Békés Megyei Népújság, 1970. február (25. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-28 / 50. szám

Befejeződött a népszámlálás utóellenőrzése — Ax első részletes tanulmány — Külön adatgyűjtés a 90 éven felüliekről Á traktornak nincs szőre Látogatóban a Szolnok—Békés megyei Élelmiszer és Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalat békéscsabai telepén Befejeződött a népszámlálás egyik hagyományos részmunká­ja, az összeírás utóellenőrzése — közölték a Központi Statisz­tikai Hivatalnál. Az ország 400 körzetének körülbelül 25 000 lakosát — az összes népesség­nek egynegyed százalékát — újból felkeresték a számláló- biztosok, s megismételték az összeírást Az újólag kitöltött kérdőíveket most összehasonlít­ják a Január 2—12 között gyűj­tött személyi adatokkal, s a két összeírólap egyeztetéséből meg­állapítják, milyen eltérések van­nak, illetve mennyire megbíz­hatók az eredeti összeírás ada­tai. Három magyar vállalat a zágrábi tavaszi vásáron Április 18 és 26 között rende­zik meg Zágrábban a hagyomá­nyos tavaszi vásárt s az ott részt vevő magyarországi kiál­lítók képviseletét az idén a HUNGEXPO vállalta el. Há­rem magyar vállalat két va- gonnyi áruval mutatkozik be a zágrábi szák ki állításokon. A A TRANSELEKTRO villamos- sági cikkeket, a KONSUMEX pedig játékárut, az exportjog- gal rendelkező földtani és bá­nyászati rt korszerű műszaki berendezéseket mutat be. lő körülmények között él, ismeri a csoportjába tartozók körülmé­nyeit és viszonyait, a maga nyel. vén beszélve a közös munkára való összefogásra buzdít” — ol­vashatjuk a nemzeti bizottság tervezetéből. Talán ez a bizott­ság fogalmazta meg a legvilágo- sabban a magyar mezőgazdaság 1945 januárjában jelentkező di­lemmáját; „A mezőgazdasági tér melés ebből a lerongyolódott .ál­lapotból a lehetőségekhez ké­pesít oly mértékben és tempóban fog felemelkedni, amilyen mér­tékben az elkövetkezendő Idők vissza tudják szerezni a magyar föld dolgozóinak megtépázott munkakedvét." Ezt a feladatat maradéktalanul csak a földosz­tás tudta megoldani. Jelentősek a nemzeti bizottsá­gok szociális intézkedései is. Tótkomlóson 98 olyan iskolásko­rú gyermeket juttatnak ruhához, akik ruhahiány miatt nem jár­hattak volna iskolába. Eltörlik a koldulást, mint „a múlt rendszer szégyenletes nyomát”. Elrende­lik az üres lakások összeírását. A esorvási nemzeti bizottság javasolja az iskola gondnoksá­gának, hogy Nagy János Iskolai altisztet a pincelakásból egész­ségileg megfelelő lakásba köl­töztesse, mert „nem szociális az, hogy az emberek családostul egészségtelen lakásokban él jék le életüket” A Nemzeti Segély bé­késcsabai szervezetének azon akciójához, amely az Arad—tö­kösháza—Békéscsaba vonalon tömegesen hazatérő hadifoglyok élelmezésére vonatkozott sorra Jelentik be csatlakozásukat a nemzeti bizottságok. Gyula vá­ros nemzeti bizottsága kérelem­mel fordul a hadügyminiszter­hez hogy lépjen érintkezésbe az illetékes szovjet hatóságokkal, tegyék lehetővé a hadifoglyok­kal való levelezést mert „Ily módon a lakosság nagv részének aggodalmait el lehelne oszlatni és nagy megnyugvást jelentene Egyébként megkezdődött a népszámlálás első, részletesebb tanulmányának előkészítése. Ennék egyik érdekessége az úgynevezett mintavételi eljárás alkalmazása. Ugyanis a nép- számlálás teljes anyagénak fel­dolgozása körülbelül három évig tart, tehát a minden kér­désre választ adó adatgyűjte­mény előreláthatólag csak 1972 végén készül el. A népgazdasági és egvéb tervezésnek azonban — különösen a negyedik ötéves terv előkészületeit figyelembe véve — már jóval korábban szüksége van megbízható ada­tokra. Ezt hivatott megoldani az egyszázalékos mintavételi eljárás. Az összeírás teljes anya­gából tehát kiemelnek minden századik kérdőívet, azaz ezt a részanyagot gyorsított ütemben feldolgozzák, s ilyen módon ez év végére a legfontosabb ada­tokat országos és megyék sze­rinti összesítésben is közölni tudja a KSH. Kezdetét vette egy másik ér­dekes munka is; az ország 90 éven felüli lakosainak adatait külön klgyűjtlk, s részletesen megvizsgálják. A legidősebbe­ket — számúk a mostani ös­szeírás szerint országosan kö­rülbelül 8000 — szintén újból felkeresik az összeírok, kikérde­zik őket életkörülményeikről, egészségi állapotukról, megtu­dakolják tőlük, mivel foglal­koztak életük során, milyen a környezetük, lakásviszonyaik stb. Érdekesség, hogy míg a legújabb statisztika szerint or­szágos átlagban ezer férfire 1067 nő jut, a 90 éven felüliek­nél már csaknem kétszeres a nők aránya. (MTI) már néhány sor is." Később a Magyar Kommunista Párt gyu­lai szervezete javasolja a nem­zeti bizottságnak, hogy intézzen felterjesztést az Ideiglenes Nem­zeti Kormányhoz, hogy országos viszonylatban sürgősen kezde­ményezzen tárgyalásokat, hogy a „politikai elítélteket ártatlan, politikai szempontból semmiféle kifogás alá nem eső hadifog­lyokkal cseréljék ki.” A békés­csabai nemzeti bizottság megke­reste a gyulai pénzügyigazgató- sásait, hogy „trafik-engedélyt az elmúlt rendszer üldözöttjeinek, partizánoknak, a demokratikus hadsereg rokkantainak és azok hozzátartozóinak adjanak.” Csak utalni tudunk a nemzeti bizottságok kulturális intézkedé­seire: Már 1945. február elsején létrejön egy kulturális bizottság, amely az egyes körigazgatási ervségeken belül minden kultu­rális megnyilatkozásban véle- ; ményező joggal bír. A pártok j egy-egv képviselőjüket jelölik I W e bizottság munkáiénak támo­gatására. 1945 októberében e munka irányítását a BéV^svár­megyei Népművelési Hivatal irányítja, Békéscsabán a pártok által közösen szerkesztett «autó­fórum merielentetése érdekében sajtóbizottságot is szerveznek. A nemzeti bizottságok nagy gon­dot fordítottak arra is, hogv a háborús károkat szenvedő isko­lákban a tanítás zavartalanul fo’'üstöd! ék. Révai József 1945 ienuáriáhan ezt mondta a nemzeti bizottsá­gokról; „A Nemzeti BizoHsáeok vittek rendet a zűrzavarba, ők vették kezükbe a hatalmat, ami- I kor az gazdátlanul maradt. ők ; csepegtették bele az úiiászflletás j és feiemeiVevtA^ bitét a nár-már S remén—teleneAehe <%5 letargiába J sfln—edő nénbe.” A Béicés rne- ! evében tevékenvVadó nemzeti i bizntt*!á«nk i(*nz„nák © megái- ! lapítás helyességet. Takács László = KEZDJÜK az Ilyen alkalmak­kor általában az utolsóként el­hangzó kérdéssel; Mi az, ami nincs, miből akadozik az ellá­tás? Jankulár István igazgatóé a szó: — Húskonzervből és pácolt a só kivételével a» áru közúton j érkezik és a menetrend szerinti pontossággal induló túra-járatok i révén kerül a kiskereskedelem, be. A telepen 180-an dolgoznak. 1967 októberéig a városban 19 helyen voltak a raktárak. Cj ára érkeze«. halból az ellátás nem folyamatos és a választék is szegényes. Konyhasó van, de a finomabb sófajtákból még mindig nem tudjuk teljes egészében kielégí­teni az igényeket. Pörkölt mo­gyoró, datolya, füge nincs. Ért- hetlen módon baj van a VIM- mel Is. A vatta hetek óta gon­dot okoz nekünk is, de a fo­gyasztóknak is. Jugoszláviából kaptunk utánpótlást szép cso­magolásban, jó minőségben, de — és ez a dolog szépséghibája — csaknem kétszeres áron. Kevés a seprű, a kefe, az ecset. Hiába, kevés a ló. A traktornak nincs szőre. A Szolnok—Békés megyei Élelmiszer és Vegyiáru Nagy­kereskedelmi Vállalat békéscsa­bai fiókja 1969-ben 425 millió forint értékű árut forgalmazott. Az ez évi teljesítés várhatóan félmilliárd forint körül lesz. A telep Békéscsaba város, valar mint a békési és a gyulai járás üzleteit látja el élelmiszerrel, vegyi árut az egész megyében forgalmaz. Összesen 1300 egysé­get (bolt, üzemi konyha, bölcső­de, vendéglő) szolgál ki. Napi át­lagban 30 teherautó áru hagyja el a telepet A déli gyümölcs és A SZÉTSZÓRTSÁG nemcsak nehezítette, hanem akadályozta is a munkát. Amikor kiköltöz­tek a Szarvasi és az Orosházi út közötti területre, úgy látszott, hogy hosszú időre megoldódik a raktározási gond. Most az a helyzet hogy a zsúfoltság miatt géppel dolgozni nem tudnak, mert a mennyezetig érő áruhe­gyek között egy ember is alig fér el. így, következésképpen, bővíteni kell a telepet Ottjártunkkor is javában folyt a munka egy bemutatóterem építkezésén. E helyiség azt a célt szolgálja majd, hogy a nagykereskedelmi vállalat árui­nak mintapéldányát egy állan­dó kiállításon tárják a vásárló­partnerek elé. (önkiszolgálás nagyban.) A megrendelések módja így — várhatóan — eb­be az irányba tolódik el az ed­dig döntően írásban, forma- nyomtatványon kért megrende­lésektől. A nagykereskedelmi vállalat munkája, tevékenysége kevésbé j látványos és kevésbé szerepel az érdeklődés homlokterében, mint a kiskereskedelemé. Ám semmi­képpen sem másodlagos Közve­títőszerepe révén egyformán ha­tással lehet az Iparra és a kis­A Baromfiipari Országos Vállalat (BARNEVAL) Békéscsabai Gyám az előszerződések kötését megkezdte Nők és férfiak személyesen vagy levélben a gyár munkaügyi osztályán jelentkezzenek. MUNKAKEZDÉS NAPJA: 1970. MÁJUS 4-E. Szerződést 1970. december hó 12. napjáig kötünk. 142854 kereskedelemre. Többé-kevésbé össze tudja hangolni a keresle­tet és a kínálatot. Ám az elmúlt év apróbb áruhiányai nem varr- hatók az élelmiszer és vegyiáru nagykereskedelem nyakára. A szigorú pénzügyi előírások miatt a boltok csak nagyon óvatosan rendeltek, raktáron maradt az áru, s így az ipar is visszafogta a termelést vagy exportált. A karácsonyi, újévi déligyümölcs- hlány (vajon, mikor lehet ebből teljes egészében kielégíteni az igényeket?) a külföldi partne­rek szállítási ütemezésétől és nem a kereskedelem mulasztásá­ból származott. A statisztikák szerint január végéig mintegy 60 százalékkal több déllgyümölcs került a megye üzleteibe, mint tavaly, s ez döntően a narancs fokozott behozatalából ered. AZ ÖRÖK téma. a sörellátás e cikkből sem maradhat ki. A kishatármenti forgalom kereté­ben Jugoszláviából kap, Illetve fog kapni a megye lakossága: sört, szardíniát, levesport, bo­rotvapengét, kakaót, édességet. Tárgyalások folynak a román partnerrel is az árucseréről, az egymással szomszédos területek jobb ellátása érdekében. Ez utóbbi szándék ürügyén mond­juk el, hogy a Szegedi Paprika­feldolgozó új leveskészítmé­nyekkel, halkrémmel, halikra- tejjel rukkolt ki. Várhatóan né­hány hónap múlva forgalomba kerül a műanyag tapéta és a mű­anyag csempe. Ezekről elöljáró­ban csak annyit, hogy házilag is fel ragaszthatok. Mivél zárhatnánk ezt az írást, ha nem a húsvéti előkészületek­kel? A raktárak hűvösében vár­ják a nyuszit a különféle cso­koládéfigurák és az édességet tartalmazó dobozok, s teljes a kölnivizek illatkollekciója is. Brackó István Félmillió A békéscsabai városi tanács művelődésügyi osztályához tar­tozó intézmények az elmúlt év­ben több mint félmillió forin­tot költöttek a költségvetésből beszerzésre. Ezt az összeget jó­részt szemléltetőeszközök vá­sárlására fordították. Az óvo­dák 30 ezret kaptak nagyobb beszerzésekre, az általános is­kolák 133 ezret — a gyakorlati (ipari és mezőgazdasági) okta­tás fejlesztésére ezenkívül még 250 ezret. A három gimnázium összesen 133 ezret, a három szakközépiskola pedig 100 ezer forintot kapott. A város nap­közi otthonai 93 ezer forint ér­tékben vettek oktatási segéd­eszközöket. Szemléltetőeszkö. zöket természetesen egyéb költ­ségvetési rovatok terhére is vá­sároltak. A honvédelmi oktatást szol­gáló lőfegyverek beszerzésére 29 ezer forintot költöttek a város iskolái. Ezek a számok valóban je­lentős fejlődést éreztetnek, az általános iskolában azonban még több szemléltető eszköz kellene, s bár minden iskolában van már politechnikai műhely, ezeket lassan túlhaladják az igények. Több, nagyobb mű­hely szükséges ahhoz, hogy az oktatás színvonala tovább emel­kedjen.

Next

/
Thumbnails
Contents