Békés Megyei Népújság, 1970. február (25. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-22 / 45. szám
Egy NEB-vlssgálat j egy zőkönyvéből Rendszeres segélyezés, jubileumi jutalom Kondoroson — Kevés a szociális alap a gyomai tsz-ekben — Helyenként csak papíron léteznek a tsz szociális bizottságok NAGYON IDŐSZERŰ és eddig kevésbé tárgyalt témát vi- lattak meg a napokban Szarvason, a járási és városi Népi Ellenőrzési Bizottság, valamint a járási tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály rendezésében megtartott értekezleten. A tsz-ek szociális bizottságainak működéséről volt szó, s a jelen levő bizottsági elnökök elmondták tapasztalataikat, beszámoltak munkájukról. A tanácskozás egyik előadója oír. Tamási Mátyás, a járási tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának jogtanácsosa volt Tájékoztatójában ismertedé azokat a jogszabályokat, melyek az új tsz-törvény szerint a szociális bizottságokra vonatkoznak. Feladatuk igen sokrétű, többek között a segélyezések elbírálása, javaslattétel a szociális alap felhasználására, törődés a csökkent munkaképességűek és kisgyermekes anyák helyzetével, a munkafeltételék, a biztonságos és egészséges körülmények ellenőrzése és így tovább. Sajnos azonban — mint Tamási elvtárs is elmondotta — egy-két tsz kivételével a bizottságok nem állnak helyzetük magaslatán, nincsenek meg azok a feltételek, melyek működésükhöz elengedhetetlenül szükségesek. Elsősorban az anyagi feltétel hiányzik s legtöbb helyen szinte semmilyen összeg fölött nem rendelkeznek. A szociális alap nagy részét felemészti a táppénz. illetve a szülési segély. A járásban 1968-ban 4 millió 668 ezer, 1969-ben pedig 5 millió 54 ezer forintot fizettek ki az úgynevezett betegségi, illetve szülési segélyezésre. így a tulajdonképpeni szociális juttatásokra vajmi kevés összeget fordíthattak a tsz-ek. Tapasztalat az is, hogy a bizottságok nem ismerik a különböző jogszabályokat, nem kapnak segítséget a vezetőségtől, a tsz-ek jogtanácsosai tói. A JÁRÁSBAN talán egyetlen kivétel a kondorost Dolgozók Termelőszövetkezet, mivel a tanácskozáson a szociális bizottság elnöke igen jó tapasztalatokról, eredményes munkáról számolt be. A bizottság hét tagja aktívan tevékenykedik, évenként terveket készítenek a szociális alap felhasználására, melyet a tervtárgyaló közgyűlés elé visznek. A segélyezésekre önállóan hoznak határozatot, a termelőszövetkezet vezetőségének, illetve a párt-alapszerve- zetnek rendszeresen beszámolnak munkájukról. Javaslatukra a tsz vezetősége 227 járadékosnak havi 40 forintot szavazott meg, kiegészítve ezáltal a járadékot. Az idén zárszámadáskor ezt egy összegben fizették ki. Tavaly öt ízben adtak | rendkívüli segélyt és a fiata- ! lók házasságkötésekor rendsze- i résén adnak házassági segélyt. ! Az elmúlt évben a tervezett 5000 forinttal szemben 10 000 I forintot fizettek ki ilyen címen. Hasonlóképpen „túllépték” a betervezett szülési segély ősz- szegét is, mivel 24 ezer forint helyett 49 ezret juttattak a kismamáknak. Rendszeresen látogatják a betegeket a nőtanáccsal karöltve, ellenőrzik a brigádszállásokat, s javaslatukra 1969-ben két új brigádszállást épített a szövetkezet. A járás többi szövetkezeteiben viszont közel sem ilyen rózsás a helyzet. A gyomai Győzelem Tsz szociális bizottságának elnöke elmondotta, hogy a betervezett szociális alap ösz- szegét csaknem teljesen kimeríti a betegségi segély. így másra alig jut, pedig igenosak rászorulnának a különböző szociális segélyek juttatására, hiszen a szövetkezet 795 tagjából 244 járadékos és nyugdíjas. Tehát volna mit tenniük. Pénz hí. ján viszont elsősorban természetbeni juttatásra szorítkoznak. Az emdrődi Lenin Termelő- szövetkezetben hasonló a helyzet így szintén terményben juttatással segítik az időseket és rászorultakat. Tavaly például 60 személynek adtak búzát, 8 idősebbnek pedig lisztet juttatásképpen. A csabacsűdi Lenin Tsz-ben a szociális bizottságnak szinte nincs is szava. Volt olyan javaslatuk, hogy 50 mázsa árpát önköltséges áron kapjanak az idős emberek, a küldöttgyűlés el is fogadta, azonban a vezetőség csupán néhány embernek engedélyezte e juttatást. A szociális bizottság tagjai ezzel nem értettek egyet, hiszen tulajdonképpen lejáratták őket Próbáltak viszont ennek ellenére is tevékenykedni, így például az üzemegységekben ellenőrizték az egészségügyi rendelkezések betartását, azonban emiatt is neheztelt rájuk a tsz vezetősége. Volt aki kijelentet- í te, ez nem rájuk tartozik. Ha- | sonló példákat hoztak fiel a részvevők más szövetkezetekből is, ahol tulajdonképpen a szociális bizottságok csak formálisan működnek. A TANÁCSKOZÁSON a részvevők határozatot fogadtak el arra vonatkozóan, hogy a NEB és a mezőgazdasági osztály hívja fel a tsz-ek vezetőinék figyelmét ezekre a hiányosságokra. és javasolja a szociális bizottságok segítését, munkájuk javítását. K, J. A tárgyalóteremből: A disznótoívaj Erdőd i László az elmúlt év augusztusában költözött Kar- deekútra nagybátyjához és a helyi Rákóczi Termelőszövetkezetben vállalt munkát. Erdődi szabad idejében sokat járt biliár- doznl a Fecskésparti Olvasókörbe, ahol többször látta a gondnok Agócs Ilona szépen fejlett hízóját. Elhatározta, hogy ellopja. Az elhatározást hamarosan tett követte. Mindenekelőtt, hogy az eset ne legyen feltűnő, nagybátyjával közölte, hogy előző munkahelyéről nagyobb összeget kap, és azt hízó vásárlásra költi. Erdődi előrelátó ember volt és szólt Inaséi Lászlónak, hogy majd ha hazahozza a hízóját, vállalja el a per zselését. 1969. november 21-én iskolásgyerekek előtt vagyonőrnek adta ki magát és megkérte őket, segítsenek neki a hízót elhajtani. Eredeti terve azonban nem sikerült, mert a szomszédos tanyából hangokat hallott, ami megzavarta a lopásban. Másnap két iskolás gyerekkel előbb Sülé János, majd idősebb Törköly József tanyájából hajtott el egy- egy hízót. A sertéseket levágták, és már perzselték, amikor a kárvallottak feljelentése alapján a rendőrök megjelentek a disznóölés helyén és a félig megperzselt állatokat bűnjelként lefoglalták, Erdődi László ellen lopás miatt indult eljárás, amit a közeljövőben tárgyal az Orosházi Járásbíróság. Felvétel a Képzőművészeti Főiskolára Az 1970—71-es tanévre a Magyar Képzőművészeti Főiskolán június 29-től július ll-ig tartják a felvételi vizsgákat. Festők, szobrászok, grafikusok és restaurátorok kapnak képzést a főiskolán s — a restaurátorok kivételével — valamennyi hall, gatónaik kötelező a rajztanári szak felvétele is, A két évnél régebben érettségizettek május 1-ig munkahelyük útján a főiskolán jelenthetik be felvéte- livizsga-szándékukat, azok pedig, akik tavaly tettek érettségi vizsgát vagy idén fejezik be középiskolai tanulmányaikat, március 1—11 között jelentkezhetnek középiskolájuknál. A felvétellel kapcsolatos részletes felvilágosítást a főiskola (Budapest, VI., Népköztársaság útja 69—71) igazgatói hivatala ad. (MTI) Tábor, 1970. A KISZ Békés megyei Végrehajtó Bizottsága a héten foglalkozott az 1970. évi nyári vezetőképző és építőtáborok előkészítésével. Az idei táborozási program érdekesnek ígérkezik, t minden bizonnyal a fiatalok érdeklődésére tart számot a nyári „menetrend" ismertetése. Ebben az esztendőben immár 13. alkalommal szólítják csatasorba a lányokat és a fiúkat önkéntes ifjúsági építőtáborok. A hagyomány kötelez, d* az eddig kialakult tradíciók ápolása mellett az a cél — és ebben határozottá n állást foglalt a végrehajtó bizottság —-, hogy a táborok programja új vonásokkal gazdagodjon és maradandó élményt nyújtson a fiataloknak. E megállapítás különös hangsúllyal vonatkozik a szabad idő hasznos eltöltésére, hiszen csak felemás sikerű az a tábor, amelynek lakói a munka után egyszerűen nem tudnak mit kezdeni az idejükkel. Korábban sok jogos kifogás érte a technikai felszereléseket. Az állami gazdaságok már megtették az intézkedéseket a táborok modernizálására. A mezőhegyest Állami Gazdaság például új erö- sítőberendezést, állandó meleg vizet biztosít majd, nylon taka- rógallért készít és ruhaszárító- helyiséget rendez be. Központi tábor három helyen (Kiskunhalas-Balota-szállás, Kígyóspuszta, valamint Balaton- aliga) 630 Békés megyei fiút és lányt fogad. A balota-szállási leánytábor június 28-án, a kígyóspusztai fiútábor július 26-án nyit. Az állami gazdaságok igényei alapján megyei építőtábort öt helyen rendeznek be. (Mezőhegyes, Bakué, Csárdaszállás, Szarvas, Orosháza). Várható kezdési időpont július 10, attól függően, hogy mikor lehet a hibridkukoricát címerezni, lay tehát az előzetes tervek szerint többi mint 1800 Békés megyei fiatal vesz részt a mindenkor élményt adó nyári építőtáborokban. A KISZ-vezetöképző táborok szervezését, programjának ősz- szeállítását alapvetően az a tény határozza meg, hogy az őszi ve- zetőSégváUuztások után a titkárok és a vezetőségi tagok mintegy fele kicserélődött, s így sok az új, de tapasztalatlan ifjúsági vezető. A konkrét program kidolgozóinak azt kell majd mész- szemenően figyelembe venniük, hogy az egy hit alatt elsajátítható új tudás egyformán tartalmazzon elméleti és gyakorlati ismereteket. A KISZ Békés megyei Bizottságának 1970. évi nyári vezetőképző táborát a tavalyihoz hasonlóan a mezőberé- nyi úttörőház területén rendezik be. (A békéscsabai Lencsén úti tábor az építkezés miatt még nem fogadhat vendégeket.) Tíz turnusban mintegy 1100 fiatal tölt majd hét napot Mezőbe- rényben. Bár nem tartozik szorosan a témához, de a leendő táborlakók megnyugtatására közöljük, hogy á sátorvárosban az idén önálló főzési és étkezési lehetőséget biztosítanak, s ez feltehetően javára válik majd az étrendnek. A KISZ megyei bizottsága az úttörővezető-képzést négy táborban (kiszes, rajvezető, pedagógus rajvezető, őrsvezetőképző és kisdobos őrsvezetőhelyet- tes-képző) oldja meg. A program részletes kidolgozása megkezdődött. Mindezek előrebocsátása után megállapítható, hogy megyénk ifjúságának vezetői a feladathoz illő komolysággal láttak hozzá az idei táborok előkészítésének munkájához. A siker záloga ez, s néhány hónap múlva kiderül, hogy mennyire volt érdemes és hasznon táborlakónak lenni 1970-ben? B. I. •MiiiHimeeMi 12. Az NKP harca a háború befejezéséért, a bűnös hitleri diktatúra bukásáért, főleg a háború utolsó éveiben elválaszthatatlanul fonódott össze az antifasiszta demokratikus újjáépítés előkészítésével, a fasizmus szétzúzása után. A pártvezetés már 1944. február 6-án 20 tagú munkaibizottságot hozott létre a Hitler megbuktatásáért folytatott harc és az új Németország kialakítására vonatkozó alapvető kérdések egész sorának kidolgozására. Az NKP egész tevékenysége a hitleri birodalom 12 esztendeje alatt, a leghősiesebb harc története volt a német nép és a német nemzet becsülete érdekében. De a legsúlyosabb áldozatot is az NKP hozta. 300 ezer tagjából 150 ezret bebörtönöztek, megkínoztak. Több tízezer funkcionáriust öltek meg. A fasiszták 11 esztendei börtön utón az NKP vezetőjét, a felejthetetlen Emst Thälmann elvtársat is meggyilkoltak. Gyászos a hangulat 1945. február 33-ón az l páncélc* hadsereg főhadiszállásán. Henirici vezérezredes megállapítja, hogy tizenöt ki vérzett hadosztálya már nem alkalmas 800 kilométer hosszú frontszakasz tartására. A szovjet támadások középpontjában levő Mährisch—Ost- rau-i (ma Moravaska—Ostrava) iparvidék, a jelek szerint, a következő napokon elesik. A lövészárkokban ég gödrökben egymás után halnak és fagynak meg a katonák. A vezérezredes úr azonban nem akar kapitulálni. Kilenc óra tájban elhatározza: felkeresi » 253. hadosztályt, hogy bátorságot öltsön az emberekbe Az utazásból azonban semmi sem lesz, mert a főhadiszálláson magasrangú személyiség jelenik meg, Albert Speer, fegyverkezésügyi miniszter. Egyenesen a Balaton mellől jön. Ott próbált kedvet teremteni a német egységeknek a támadáshoz. Heinriei vezérezredestől az állások feltétlen megtartását követeli. A Mährisch—Ostrau-i iparvidéket mindenképpen meg kell menteni a német haditerme- lé* szamára, mint a „Birodalom utolsó fegyverkovácsát". Heinriei ellenvetéseit azzal intézi el, hogy kijelenti, küszöbön a fordulat: az angol—-amerikai - ak a német csapatokkal együtt folytatják tovább a keleti hadjáratot. A miniszter kifewegte, amiről a német monopóliumok urai álmodoztak. Heinriei vezérezredes is újra szilárd talajt érez a lábé alatt. Speer közlókenységének hatása alatt megígéri, hogy hadosztályaiból az utolsó erőt is kipréseli. Speer az ígéretet azzal honorálja, hogy igyekszik új páncélosokat szerezni az 1. páncélos hadsereg szórnám. Megígéri, ha mód van rá, a „Führemél" emel szót ennek érdekében. Látogatása végén kíséretével a dzieritzl acélműbe és a fronthoz közel eső rybniki „Anna*’ bányához siet. Ott rövid beszédet intéz a munkásokhoz, és a lehető legmagasabb teljesítményekre és kitartásra buzdítja őket •** Huszonnégy órává] később, mélyen a berlini birodalmi kancellária épülete alatt, a „hősök bunkerében" éppen a napi helyzet megbeszélése folyik. Az 1. páncélos hadsereg katonáinak sorsa nem különösebb szívügye Hitlernek. Rövid jóváhagyó mozdulattal engedélyezi Heinri- ci vezérezredesnek a 70 új páncélost. de egyidejűleg Keitel vezértábornagyhoz fordul a következő szavakkal: „Talán valami végzetes történt, Keitel?” Kei tel színlel: „Nem, mein Führer”, Hitler ezután tudni akarja, hogyan is áll a helyzet a bree- laui „erődítésben". Humboldt alezredes jelentésre kér engedélyt: „A breslaui front térségében az ellenség tovább támad,
