Békés Megyei Népújság, 1970. február (25. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-06 / 31. szám

Túl az 1 milliárdon Többet szállítanak a belkereskedelemnek — Több az export, fő íeladat a műszaki fejlesztés Beszélgetés a KISZÖV elnökével a megye ktsz-eiről Megyénk több mint 11 ezer dolgozót foglalkoztató kisipari szövetkezetei nemcsak szűkebb hazánk ipari termelésében fog­lalnak el jelentős helyet. Ter­mékeik úgyszólván a világ min­den táján keresettek és öregbí­tik a magyar áruk hírnevét. Az új gazdasági mechanizmus még- , inkább növelte aktivitásukat a termelésben s a piackutatások, a szükségletek felmérésének tu­dományosabb elemzése szoro­sabbá tette kapcsolatukat a bel­ső piaccal is. Hogyan alakult múlt évi termelésük, van-e már összefoglaló adat erről és általá­ban milyen utat tettek meg egy év alatt? — erről beszélgettünk Goldberger János elvtárssal a! KISZÖV elnökével. — Nagy vonalakban már tu­dunk erre felelni — mondotta Goldberger elvtárs. — Az 1968- as évhez viszonyítva kisipari szövetkezeteink termelése 11,4 százalékkal, az építőiparé 11,1, míg a szolgáltató iparé 5,8 szá­zalékkal emelkedett, összesítve, a megye szövetkezetei tavaly 1 milliárd 50 millió forint árbe­vételt produkáltak. A termelés- növekedés 110 millió forint. — A fenti százalékokból is ki­derül, hogy a szolgáltató iparban nem a legkedvezőb­ben alakult a helyzet. — Igen, ennek dinamikája messze elmaradt a készáruter­meléstől. De erről még később lesz szó. Az eredményekhez tar­tozik, hogy az egy főre eső ter­melés is szépen növekedett a szövetkezetekben. Az építőipar­ban 14,9, az iparban 9,9 száza­lékkal. Ebből következik, hogy a termelés növekedésének na­gyobb része, az építőipari Írisz­eknél mintegy 80 százaléka, a termelékenység fokozásából származott, míg más ipari szö­vetkezeteknél ez az arány jó­val kisebb, csupán 50 százalék. — Az új gazdasági mecha­nizmus hogyan ösztönözte a belső piac jobb kielégítésére a ktsz-eket? — Mindenkelőtt úgy, hogy a belkereskedelmi igényeket job­ban igyekezetek kielégíteni. Ezen belül kiemelkedő a kiske­reskedelemnek történt szállítá­suk, melyet 207 százalékkal nö­veltek az előző évhez viszonyít­va. De kedvezően haladt előre az export-termelés is, külföldre 20,3 százalékkal több árut küld­tek szövetkezeteink, mint 1963- ban. Mindehhez hozzá kell ten­ni, hogy a termelői létszám az elmúlt évben nem változott lé­nyegesen, igaz, 550 fővel nőtt az összlétszám, de ez nagyrészt Improduktív, tehát a nem ter­melők vonalán jelentkezett. Az előbb szó volt a szolgál­tatásról, mely nem fejlődött kellő ütemben. Vannak terüle­tek, ahol a visszaesés természe­tes folyamat, mint például a ci­pőjavítás, viszont a tartós fo­gyasztási cikkek, mint a rádió, televízió, hűtőgépek, gépkocsik stb. javításának lényegesen ala­csonyabb fejlődési üteme a vártnál, egyáltalán nem indo­kolt. Ezekben az ismert keres­kedelmi forgalomnövekedés után várható lett volna dina­mikusabb fejlődés, szolgáltató szövetkezeteink azonban nem használták ki a lehetőségeket. — Az 1970-es év remélhetően hoz változást ebben is, hiszen több intézkedés történt a szol­gáltatások volumenének széle­sítésére. — így gondoljuk mi is. Az 1038/1969. számú kormányhatá­rozat meghatározza mindazon szervek — és döntő részben a szövetkezeti ipar — tevékenysé­gét, amelyek képesek a szolgál­tatóhálózat növelésére. E hatá­rozat megszünteti a hátrányos megkülönböztetést, mely eddig kedvezőtlenül hatott a szövet­kezetekre és különböző kedvez­ményeket biztosít. így többek között az eszközlekötési járu­lék visszahagyását, melynek ré­vén nagyobb fejlesztési alapot képezhetnek a szövetkezetek, emellett kedvező beruházási hi­telben részesülhetnek, melyet, ha felhasználnak, az nemcsak a lakosság jobb ellátásét fogja biztosítani, hanem a szövetke­zeti tagok átlagkeresetének nö­velését is. Ezért szükséges, hogy valamennyi szolgáltatással foglalkozó szövetkezet vezető­sége, majd a közgyűlése körülte­kintő e tevékenységet széles körben elősegítő tervet készít­sen. A felmérések szerint az át­lagosnál nagyobb ütemű • növe­kedéssel kell számolni a vegy- tisztítás, a mosási, a gépkocsi, a motorkerékpár, a lakáskar­bantartás és a háztartási gépek javítása terén. Ügy gondoljuk, hogy ez év végére perspektivi­kus, tehát 1971—75-re szóló szolgáltatási és hálózatfejleszté­si tervet lenne helyes készíteni, természetesen megbeszélve azt az illetékes tanácsok végrehajtó bizottságaival. — Mi várható az új alapsza­bálytól, melyet nemrég hagy­tak jóvá a közgyűlések? — Az új alapszabály maga csak fogalmazvány, ami holt dolog maradhat, ha nem tiszte­lik és nem élnek annak a szel­lemében. Aktív erővé válik azonban akkor, ha mindenki is­meri szövetkezeteinkben, az ab­ban rögzített jogokat és köteles­ségeket tiszteletben tartja, va­gyis, ha az alapszabály gyakor­lattá válik. Nagyon jelentős dol­gokat rögzít az új alapszabály­zat, a különböző szövetkezetek sajátos adottságainak megfele­lően. Mindenekelőtt azt biztosít­ja, hogy a feladatok meghatá­rozásába, a beruházási politika kialakításába, a jövedelmek el­osztásába széles körben kell be­vonni a szövetkezet dolgozóit. Ez a vezetőkre is természetesen sok kötelezettséget ró. Elsősor­ban azt, hogy minden lényeges dologról tájékoztatniuk kell a tagságot és végsősoron a köz­gyűlés az a forum, amely mind­ezekre kimondja a végső dön­tést. Az új alapszabály tehát kiszélesítheti a szövetkezetek működésének demokratizmusát és ebben van a jelentősége. Mindez összefügg azokkal az új vonásokkal, melyeket az új gazdasági mechanizmus hozott a szövetkezetek életében is. Ilyen új vonás a szövetkezetek szer­vezeti alárendeltségének meg­szüntetése, önállóságuk fokozá­sa, a tagok tulajdonosi jellegű jogainak megfelelően a döntési jogkör kiszélesítése. De új vonás a kisipari szövetkezetek állami felügyelete is. Ha mindezeket figyelembe vesszük, kézenfekvő­nek találjuk, hogy az idén és a következő években még jelentő­sebb fejlődés lesz a megye szö­vetkezeteiben, mint eddig volt. — Miben kellene előbbre lép­ni elsősorban? — A munka termelékenységé­nek növelését, a jövedelmezőség kedvezőbb alakulását tartom a legfőbb feladatnak. A műszaki továbbfejlesztés a ktsz-ekben is létfontosságú teendő lett. Az eredmények attól függnek a jö­vőben, hogy a szövetkezetek ho­gyan tudnak megfelelni a bo­nyolult és sokrétű gazdasági, tervezési, valamint szervezési feladatoknak. Annál is inkább, mert a szövetkezetek a termelő berendezések és általában a műszaki fejlesztés terén hátrá- j nyosabb helyzetben vannak, mint az állami vállalatok. Ugyanakkor a szövetkezeti ipar kisebb szériákat gyárt, ezért j gyorsabban és rugalmasabban j kell reagálnia a piaci igények­re. Méghozzá úgy. hogy a leg­kisebb költséggel a legnagyobb eredményt érje el. Ezért nagyon j fontos a jobb munkaszervezés, I a gépparknak a jelenleginél jobb kihasználása és ennek ér­dekében a technológiai folyama­tok tudományos felülvizsgáláta és új meghatározása. Egy mon­datban: emelni kell a vezetés színnovalát. Ehhez sokoldalúan képzett szakemberekre van szükség, többek között üzem- szervezőkre, közgazdászokra, mérnökökre, akik képesek a gyártási programozás korszerű­sítésére, az ütemes termelés biz­tosítására, az átfutási idők csök­kentésére irányuló tervek kidol­gozására. — Egy utolsó kérdés: Sajátos szövetkezeti eseményekre ke­riil-e sor ebben az évben? — Igen, 1970 második felére esnek a vezetőségválasztó köz­gyűlések, melyeken döntenek majd arról, hogy kik kerülnek az új szövetkezeti vezetőségek­be, kik lesznek az elnökök, el­lenőrző bizottsági tagok, vala­mint a különböző szövetkezet- politikai munkát elősegítő szer­vek tagjai. Nagyon jelentős ese­mény lesz ez a vezetőségválasz­tás. hiszen a szövetkezeti tag­ság ekkor teremti meg a jó sze­mélyi feltételeit a gazdasági fel­adatok céltudatosabb teljesítésé­hez, az új szövetkezetpolitikai elvek alkalmazásához. Elmond­hatom, hogy már most készül­nek erre a szövetkezetek abban a mozgalomban, mely felszaba­dulásunk 25. évfordulójának tiszteletére indult és versenybe állította a ktsz-ek dolgozóit, a Augusztusban már dolgozik Gyulán az új tejporgyár Jó as együtt működés a magyar és dán építővállalatok között szocialista munkabrigádok jait. tag­v. d. Az elmúlt év végén, decem­ber 18-án máj- megírtuk, hogy Gyulán csaknem 100 millió fo­rintos költséggel új tejporgyár és tejfeldolgozó épül. A cél- csoportos beruházás annak a programnak része, melyet a kormány az állattenyésztésben meghirdetett. Ez az üzem dol­gozza fel Békés megye és kör­nyéke mezőgazdasági üzemei­nek tejtermelését. Napi kapa­citása 100 ezer liter tej feldol­gozása és 90 mázsa takarmány tejpor gyártása lesz. A tejpor­gyárat a nemzetközi pályázat nyertese, a dán Anhydro-cég építi. A tejfeldolgozó üzemet pedig a Békés megyei Állami Építőipari Vállalat. Február 1-én a magyar tej­ipari szakemberek és a dán cég mérnökei az építkezés megkez­déséről tárgyaltak Gyulán. A megbeszélésen jelen volt dr, Czeider Lajos, a Tejipari Tröszt főosztályvezetője, Kiss György, a Hajdú megyei Tejipari Vál­lalat igazgatója, Dán Rosenbiek, az Anhydro-cég vezető mér­nöke és két munkatársa, vala­mint a Szabolcs megyed Tej­ipari Vállalat igazgatója és fő­mérnöke. A szabolcsiak tapasz­talatszerzés céljából voltak itt, mivel a negyedik ötéves terv­ben Nyíregyházán hasonló nagy beruházás kezdődik. A megbeszélésen Kiss György igazgató adott tájékoztatást a nagy építkezésről. Elmondta, hogy az ÉLTERV határidő előtt majdnem két hónappal megküldte az építkezés terveit és a Békés megyei Állami Épí­tőipari Vállalat is időben ké­szen lett az alapozási munkák« kai. A dán cég is leszállította a tejporgyár előregyártóit épület­elemeit és gépeit, így semmi akadálya annak, hogy az épít­kezés a dán szakemberek irá­nyításával tovább folytatódjon. Az Anhydro-céggel kötött szer­ződés szerint; 1970. július Sl-re a tejporgyárnak üzemkész álla­potban kell lennie. Az építke­zés eddigi tapasztalatai szerint ehhez minden remény meg­van. A szakemberek bíznak ab­ban, hogy a Békés megyei Ál­lami Építőipari Vállalat sem okoz csalódást és 1971. decem­ber 31-ig felépíti a tejfeldol­gozót. Nyugdíjas klub Békéscsabán A napokban jelent meg a Megyei Művelődési Ház nyug­díjas klubjának sokszorosított programja; a szerény kiállítá­sú füzetecske meglepően gaz­dag eseménysorozatról tanúsko­dik. A februári program a számtalanul sok közös mozi- látogatáson, házi filmvetítésen kívül igazi csemegéket is tar­togat. Hallgassuk együtt! cím­mel komolyzenei sorozatot, szociálpszichológiai szakelő­adást. útiélmény-beszámolókat, űrhajózásról szóló előadást hallhatnak a nyugdíjas klub öregjei. a sarkadi Lenin Tsz 24. évi gazdálkodásáról Ez év április 23-án ünnepli megalakulásának 25. évforduló­ját a felszabadulás után hazánk, ban elsőnek létrejött sarkadi Lenin Tsz, amely a napokban tartotta 24. zárszámadási köz­gyűlését. Csábító lenne vissza­tekinteni negyedszázados múlt­jukra, küzdelmükre, de hagyjuk ezt áprilisra, amikor a világpro­letariátusának utat mutató Le­nin szobrának felavatásával, ha­zánk felszabadulásának évfordu­lóján emlékeznek meg az első és az azt követő hol előre haladó, hol hátráló lépéseikről. Az ün­nepség terített asztalainál első­sorban az alapítók és az azóta nyugdíjban, járadékban része­sülő szövetkezeti gazdák foglal­nak helyet. A József Attila Tsz-szel tör­tént egyesülés óta eltetl két év gazdálkodási eredményei lelke­sedéssel töltik el az idős tago­kat. Azt mondják nem izzadtak, küszködtek, s nem nélkülöztek egyes időszakokban hiába. Az egyesülés óta 14 millió forint értékkel növekedett a közös va­gyon, azaz 51 millió forint ér­tékre kerekedett. Az 1968. évi 12 millió helyett most 13,5 millió forint értéket osztottak ki múlt évi jövedelemként Minden 10 órás munkanapra 76 forint érték jutott. A természet­beni járandóság mellett havonta 55 forint készpénz-előleget osztottak minden ledolgozott munkanapra. Most már nem azt mondják gyermekeiknek a szö­vetkezeti gazdák, hogy menje. nek pénzt keresni az iparba, ha­nem azt, hogy a tsz-ben is jól meg lehet élni. A Lenin Tsz növekvő vonzerejét bizonyítja, hogy most, a zárszámadási köz­gyűlésen is ötvenen léptek be és főleg fiatalok. Az erősödéssel párhuzamosan, egyre jobban gondoskodik a tsz a munkában elfáradt, idős ta­gokról. Ez évtől kezdve díjmen­tesen művelik meg a nyugdíja­sok és járadékosok háztáji föld­jét, s térítés nélkül szállítják haza terményeiket is. Az új rendelet és a tsz mostani köz­gyűlésének határozata értelmé­ben ezután mindenki annyi jó­szágot tarthat a háztájiban, amennyit akar. A szövetkezet tavaly is gondoskodott a lehető­ségekhez mérten takarmányról. Részes kaszálás útján 100 vagon szénát, jelentős mennyiségű ré­paszeletet, répafejet és 68 tenyészkocát juttatott a háztáji gazdaságoknak Ezért érthető, hogy Murguly Fe­renc öt sertést hizlalt a télen, s jelenleg négy szarvasmarhát meg hót malacot tart. Mind a közös, mind a háztáji állatállomány abrakkal való el­látása gondot okoz a tavalyi belvíz és aszály miatt A háztáji kukorica zöme alacsony fekvésű területbe került, s sok kárt oko­zott benne a belvíz. Ezen a gon­don azzal az elhatározással igye­keznek segíteni, hogy a mély fekvésű területekbe lucernát, s főleg vörösherét vetnek. E két növény telepítési terve 600—600 hold. A már meglevő több mint ezer hold lucerna és vöröshere- terület mellett a további telepí­tésit az indokolja, hogy tavaly építettek egy lucemaliszt készí­tő üzemet, amely csaknem 1,8 millió forint árbevételt ered­ményezett, amellett, hogy vál­tozatosabbá tette az állatállo­mány takarmányozását. Tavaly nagy számú hízott sertést, hízott marhát és húsbaromfit értékesí­tettek. Tartanak több mint 500 anyajuhot is, s felneveltek 3,7 millió forint értékű TBC-mentes tenyészüszőt. A TBC-mentesítést tovább szorgalmazzák. Az idén hozzálátnak egy 540 férőhelyes szakosított tehenészet felépítésé­hez, amit 1972-ben akarnak be­fejezni. Emellett az idén 2,5 millió forintot fordítanak gépek vásárlására, 1,3 millió forintot a meglévő rizstelepek bővítésére, s egymillió forintot a bekötő utak felújítására. Az eredmények és a tervek szinte sarkallták felszólalásra a tagokat a három helyen megtar­tott részközgyűlésen. Boda Géza, a József Attila Tsz akkori ko­vácsa az egyesülést tárgyaló köz­gyűlésen azt mondta: Maradjon mindenki az eddigi helyén, ne firtassák az egyesülést, mert mi­nél nagyobb a család, annál több a gond és a baj. Most vi- szon kijelentette a közgyűlésen: az első évben is kellemesen csa­lódott, most meg méginkább, mert számítása szerint legalább 4 ezer forintot tartalmaz az év­végi elszámolási borítékja. In­kább több volt benne. Kozsuch János, a szövetkezet elnöke ez­zel kapcsolatban elmondta, hogy 1967 végén csak 600 ezer forin­tot tudtak kiosztani, most pedig több mint kétmillió forintot bo­rítékoltak év végi elszámolás­ként. Az idei többszörös jubile­umi évre tett fogadalom mellett ez is a lehető legjobb munkára ösztönzi a szövetkezet szorgal­mas gazdáit. K. L l

Next

/
Thumbnails
Contents