Békés Megyei Népújság, 1970. február (25. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-26 / 48. szám

Harcok a Szuezi- csatornánál Kairó' Kedden délután heves tűzpár- baj bontakozott ki a Szuezi-csa­torna középső részén az egyip­tomi ás izraeli egységek között — jelentette be kedden este a kairói katonai szóvivő. Egy izraeli páncélos osztag Port Tevfik és El Satt körzeté­ben erősítést próbált szállítani a frontvonal izracfli állásainak; az egyiptomi nehéztüzérség azon­ban meghiúsította az akciót, harcképtelenné tett három ellen­séges harckocsit, lerombolt és felrobbantott számos, megerősí­tett védőállást és hadianyagrak­tárt. A lángoló lőszerraktárak fénye még órák múlva is lát­ható volt a csatorna túlsó part­ján is — mondotta a szóvivő. Péter János megkezdte tárgyalásait Brüsszelben Napirenden az európoi biztonsági értekezlet előkészítése Brüsszel Szerdán délelőtt megkezdődtek a belga—magyar külügyminisz­teri megbeszélések Brüsszelben. Reggel G; Eyskens belga minisz­terelnök fogadta Péter János magyar külügyminisztert, aki ezt követően P. Struye-t, a belga szenátus elnökét kereste fel. Péter János külügyminiszter kíséretével együtt ezután a bel­ga külügyminisztériumba sie­tett, ahol megkezdte tárgyalá­sait Pienre Harmel .belga kül­ügyminiszterrel. A legtöbb szerda reggeli belga lap első oldalán fényképpel il­lusztrált tudósításokban számol be Péter János magyar külügy­miniszter érkezéséről és ismer­A merénylő öngyilkos lett teti a magyar külügyminiszter életrajzát. A tárgyalásokkal kap­csolatosan a lapok kiemelik, hogy azokon fő kérdésként az európai biztonsági értekezlet problémája szerepel. Békeharcosok felhívása a közel-keleti béke Helsinki A Béke-világtanács titkársága közzétette annak a táviratnak a szövegét, amelyet ismert béke­harcosok küldtek az ENSZ Biz­tonsági Tanácshoz. Teljes egyetértés valamennyi kérdésben Gromiko útja Gromiko szovjet külügymi­niszter folytatja kedden meg­kezdett tárgyalásait a Német Demokratikus Köztársaság fővá­rosában. Otto Winzer külügymi­niszter fogadást adott a tisztele­tére. Bár a tanácskozások termé­szetszerűleg bizalmas jellegűek, mégis néhány, a tartalmukkal nyilvánvalóan összefüggő külső körülményre már most fel lehet hívni a figyelmet. Politikai megfigyelők utalnak arra, hdgy a megbeszéléseken a többi között bizonyosan szó lesz a Szovjetunió és az NSZK kö­zötti erőszakot kizáró egyezmény kérdéséről. S Willi Staph mi­niszterelnök előkészítés alatt ál­ló összejöveteléről Willy Brandt nyugatnémet kancellárral. A megbeszélések első napjáról kiadott jelentés kíméli a teljes egyetértést valamennyi megtár­gyalt kérdésben. Külön érdekességet kölcsönöz a berlini tanácskozásoknak a nyugatnémet Bundestag ma kez­dődő külpolitikai vitája, amely — a „német kérdés” címszó alatt ,— kitér a két német állam kap­csolatainak problémájára is. A berlini tárgyalások részve­vői nyilvánvalóan érdeklődéssel várják, hogy milyen választ ad Brandt kancellár az NDK-val kapcsolatos politikáját bíráló, várható ellenzéki támadásokra. * Berlin Gromiko szovjet külügymi­niszter szerdán délután folytat­ta berlini hivatalos megbeszélé­seit A kiadott jelentés szerint Gro­miko a szívélyes barátság lég­körében és teljes egyetértésben folytatta tanácskozásait Otto Winzer külügyminiszterrel a két ország kapcsolatainak elmélyí­téséről, nemzetközi kérdésekről és az európai biztonság problé­mádról. „Felhívjuk a Biztonsági Taná­csot, hogy tegyen haladéktalan intézkedéseket az arab országok elleni izraeli bombázások meg­szüntetésére és az izraeli csa­patoknak a megszállt területek­ről való gyors kivonása érdeké­ben. El kell érni a Biztonsági Tanács 1967. november 22-i ha­tározatának maradéktalan telje­sítését és a béke és igazságos­ság biztosítását a Közel-Kele­ten”. A békeharc ismert képviselői komoly nyugtalanságukat feje­zik ki a Kairó közelében levő polgári objektumok február 12- én történt bombázása miatt; táviratukban, amelyet körülbe­lül száz államférfi és közéleti személyiség írt alá, köztük: John Bemal (Nagy-Britannia), Krisna Menőn (India), Alek- szandr Komyejcsuk és Nyikolaj Tylhoncrv (Szovjetunió), Martin Níemöller lelkész (NSZK), Al­bert Norden professzor (NDK), Romes Csandra (a Béke-világ­fán ács főtitkára). Kennedy véleménye az Európában állomásozó amerikai csapatokról Washington Edward Kennedy szenátor kedden a demokrata párt politi­kai tanácskozó-testületé előtt el­hangzott beszédében kifejtette azt a véleményét, hogy az Egye­sült Államoknak ki kell vanília Európában állomásozó 320 000 főnyi fegyveres erőinek zömét A szenátor szerint Nixon katonai költségvetését lényegesen csök­kenteni lehetne a nemzetbizton­ság veszélyeztetése nélküL Az Egyesült Államok európai elkötelezettségéről szólva, han­goztatta, hogy véleménye szerint nem kell kivonni Európából az összes ott állomásozó amerikai csapatokat hogy az ott maradó erők a NATO és a Varsói Szer­ződés előtt egyaránt demonst­rálhassák : bármely nyugat-euró­pai konfliktus szükségszerűen feltételezi az Egyesült Államok katonai erejének bevonását. A 27 éves Josef Nachmann, aki 1968 húsvétján merényletet kö­vetett el Rudi Dutschke nyugat-német diákvezér ellen és ezért börtönbüntetését töltötte nyugat-berlini cellájában, öngyilkos lett. (Telefotó — AP—MTI—KS) Pompidou nem mond újat Washingtonban | És megindult az élet ( A Nemzeti Bizottságok megalakulása megyénkben Washington Pompidou francia elnök hi­vatalos washingtoni látogatásá­nak első napján több mint két­órás megbeszélést folytatott Nixon elnökkel. A francia el­nök időközben beszédet mondott a washingtoni nemzeti sajtóklub ebédjén, ahol Franciaország kö­zel-keleti politikájának főbb vo­nósait ismertette és európai kér­désekről is beszélt Politikai megfigyelők Pompi­dou nyilatkozatában nem talál­tak új elemeket, az szinte szó- ról-szóra megegyezett korábbi állásfoglalásaival, illetve annak az interjúnak szövegével, amit a francia elnök látogatása kü­szöbén az U. S. News And Wörld Report című folyóiratnak adott. A francia politika védel- , — amelyeket az Egyesült Államokban hevesen támadnak — az elnök ismét á „Földközi-, tengeri térségben keletkezett vá­kuumra” hivatkozott, amit sze­rinte országának kell betöltenie, más nyugati országok érdekében is. Ezzel az elnök, mintegy köz­érdekű lépésnek minősítette azt, hogy Franciaország növekvő be­folyásra törekszik a Földközi­tenger déli partján levő arab országokban — még akkor is, ha ez helyenként amerikai érdeke­ket is érint; ’mint például a lí­biai“ olaj ügyében. Ugyanakkor az elnök Washingtonnak nem tetsző kijelentéseket olyanokkal egyensúlyozta, ki, mint annak elismerésével, hogy véleménye szerint szükség van az ameri­kai csapatok jelenlétére egyelő­re Európában és e jelenlétnek „nem csupán szimí'/Jikusnak, hanem jelentősnek kell lennie”, A Vörös Hadsereg rohamos előrenyomulásának hírére el­menekültek azok a volt vezető • beosztásban levő hivatalnokok, : akik joggal félhettek a nép ha- t ragjának megnyilatkozásaitól, s | azok a kishivatalnokok, akik í a felfokozott fasiszta demagó- 5 gia hatására nem látták bizto- 5 sítva megszokott egzisztenedá- : j ukat. Ilyen körülmények kö- ! zött már a községek, városok ; felszabadulását megelőzi he­• tekben, hónapokban „közigaz­: gatási vákuum” keletkezett a j legtöbb helyen. , i De érdekes módon ez az idő- ; szak biztosította egyben az ön- ■ kormányzati elvekre alapuló ; közigazgatás demokratikus át- : szervezésének akkori feltétele­• it is. Leninnek az államhata- ; lom helyi szerveiről szóló taní- ! tásai megvalósítható történel- ; mi közelségbe kerültek. Erről • a kérdésről a következőket ! mondta: • „Szerintünk az állam ereje a ! tömegek tudatosságában rejlik. : Az állam akkor erős, ha a tö- : megek mindent tudnak, min­denről véleményt tudnak alkot­ni és mindent tudatosan tesz­nek ... Meg vagyunk győződve róla, hogy ha forradalmunk igazi sikereket ért el, azért ér­te el, mert a helyi hatalomra, a vidéki tapasztalatokra min­dig a legnagyobb figyelmet for­dítottuk." A lenini elméleti tanítás igaz­ságát a magyar népi demokrá­cia történeti fejlődése legko­rábbi szakaszának gyakorlata mindenben igazolta, s a korán felszabaduló Békés megye az új, demokratikus közigazgatási lehetőségeknek mintegy elöis- kolája volt. Ugyanis a szerve­ződő közigazgatás nem számít­hatott a központi államhatal­mi szervek tájékoztatásaira és útmutatásaira, hiszen az Ideig­lenes Nemzetgyűlés és Kor­mány megalakulásáig (1944. de­cember 22), nem is volt köz­ponti államigazgatás. Ilyen körülmények között a népi ön- kormányzat, az ország törté­nelmében talán először, nem­csak lehetőségeket kapott, ha­nem az egyedüli közigazgatási alternatíva volt. A felgyülemlett, rendkívül bo­nyolult közigazgatási feladatok eredményes megoldását az úgy­nevezett népi államhatalmi he­lyi szervek vállalták magukra. Ezek közül a nemzeti bizottsá­goknak volt a legnagyobb sze­repük. A Békés megyében megala­kuló nemzeti bizottságok létre­jöttének történelmi előzménye­it az antifasiszta egységfront kialakulásában kell keresnünk. Már 1944 júniusában csatlako­zott e front célkitűzéseihez a kommunisták befolyása alatt álló úgynevezett Békepárt, va­lamint a Szoriáldemokrata Pártnak és a Független Kisgaz­dapártnak háborúellenes bal- szárnya. Ennek a haladó cso­portosulásnak társadalmi-törté­nelmi súlya ókkor nőtt igazán meg. amikor 1944 szeptemberé­ben újjáalakult a Magyar Kommunista Párt. A felszaba­dulás katonai hadműveleteivel párhuzamosan a párt külföldi rádióadója, a Kossuth rádió már 1944. október 21-én felhí­vást intézett a felszabadított területek lakosságához: „A de­mokratikus pártok, szerveretek ne várjanak felsőbb utasításra, lépjenek érintkezésbe • egy­mással é« alakítsák meg a nem­zeti bizottságokat!” Ehhez azonban előbb az el­lenforradalmi korszak 25 éve alatt meglehetősen szétzilált haladó és demokratikus párto­kat kellett újjászervezni, ami a rendkívül összezsúfolódó napi problémák miatt mintegy két hónapot vett igénybe. Békés megyében az első nemzeti bi­zottságok jegyzőkönyvei 1945. január első felétől tanúskod­nak e szervek gyakorlati tevé­kenységének megindulásáról. Az első nemzeti bizottságokat rr>r’"’ '"v területén a kommu­nisták pártjának kezdeménye­zésére alakították Ez tükröző­dik többek között Csomós köz-

Next

/
Thumbnails
Contents