Békés Megyei Népújság, 1970. február (25. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-06 / 31. szám

Túl az 1 milliárdon

Többet szállítanak a belkereskedelemnek — Több az export, fő íeladat a műszaki fejlesztés Beszélgetés a KISZÖV elnökével a megye ktsz-eiről

Megyénk több mint 11 ezer dolgozót foglalkoztató kisipari szövetkezetei nemcsak szűkebb hazánk ipari termelésében foglalnak el jelentős helyet. Termékeik úgyszólván a világ minden táján keresettek és öregbítik a magyar áruk hírnevét. Az új gazdasági mechanizmus még- , inkább növelte aktivitásukat a termelésben s a piackutatások, a szükségletek felmérésének tudományosabb elemzése szorosabbá tette kapcsolatukat a belső piaccal is. Hogyan alakult múlt évi termelésük, van-e már összefoglaló adat erről és általában milyen utat tettek meg egy év alatt? — erről beszélgettünk Goldberger János elvtárssal a! KISZÖV elnökével.

— Nagy vonalakban már tudunk erre felelni — mondotta Goldberger elvtárs. — Az 1968- as évhez viszonyítva kisipari szövetkezeteink termelése 11,4 százalékkal, az építőiparé 11,1, míg a szolgáltató iparé 5,8 százalékkal emelkedett, összesítve, a megye szövetkezetei tavaly 1 milliárd 50 millió forint árbevételt produkáltak. A termelés- növekedés 110 millió forint.

— A fenti százalékokból is kiderül, hogy a szolgáltató iparban nem a legkedvezőbben alakult a helyzet.

— Igen, ennek dinamikája messze elmaradt a készárutermeléstől. De erről még később lesz szó. Az eredményekhez tartozik, hogy az egy főre eső termelés is szépen növekedett a szövetkezetekben. Az építőiparban 14,9, az iparban 9,9 százalékkal. Ebből következik, hogy a termelés növekedésének nagyobb része, az építőipari Íriszeknél mintegy 80 százaléka, a termelékenység fokozásából származott, míg más ipari szövetkezeteknél ez az arány jóval kisebb, csupán 50 százalék.

— Az új gazdasági mechanizmus hogyan ösztönözte a belső piac jobb kielégítésére a ktsz-eket?

— Mindenkelőtt úgy, hogy a belkereskedelmi igényeket jobban igyekezetek kielégíteni. Ezen belül kiemelkedő a kiskereskedelemnek történt szállításuk, melyet 207 százalékkal növeltek az előző évhez viszonyítva. De kedvezően haladt előre az export-termelés is, külföldre 20,3 százalékkal több árut küldtek szövetkezeteink, mint 1963- ban. Mindehhez hozzá kell tenni, hogy a termelői létszám az elmúlt évben nem változott lényegesen, igaz, 550 fővel nőtt az összlétszám, de ez nagyrészt Improduktív, tehát a nem termelők vonalán jelentkezett.

Az előbb szó volt a szolgáltatásról, mely nem fejlődött kellő ütemben. Vannak területek, ahol a visszaesés természetes folyamat, mint például a cipőjavítás, viszont a tartós fogyasztási cikkek, mint a rádió, televízió, hűtőgépek, gépkocsik stb. javításának lényegesen alacsonyabb fejlődési üteme a vártnál, egyáltalán nem indokolt. Ezekben az ismert kereskedelmi forgalomnövekedés után várható lett volna dinamikusabb fejlődés, szolgáltató szövetkezeteink azonban nem használták ki a lehetőségeket.

— Az 1970-es év remélhetően hoz változást ebben is, hiszen több intézkedés történt a szolgáltatások volumenének szélesítésére.

— így gondoljuk mi is. Az 1038/1969. számú kormányhatározat meghatározza mindazon szervek — és döntő részben a szövetkezeti ipar — tevékenységét, amelyek képesek a szolgáltatóhálózat növelésére. E határozat megszünteti a hátrányos megkülönböztetést, mely eddig kedvezőtlenül hatott a szövetkezetekre és különböző kedvezményeket biztosít. így többek

között az eszközlekötési járulék visszahagyását, melynek révén nagyobb fejlesztési alapot képezhetnek a szövetkezetek, emellett kedvező beruházási hitelben részesülhetnek, melyet, ha felhasználnak, az nemcsak a lakosság jobb ellátásét fogja biztosítani, hanem a szövetkezeti tagok átlagkeresetének növelését is. Ezért szükséges, hogy valamennyi szolgáltatással foglalkozó szövetkezet vezetősége, majd a közgyűlése körültekintő e tevékenységet széles körben elősegítő tervet készítsen. A felmérések szerint az átlagosnál nagyobb ütemű • növekedéssel kell számolni a vegy- tisztítás, a mosási, a gépkocsi, a motorkerékpár, a lakáskarbantartás és a háztartási gépek javítása terén. Ügy gondoljuk, hogy ez év végére perspektivikus, tehát 1971—75-re szóló szolgáltatási és hálózatfejlesztési tervet lenne helyes készíteni, természetesen megbeszélve azt az illetékes tanácsok végrehajtó bizottságaival.

— Mi várható az új alapszabálytól, melyet nemrég hagytak jóvá a közgyűlések?

— Az új alapszabály maga csak fogalmazvány, ami holt dolog maradhat, ha nem tisztelik és nem élnek annak a szellemében. Aktív erővé válik azonban akkor, ha mindenki ismeri szövetkezeteinkben, az abban rögzített jogokat és kötelességeket tiszteletben tartja, vagyis, ha az alapszabály gyakorlattá válik. Nagyon jelentős dolgokat rögzít az új alapszabályzat, a különböző szövetkezetek sajátos adottságainak megfelelően. Mindenekelőtt azt biztosítja, hogy a feladatok meghatározásába, a beruházási politika kialakításába, a jövedelmek elosztásába széles körben kell bevonni a szövetkezet dolgozóit. Ez a vezetőkre is természetesen sok kötelezettséget ró. Elsősorban azt, hogy minden lényeges dologról tájékoztatniuk kell a tagságot és végsősoron a közgyűlés az a forum, amely mindezekre kimondja a végső döntést. Az új alapszabály tehát kiszélesítheti a szövetkezetek működésének demokratizmusát és ebben van a jelentősége. Mindez összefügg azokkal az új vonásokkal, melyeket az új gazdasági mechanizmus hozott a szövetkezetek életében is. Ilyen új vonás a szövetkezetek szervezeti alárendeltségének megszüntetése, önállóságuk fokozása, a tagok tulajdonosi jellegű jogainak megfelelően a döntési jogkör kiszélesítése. De új vonás a kisipari szövetkezetek állami felügyelete is. Ha mindezeket figyelembe vesszük, kézenfekvőnek találjuk, hogy az idén és a következő években még jelentősebb fejlődés lesz a megye szövetkezeteiben, mint eddig volt.

— Miben kellene előbbre lépni elsősorban?

— A munka termelékenységének növelését, a jövedelmezőség kedvezőbb alakulását tartom a legfőbb feladatnak. A műszaki továbbfejlesztés a ktsz-ekben is létfontosságú teendő lett. Az eredmények attól függnek a jövőben, hogy a szövetkezetek hogyan tudnak megfelelni a bonyolult és sokrétű gazdasági, tervezési, valamint szervezési feladatoknak. Annál is inkább, mert a szövetkezetek a termelő berendezések és általában a műszaki fejlesztés terén hátrá- j nyosabb helyzetben vannak, mint az állami vállalatok. Ugyanakkor a szövetkezeti ipar kisebb szériákat gyárt, ezért j gyorsabban és rugalmasabban j kell reagálnia a piaci igényekre. Méghozzá úgy. hogy a legkisebb költséggel a legnagyobb eredményt érje el. Ezért nagyon j fontos a jobb munkaszervezés, I

a gépparknak a jelenleginél jobb kihasználása és ennek érdekében a technológiai folyamatok tudományos felülvizsgáláta és új meghatározása. Egy mondatban: emelni kell a vezetés színnovalát. Ehhez sokoldalúan képzett szakemberekre van szükség, többek között üzem- szervezőkre, közgazdászokra, mérnökökre, akik képesek a gyártási programozás korszerűsítésére, az ütemes termelés biztosítására, az átfutási idők csökkentésére irányuló tervek kidolgozására.

— Egy utolsó kérdés: Sajátos

szövetkezeti eseményekre keriil-e sor ebben az évben?

— Igen, 1970 második felére esnek a vezetőségválasztó közgyűlések, melyeken döntenek majd arról, hogy kik kerülnek az új szövetkezeti vezetőségekbe, kik lesznek az elnökök, ellenőrző bizottsági tagok, valamint a különböző szövetkezet- politikai munkát elősegítő szervek tagjai. Nagyon jelentős esemény lesz ez a vezetőségválasztás. hiszen a szövetkezeti tagság ekkor teremti meg a jó személyi feltételeit a gazdasági feladatok céltudatosabb teljesítéséhez, az új szövetkezetpolitikai elvek alkalmazásához. Elmondhatom, hogy már most készülnek erre a szövetkezetek abban a mozgalomban, mely felszabadulásunk 25. évfordulójának tiszteletére indult és versenybe állította a ktsz-ek dolgozóit, a

Augusztusban már dolgozik Gyulán az új tejporgyár

Jó as együtt működés a magyar és dán építővállalatok között

szocialista munkabrigádok

jait.

tagv. d.

Az elmúlt év végén, december 18-án máj- megírtuk, hogy Gyulán csaknem 100 millió forintos költséggel új tejporgyár és tejfeldolgozó épül. A cél- csoportos beruházás annak a programnak része, melyet a kormány az állattenyésztésben meghirdetett. Ez az üzem dolgozza fel Békés megye és környéke mezőgazdasági üzemeinek tejtermelését. Napi kapacitása 100 ezer liter tej feldolgozása és 90 mázsa takarmány tejpor gyártása lesz. A tejporgyárat a nemzetközi pályázat nyertese, a dán Anhydro-cég építi. A tejfeldolgozó üzemet pedig a Békés megyei Állami Építőipari Vállalat.

Február 1-én a magyar tejipari szakemberek és a dán cég mérnökei az építkezés megkezdéséről tárgyaltak Gyulán. A megbeszélésen jelen volt dr, Czeider Lajos, a Tejipari Tröszt főosztályvezetője, Kiss György, a Hajdú megyei Tejipari Vállalat igazgatója, Dán Rosenbiek, az Anhydro-cég vezető mérnöke és két munkatársa, valamint a Szabolcs megyed Tejipari Vállalat igazgatója és főmérnöke. A szabolcsiak tapasztalatszerzés céljából voltak itt, mivel a negyedik ötéves tervben Nyíregyházán hasonló nagy beruházás kezdődik.

A megbeszélésen Kiss György igazgató adott tájékoztatást a nagy építkezésről. Elmondta, hogy az ÉLTERV határidő előtt majdnem két hónappal megküldte az építkezés terveit és a Békés megyei Állami Építőipari Vállalat is időben készen lett az alapozási munkák« kai. A dán cég is leszállította a tejporgyár előregyártóit épületelemeit és gépeit, így semmi akadálya annak, hogy az építkezés a dán szakemberek irányításával tovább folytatódjon. Az Anhydro-céggel kötött szerződés szerint; 1970. július Sl-re a tejporgyárnak üzemkész állapotban kell lennie. Az építkezés eddigi tapasztalatai szerint ehhez minden remény megvan. A szakemberek bíznak abban, hogy a Békés megyei Állami Építőipari Vállalat sem okoz csalódást és 1971. december 31-ig felépíti a tejfeldolgozót.

Nyugdíjas klub Békéscsabán

A napokban jelent meg a Megyei Művelődési Ház nyugdíjas klubjának sokszorosított programja; a szerény kiállítású füzetecske meglepően gazdag eseménysorozatról tanúskodik. A februári program a számtalanul sok közös mozi- látogatáson, házi filmvetítésen kívül igazi csemegéket is tartogat. Hallgassuk együtt! címmel komolyzenei sorozatot, szociálpszichológiai szakelőadást. útiélmény-beszámolókat, űrhajózásról szóló előadást hallhatnak a nyugdíjas klub öregjei.

a sarkadi Lenin Tsz 24. évi gazdálkodásáról

Ez év április 23-án ünnepli megalakulásának 25. évfordulóját a felszabadulás után hazánk, ban elsőnek létrejött sarkadi Lenin Tsz, amely a napokban tartotta 24. zárszámadási közgyűlését. Csábító lenne visszatekinteni negyedszázados múltjukra, küzdelmükre, de hagyjuk ezt áprilisra, amikor a világproletariátusának utat mutató Lenin szobrának felavatásával, hazánk felszabadulásának évfordulóján emlékeznek meg az első és az azt követő hol előre haladó, hol hátráló lépéseikről. Az ünnepség terített asztalainál elsősorban az alapítók és az azóta nyugdíjban, járadékban részesülő szövetkezeti gazdák foglalnak helyet.

A József Attila Tsz-szel történt egyesülés óta eltetl két év gazdálkodási eredményei lelkesedéssel töltik el az idős tagokat. Azt mondják nem izzadtak, küszködtek, s nem nélkülöztek egyes időszakokban hiába. Az egyesülés óta 14 millió forint értékkel növekedett a közös vagyon, azaz 51 millió forint értékre kerekedett. Az 1968. évi 12 millió helyett most

13,5 millió forint értéket osztottak

ki múlt évi jövedelemként Minden 10 órás munkanapra 76 forint érték jutott. A természetbeni járandóság mellett havonta 55 forint készpénz-előleget osztottak minden ledolgozott munkanapra. Most már nem azt mondják gyermekeiknek a szövetkezeti gazdák, hogy menje. nek pénzt keresni az iparba, hanem azt, hogy a tsz-ben is jól meg lehet élni. A Lenin Tsz növekvő vonzerejét bizonyítja, hogy most, a zárszámadási közgyűlésen is ötvenen léptek be és főleg fiatalok.

Az erősödéssel párhuzamosan, egyre jobban gondoskodik a tsz a munkában elfáradt, idős tagokról. Ez évtől kezdve díjmentesen művelik meg a nyugdíjasok és járadékosok háztáji földjét, s térítés nélkül szállítják haza terményeiket is. Az új rendelet és a tsz mostani közgyűlésének határozata értelmében ezután mindenki annyi jószágot tarthat a háztájiban, amennyit akar. A szövetkezet tavaly is gondoskodott a lehetőségekhez mérten takarmányról. Részes kaszálás útján 100 vagon szénát, jelentős mennyiségű répaszeletet, répafejet és

68 tenyészkocát juttatott a háztáji gazdaságoknak

Ezért érthető, hogy Murguly Ferenc öt sertést hizlalt a télen, s jelenleg négy szarvasmarhát meg hót malacot tart.

Mind a közös, mind a háztáji állatállomány abrakkal való ellátása gondot okoz a tavalyi belvíz és aszály miatt A háztáji kukorica zöme alacsony fekvésű területbe került, s sok kárt okozott benne a belvíz. Ezen a gondon azzal az elhatározással igyekeznek segíteni, hogy a mély fekvésű területekbe lucernát, s főleg vörösherét vetnek. E két növény telepítési terve 600—600 hold. A már meglevő több mint ezer hold lucerna és vöröshere- terület mellett a további telepítésit az indokolja, hogy tavaly építettek egy lucemaliszt készítő üzemet, amely csaknem 1,8 millió forint árbevételt eredményezett, amellett, hogy változatosabbá tette az állatállomány takarmányozását. Tavaly nagy számú hízott sertést, hízott marhát és húsbaromfit értékesítettek. Tartanak több mint 500 anyajuhot is, s felneveltek 3,7 millió forint értékű TBC-mentes tenyészüszőt. A TBC-mentesítést tovább szorgalmazzák. Az idén hozzálátnak egy 540 férőhelyes szakosított tehenészet felépítéséhez, amit 1972-ben akarnak befejezni. Emellett az idén 2,5 millió forintot fordítanak gépek vásárlására, 1,3 millió forintot a meglévő rizstelepek bővítésére, s egymillió forintot a bekötő utak felújítására.

Az eredmények és a tervek

szinte sarkallták felszólalásra a tagokat a három helyen megtartott részközgyűlésen. Boda Géza, a József Attila Tsz akkori kovácsa az egyesülést tárgyaló közgyűlésen azt mondta: Maradjon mindenki az eddigi helyén, ne firtassák az egyesülést, mert minél nagyobb a család, annál több a gond és a baj. Most vi- szon kijelentette a közgyűlésen: az első évben is kellemesen csalódott, most meg méginkább, mert számítása szerint legalább 4 ezer forintot tartalmaz az évvégi elszámolási borítékja. Inkább több volt benne. Kozsuch János, a szövetkezet elnöke ezzel kapcsolatban elmondta, hogy 1967 végén csak 600 ezer forintot tudtak kiosztani, most pedig több mint kétmillió forintot borítékoltak év végi elszámolásként. Az idei többszörös jubileumi évre tett fogadalom mellett ez is a lehető legjobb munkára ösztönzi a szövetkezet szorgalmas gazdáit.

K. L

l