáskörébe. Ügy gondo-| lom. az egységek vezetői, ha erre jogkört és megfelelő pénzkeretet kapnak, elsősorban a jutalmazással tudnak közvetlen és hatékony ösztönzést kifejteni. Lehetséges például, hogy egy kisebb egység, dolgozó kollektíva is jelentős nyereséget produkál új gépsor korábbi üzembehelyezésével vagy a munkafolyamat jobb megszervezésével. esetleg nyereségkieséstől mentik meg a vállalatot váratlan üzemzavar elhárításával stb. Ilyen esetekben nagyon is helyénvaló lehet a gyors anyagi elismerés, a jutalom. A felhasználható részesedési alap összege természetesen a nyereségtől függ. A felhasználás mértékének szabályozásánál célszerű tehát rögzíteni, hogy ez mekkora nyereségtől, illetve részesedési alap. tói függ. Meg kell határozni, ha a vártnál nagyobb nyereség, részesedési alap realizálódik, akkor a különböző címeket milyen mértékben emelik a fel- használás során, csökkenés esetén viszont a fordítottját, a címek előirányzatát milyen arány, ban csökkentik. A részesedési alap nagyobb hányadát szerintem a közvetlen anyagi ösztönzésre, pénzben! kifizetésekre célszerű felhasználni. A bérfejlesztés, évközbeni prémium, jutalom hozzáigazítható a vállalati feladatokhoz, közvetlenül segítheti az eredmények javítását. Ugyanakkor a nem pénzbeni felhasználást, a szociális, kulturális, üdülési, sport, étkezési hozzájárulás céljára fordítható összeget sem célszerű csökkenteni. Általában az a helyes, ha a kialakult szintet tartja a vállalat. Gondolni kell arra is, hogy növeljék ezt az összeget, ha emelkedik az egyes juttatásokban részesülő dolgozók létszáma. Kisebb vállalatoknál a szociális és egyéb hasonló célra fordítható összeg viszonylag alacsony. Ezért helyeselhető, ha más vállalattal együttesen tartanak fenn például gyermekin- téanényt, esetleg hozzájárulnak az ilyen jellegű tanácsi intézmény működési költségedhez, biztosítva dolgozóik gyermekének elhelyezését az adott intézményben. Szólni kell még a részesedési tartalékról is. Ez nem azonos fogalom a tartalékalappal. Előrelátó vállalati gazdálkodásnál a felhasználható részesedési alap egy részét célszerű tartalékolni. A tartalékolt ősz- szeg a következő évre átvihető. A részesedési alapnál esetleg bekövetkező csökkenés ezzel ellensúlyozható, a dolgozók személyi jövedelmének ingadozása, visszaesése kiküszöbölhető. A kollektív szerződésben mindenképpen rögzíteni kell a bérarányos és a munkában töltött idők aránya szerinti felosztás rendjét. Emellett azt is, hogy a kiemelkedő munkáért milyen | kiegészítés adható. Különösen fontosnak tartom a vállalathoz való hűség hangsúlyozását, elismerését. Helyeselhető, ha a törzsgárda-tagként csak a vállalatnál eltöltött időt veszik alapul, ezt a nyereségrészesedés szempontjából kedvezőbben bírálják el, mint általában a munkaviszonyban töltött időket. A törzsgárda-tag kiemelt megbecsülése vagy az egészségre ártalmas, kedveztőlen munkakörülmények között dolgozók fokozott elismerése úgy is megoldható, hogy például minden ilyen munkakörben eltöltött évet egy hónappal hosszabbnak tekintenek a részesedési felosztásnál vagy az alapul szolgáló béreket az évek függvényében megállapított szorzóval felemelik. Célszerű a vállalati hűség, kedvezőtlen munkakörülmények fokozott elismerése mellett hátrányos helyzetbe hozni a vándormadarakat. a munkahelyüket gyakran cserélőket. Indokolt, ha a kollektív szerződés szabályai az időarányosnál kisebb részesedést írnak elő vagy éppen kizárják őket az év végi részesedésből. Meg kell határozni a kollektív szerződésben azoknak a dolgozóknak a körét, akik a nyereség alakulására jelentős befolyást gyakorolnak. Ezt különös gonddal kell kimunkáin!, ugyanis az ide sorolt dolgozók fedezett veszteséggel zárja az személyi alapbérük 85 százalékát kapják meg csak, ha a vállalat a tartalékalap által nem évet. (A magasabb vezetőállá- súak ebben az esetben alapbérüknek 75 százalékát kaphatják csak!) Természetesen helyes az ilyen munkakörben dolgozók számára kedvező körülmények esetén az átlagosnál nagyobb anyagi elismerést adni, elsősorban a nyereségprémiumon keresztül. Érvényesüljön a nagyobb, az anyagi felelősséggel járó munkakör differenciált elismerése is. A kollektív szerződések eddigi alkalmazása során felmerült hiányosságok kijavítása is célja a mostani módosításnak. A kollektív szerződéseknél jelenleg két véglet tapasztalható. Olyan kérdéseket is szabályoznak, melyek nem tartoznak ide vagy nem rendezik a kötelezően előírt kérdéseket sem Gyakori például a túlmunka szabályozásának elmaradása, annak rögzítése, hogy a dolgozó milyen esetben kap díjazást, illetve szabad időt. Gyakori a vezetők jogainak korlátozása. A vállalatvezető a kollektív szerződésben sem mondhat le saját jogairól. A jogok gyakorlása a vállalati irányítás feltétele, a vezetőnek a munkaviszonyból folyó kötelezettsége. Helytelen tehát, ha például egyedi ügyekben, a jutalmazás, besorolás stb.' kérdéseinél a szakszervezet egyetértésétől teszik függővé a gazdasági vezető döntését. J Előfordul számos helyen, hogy a kollektív szerződésben olyan kérdéseket is szabályoznak, melyek rendezése máshová tartozik. Munkavédelmi szabályzatba, vállalati ügyrendbe tartozó kérdéseket vesznek fel a kollektív szerződésbe. Van ahol az üdülés, a segélyalap felhasználás rendjét is kollektív szerződésben szabályozzak. E kérdésekben a szakszervezeti szerveknek van döntési joguk. Ha igaz, hogy az igazgató nem mondhat le jogáról, úgy ez áll a szakszervezetre is. Módosítani kell természetesen a kollektív szerződések azon részeit is, melyek a volt I., II., III. kategóriákra utalnak, miután ezek megszűntek. Itt a munkaköröket, azok jellemzőit kell a szövegben feltüntetni a kategóriák helyett. A kollektív szerződések módosítása az említett néhány kérdésen túl is széles körű feladatot, nagy munkát jelent. Érvényesíteni kell feltétlenül azt a jogszabályi előírást, mely szerint módosítás esetén is a kollektív szerződés megkötésére vonatkozó szabályok szerint kell eljárni. E szabály alapvető előírása az, hogy a tervezetet a dolgozókkal meg kell tárgyalni. Most a részesedési alap felosztá. sának új rendjénél, a szabályozás a kollektív szerződés módosításánál is feltétlenül meg kell hallgatni és figyelembe kell venni a dogozók véleményét, javaslatait. Dr. Sebestény József a Megyei Tanács Munkaügyi Osztályának vezetője Az eltelt téli hónapokhoz ha- i sonlóan a februári TIT-program j is gazdagnak és érdekesnek ! ígérkezik, hiszen csak egyedül a TIT békéscsabai szervezetének értelmiség klubja február 27-el bezárólag kilenc programot bonyolít le. Napi súlygyarapodás 1500 gramm Évek óta az ország legjobb tehenészeti telepei közé tartozik az Orosházi Állami Gazdaságé. Korábban dr. Babinszki Mihály, a mezőgazdasági technikum igazgatója kísérletet folytatott a magyar tarka szarvas- marha tej- és hústermelési tulajdonságának javítására. Alapos szelekciót valósított meg. Ennek eredményeként olyan tehénállományt alakított ki, amely tejtermelésével éveken át az ország legjobbja volt. Ezután kerítettek sort a hústermelési tulajdonságok javítására. Különböző kísérleteket folytattak. Megállapították, hogy a kezelésükben levő magyar tarka szarvasmarha-állomány kiállja a versenyt a világ legjobb hústermelő fajtáival, összesen 137 növendéket állítottak hízóba. Ezeket korszerű körülményeik j között tartották. Valamennyi „A” minőségű osztályzatot kapott a felvásárlótól. Napi 1500 grammos súlygyarapodást érték eL I Az elmúlt év végén futótűzként terjedt el a hír Békéscsabán, hogy az 1970-es esztendő új látványossággal szolgái a megyeszékhely szórakozni vágyó közönségének. A jól értesültek tudni vélték, hogy a Csaba Presszóban a hagyományos dolgokon kívül sztriptíz is lesz. A közvéleményt érthető módon foglalkoztatta a téma. Néhány évvel ezelőtt még külföldre kellett menni egy jó kis vétkezésért, manapság viszont elég, ha felutazunk Pestre ezért a sajátos műélvezetért. Hogjl egy reklámmándat közszájon forgó szavait idézzük, pénzt, időt és fáradságot takarít meg a nagyérdemű közönség hamarosan, mert sztriptíz-igényét a megye- székhelyen elégítheti ki. Szóval, a kedélyek már jó két hónapja borzolódnak, de ezenkívül lényegében semmi sem történt. Amikor a vendéglátó vállalatnál jártunk, természetesen nem mulasztottuk el föltenni a hamleti kérdést: Lenni vagy nem lenni? Az való igaz, hogy a vendéglátó szakemberei már hónapokkal előbb elhatározták, hogy néhány esti szórakozóhelyen színvonalas, közérdeklődés - re számot tartó műsorral szórakoztatják majd a közönséget. A legfrisebb hírek szerint február 10-én és 24-én Békéscsabán, illetve Gyulán tart sztriptizes esti műsort három, külföldről nemrég hazatért művész. Valljuk be őszintén, hogy a humoristák gyakran választják céltáblának a nálunk még csak szárnyait bontogató művészetet. A fentebb elhangzottak ellenére sem szeretnénk mindenáron „ki- vesézni" a vendéglátóipar szándékát. Talán prózainak tűnik a A legközelebbi műsor a magyar művészi filmek klubjának újabb, február 9-i foglalkozása, ahol Máté Lajos, a Jókai Színház rendezője a Hideg napok című magyar film vetítése előtt mond elemző ismertetőt. Érdekes eseménynek ígérkezik a február 11-i író—olvasó találkozó .amelyen két tehetséges fiatal prózaíró, Vathy Zsuzsa és Rózsa Endre mutatkozik be a békéscsabaiaknak. Február 18- án a barokk muzsikáról és irodalomról, 20-án pedig a phar- macogeneticáról, azaz, gyószer- fejlődéstanról hallhatnak előadást az érdeklődők. A filozófiai szakosztály reprezentatív programját dr. Wirth Ádám, a Valóság című folyóirat főszerkesztőjének A filozófia és tudomány című előadását február 25-én, a kibernetika fejlődéséről és hazai gyakorlati alkalmazásáról szóló ismertetőt pedig 27-én rendezik. sztriptíz ürügyén erről beszélni, de sok presszó, étterem este kihasználatlan. Délben, kora délután sok a vendég, de a komfortos lakás, a televízió otthon ülővé teszi az embert. A vendéglátó keresi az utat a nagyközönség megnyerésére s ezért vetette be például a Csaba Presszóban délután a wurlitzert, este az énekesnőt, később pedig a tervezett műsort. E kapcsolódó szolgáltatások az egyre növekvő igényeknek megfelelő étel- és italellátást teszik teljessé ... Igen ám, csakhogy sokan azért maradnak otthon, a régi vendégek közül, mert nem érzik magukat jól ezeken a nyilvános helyeken, vagy finomabban fogalmazva, igényesebb és még kulturáltabb időtöltésre vágynak. Sok embert joggal bosszant az, ha a szomszéd asztalnál énekelnek, ha spicces vendégek minduntalan oldalba bökik, ha az illemhelyre csak lábujjhegyen lehet bemenni. Végezetül még egy gondolat. Túl azon, hogy a közeljövőben néhány étterem, presszó reklámtáblájára kerül a varázsszó, csupa nagy betűvel: SZTRIPTÍZ; ez önmagában a gondoknak csak egyik felét oldja meg. Az érdeklődés, kezdetben legalábbis biztosan nagy lesz s biztosan nagyobb lesz a bevétel is. Elmondhatjuk még, hogy egy valóban színvonalas esti műsor hozzájárul a közönség szórakozási igényének eddiginél jobb kielégítéséhez. Ezért a törekvésért, még ha ennek anyagi okok is a mozgatói, feltétlenül jó pontot érdemel a vendéglátó vállalat. De új műsorhoz új környezet kell. Szalmatetős házon groteszk látvány a tévéantenna. Brackó István Kilencmillió forint terven felüli árbevétel Kamuton A gazdálkodásban korábban szerzett pozícióját tovább erősítette 1969-ben a kamuti Béke Tsz. A növénytermelés és az állattenyésztés jelentősen túlteljesítette árutermelési tervét. Így a szövetkezet kilencmillió forint plusz bevételhez jutott. A terven felüli árutermelésre eső kiadás 3,5 millió forint. Így a ráfordítás és a bevételek között az arány jónak mondható. Tagrészesedésre a tervezett 19 millió 780 ezer forint helyett 20 millió 74 ezer forintot fordítottak. Az egy 10 órás munkanapra jutó jövedelem Kamuton 120 forint. A szövetkezet bevételeiből igen jelentős összeget fordít termelésfejlesztésre. Kamuton is előtérbe került az állattenyésztési üzemág színvonalának növelése. Szakosított sertéstelepet építenek társulásos alapon, ugyanakkor saját üzemükben megvalósítanak egy 300-as szakosított tehenészeti telepet. A békéscsabai értelmiségi klub programjából
