Békés Megyei Népújság, 1970. február (25. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-06 / 31. szám
Ma még gödör van a helyén Utazás közben A megyét járva az ember gyakran tesz különleges felfedezéseket. Szólna, de a szó elszáll, az írás megmarad. Toj ás A fiatal tanítónő, aki eddig városban élt, vidékre került. Földrajz, rajzszakos lévén nem sokat konyított a mezőgazdasághoz, különösen a tyúkokhoz. Egyszer az élelmiszerboltban tojást kért. Melyikből adjak? kérdezte tőle az eladó., rámutatva a fehér, illetve a barna héjú tojásokra. A fiatal pedagógusnő elpirult, s nagy zavarában bevallotta, hogy ő Békésen, a Körös-híd mellett, a Fáy és Malom utca sarkán egy nagy gödör éktelenkedik. Ennek a helyére tervezte ezt a 34 lakásos állatni házat Szente Gábor fiatal tervező-mérnök és csoportja. A tervezők a nagy családok részére háromszobás lakást, ezenkívül kétfajta kétszobás, sőt garzonlakást is terveztek. A földszinten, az orvosi rendelőn kívül presszó kap elhelyezést, melynek a nyári terasza a Körös-partra néz. . A modem élelmiszerüzlet 111 négyzetméter vásáróltérrel rendelkezik. Az Október 6 Termelőszövetkezet hús. és zöldségboltja üvegfallal lesz elválasztva. Hogy a fiatal tervezők mennyire magukénak érzik ezt a munkát, azt bizonyítja, hogy a betegek és lakók részére pihenőudvart terveztek. A kertrendezés terveit pedig társadalmi munkában' végezték. A több, mint 13 és fél milliós építkezés tervdokumentációját a napokban adta át a megyei tanács Tervező Iroda a megyei Beruházási Vállalatnak. Rózsavölgyi Karvezetői szakcsoport Szarvason Ez év januárjában alakult meg Szarvason a Pedagógusok Szakszervezte Járási-Városi Bizottsága, a Járási-Városi Tanács V. B. Művelődésügyi Osztálya, valamint a Tessedik Sámuel Pedagógus Klub közreműködésével a karvezető szakcsoport. Alakuló ülését 1970. január 29-én tartotta, melyen részt vettek az ének-, szakfelügyelők, a város és a járás valamennyi általános iskolája es gimnáziuma és az óvónőképzö-intezet énektanárai, karvezetői és a fent felsorolt szervek képviselői. Molnár László, a Pedagógus Szakszervezet Járási-Városi Bizottságának titkára üdvözölte a megjelenteket, majd a vezetőség megválasztása után a szakcsoport összeállította 1970. évi munkatervét, amelyben öt előadást jelölt meg. Az egyes előadásokra központi előadókat kérnek fel. Váradi Kornél ének-szakfelügyelő is szólt a szakcsoport megalakulásáról. Reméli, hogy ez a testület mind elméletben, mind gyakorlatban elősegíti a karvezetők munkáját, hogy az Éneklő Ifjúság koncertsorozatokat minél színvonalasabbá tegyék. A szakcsoport elnöke Lipták Mihály, a z óvónőképző-intézet énektanára lett. elnökhelyettese: Kliment Pálné, a csaba- csűdi általános iskola énektanára, titkára: dr. Lovász Györgyné, a szarvasi 1. számú általános iskola énektanara. Alföldiek Zalában A Nagykanizsai Kőolajbányászati és Mélyfúróipari Szakközépiskola várja a továbbtanuló fiatalokat Nagykanizsa az első nazai olajközpont nevet is viselhetné, hiszen a dél-zalai kutatásokat, sőt egy időben az olajtermelést is innen irányították. Az irányító apparátus a város közepén székelt. Az épületben ma már csak a .,Central” szálló1 működik, mert a csupaüveg, modern irodaház felépültével az olajipar is végleges elhelyezést nyert. Innen irányítja tevékenységét a Dunántúli Fúrási Üzem nemcsak Dunántúl területén’, hanem az alföldi Bács megyében is. A dunántúli kutatási te-1 vékenység már nem tudta munkával ellátni őket. A hajdani olajközpont ma is modem, „olajos” lakóteleppel rendelkezik a város szélén, amit más város is méltán irigyelhet. ] Nemcsak az épületek tágas, célszerű kivitele, hanem a tiszta utcák és a lakásokhoz tartozó díszkertek is mintául .szolgálhat- nak a városfejlesztő szakembereknek. Akik itt laknak, ma sem kívánkoznak másfelé. Eb- | ben a környezetben tökéletes a munka utáni kikapcsolódás. De magának a városnak is sajátos, egészséges atmoszférája van, amit csak javít a gyors ütemű építkezés. Kanizsa Zala megye egyik legnagyobb iskolavárosa,1 bár felsőoktatási intézménye nincs. A középfokú oktatásban szerzett jó hírét azonban nemcsak megalapozta, hanem ki is érdemelte. És még valami, a több évtizedes olajos tradíció, amit örökölt. Több száz kilométerre az otthontól Itt működik az ország egyetlen olaj bányászati technikumá- | nak utóda a Zsigmondy Viirnos Kőolajbányászati és Mélyfúró-1 ipari Szakközépiskola. A vaskos, tömör épülettömb eredetileg I kaszárnya volt, majd később a piarista gimnáziumnak adott otthont. Az olajipari technikum] létesítésének gondolata már a felszabadulás utáni évekre esik.! Az akkor még geológus techni-1 nikummal együtt indult iskola ! 1951-tól különösen gyors ütemben fejlődött. A geológus szak; azonban nem volt hosszúéletű. Ma a Winkler Lajos vegyipari szakközépiskolával közösen a hazai olajipar középkáderképzé- sének egyetlen fellegvárát jelentik. Az iskola tanulóinak zöme hosszú időn át dunátúli gyerekekből verbuválódott. Ez az egészségtelen folyamat azonban a hatvanas évek elején kezdte megbosszulni magát. A végzetteket a dunántúli olajipar nem tudta elhelyezni, de a felfutó alföldi szénhidrogénbányászat echnikusigénye viszont mégis | iveken át kielégítetlen maradt. A dunántúli fiatalok nem szívesen jöttek az akkor még kezdeti nehézségek idejét - élő alföldi I oiajmezőkre, inkább az iparon ( kívül helyezkedtek el, ott, ahol éppen helyet kaptak. Akik át- i jöttek, azok közül is kevés tu- j dott gyökeret verni itt. Sokan j visszavándoroltak közelebb az otthonukhoz. A kialakult helyzeten csakis az segíthetett, ha az alföldi fiatalok beiskolázását helyezik előtérbe. A változás máris gyökeres. Most a szolnoki, csongrádi, békési fiataloknak kell vállalni az otthontól való távolélést, de csak a tanulmányi idő tartamára. Dolgozni már „haza” jönnek. Korszerű tanintézet Történtek ugyan lépések egy alföldi szakközépiskola létrehozására, de Kanizsa is joggal ragaszkodott az évtizedes múltú iskolájához. De nemcsak ragaszkodott. hanem áldozatot is vállalt a hazai oktatási probléma megoldásában. Ma már százhatvan-százhetven fős alföldi gár-l dának ad helyet, de nem is; akármilyet. Üj kollégium épült az olaj- j ipar anyagi támogatásával a város központjában. A modern épület nemcsak a városképiét javította. berendezésével, a tanulók kényelmes és mégis célszerű elhelyezésével nyugodtan a hasonló hazai intézményeink élvonalába sorolható. A kollégiumi elhelyezésnél az alföldi tanulókat messzemenően előnyben részesítik. Csinosan és gazdagon berendezett KISZ-klubjukat fővárosi alapszervezetek is megmegirigyelhetnék. Sportpályákon esti mérkőzésre is felkészültek, tornatermük valóságos kis sportcsarnok. Befejezés előtt áll a „Tanmező” építése is, amelyhez a tanács 3,5 katasztrális hold területet soronkívül biztosított. A kicsinyített olajmezőn valóságos fúró- és kútjavító berendezéseken kapnak gyakorlati kiképzést a tanulók az egyéb laboratóriumi és tanműhelyi gyakorlatokon kívül. Ha ehhez még Hozzávesszük a saját televizió- stúdión közvetített gyakorlatokat és a modem audio-vizuális oktatási rendszert a továbbtanu. ló alföldi gyerekek választását csak dicsérni lehet. Ez megéri! a „távolságot”. A jövő szakemberei A tanulókkal beszélgetve a] bontakozó szakmaszeretet megkapó jelei máris tapasztalhatók.1 Komolyak, szorgalmasak és tudják, hogy veszélyes szakmát választottak. De az „alföldiekre” sem szeretnének szégyent hozni.1 Ez már megbecsülendő lokál-; patriotizmus. Csak néhány mo-, mentum az ifjú lokálpatrióták-, kai történt beszélgetésből. — Édesapám a felszabadulás után került az olajiparba — mondja Rumpf László. — Azóta bejárta az egész Alföldet. 0 is, technikus* most az olajipari pártbizottság titkára. A szakközépiskola elvégzése után Egerbe szeretnék kerülni. Ott születtem. Édesapám akkor ott volt üzem-j vezető. A szakmaszeretet nálunk már családi tradíció, csak még a bizonyítványomon kell sokat javítani. Szeretném a kölcsönzött bizalmat kiérdemelni. — Békés megyében több szénhidrogénmező üzemel már és ezért választottam ezt a pályát — mondja Poloczky András, aki Sarkadról jött ide és hibátlanul ismerteti az egész Békés megyei olajipart. — Büszke vagyok erre az iskolára korszerűsége miatt, meg azért is, mert csak egy van az országhan — mondja. — Édesapám most Lajosmizse környékén dolgozik a gázvezeték építésén — nyilatkozik Kotlán István. — „Nem szüleim tanácsára választottam ezt a szakmát, magam döntöttem így — mesélj Sólyom Lajos, akinek apja fúrómester Algyőn. Apja nyomdokába szeretne lépni. De nemcsak olajiparban dolgozó szülők gyermekeivel lehet most már találkozni Kanizsán. És ez örvendetes jelenség, mert hely még sok alföldi gyerek számára lenne, ha többen jelentkeznének. Minden megkérdezett elismerését és megelégedését fejezte ki a nagyszerű kollégiumi ellátást illetően. Egyezett a véleményünk abban is, hogy ilyen környezetben csupán rajtuk múlik az: milyen lesz a tanulmányi eredmény. Fekete Imre olajmérnök bizony nem tudja, mi a kiI- lönbség a kettő között. Mögötte állt egy fehér hajú, piros arcú bácsi és huncutul megjegyezte: — Ó, hát ezt sem tudja lelkem? Az iskolában nem tanítják az ilyesmit? A fehér tojást fehér tyúk, a barnát meg a barna tyúk tojta. A tanítónő nem sokkal lett okosabb, de hálásan nézett az öregre, és — mivel a kompromisszumok híve volt — vett öt fehér és öt barna tojást. Kutya Az elegáns étterem előtt, a fához kötve egy kutya nyüszít. Azaz nem is kutya, inkább ku- tyuslta, amolyan öleb-féle, elkényeztetett, jói fésült négylábú. Az alkalmi eseményekre fogékony utcai járókelők pillanatok alatt körülvették a fát, s a zsemleszínű, macskánál alig nagyobb jószágot kérdésekkel ostromolták. — Hol a gazdi? Mi a neved? Kislány vagy-e, vagy fiú? Nem fázol? A kérdésék jószándékúak voltait és aggod almaskodóak. Volt, aki úgy vélte, megfázik, s ezért meleg helyre akarta vinni, vagy legalábbis betakarni valamivel. Egy idő® néni kiflivéggel kedveskedett a reszkető kutyásnak, egy kisfiú pedig meg akarta simogatni. Szóval, az eb osztatlanul élvezte a járókelők szimpátiáiét. Ám a sors forgandó. s pillanatok alatt kiderült, hogyan lesz egy aranyos, cuki, jaj, de helyes kutyuskából, ronda, ocs- mány dög. A vinnyogó szörp>amacs megharapta a kisfiút, nem fogadta el az idős néni kiflijét, nem pitizett, s a joggal elvárt barátságos farkcsóválás helyett ellenségesen ugatott. A közönség hangulatváltozására mi sem jellemzőbb, mint az, hogy néhányan már a sintért emlegették, mondván: hátha veszett ez a kutya. Dja De kiolvasó A meA dja mértékegység, ába keresné a nyájas bármelyik lexikonban, gyeszékhely egyik élelmiszer- üzletében lehet csak találkozni vele a „darab"-fogalom szinonimájaként. Például: egy tojás dja két forint. Egy csomag zöldség dja 3,40 forint. Aki nem hiszi, járjon utána, de egy biztos: a dja legalább annyira mondvacsinált mértékegység, mint az egy pofa sör, vagy a félmarék rizs. S, vajon, ezt tu-dja-e a boltvezető?! Brackó István • • Orömünnep Dévaványán a ii. számú általános iskolában Televíziót kaptak a MÁV békéscsabai vontatás« főnökségének dolgozóitól örömünnep volt február 4-én, szerdán Dévaványán, a 2-es számú általános iskolában. A békéscsabai MÁV vontatási főnökség dolgozóinaik . ajándékát, egy Favorit televíziót ekkor adta át a kollektíva megbízásából: I Vajda János, a Vasutasok Szak-: szervezete területi bizottságának titkárhelyettese, Porcsalmi 1st- i ván párttitkár, Kocsmáros Fe-! renc szb-titkár és Vándor Pál, x vontatási főnökség vezetője. Az V/b osztály tantermében az úttörőcsapat képviselői egyenruhában várták az ünnepség résztvevőit. Manyák Lajos igazgató üdvözölte a megjelenteket, majd Kocsmáros Ferenc szb-titkár adta át az ajándékot. Az iskola 850 tanulója nevében Tóth Erzsébet, a VIII/a osztály tanulója meghatódottan vette át a televíziót. Az ajándék — mondta — az iskola minden tanulóját arra serkenti, hogy jobb tanulással, több társadalmi munkával hálálják meg azoknak a mozdonyvezetőknek, fűtőknek és lakatosoknak az áldozatvállalását, akik ismeretlenül és önzetlenül lehetővé tették, hogy iskolájuk is televíziót kaphatott. A rögtönzött ünnepség után Gecsei Gyöngyi csapatvezető vezetésével az úttörőcsapat ajándékműsorral kedveskedett az ünnepség résztvevőinek. Az átadók végül a vendégkönyvbe is bejegyezték az ajándékozásit.
