Békés Megyei Népújság, 1970. február (25. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-22 / 45. szám

Miért nincs, amikor volt?

Berórták a zöldség- és gyfi- mölcsboltot Szarvason. Szanálták az épületet, azóta talán már új épület áll a helyén, de zöldségboltot nem nyitottak. Vajon miért? Hl tudná megmondani. Talán olyan jó Szarvas város zöldség- és gyümölcsellátása, hogy egyetlen üzletük bezárása lehetséges? Nem gondolnánk. Csupán arról van szó, ha egyszer volt üzlet a városban, ahol a földművesszövetkezet kereskedett, gondoskodott a lakosság ellátásáról, akkor ezt a pozíciót mindaddig felesleges volt feladni, amíg új üzletet, vagy pedig egy átmeneti elárusító-helyet nem építenek.

V Szövetkezeti Értékesítő Köz. pont megyei tanácskozásán mondták el a szarvasi küldöttek a város lakóinak véleményét erről az intézkedésről. A tanácskozáson ott voltak megyénk vezetői is, akik helytelenítették a szarvasi üzlet bezárását és a meg. feledkezést az új bolt nyitásáról. Ennek az ügynek a rendezése azonban nem » megyei tanácsra tartozik. Elsősorban a szarvasiaknak szükséges álláat- (oglalniuk a lakosság zöldség- és gyümölosellátásának javításában úgy is, hogy a bezárt, illetve lebontott üzlet helyeit másikat nyissanak.

Helyi téma, helyi gond. S, ha a MÉK felajánlja a segítségéi az ügy rendezéséhez és társul a szarvasi termelőszövetkezetekkel zöidségelárusító-hely nyitására, akkor ezt a kezdeményezést Szarvason Is fel kellene karolni, mert azért mégsem lehet egy fejlődő város zöldség- és gyümölcsbolt nélkül.

—sík.

de nem ér el sikereket”. Csak úgy ragyog a derűlátástól. A felvillanó haragot tébolyult mosoly váltja fel Hitler görcsökben vonagló arcán: „Tudom, hogy ez az erődítmény kitart, Hanke körzetvezető tartja kezében. Olyan szilárd, mint az acél, sohasem adja meg magát."

Az „erődök” jelentik a fasiszták utolsó divatos kifejezését, hogy a lakosságot kitartásra buzdítsák. A keleti, az atlanti és a nyugati fal összeolmása után, sokat beszélnek és írnak az „Európa”, a „Németország”, az „alpesi”, a „kelet-poroszországi" és egyéb erődítményekről. Tiszta szemfényvesztés, mert a valóságban nem is léteznek. Hitler parancsára számtalan várost nyilvánítanak „erőddé": Königsberget, Graudenzet, Bromberget, Glagaut, Kolberget stb. Hullám- törőkként kell szolgálniuk, lekötni az ellenséges erőket, de az is feladataik közé tartozik, hogy „a kitartás jelképeivé" vállaljak. Mindez azonban nem használ mert lerohanják őket és le keli tenniük a fegyvert.

A parancsnokokat a Führer egyik rendelkezése alpján kötél általi halálra ítélik és a hozzátartozókat is felelősségre vonják.

*. • *

A fasiszta erőd-őrület a Jefi- ádázabbul »miauban tombol. Már 1944 augusztusában határo. zat születik rá, hogy a sziléziai fővárost szükség esetén az utolsó töltényig védelmezni kell. Az erőd első parancsnoka szeptember 25-én veszi át a posztját. A 12 és 75 év közötti polgári lakosságot kényszerítik, hogy a

Ismól elsők leltek takarékosságban az elekiek

Eleken, • művelődési liáz emeleti termében tartottált meg pénteken, február 20-án «»te a Kétegyházi Takarékszövetkezet helyi kirendeltségének küldöttgyűlését. A rendezvényen jelen volt a községi tanács végrehajtó bizottságának titkára, Ement Fe„ renc és dr, Perjésj József a Két- egyháa Takarék szövetkezet

igazgatóságának elnöke, valamint munkatársai.

A küldöttgyűlés meghallgatta Lehoczki Jánosnak, az doki kirendeltség Intéző bizottsága elnökének beszámolóját, A beszámolóból és dr. Szelényl Ferenc kirendeltségvezető tájékoztatójából kitűnt, hogy az elekiek 1969-ben Ismét elsők lettek takarékosságban a megyében. Jelenlegi nyolcmilliós betétállományuk is azt bizonyítja, hogy Eleken megbecsülik a forintot. A takarékszövetkezet kirendelt- 1 sóge 1960, március 20-án alakult

85 taggal és 45 ezer forint betéttel. Jelenleg 1810-en vannak.

Az 1970-es évi terveket ismertetve, az előadó elmondta, hogy 120 új taggal kívánják emelni létszámukat és a kölcsöntervet maximálisan igyekeznek teljesíteni. A pénzintézet üzlethelyiségét 400 ezer forintos költséggel korszerűsítik, illetve bővítik. Ezt a munkát a helyi vegyesipari ktsz vállalta és a tervek szerint 1970 augusztus végéig készen lesz vele.

Az 1969-es évj takarékállomány növekedésről szólva, elmondta. hogy a háztáji állattartás, a felvásárlási árak emelkedése jó hatással volt a termelőkre és ez megtakarított forintokban jelentkezett. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy a múlt évi 700 ezer forintos bStéttervüket egymillió 437 ezer forintra tudták teljesíteni.

B. J.

Százhárom vagon kavics

Az AKÖV elszállítja a vagonokból kirakott kavicsot.

........................................... Egy nap alatt 103 vagon kaN

egyedére csökkent a vándormunkások száma Békéssámsonban

vice érkezett a békéscsabai vasútállomásra, a Békés megyei Állami Építőipari Vállalat címére. Tavaly november vége óta számottevő mennyiséget va. gonhiány miatt nem küldtek a bányák, ami már fennakadást okozott a munkában. Nagy volt az öröm tehát, amikor a MÁV értesítését megkapta a vállalat.

Néhómr évvel ezelőtt j a megye határán levő Békéssámsonban a férfiak többsége, , 600—650-en nem találtak munkát a községben. Járták az országot, a különböző munkahelyeket. Soknak közülük a kubikosszerszám, az ásó, a lapát és a talicska adta az egyedüli kereseti lehetőséget. Laduver József, a községi tanács mostani vb- elnöke is közéjük tartozott. A község asszonyainak, lányainak sem volt rózsásabb a helyzete.

Hol tartanak most? Erre a kérdésre a tanács vb-einökétől kaptunk választ. Elmondta, hogy az 1950-es években a község munkabíróinak 70 százaié- j ka máshová járt dolgozni, mivel helyben semmiképpen nem I

■

|

váróétól húsz kilométerre, az ] Oderától keletre, 120 kilométer ; hosszan erődítéseket és árok- ; rendszert építsen.

Miközben a nőket és a gyér- 5 mekeket hóban és fagyban sánc- • építésre kényszerítik, a Breslau- > ban székelő konszem-urak seb- : Üben végrehajtják a „strassbur- : gi határozatokat”: 1944 gugusz ; tusában találkoztak Strauss- • burgban a német monopóliu- S mok képviselői és megegyeztek : abban, hogy termelési potenciál- | jukat átmentik az angol—ame- • rikaiak által megszállandó terű- j letekre, hogy ezzel önmagukat J és a kapitalizmust is megóvják. : A breslaui konszernek hozzá- ■ kezdenek tőkéjük, berendezésük, ; gépeik, egyes szakmunkások el- jj költöztetéséhez Nyugatra.

Amikor a Vörös Hadsereg a j téli offenzíva során a városhoz • közeledik, valamennyi konszern : már rég elhagyta poggyászával : Breslaut. Csupán a FAMO-mű- j vek néhány gépe és az AVIA- . TIK-konszern egy cigaretta- : gyártó gépe marad vissza.

Breslaut 1945. február 15-én ■ kerítik be az 1. Ukrán Front * csapatai. A városban ezen a ; napon 50 000 katona, közöttük 15 000 úgynevezett „Volkssturm- . mann”, több rögtönítélő bíróság, ; a rendőrparancsnokság néhány : embere tartózkodik, közöttük j Megerlein főhadnagy (ma a nyugatnémet televízió egyik ! sztár-riportere), egy teljes Ges- ; tapo-központ, több hivatásos hó- • hér, továbbá kivégző osztagok, a ! tábori csendőrség egységei és a S náci párt néhány gauleitere. ; Rajtuk kívül a városban sok-sok ■ ezer nő, gyermek és agg! •

(Folytatjuk)

bírt megélni. Az első termelő- .

szövetkezet 1949-ben alakult, az ! úgynevezett Cserepes) részen. ( Néhány fiatalabb család vállal- j ta a közös utat De ezeknek sem adott a gyenge termelőszövetkezet teljes megélhetést. Kevés volt a föld s így a munkalehetőség Is. Sokat próbálkozott a község lakossága. 1960-ban például nyolc termelőszövetkezetük volt. Ezek sem oldották meg a kenyérkérdést Gyenge, életképtelen társulások voltak, j 1962-re ez a szám ötre csökkent 1965-re már csak egy maradt meg, a jelenlegi Előre. A 7200 holdon gazdálkodó közös gazdaságnak most 926 tagja van. Vagyonuk 46 millió forint, tartalékuk pedig meghaladja a másfél millió forintot. A tervszerű nagyüzemi gazdálkodás végre megteremtette a megélhetési lehetőségeket a község határain belül.

Igaz, még ma is eljár vagy másfél száz ember az olajmezőre és a Hódmezővásárhelyi Gépjavítóhoz, de ezeknek száma a 70 százalékhoz képest már el- | enyésző. Hogy ez a változás mi- j ként jöhetett létre, arra a vá- j laszt egyrészt az adja meg, ! hogy a termelőszövetkezet megerősödött, jól gazdálkodott és 1969-ben 37 forintot fizetett egy munkaegységre az előző évek

26—28 forintjával szemben. Másrészt pedig a háztáji gazdálkodásban rejlő lehetőségek j jó kihasználása, a szervezett áru- j termelés teremtett anyagi jólétet. A tanács vb-elnöke el- : mondta, hogy 1989-ben 126

anyakocát helyezett ki a _ tér melöszövetkezet a háztájiba. Ezenkívül a háztáji bizottság — függetlenített elnökével az élen — mindent megtesz, hogy ez a termelési ágazat jól jövedelmezzen. kifizetődjön a község gazdálkodóinak. S hogy ez eredménye*, bizonyítja, hogy nagy részben megkötötte, helyben tartotta a vándormunkásokat. Arról is beszélt, hogy ez a termelési forma egy-egy család évi jövedelmének 50—80 százalékát adja.

A községben jói kihasználták a lehetőségeket s arra 1* felfigyeltek, hogy a termelőszövetkezet zárt kapui újból megnyíljanak. Arról van szó ugyanis, hogy a közös gazdaságnak volt egy határozata, amely ki- > mondta, hogy aki a termelőszö- j vetkezetből kilépett, azt nem | veszi vissza. Ezt a határozatot a legutóbbi közgyűlés vissza- j vonta. Ez az intézkedés is hoz- ; zájárult ahhoz, hogy a ma még j más munkahelyre járó sámso-1

niak közöl mind többen gondolkoznak azon, hogy visszalépjenek a tsz-be.

Arról is beszélgettünk, hogy amit a termelőszövetkezet nem tudott megoldani, hogyan lett valósággá. Az asszonyok, lányok foglalkoztatottságáról volt szó. Sokan jártak át a 26 kilométerre levő Hódmezővásárhelyre, a divat-kötöttárugyárba. Két évvel ezelőtt a munkaerőhiánynyal küszködő vásárhelyi üzem Sámsonban toborzott asszonyokat. Fordulatot hozott ez a község életében. A sámsoni vezetők, a községi tanács és a párt- bizottság ugyanis azt tartotta, ha szükség van munkásra, úgy a vásárhelyiek telepítsenek ki egy üzemrészt. Javaslatuk egyetértésre talált Vásárhelyen. Az üzem kitelepült és a Békés megyei Tanács 500 ezer forintos támogatásával azóta már 170 asszonynak és lánynak ad állandó munkát, keresetet. Ez a létszám nem végleges. Arról van szó ugyanis, hogy a gyár igazgatója célszerűnek tartja a sámsoni részleg bővítését.

Jó úton haladnak tehát a sámsoniak ahhoz, hogy a község határain belül minden munkabíró férfi és nő megtalálja a számítását. Közös akarattal sok mindent meg !ehe' valósítani. Ez az akarat Békéssámsonban is eredménnyel iárt.

B. J.

Igaz, a kőkeményre fagyott kavics kirakása a vagonokból nem könnyű munka. Emberek kellenek hozzá csákánnyal, lapáttal. Bátori Pál szállítási előadó mindjárt hozzá is fogott a toborzáshoz, ami sokkal köny- nyebben ment, mint gondolta »olna. Sorban jelentkeztek:' az állandó rakodókon kívül a szak- és segédmunkások. Segítettek a vasút dolgozói is.

Szabó István, Józsa Lajos, Szabó Imre és Bécsi Gábor segédmunkások például 8 órás műszak után vállalkoztak erre a nehéz feladatra. Talán azért, hogy egy kis mellékkeresethez jussanak? Az is jól jön mindig, mert egy köbméter (18 mázsa) kavics kirakósa után 30 forintot fizet a vállalat. Ám sokkal inkább azért, hogy a munkahelyeken dolgozni lehessen. Sőt, azt is megértették, hogy újabb kavicsszállítmányra csak akkor számíthatnak, ha gyorsan kiürítik a vagonokat és azok imét fordulni tudnak.

Csaknem 100 ember megfeszített erővel dolgozott. És ellsme rést érdemel az AKÖV is, amely a kavicsot azonnal elszállította.

Az építőipari vállalat idei ka- vicsszükségiete 100 ezer köbméter. A 103 vagon ennek a meny- nyiséenek alig másfél százaléka. A bányák küldik a többit is, csak vagon legyen. Ha mindenütt így dolgoznak, akkor biztosan lesz is.

Értesítjük a kedves szülőket, vásárlókat hogy Orosházán az UHIVERZHL Kiskar.

GYERMEKRUHÁZATI SZIKÜZLETE Ül HELYISÉGBE KÖLTÖZIK

Hz „Alföld” Szálló épületében levő szakiizlet továbbra is bő választékkal szolid árakkal VfiRH KEDVES VÁSÁRLÓIT

Nyílás: iebruár 26*án