Békés Megyei Népújság, 1970. február (25. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-27 / 49. szám

A belga sajti Piter János litogatisiril Á belga főváros politikai és gazdasági közéletének színe-java ott volt azon a csaknem 100 te­rítékes díszvacsorán, amelyet Pierre Harmel belga külügymi­niszter és felesége adott szerda este a szenátus elnökségi nagy­termében Péter János tiszteleté­re. Csütörtökön délelőtt a brüsz- staeli királyi palotában I. Bau­dot) in belga király fogadta Péter János külügyminisztert. Ezt kö­vetően a külügyminisztérium épületében folytatódtak, a két külügyminiszter vezetésével, a hivatalos belga-magyar tárgya­lások. A csütörtöki reggeli belga la­pok beszámolnak a magyar Pé­ter János külügyminiszter brüsszeli tárgyalásairól. A Le Sodr kiemeli, hogy a két kül­ügyminiszter megbeszélésén Pé­ter János bevezető expozéját belga részről „tökéletesen kidol­gozottnak” minősítették, amit el lehetett várni attól, aki alapo­san ismeri a problémát, (az eu­rópai biztonság kérdését) és vá­laszt adhatott azokra a kérdé­sekre, amelyeket ezzel kapcso­latosan nyugaton feltesznek. A Libre Belgique címoldalá­nak élén nagyméretű fényképet közöl Péter Jánosnak G. Eys- kens belga miniszterelnöknél tett látogatásáról Gromiko Berlin vendége Andrej Gromiko (balról a harmadik) szovjet külügyminiszter Berlin vendége. Képünk az NDK külügyminisztériumában készült. Gromiko balján: Otto Winzer, a Német Demokratikus Köz­társaság külügyminisztere. (Telefotó—ZB—MTI—KS) A Minisztertanács Sláse .1 A kormány Tájékoztatási Hi­vatala közli: A Minisztertanács csütörtököm ülést tartott. A munkaügyi mi­niszternek és a Szakszervezetek Országos Tanácsa elnökségének együttes előterjesztése alapján megtárgyalta a gyermekgondo­zási segély bevezetéséinek eddigi tapasztalatait. A segélyt igénybevevők nagy száma és aránya mutatja, hogy ez a társadalmi gondoskodás népszerű a dolgozó nők köré­ben. Az intézkedés felkeltette a nemzetközi közvélemény érdek­lődését is. A bevezetés óta el­telt három év alatt 181 ezer nőt részesítettek gyermekgondozási segélyben, az erre kifizetet ösz- szeg 1 milliárd 400 millió forint volt. 1970-ben a segélyezettek száma várhatóan tizenöt-húsz­ezerrel emelkedik, a segély cí­mén folyósított összeg mintegy 120—150 millió forinttal lesz több, mint tavaly. Az élőterjesz­tés megállapítja: a segélyrend- szer lényegesen megkönnyíti a kisgyermekes dolgozó anyák helyzetét, enyhíti a bölcsődei el­helyezési gondokat. A segélynek — a demográfusok által is meg­erősített véleménye szerint — jelentős szerepe van abban, J hogy a születések száma az utób- ’ bi években nő. A kormány a gyermekgondo­zási segély rendszerének értéke, léséről szóló jelentést tudomá­sul vette. A Külkereskedelmi Miniszté­rium jelentése alapján foglalko­zott a kormány az 1970 szocia­lista viszonylaté árucsereforgal- • mi megállapodásokkal. Megái- j lapította, hogy a szocialista or- ~ szágokkal erre az esztendőre megkötött államközi egyezmé­nyek kedvezően hozzájárulnak az 1970-es népgazdasági tervben foglalt feladatok sikeres teljesí­téséhez^ megfelelő alapot terem­tenek az 1971—1975-re megkö­tendő új hosszú lejáratú megál­lapodásokhoz. A baráti orszá­gokkal kötött egyezmények elő­segítik gazdaságunk egyensúlyá­nak további szilárdítását, mind a termelés területén, mind pe­dig a lakosság ellátását közvet­lenül szolgáló árucikkekben. II cseh szakszervezet tisztulása Prága A Cseh Szaktanács csütörtö­kön Prágában megtartott ülé­sén Rudolf Pacovsky, a tanács elnöke számolt be a szakszerve­zetek helyzetéről, megállapítot­ta, hogy a tanács legutóbbi plé­numa óta a mozgalom vezető szerveit sikerült megtisztítani a jobboldali opportunizmus leg- prominensebb képviselőitől A járási szaktanácsokból például eltávolították a tagok húsz szá- . zalékát. A változások azonban : még nem fejeződtek be. g A Minisztertanács elfogadta a Külügyminisztérium előterjesz­tését a kormányszintű hivatalos küldöttségek 1970. évi külföldi utazására és hazai fogadására, majd egyéb ügyeket tárgyalt. a háború befejezésére szélit Pompidou szerdai beszédét az amerikai kongresszusban úgy értékelik, hogy az elnök ismétel­ten védelmébe vette Franciaor­szág közel-keleti politikáját és igyekezett megmagyarázni azt az amerikai közvéleménnynék. Pompidou beszédének fogadtatá­sa „udvarias, de nem lelkes” volt. Néhány washingtoni poli­tikus „kioktatásnak” tekinti azt a néhány mondatot, amelyet a francia elnök szerdai beszédében a vietnami kérdésről mondott. Mint ismeretes, a francia elnök dicsérte Nixon „békés törekvé­seit”, de a háború befejezésére szólította fel Washingtont Szovjet—csehszlovák hadgyakorlatok Moszkva A Varsói Szerződés tagálla­mai egyesített fegyveres erói főparancsnokságának tervei ér­telmében a szovjet központi hadseregcsoport és a Csehszlo­vák Néphadsereg egységei szo­rosan együttműködve harci fel­adatokat hajtottak végre. Mint a Krasznaja Zvezda köz­li, ezek a hadgyakorlatok abban különböztek az előzőektől, hogy nagy számban vettek részt ben­ne különböző egységek és ala­kulatok. A hadgyakorlaton cseh­szlovák alakulatok szovjet pa­rancsnokok irányításával, a szovjet alakulatok pedig cseh­szlovák parancsnokok irányítá­sával tevékenykedtek. A törzsek, az egységek, és a magasabb egy­ségek a front mögötti szervek és különböző szolgálati ágak egy­séges irányítás alatt végezték feladataikat. Alekszandr Majorov vezérez­redes, a központi hadseregcso­port parancsnoka, a hadgyakor­lat vezetője, az eredmények ér­tékelésénél megállapította, hogy a két hadsereg harcosai magas fokú szervezettséget, szívósságot és kitartást tanúsítottak. Bebi­zonyították ismereteiket és ka­tonai képességeiket, a törzsek pedig képesnek bizonyultak ar­ra, hogy rugalmasan irányítsák a csapatokat. (MTI) A népi erők támadása A népi erők szerdán támadást intéztek a laoszi kormánycsa­patok egyik állása ellen Vien- tianetől északra. Ez az első eset, hogy ezen az úton a Patet Lao erői ennyire megközelítették a fővárost. A népi hadsereg egy­ségei több mint ezer főt meg­öltek, megsebesítettek vagy el­fogtak a laoszi kormánycsapa­tok katonái közül az összecsa­pásban. Megsemmisítettek több tucat tankot, ágyút és 28 repü­lőgépet. És megindult az élet A városi Nemzeti Bizottságok H. A megye városai közül Oros­házán 1944. december 4-én, Bé­késcsabán december 15-én, Gyulán pedig december 17-én alakultak meg a nemzeti bizott­ságok. Létrejöttük jól tükrözi társadalmi öntevékenységüket. Orosházán az alakuló jegyző­könyv még Orosházi Pírtközi Blokkról ad számot, s a békés­csabai nemzeti bizottság javas­latára ugyancsak a „demokrati­kus blokk” képviselői hívnak össze tájékoztató célzatú nagy­gyűlést december 17-re. A városi nemzeti bizottságok összetétele egyezéseket és bizo­nyos eltéréseket is mutat Mind­három város nemzeti bizottságá­ban kezdettől megtaláljuk a Magyar Kommunista Párt. a Független Kisgazdapárt es a szakszervezetek képviselőit. Va­lamennyi városban később kap­csolódtak be a nemzeti bizottsá­gok munkájába a Nemzeti Pa- rasztpért küldöttei, s a Szociál­demokrata Párt bizottsági kép­viselete bizonyos ritmuskülönb­ségeket mutat. Az utóbbi jelen­séget talán azzal magyarázhat­juk, hogy a Békés megyében je­lentékeny múlttal és tapaszta­lattal rendelkező baloldali szo­ciáldemokraták. felismerve a kommunisták következetes poli­tikai koncepcióiét, az utóbbi "ártba kezdjek tömőriiini. Gyu­lán a „Demokrata Polgári Párt” képviseltette még magát kezdet­től fogva a város nemzeti bízott, ságában, s érdekes sajátossága volt e népi szervnek, hogy meg­beszéléseire tanácsadóként „jogi szakértőket” is meghívott. Ugyancsak részt vettek a nem­zeti bizottságok tanácskozásain az ideiglenes nemzetgyűlés megválasztott képviselői, s elég rendszeresen az átszervezett megyei közigazgatás vezető be­osztású tisztségviselői is. Mindhárom város nemzeti bi­zottságában a kezdeményező és vezető szerepet a kommunisták képviselői vállalták magukra. Békéscsabán Szobek András és Kiszely András, majd az előb­binek vármegyei főispánná, az utóbbinak polgármesterré való kinevezése után Gyuska János, Blahut János, Zsilák György, Orosházán Keresztes Mihály, Kökény Mihály é® Birkás Imre, Gyulán pedig Szikes Antal és dr. Blanár László juttatták ér­vényre a párt következetesen demokratikus, az adott körülmé­nyekhez alkalmazkodóan kellő­en radikális politikáját. Meg­nyilatkozásaikból érdemes né­hány jellegzetes gondolatot fel­idézni : Keresztes Mihály, a? Orosházi Pártfközi Blokk alakuló gyűlé­sén, 1944. december 4-én a kö­vetkezőket mondta: „önállóan végezze mindenki munkáját; a fennálló keretek között, és ne várjon mindenben felsőbb uta­sításra, hanem sürgős esetekben saját belátása Szerint intézked­jen”. Erre az öntevékenységre a kezdeti időkben nagy szükség volt. Békéscsabán Szobek András mutatott rá helyesen arra, hogy „a szervezkedő új magyar kor­mány jogalapja csakis a felsza­badult területiekén élő lakosság szabad megnyilatkozása lehet.”1 Másik beszédében hangoztatta: „A nemzeti bizottság nem ideig­lenes jellegű, tehát komolyan kell vele’ foglalkozni”. Gyuska János 1945. október 18-án talá­lóan állapította meg: „A nem­zeti bizottság a népi demokrácia szelepe, tehát az itteni viszo­nyokat kell figyelembe venni, és a rendeletek tiszteletben tartása mellett nem szabad megfeled­keznünk az emberi érzelmekről sem.” Gyulán dr. Blanár László orvos, a nemzeti bizottság kom­munista elnöke 1945. január 13- án a jegyzőkönyv tanúsága sze­rint így határozta meg az újon­nan létrejött népi szerv szere­pét: „A nemzeti bizottságok a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front helyi szervei, s mint ilye­nek mindenütt a legfőbb politi­kai irányításra vannak hivatva. Továbbá a közérdekű munkák és feladatok kezdeményezői, és intézkedéseik az úi, demokrati­kus rendszer kialakulásánál sók esetben jogforrásul is szolgál­hatnak.” Erre az elvi tisztánlátásra an­nál is inkább szükség volt, mert a kábultságából lassan felocsúdó régi közigazgatási adminisztrá­ció bürokratái már 1944. de­cemberében támadást intéztek a népi szervek ellen. Jój mutatja ezt a törekvést Orosházád a Berlin Mint az ADN hírügynökség jelenti, a Német Demokratikus Köztársaság külkereskedelmi szerveinek két munkatársát, aki Észak-raj na-Vés ztf áliában tár­gyalásokat folytatott egy nyu­gatnémet cég képviselőivel, le­tartóztatta és fegyveres kíséret­tel Bonnba vitte a nyugatnémet rendőrség. A rendőrségi akciót azzal ln« dokolták, hogy az NDK keres­kedelmi szervezeteinek képvi­selőd „állítólag a titkosszolgá­lat tagjai és tevékenységükkel kárt okoztak a szövetségi köz- társaságnak”. Bár hamarosan kiderült, hogy a gyanúsítás minden alapot nél­külöz, az NDK két állampolgá­rát két napon át fogva tartották és állandó kihallgatásoknak ve­tették alá. A Német Demokrati­kus Köztársaság illetékes szer­ved tiltakozást jelentettek be a nyugatnémet gazdaságügyi mi­nisztériumnál. volt királyi adóhivatal főnöké­nek magatartása, aki kifejtette, hogy a pártközi blokk és a já­rási közigazgatási főnök rendel­kezéseit mindaddig nem ismeri el, amíg felettes hatóságaitól (?!) erre írásbeli rendelkezést nem kap. Kökény Mihály, a kommu­nista párt képviselője azonnal reflektált erre a kijelentésre: „Amit a Blokk elhatároz és a közigazgatási főnök végrehajt, az azonnal hatállyal érvényes”. Javasolja az adóhivatal vezető­jének azonnali letartóztatását. A gyulai városi nemzeti bi­zottság utasítja a város polgár- mesterét, hogy „minden közér­dekűm fontos ügyben tartozik kikérni a megfelelő városi bi­zottság véleményét, s intézkedé­sedben. határozataiban ezekhez a véleményekhez alkalmazkod­ni”. Békéscsabán 1945. január 11-én Szobek András követelte, hogy erélyes intézkedéseket hoz­zanak a munkaügyi hivatal sza­botáló hivatalnokainak felelős­ségre vonása érdekében. Különösen sok konfliktust eredményezett a polgári jog­rendszer konvencióihoz hozzá­szokott jogászoknak az igazoló bizottságokban kifejtett tevé­kenysége, A békéscsabai városi nemzeti bizottság azonnal ész­revette ezt a jelenséget: „Az igazoló bizottságok ügyészei jo­gi tudásukkal visszaélve félre­ratos tagjait, és ezáltal nagvor sok olyan egyént igazolnak, akik intemálótáborba valók” — ol­vashatjuk a városi nemzeti bi­zottság 1945. június 28-i jegy­zőkönyvéből. Jól bizonyítja a népi bizottsá­gok tevékenységének következe­tesen demokratikus voltát a kö­vetkező eset: 1945 augusztusa-

Next

/
Thumbnails
Contents