Békés Megyei Népújság, 1970. február (25. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-22 / 45. szám

CSALÁD — OTTHON Mi lesz velük? ... < . A pályaválasztás az általános iskolában kezdődik Az általános iskolák végzősei, a nyolcadikosok ilyenkor febru­ár táján már javában elkezdték a szurkolást, az öntudatosabbak a tervszerű felkészülést is a kö- ■ zépiskolák, elsősorban a techni- >•' kumok „egész kamaszt” kívánó . felvételi vizsgáira. ’, ■ Ez a feladat nem is tűnik ne­jt héznek, ha... ha a zavartalan felkészülést nem befolyásolják . bizonyos, iskolán kívüli tényé- ;« zőic. Hogy mik? Nos, köztudott, 4; hogy a diák élete két fő színté­ren zajlik: az iskolában és ott- ' ' hofi. Az iskolai tanulással rend- ’ szerint nincsenek problémák, otthon azonban annál gyakrab­ban. Számos olyan család léte- .V'"zik, amely vagy nagylétszémú, olykor a szülőkkel együtt 6—8— .10 tagot ia számlál, vagypedig „nein család”. Akkor nem az, •, ha a család felbomlott, válás vagy elhalálozás, esetleg más okok miatt és a gyerek tanul­mányi fejlődését az átlagosnál kevesebb, esetleg semmilyen fi­gyelem nem kíséri. Problémák adódhatnak akkor is, ha a szü-! lök tudásszintje nem haladja meg gyermekük ismereteit vagy foglalkozásuk olyan mértékben , leköti őket, hogy képtelenek azt a segítséget megadni, amire a szülők többsége kepes és ame­lyet természetesnek tart. Ha a felsorolt lehetőségek bármelyike jelen van; hátrányos helyzetű gyermekekről beszélünk. Olyar nőkről, akik — noha képessé­geik, tehetségük gyakran ki­emelkedőbb az átlagosnál — hátrányos helyzetből indulnak es felkészülésük elégtelensége j miatt esélyük a továbbtanulás­ban csekélyebb. Következhet tehát a kérdés; ha a család vagy a felbomlott) család egyedül maradt gondvi- i selője (rendszerint az anya) ob- j . jektív okok miatt nem segíthet, í akkor ki serrft? A békéscsabai V. számú álta-1 lános iskola igazgatójával, ne­velőivel és két hátrányos hely­zetű tanulójával folytatott be­szélgetéseink során erre keres-’ \ ünk választ. Marik György igazgató- ,,Ez z iskola szinte gyűjtőhelye aj átrányos helyzetű tanulóknak, j hiszen köztudott, hogy a tégla-, •;yári munkások gyermekeinek j •élentői része hozzánk jár, de sok termelőszövetkezeti tag gyermeke is itt tanul, ök nyil- ... vánvalóan hátrányban vannak - az értelmiségi családok gyerme- • keihez képest; tanulásban lénye. § .'géséta kevesebb segítséget kap­nak otthon. A velük való fog­lalkozás intenzívebb, olyan fo­lyamatos munka, amely már a hatodik, hetedik osztályban el­kezdődik és tart a középiskolai felvételükig. Ennél nehezebb esetek is akadnak, mi ezt a „leghátrányosabb helyzetnek” nevezzük, amikor az eredmé­nyes tanulást családi problémák — válás, az apa vagy az anya iszákossá ga. disszidens-szülők stb. — tovább súlyosbítják.” Az ilyen esetekben a nevelés valamennyi gondja a pedagó­gusra hárul. Marik György ar­ról beszélt, hogy ezzel a felelős­ség gyakorlatilag a kétszeresére nőtt: elrontott sorsokban nem lehetnek ludasak. „Még mindig sok olyan eset adódik, amikor a nevelő többet törődik a gyerek­kel, mint a .szülő és higgye él ez a legszomorúbb... ha pályavá­lasztásra kerül sor, akkor foko­zott gonddal vigyázunk arra, hogy az elhanyagolt gyermeke­ket a felvételi vizsgákon ne ér­je csalódás. Ne választhassanak nem rájuk szabott, irreális pá­lyákat. A hátrányos helyzetű ta­nulók között sajnos így is sok a lelkileg sérült gyerek és egy esetleges kudarc jóváte­hetetlen törést okozna.” Két nyolcadikos. Csepregí Zsu­zsa és Fiatkó György látszólag megilletődötten ülnek az igazga­tói szoba foteljeiben, hiszen vé­gül is ebbe a szobába és ezekbe a székekbe egyetlen diák sem vágyakozik? félszeeségük ellené, re azonban rendkívül nyugod­tan és megfontoltan válaszólftat- nak. Zsuzsa arca tanulmány. Egy gyermekpszichológus oldalakat tudna róla írni: mozdulatlan vonásai nem fejeznek ki érzel­meket, ha elmosolyodik, akkor azt nem szívből teszí. Udvarias, akkor nevet, ha az „újságíró bá­csi” valamilyen humorosnak szánt mondatra feltehetően ne­vetést vár. „Amióta édesapám meghalt, ez tavaly márciusban volt, azóta hárman maradtunk, anyu, öcsi és én... Igen, azért nem vagyunk teljesen egyedül, mert anyu és apu édesanyja, mind a két nagy- j mamám Csabán lakik és sokat: járnak hozzánk vagy mi hozzá- | juk. Egészségügyi pályára sze­retnék menni, azért, hogy asz- [ szisztens lehessen belőlem. Azért, azért, mert..., de csecse- mögondozó is szívesen lennék, mert szeretem a kisgyerekeket. A szabad időmben főleg anyunak, segítek, mi ketten nagyok va­gyunk, és mindent megbeszélünk egymással... Édesanyám azt mondta, hogy ha akarok, hát ta­nuljak. Igen, én tudom, hogy mit jelent ez. Amíg tényleg asz- szisztens leszek, az nagyon sok­ba kerül majd, de aztán megint hozzáköltözöm és segítek neki. Hiszen, még öcsinek is tanulnia kell...” Az osztályfőnök, Sárándi Zsó­fia: „Azelőtt vidám volt, sokat nevetett, remekül szervezett, ahogy mondani szokták, min­denben benne volt., amióta az édesapja meghalt, megváltozott. Csendesebb. Tövis maradt ben­ne. Egyszer mondtam neki, Zsu­zsa, miért vagy ilyen hallgatag? Azt válaszolta: miért beszéllek, j ha fontos dolgot akarok monda- i ni, akkor majd beszélek... Hát ilyen.’’ Gyurka vékony arcú, barna, sovány gyerek. „A szüleim elváltak, az édes­anyám nevel, aki adminisztrá­tor a téglagyárban... Az édes­apám gépkocsivezető, megszok­tam látogatni, szeretem őt, de azért az anyu... Olyan techni­kumba szeretnék menni, ahol erősáramú gépekkel foglalkoz­nak és ha elvégzem, technikus leszek... Én nem is tudom már, a nagybátyám javasolta azt hi­szem, ö nem mérnök vagy vala­mi ilyesmi hiszen irodai dolgo­zó, de hobbyból rádiókat barká­csol és az egész lakása tele van műszaki berendezésekkel. A ma­tematika a kedvencem és ebben a technikumban, ahová én ké­szülök, ez is felvételi tantárgy. Azonkívül olvasni szeretek, fő­leg történelmi könyveket és mo­ziba is járok... Segítek az édes­anyámnak persze, de legtöbb­ször nem hagyja. Ari szokta mondani, te csak tanuljál és ne segíts, a tanulás a te dolgod... De ha visszajövök majd a szen­tesi technikumból, akkor majd segítek, hiszen eleget dolgozott, már rám.” Sásdi András osztályfőnök: „Vág az esze, mint a borotva én nem féltem, tudom, hogy megállja majd a helyét... Válasz­tását teljesen reálisnak tartom.” Beszélgetésünk során Marik György igazgató a pályaválasz­tásra történő felkészítő munka eredményességéről szólva emlí­tette, hogy az elmúlt évben a továbbtanulásra jelentkezett ta* nulók közül . , mindenkit felvettek, rendszerint már az első megje­lölt középiskolába. A felvételi vizsgalapokon ugyanis két kö­zépiskolát lehet megjelölni, s az első felvételi sikertelensége után a tanulónak még van egy lehetősége. Azokkal a gyerekek­kel is foglalkoznak, figyelemmel kísérik őket, akik egy felvételi vizsgán sem feleltek meg, de szándékuk a továbbtanulás. A mostani nyolcadikosok esélyei egyébként tovább nőttek, mert a tavalyinál is több középiskola várja az idén végzetteket Megállapíthattuk tehát és az elmúlt évek sikerei bizonyítják, hogy a hátrányos helyzetű tanú. lók koránt sem irigylésre mél­tó sorsa az 5-ös számú iskolá­ban jó vágányon halad. Biztos szemű, alapos felkészültségű szakemberek, lelkiismeretes pe­dagógusok vigyázzák őket. Bencsik Máté Vasalás — iái ve Az utóbbi évtizedek során mo­dernizálták ugyan a vasalókat — könnyebbe, áramvonalasabbá tették őket hőfokszabályozóval látták el stb. —, de a vasalás módszere gyakorlatilag semmit sem változott ez idő alatt. Pedig a vasaló tologatása kifárasztja a kart, a hosszas álldogálás pe­dig a lábakat. A képen látható újfajta angol háztartási vasaló­gép könnyíteni igyekszik a házi­asszonyok nem éppen kedvelt munkáját. A varrógéphez hason­lító berendezés elektromosan fűtött hengerére könnyed hú­zással rá kell feszíteni a kisi­mított vasalnivalót, amit a las­san forgó henger egyenletesen magával visz. A vasalási hőfok lábkapcsolóval szabályozható. Igaz ugyan, hogy így a vasa­lás ülve, kényelmesen végezhető, de még ezzel sincs megoldva a „bonyolultabb” ruhadarabok — ingek, blúzok, szoknyák stb - vasalása. tőszakács* „\^ Hétfő: Lpijcseleve», Pirított -bél- „szioémrik -zöldséskrokettal. Rumos­aiéval töltött palacsinta.,. Kedd: Karalábéleves. Sertésvelő rántva, sült burgonya. Ecetes pap­rika. Szerda: Magyaros burgonyaleves. Töltöttkaposzta. Almás lepény. Csütörtök. Húsleves {leveskocká­ból), palacsintametélttel. Bácskai ri- zsesmáj. Tejszínes narancskrém. Péntek: Szárnyas raguleves. Ká­posztás lángos. Szombat: Köményleves zsemlekoc­kával. Marhapörkölt spagetti, cseme­geuborka. Vasárnap: Vegyes gyümölcsleves (befőttből). Csabai töltött oldalas, pi­rított burgonya. Céklasaláta. Puncs koch. ES EGT RECEPT: CSABAI TÖLTÖTT OLDALAS: Másfél kilogramm sertésoldalast hegyes késsel kicsontozunk, vigyáz­va, hogy a húst ne vágjuk át. Szé­leiből M dekányit levágunk' és leda­ráljuk. A kicsontozott oldalast Jól kiverjük — a darált húsból pedig jé fűszeres csabaikolász-tölteléket ké­szítünk. Ezután rudakra formálva, az oldalas középre helyezzük és be- göngyöljük, vékony zsineggel hurok­kötéssel átkötjük. Enyhén sózzuk, hideg zsírral megkenjük és megfe­lelő tepsibe téve, megsütjük. A sü­tőből kivéve, hülni hagyjuk és a zsineget eltávolítjuk. Egyenletes "szeletekre vágva tálaljuk. Köretként sós Vízben főtt és kevés zsírban megpirított burgonyát adunk hozzá. A húst saját zsírjával locsoljuk meg. ES EGY ÉDESSÉG: PUNCS KOCH Fél liter hideg tejet IS deka cukor­ral, 5 egész tojással, egy csomag vanília-cukorral, habkeverőve! jól elkeverünk és ráöntjük egy doboz­nyi rummal megloesolt babapiskó­tára. A vajazott, mély tűzálló tálba téve, középmeleg sütőbe tesszük úgy, hogy egy félig vízzel telt tep­sibe állítjuk, tgy sütjük 30 percig. Tejjel, tojással, mazsolával, rummal .puncsmártást készítünk hozzá. Ke vés cékla lével rózsaszínűre festjük. Nagyon finom I (A receptek 5 sze­mélyre vonatkoznak). A törött lábú kis Volt egyszer egy Ids veréb. Tói la szür­ke, szeme kék, kicsi farka csudaszép. Ott kuksolt az udvaron, gyötörte az unalom, hát a lombos kert alatt csicseregve el­szaladt. S hogy-hogy nem a ver ékbe, lá­bát törte, szegényke. Nagyon sajgott a lá­ba, szállt a gerle la­kába. —■ Turbékoló bús galamb, most történt a csúf kaland: ször­nyű baj ért engemet, s törött lábra mit te­gyek, patikában mit vegyek? De az megrázta a fejét: — Nem tudom én, kis veréb, beteg lábra hogy mi jó, tán meg­mondja a rigó. Szegény, szegény kismadár, hej, nagy búsan tovaszáll. Me­zőn, dombon, árko­kon, repdes, szálldos, átoson. Lombos fákon belesett, s rátalált, kit keresett Mert a rigó fenn a fán, gyö­nyörködött száz da­lán. Rikkantgatott és dalolt, igazán szép nóta volt. Amint hoz­zá odalép, azt mondja a kis veréb: — Rigó pajtás, el­jöttem, mert a lábam eltörtem. Vagyok olyan barátod, adhat­nál most tanácsot — Hogyne, hogyne, adhatok, arra mindig kész vagyok, ám előbb mondd énne­kem: hogy tetszett az énekem? Szegény veréb fél- lábon álldogált a fa­ágon. Alig lelte a he­lyét, s könny lepte be a szemét. Aztán nem is csicsergett csak egy hosszút pi- tyergett, de a bagoly meglátta, s jó szívé­vel megszánta. — Gyere, gyere, kis veréb, a te bajod nem nehéz! Itt a tu.1ó6 körjy vacakén), tana­veréb csőt ád könnyecskén: tedd lábadra mielébb zöld muskátli leve­lét. Most hát tovább repdesett, zöld mus­kátlit keresett, s egy ablakon belesett. Az a Panna háza volt, s a verébnek odaszólt: — Gyere ide, el ne szállj, beteg lábú kis madár! Hiszen tudod, szeretlek, kalácskával etetlek. Te vagy az a kis veréb, tolla szürke, szeme kék. Gyere, meglesz az öröm, törött lábad bekötöm, aztán me­gint tovaszállsz, s a fészkedig meg ,em állsz. örült ennek a ma­dár, s Panni tenye­rébe száll, aki mind­járt kötözi, gyógyír­ral megöntözi, s vi­gasztalja eleget a kis beteg verebet. Ott is maradt dél­ebédre, s ez a kicsi mese vége. Zsombok Zoltán

Next

/
Thumbnails
Contents