Békés Megyei Népújság, 1970. február (25. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-26 / 48. szám

A MEGYEI PÁRT BIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1970. FEBRUÁR 26„ CSÜTÖRTÖK Ara: 89 fillér XXV. ÉVFOLYAM. 48. SEÄM Ismét áradnak a Korosok Csaknem 12 ezer holdat borít belvíz Virágzik és termést hoz a primőr paprika Eleken Gondok és rekordok Mindent egybevetve: nagyon sok panaszunk nem lehet a múlt évre, mert bár voltak gondjaink bőven, azért mégiscsak jól zá­rult az esztendő. Legalábbis ez derült ki a Központi Statisztikai Hivatal Békés megyei Igazgató­ságának 1969. évi jelentéséből, amelyet a minap tettünk közzé lapunkban. A megye szocialista iparának termelése tavaly kilenc száza­lékkal haladta meg az egy év előttit. A fejlődés ^ nagyjából megegyezett az előző esztendei­vel. Ám egy jelentős és kedve­ző jelű különbségről mégsem feledkezhetünk meg. Nevezete­sen arról, hogy tavaly meggyor­sult az állami ipar termelése, a szövetkezeti iparé viszőnt mér­séklődött. Ennél kevésbé lehe­tünk megelégedve az élelmiszer- iparral, mert alig három száza­lékkal termelt csak többet, mint egy esztendővel korábban. Nyil­vánvaló, hogy ez a növekedés elmaradt a szükségletektől. S hogy így történt, az főként a nyersanyaghiánnyál magyarázha­tó. Emiatt olyan fontos élelme­zési cikkekből csökkent a ter­melés, mint amilyen a főzelék­éé paradicsomkomzerv. a tojás és a tőkehús. Anyaghiány miatt még a gyulai kolbász exportja is visszaesett. De azon is bosszan­kodhattunk, hogy hasonló okok következtében a húsipari készít­mények választéka sem volt mindig kielégítő. Kézenfekvő, hogy az ipari nyersanyag-, a jobb és választékosabb áruellá­tás alapja a zöldségtermesz­tés és az állattenyésztés gyor­sabb fejlesztése lehet. Hisszük, hogy lesz is mihamarabb. A jelentés szerint a megye szocialista építőiparának terme­lése tavaly hat százalékkal meg­haladta az 1968. évit Látszatra ez jó és szép eredménynek tű­nik. A valóságban azonban nem ilyen rózsás a helyzet Mégpedig azért, mert az építési igények jóval nagyobbak voltak az el­ért fejlődésnél. Beszédesen bi­zonyítja ezt hogy kapacitás hi­ányában a múl évben csak az állami építőipar 183 millió fo­rintot kitevő igényt volt kényte­len visszautasítani. De arról is hallottunk, s minden bizonnyal hihető, hogy ennél jóval na­gyobb volt a kielégítetlen építé­si. kereslet. Szerény becslések alapján a 300—400 millió forin­tot is elérte. Ez és más» tapasztalatok egy­értelműen sürgetik az építőipar erőteljesebb műszaki fejleszté­sét. De nemcsak ezt Azt is, hogy a munkaszervezésen és a termelési feltételeken is javít­sanak. Mennyire szükséges ez, az egyetlen számmal hitelesen érzékelhető. Tavaly a le nem dolgozott munkanapok száma és aránya az előző évit is megha­ladta, 13 százalékot tett ki. Íme a termelékenység növelésének ez is egyik hasznosítható forrása lehetne a jövőben. De nemcsak itt, mert több más körülmény­nyel együtt a megye szocialista iparában mindeddig ez az egyik feszítő gond. Igen, mivel a ter­melésnövekedésnek a múlt esz­tendőben csak 30 százalékát ad­ta a munka termelékenysége. Ez az aránj» nagyon szerény, semmiképpen, sem váló a kira­katba. Annál inkább odakívánkoznak azok a növénytermesztési re­kordok, amelyeket a múlt esz­tendőben a mezőgazdaság pro­dukált. Értéküket növeli, hogy ezek sem írhatók csak a kedve­ző időiárás javára. Mindenek­előtt annak a céltudatos terme- léstfejlesztő tevékenységnek tu­lajdoníthatók amelyeknek ered­ményeként állandósultak a ma­gas hozamok. A katasztrális holdankénti átlagtermések — búzából 17.1. májusi morzsolt kukoricából 26,1, lucemaszéná- ból 27.5 mázsa — önmagukért beszélnek. Rekord mennyiségű termést eredményeztek. Mit te­hetnénk ebhez még hozzá? Csak annyit: a mai rekordok és a gondok ne éljenek tovább egy évnél. P. P. Az utóbbi napokban jelentő­sebb mennyiségű csapadék hul­lott a Körösök romániai vízgyűj­tő területén. Így újabb árhullám alakult ki a Fehér- és a Fekete- Körösön. Alig néhány napja, hogy az előző árhullám levonult a Hármas-Körösre, máris újabb feladat elé állította vízügyi szak­embereinket, az árvzí zvédelmi készenléti szolgálatot a mostani árhulláim. Tegnap, szerdán a Fe­hér- és a Fekete-Körösön, va­lamint a Hortobágy—Berettyón I. fokú árvízvédelmi készültség őrizte a töltéseket, figyelte a víz levonulását. A Fekete-Körös az anti vízmércénél tetőzött, a Fe­hér-Körös viszont továbbra is enyhén emelkedő áradást mutat. Valószínű vízmagassága mára jól megközelíti a II. fokú árvíz- védelmi készültség szintjét. Szarvasmarha­tenyésztők tanácskozása Békéscsabán Állami gazdasági szakvezetők, termelőszövetkezeti elnökök és állattenyésztők részvételével rendezték meg tegnap, szer dán délelőtt Békéscsabán a szarvas­marha-tenyésztők megyei ta­nácskozását Ez a megbeszélés folytatása volt az országos esz­mecserének, az ott elhangzott javaslatok megyei értékelése ke­rült terítékre. Deák Antal, a Bé­kés megyei Állattenyésztési Felügyelőség igazgatója értékel­te a harmadik ötéves tervben elért eredményeket és szólt a további feladatokról. Az értekezleten megjelent dr. Magas László, a MÉM főosz­tályvezető-helyettese, Bíró Ist­ván, az Országos Állattenyésztési Igazgatóság vezetőhelyettese, Csatári Béla, a megyei tanács vb-elnökhelyettese. A beszá­moló feletti vitában hatan mondták el véleményüket az ágazat népgazdasági jelentőségű fejlesztésérőL A közelmúltban kötött meg­állapodást az Aradi Állami Ro­mán Színház képviseletében loan Jivan, a színház igazgatója és Aurél Martin, az Arad megyei Kulturális Bizottság elnöke, a Békés megyei Jókai Színház képviseletében pedig Mtiszlay István igazgató és Szilágyi Péter gazdasági igazgató, Békéscsaba és a megye nemzetiséglakta te­rületein rendezendő vendégsze- repJésékrőL A két ország kö­zötti kulturális csereegyezmény értelmében ugyanis az aradi A február 25-i lehűlés miatt a csaknem 12 ezer hold belvízzel elöntött terület sorsa egyelőre megpecsételődött. A víz felszí­nén 2—3 centiméteres jégkéreg képződött, így a belvíz leveze­tése nehézkessé vált. A vízügyi igazgatóság és a vízi társulások, valamint a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok vezetői csaknem 700 dolgozót foglalkoz­tatnak elsősorban a 2850 hold vetett terület elöntésének meg­szüntetésén. A Körösök térségé­ben a vízügyi igazgatóság to­vábbra is elsőfokú belvízvédelmi készültséget tart 37 szivattyúte­lepet, 16 szivattyúállást és 6 hordozható szivattyút üzemeltet­nek, másodpercenként 57 köb­méter vizet továbbítanak a na­gyobb befogadóba. Ha a kö­vetkező napokban 0 fok fölé emelkedik a hőmréséklet, ismét számolni lehet a belvíz elön­tés növekedésével. Ezért most rendkívül fontos, hogy a bel­vízcsatornákon szabaddá tegyék a víz lefolyásának útját egészen a szivattyútelepekig. Á Szarvasi Tanács Végrehajtó Bizottságának építési, közleke­dési csoportja a közelmúltban ismertette a testület előtt a ter­veket, amelyek 1980-ig, illetve 2000-ig szabják meg a város fej­lődésének útját Az általános rendezési terv részletesen taglalja a fejlesztés­re váró feladatokat. A lakóterü­letek kijelölése is megtörtént. A városközponton kívül 3000, míg a központban 2000 lakás szüksé­ges a gyarapodó lakosság elhe­lyezéséhez. 1980-tól 2000-ig ter­jedő 20 éves időszakban továb­bi 650 lakást kell megépíteni a városközpontban. Ehhez azon­ban szükséges a városközpont fokozatos rekonstrukciója és az elavult, a szociális körülmények­színház színház 1970 május 18-től 25-ig megyénkben tartózkodik és a hétnapos program keretében öt előadást tart Békéscsabán, illet­ve Gyulán, Battonyán és Két- egyházán. A vendéglátó Jókai Színház az érkező, mintegy 70 művészi- vendég számára budapesti és szegedi ismerkedő, városnéző ki­rándulásokat is szervez A ven­dégek egyébként május 18-án, hétfőn a déli nemzetközi ex- pressael érkeznék Békéscsabá­ra, Az eleki Lenin Termelőszö­vetkezet hajtatóházában szépen fejlődik a csípős zöldpaprika. A primőr áruból számítások sze­rint az első .szállítmányt másfél hét múlva küldi a szövetkeze; a MÉK-nek. A három, egyenként 40 méter hosszú, 12 méter szé­les üvegházban az egyenletes hőmérsékletről Bokor István fű­tő gondoskodik, s amint képünk nek nem megfelelő telep, az úgynevezett „Krakkó” lebontá­sa. Gondoltak a terv készítésénél arra is, hogy megfelelő zöld- és üdülőterületet biztosítsanak a város lakosságának a pihenés­hez. Erre a célra a Holt-Körös két partját jelölték ki. A rendel- delkezésre álló terület lehetővé teszi, hogy az hosszabb időre, nemcsak a város, hanem Dél-Al­föld regionális üdülési ellátásá­ban is jelentős szerepet kapjon. Ehhez a üdülőtelephez kapcso­lódna egy 100 személyes városi szálloda, valamint ezer személy ellátására alkalmas étterem, cukrászda, és eszpresszó. A vá­rosi strand 600 férőhelyes öltö­zőépülettel, valamint nyári ven­déglőkkel és büfékkel gazdago­dik. Az Erzsébet-ligetben 500 férőhelyes camping, strand fe­dett medencével, városi és ifjú­sági vízisporttelep, úttörő- és ifT júsági építőtábor létesül. Bár nem számolnak nagyobb arányú ipari létesítmény város­ba településével, mégis szüksé­ges, hogy a már meglevő és jól fejlődő szövetkezet és háziipar részére biztosítsanak fejlődési lehetőséget. Az iparterületet a város délkeleti részén jelölték ki, amelynek bővítését déli és keleti irányban tervezik. Szeren­csésen sikerült összehangolni a faipari, a vas- és fémipari, va­lamint a műanyagfeldolgozó és játékkészítő kisipri termelőszö­vetkezetek fejlesztési terveit a városrendezési tervekkel. Jónak mondható a város hely­zete az ország közlekedési háló­zatában. Tervezik, a szarvasi bizonyítja, eredményesen. A kertészet eredményeit nagyban segíti az, hogy a ter­melőszövetkezet tavaly decem­ber elején új, olajtüzelésű ka­zánt helyezett üzembe. Á mo­dem fűtőberendezéssel köny- nyebb a munka és a primőrök, nek annyira szükséges egyenle­tes hőmérséklet is állandó érté­ken tartható. (Fotó: Béla Ottói vasútállomás körzeti pályaud­varrá való fejlesztését. A Sza­badság úton készül majd el a korszerű autóbuszpályaudvar, amely mind a távolsági, mind a helyi járatokat kiszolgálja. A városban jelenleg 2 üzemanyag- töltő állomás működik. A Sza­badság úti ma már korszerűtlen, és számolni kell megszüntetésé­vel. Elnnék pótlására azonban a Lenin út és a tervezett piac kö­zötti területen építik majd fel az új töltőállomást, amely a he­lyi igényeket elégíti ki. A város vízmű kűtjainak együttes hozama jelenleg nem kielégítő. Naponta — az elmúlt év márciusában végzett felmé­rések alapján '— 1230 köbméter a vízhozam, viszont a város át­lagos napi vízigénye 2—2,5 ezer köbméter. 1980-ig ez a szám kö­zel duplájára — pontosabban napi 4601 köbméterre — emelke­dik. Ez a növekvő mennyiség a jelenlegi vízellátási rendszer átalakítását követeli. Ezért szük­séges egy 1000 köbméteres víz­torony építése, amely áramki­maradás esetén is biztosítja a város vízellátását. Üj kutak fú­rását is tervezik. Az Élmunkás téren és a Csicsely Pál utca vé­gében létesülő új kútcsoporttól kitermelt vízmennyiséget veze­tik be majd a körvezetékbe. A már meglevő hálózat bővítése is napirenden van. Foglalkozik a terv a szenny­vízcsatorna-hálózat építésével, illetve további növelésével, és a csapadékvíz elvezetésével, va­lamint a jelenlegi külterületek­nek a városhoz való csatlakozta­tásával is. Ötezer lakás - Űj irodaházak - Szálloda és üdülőtelep Szarvasi tervek 1980-ra és 2000-re B. O.

Next

/
Thumbnails
Contents