Békés Megyei Népújság, 1970. február (25. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-22 / 45. szám

Brüsszelből - Moszkvába Hazaérkezett és máris újabb utazásra készül a Balassi Brüsszeli képeslap. Ády versét szavalta Kulich Gyula békéscsabai évei Mint arról korábban beszá­moltunk, a békéscsabai Megyei Művelődési Ház Balassi népi- fcáncegyüttese és népi zenekara a Belga Királyság fővárosában, Brüsszelben vendégszerepeit. Február 8-án indultaik Pestre, s onnan hétfőn repülővél utaz­tak tovább, 16-án, hétfőn dél­után érkeztek haza. Felkerestük Géos Jenő elv- társat, a népi táncegyüttes mű­vészeti vezetőjét, hogy mondja el, hogyan is zajlott le az egy­hetes brüsszeli kirándulás? — 16 tagú csoport — 5 ze­nész és 11 táncos — fárasztó utazás után érkezett meg Brüsszelbe. Velük utaztak a hortobágyi és a mezőhegyest lo­vasok is. A repülőtéren a vásár, igazgatója várt bennünket, s szálláshelyünlcre utaztunk. Egy . égi kastélyba költöztünk be — ami negyven kilométerre van Brüsszeltől egy erdőben, nagyon azép helyen. — Ki hívta meg Önöket Bel­giumba? — Egy korábbi nyugatnémet- országi fellépésünket látták a kiállítás szervezői is, nagyon megtetszett nekik ez a lovas­bemutató és a népi tánc-csoport népi játék és folklór műsora. Meghívásunkhoz tehát ez adott ötletet — Elsőnapi programunk vá­rosnézés volt: autóbusszal ke~ resztül-kasul jártuk Brüsszelt, s köziben megtekinthettük a város látványosságait, híres épületeit, műemlékeit. Feledhetetlenül be­lénk vésődött néhány kép: a belváros középkort és jövőt idé­ző épületeivel, a Szent Mihály és Szent Gudula-székesegyház hatalmas tornyai, a Városháza, a régi Bank — amiben jelenleg múzeum van, s a királyi kas­tély az előtte díszelgő palotaőr- séggel. — A kinttartózkodás alatt hányszor lépett fel az együttes? — Első alkalommal 11-én, szerdán lépett közönség elé az együttes. A gigantikus kiállítási csarnokban külön a mi részünk­re színpadot építettek. Csütörtö­kön szabad nap, péntek, szom­bat, vasárnap pedig további fellépések voltak. A közönség örömmel fogadta a tempera­mentumos magyar táncokat és a zenét. A négy előadást leg­alább 250 ezren nézték végig, köztük néhány „exkluzív” sze­mély is: a belga király, egy her­ceg, s a házigazda, a földműve­lésügyi miniszter. _A fellépések közötti szabad i dőben mit csináltak? — Szabad idő? Ilyen nem volt. Reggeli után az autóbusz bevitte a társaságot a fellépés színhelyére, este fél hétig ott voltunk a vásáron, aztán iámét haza. Az út másfél óráig tartott át a forgalmas városon. — Hallhatnánk valamit a bú­csúzásról, és az együttes továb­bi terveiről? — Utolsó nap a vásár igaz­gatósága adott fogadást a tisz­teletünkre. Ahogy az már len­ni szokott, nú szem-szájnak in­gere ... Az együttes minden tagja szép ajándékot kapott. Még fáradtai! vagyunk, de vasárnap újra kezdődnek a próbák: to­vább folyik a hétköznapi mun­ka, melynek eredménye egy- egy ilyen szép. sikeres fellépés­sorozat. Az együttes minden tag­ja előtt világos, hogy érdemes dolgozná. A tánc mindegyikük szívügye. Márciusban három szovjet városban lépünk fel: Kijevben, Leningrádban és Moszkvában. Az újabb megtisz­telő feladatnak örömmel te­szünk eleget. A beszélgetés befejeztével to­vábbi sikereket kívántunk a Balassi népi együttesnek. Hiva­tásos színvonalú produkciójuk­kal nemcsak az egész ország hírnevét növelik, hanem sző­kébb hazánk, Békés megye, Bé­késcsaba nevét is ismertté te­szik Európa szinte valamennyi országában. A Békés megyei Moziüzemi Vál­lalat és a BM Békéscsabai Városi Tűarendészeti Parancsnokság tájé­koztatja Békéscsaba város lakosait, hogy 1970. február 2C és április 5 között a filmszínházakban felolva­sásra kerülő tűzrendészet! felhívással kapcsolatos — hazánk felszabadulá­sa 25. éves jnbileuma alkalmából — nyereménysorsolást tart azon ked­ves mozinézők számára, akik az alábbi feltételeknek eleget tesz­nek. A filmelőadások folyamán beolva­sásra kerül az említett szöveg. Az ilyen filmelőadások jegyei Békés­csaba mindhárom filmszínházában a tűzrendészet! parancsnokság bé­lyegzőjével lesznek ellátva. A bé­lyegzett jegyeket meg kell őrizni, a hátlapjára fel kell Írni a nevet és a pontos lakcímet (kerületet is), majd a Népújságban később megjelenő megfejtőlappal együttesen, zárt bo. ritékban be kell küldeni a bélyeg­zőn levő címre. A borítékra rá kel) írni a „Tűzveszély” jeligét. A megfejtés abból fog állni, hogy a megfejtőlapon felsorolt tűzrendé­szet! témakörökből aláhúzással kell jelölni azokat, amelyekkel a felhí­vás foglalkozott. A filmszínházakba! a szöveg ismertetése után, a jegy megőrzésére kérni fogják a kedves nézőket. A szöveg ismertetése folyamán — a tervezett szerint — megismételjük Bizonyára kevés békéscsabai van, aki ne ismerné ezt a nevet, Kulich Gyula. Legtöbben a vá­ros különböző porij tain elhelye­zett emléktáblák és a Szabadság téri szobor nyomán jegyezték meg, s ha mást nem, annyit fel­tétlenül tudnak, hogy Kulichnaik fontos kapcsolatai voltak a vá­rossal, talán itt *s született, az iskoláit mindenesette itt végez­te, s később bekapcsolódott a munkásmozgalomba is. Sokan tudnak arról, hogy vértanúként Dachaufoan fejezte be az életét. Valóban, ki volt Kulich Gyu­la, s a város középületein elhe­lyezett emléktáblák milyen ese­ményekre utalnak? Vajon ki tudja, hogy a város legismertebb emléktáblás épületó közül csak kettő őrzi olyan események em­lékét, amelyek valóban Kulioh Gyulával kapcsolatosak. (A Pe­tőfi utcai 1. számú általános is­kolának éis a Lenin úti Iparita- nuló-Isfcolának Kulich csak­ugyan tanulója volt, de a legis­mertebb, a Szabadság tér 3. sz. alatti épületen elhelyezett em­léktábla — képünk „— egysze­rűen memento; Kulichnak sem­milyen kapcsolata nem fűződik hozzá, a MADISZ készíttette és helyezte el vőtt székháza falán.) Anyaggyűjtésünk során fiatal csabai helytörténészek dolgoza­taira és élő szemtanúkra, példá­ul Kulich egykori barátjának, Botyánszki Pálnak — jelenleg a Kner Nyomda igazgatója — el­beszélésedre támaszkodhattunk. A volt fiú polgári iskola (most 1-es számú általános isko­la) által kiállított okmányok ta­núsága szerint Kulich Gyula 1914. január 20-án Bécsiben szü­letett, anyanyelve magyar, gond­viselőjének neve özvegy Külich Mihályné, foglalkozása háztar­tásbeli. Botyánszky Pál: „Gyula édesapja, Kulich Mihály roező- berényi szabó volt, alá a szá­zadfordulón vándorbotot fog és a másfél milliónyi kivándorlót követve, külföldön, Bécsiben ke­res munkát. Itt ismerkedik meg ugyancsak Magyarországról származó feleségével.” Kulich Gyula Bécstoen szüle­tik meg tehát, kevéssel azelőtt, hogy apját behívják katonának. Aj. egyébként is örökké fáradt, agyondolgozott szabómester 1918-ban súlyos szívbajjal sze­rel le és költözik családjával is­a részvétel feltételeit és megjelenik majd a megfejtőlap is. Kérjük, kí­sérjék figyelemmel a Népújságot, a felhívás szövegét, gyűjtsék a bé­lyegzett jegyeket. A későbbi félreértések elkerülése végett már most kérjük, hogy a je­gyeket összegyűjtve, a megfejtő- lappal együtt adják postára és min­den jegyre írják fel a nevet és tel­jes lakcímet. Hiányos jegyek a sor­soláson nem vesznek részt. A nyilvános sorsolás időpontját és helyét a Népújságban időben kö­zölni fogjuk. Díjak: I díj: 1 db lengőlapátos, vízmelegítős mosógép, 3400 forint ér­tékű, a békéscsabai TÜZÉP V. aján­déka. n. díj: tranzisztoros rádió, a Centrum Áruház ajándéka. III. díj: 30 nyertes részére mozibérlet, ame­lyek közül 1—1 db tíz előadás díj­talan megtekintésére jogosít (össze­sen 2400 forint értékben), a MOKÉP ajándéka. Az utolsóként sorsolandó bérletek­nél bizonyos mértékben irányított lenne a sorsolás annyiban, hogy az V. kerületi pályázóink bérleteit a Terv filmszínházra és az V. kerüle­teikre sorsoljuk és fordítva. Ezért kérjük a kerület feltétlen megjelö­lését a címben. A díjak megtekinthetők a Centrum Aruház kirakatában 1970. március 23- tól, majd a nyilvános sorsoláson a személyazonosság igazolása mellett azonnal átvehetők. mét haza. Itthon tovább gyara­podik a család; Lajos 1918-ban, János 1920-ban és az egyetlen lánytestvér. Jolán 1921-ben szü­letik Békéscsabán. Édesapjuk éjjel-nappal dolgozik, de beteg szíve nem sokáig tudja követni az iramot; 1923-ban hirtelen meghal. Botyánszky Pál: ..Szomorú napok következtek ezután az el­hagyott családra, özvegy Kulich Mihályné reggel hattól este ki­lencig dolgozott, mert egyetlen lehetőséget sem akart elmulasz­tani. Bármilyen későn is tért ha­za, kicsinyei ébren várták, s el­ső szavuk ez volt: Mit hoztál, Anyus? Ö pedig boldogan ki­pakolta előttük a napközben kapott és félretett uzsonnáját és négy részre osztotta.” Különböző helyeken laktak Békéscsabán: például az Irányi utcában, a Nagyváradi utcában, a Drienyovszki és a Berzsenyi utcában, a Filipinyi családnál. (Kár, hogy e lakóhelyek egyikét sem jelzi emléktábla.) Minthogy a legidősebb gyerek a családiban Gyula volt, rá hárult a kenyér- kereset egyik része is. A taní­tás befejeztével délutánonként teniszlabdákat szedett, vizet hor­dott édesanyjának a mosáshoz. A nyári szüneteket építkezése­ken, kemény fizikai munkával töltötte, máskor kifutóként ko­sarakat cipelt a piaci vásárlók után. Beiratkozik még a polgári is­kolába és azt kitűnő eredmény­nyel végzi el, de a továbbtanu­lásra gondolni sem mernék. Gyulának egyébként a szervező készségen kívül tehetsége volt a szavaláshoz is; egy alkalom­mal 12 pengőt nyert, s ebből egész havi házbérüket fizethet­ték ki. A szavaláshoz kapcsoló­dik egyébként egy másik ese­mény is, amelynek Botyánszky Pál tanúja volt: „Tizenhét éves lehetett, amikar Újkígyóson, egy júniusi napon, a kora esti órák­ban a templom előtti tér aká­cosában heten sátrat ütöttünk. Szombat este lévén, az ottani gyerekek, felnőttek más szóra­kozás híján körülvettek és hall­gattak bennünket. Egyszer csak Gyula felállt és kis szüneteket tartva szavalni kezdte Ady Gró­fi szérűn című versét. Alighogy befejezte, felcsattant a taps. Va­laki elkiáltotta magát: Hogy volt! Mindenki tapsolt, követelt, Gyula pedig újra elismételte a verset. A polgári elvégzése után édesapja foglalkozását követve, szabóinasnak megy a csabai Irimi és Ollári céghez, s ezzel párhuzamosan beiratkozik a ta­nonciskolába. (Erre emlékeztet a Lenin út 3 szám alatti épület, a MŰM 611. sz. Ipari tanuló-In­tézetének falán elhelyezett em­léktábla.) Alighogy felszabadul, munkanélkülivé válik; ezt még azzal sem sikerül elhárítania, hogy egy Hricsovinyi nevű sza­bónál kitanulja a női szabómes­terséget is. Munka nélkül töl­tött hónapjai során rendszere­sen jár a békéscsabai Munkás- otthonba, ahol az eszperantó nyelv tanulásának ürügye alatt kommunistákkal találkozik és haladó szellemű könyveket kap tőlük kölcsön. 1934 tavaszát írjuk ekkor. Kulich Gyula a fővárosba in­dul, rövid ideig marad, mert gyalogosan Ausztria felé veszi útját. Nagy részét bejárja, s amikor visszatér, egy budapesti szalonban vállal munkát. Sorsát ettől a szakasztól „jegyzik” részletesen a történelmi mun­kák, hiszen ami ezután követ­kezik, s amelynek Kulich Gyu­la is részese, az a munkásmoz-. galom fontos periódusa. Tud­juk róla. hogy a Szociáldemok­rata Párt VIII. kerületi ifjú­munkás szervezetébe jelentke­zik és lelkesedésével, mindent vállaló munkaszeretetével rövi­desen felhívja magára az illega­litásban tevékenykedő pórtveze- tők figyelmét. Sorra kapja a fontos megbízatásokat, s 193T- ben Ságvári Endre letartóztatá­sa után az Országos Ifjúsági Bi­zottság vezetőségébe is bevá­lasztják. Szervezője az 1937. május elsejei hűvösvölgyi ün­nepségnek és az azt követő ha­talmas tüntetésnek, amikor tíz­ezer fiatal a főváros utcáin ha­ladva „Le Hitlerrel”, „Le a fa­sizmussal!” jelszavakat kiabál. Dolgozik ... egészen 1940. áp­rilis 9-ig. Amikor reggel kilép lakásából, titkosrendőrök tar­tóztatják le. Kínozzák, nem valL „Kulich az egy karakán ember, azt nem lehet megtörni” — mondja egyik kínzója, egy csendőr. 1940-től 1944-ig börtön­ről börtönre hurcolják, majd a közeledő szovjet csapatok elől egy fogolyszállítmánnyal együtt Daehaüba szállítják. ílgyik élv- társa így ír utolsó óráiról: „... én pgy barakkban voltam, amikor az SS-bamditák transz­portot állítottak össze; köztük volt Gyula is. Télen, egy vékony kis kabátban, mici sapkában vi­dáman integetett felém __e7 a k ép maradt meg bennem örök­re.” B. Máté A Jókai Színház márciusban kétszer vendégszerepei Szarvason A Szarvasi Járási, Városi Művelő­dési Központ változatos programmal elégíti ki a város dolgozóinak kul­turális igényeit. Néhány érdekesebb program az elkövetkező másfél hó­nap rendezvényeiből február 20'-án TIT-előadás Tisztaság, egészségi, szépség címmel, 22-én a Filmbarátok Körének filmmúzeuma, 28-án az Ifjú Zenebarátok hangversenye lesz, március l-én a filmmúzeum újabb vetítése, 18-án az Országos Filhar­mónia hangversenye, 21-én a városi úttörő kulturális szemle, a Jókai Színház pedig kétszer vendégszere­pei márciusban Szarvason — 7-én Handabasa; avagy a fátyol titkai, 28-án a Játék a kastélyban című étaN rabokkal Sarnsi Mihály TŰZ VESZEL m

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents