Békés Megyei Népújság, 1970. február (25. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-21 / 44. szám

A kormány igen, a kormánypártok nem? A CDU—CSU, amely két nap­pal ezelőtt még úgy nyilatkozott, hogy támogatja Brandt találko­zását Stoph-fal, pénteken rész­leges visszavonulót fújt. Az uniópártok egy szóvivője kije­lentette: támogatják ugyan azt a határozatot, hogy Brandt kancellár Berlinbe utazzék, de nem vállalnak semmiféle fele­lősséget az NDK—NSZK tárgya­lások eredményéért. „A moszk­vai és a berlini tárgyalásokat egyedül és kizárólag a kormány folytatja” -— mondotta a szóvi­vő, aki ezzel azt akarta aláhúz­ni, hogy a kormány és az ellen­zék között továbbra sincs nézet- azonosság a keleti politika kér­déseiben. Mint az MTI tudósítójának CDU-körökben kijelentették, az uniópártoknak ez a visszavonu­lása azoknak a híreszteléseknek a tükrében értékelendő, amelyek most Bonnban keringenek. Ezek szerint Egon Bahr államtitkár­nak Moszkvában állítólag érté­sére adták, hogy az NSZK-val kötendő megállapodásoknak ak­kor lenne értékük, ha azokat á CDU—CSU is elfogadná. Egon Bahr egyébként kedden tájékoztatni fogja moszkvai tár­gyalásairól a parlamenti pártok frakció-elnökeit. A megbeszélé­sen, amelyen Brandt kancellár és Scheel külügyminisizter is részt vesz, jelen lesz Gerhard Schrö­der, a parlament külügyi bizott­ságának elnöke is. (MTI) Horst Ehmke miniszter, a bonni kancellári hivatal vezető­je azonnal válaszolt Kohl NDK- államtitkár telex-üzenetére, amelyben' március 2-át java­solta a Stoph—Brandt-találkozó technikai előkészítéséneik idő- , pontjául. Válaszában Ehmke közölte, hogy az NSZK kor- j mánya Ulrich Sahm kancellári I Zsivkov fogadta a §■■■■ • • _ a _ii |__a Tod or Zsivkov, a BKP Köz­ponti Bizottságának első titká­ra, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke pénteken délelőtt fogadta a hi­vatalos látogatáson Bulgáriában tartózkodó Péter János külügy­minisztert. A megbeszélésen részt vett Ivan Basey bolgár külügyminiszter, Vaszil Bogda­nov, Bulgária budapesti és Ros_ ka István, Magyarország szófiai nagykövete. | ( hivatali igazgatót jelölte ki az előkészítő megbeszélések foly­tatására. Sahm a részletek tisz­tázása végett telefonon érint­kezésbe lép az NDK-kormány által kijelölt Gerhard Schüss- lerrel — hangzik az ugyancsak telex-en továbbított bonni üze­netben. (MTI) Malik moszkvai látogatása kevés reménnyel kecsegtet Ehmke azonnal válaszolt Kohl-nak I Káderískola ■ vagy szanatórium j s ■ A káderek megedzésére és át- : nevelésére szolgáló, úgynevezett! május 7. káderiskolák időnként j túlságosan kényelmesre sikerül- i nek — ez tűnik kJ a Zsenmin j Zsipaoból, a Kínai Kommunista ■ Párt napilapjából. A jó példát a Senszi tartó- j mánybeli Volt kormányhivatal- ■ nokok káderiskolája szolgáltatja. : Itt a hallgató — férfiak és nők, | fiatalabbak és öregebbek — a; mostoha természeti viszonyok ; között maguk húzták fel az i épületeket, télen tüzelőnek fát; vágtak a hegyekben a volt tar- : tományl vezetőkből kárpitosok, I kőművesek, traktorosok, kosár- ; fonók lettek. A munkába bele- : fájdult a derekuk, kezük megda- • gadt, de erre a beszámoló sze­rint büszkék voltak. Vannak j azonban másféle káderiskolák! ■ Is. „Egyes május 7. káderiskolák ; fényűzően építik a házakat és a : felszerelés is egészen tökéletes. 5 A városi élet olyan kellékeit is | megépítik maguknak, mint a • víztorony, előadóterem. Dívá- : nyokat, kényelmes puha ágyakat ! hoznak berendezésként. A tömé- • gok kommentárja „lám, áthe- ; Iyezték a hivatalt". Amikor j megkérdik, miért ez a fényűzés, ■ így felelnek: „a káderiskola nem j egy vagy két évre szól, hosszú • távra kell gondolni és mitsem ; számit egy kicsivel többet költ©- I ni”. „A május 7. káderiskola nem szanatórium” — írja figyelmez­tetően a Zsenmin Zsipao. " A szovjet főváros diplomáciai köreiben nem fűznek túlzott re­ményeket a pénteken kezdődő szovjet—indonéz tárgyalások­hoz. Magától értetődően az nem Malik indonéz külügyminiszter személyén múlik, aki pénteken érkezik hivatalos látogatásra Moszkvába. Adam Maliknak, aki 1950-től 1963-ig hazája nagykövete volt Moszkvában, nyilvánvalóan al­kalma nyílt annak idején jó kap­csolatokat kiépítenie a fogadó országban, viszont az is igaz,1 hogy Malik akkori kapcsolatai a két ország szívélyes, baráti vi­szonyára épültek. Ebben az idő-! ben a szovjet—indonéz ka peso- 1 latok kedvezően fejlődtek, a Szovjetunió Indonézia óhajának eleget téve, jelentős segítséget nyújtott a köztársaságnak ab­ban, hogy' független nemzetgaz­daságot hozzon létre. Az 1965-ös reakciós fordulat óta azonban Djakarta mind bel-, mind pedig külpolitikájában messze letért korábban követett irányvonaláról. Az indonéz külügyminiszter látogatását bejelentő hivatalos szovjet közleményből, amely a| tárgyalási témaként a „két or­szágot érintő kérdéseket” emlí­ti, moszkvai megfigyelő körök­ben arra következtetnek, hogy a Gromiko—Malik megbeszélése­ken előtérben szerepei az Indo­néziának nyújtott szovjet köl- j csönök ügye. Az Indonéz Köz-' társaság csaknem háromnegyed i milliárd dollárral tartozik a Szovjetuniónak, s az említett körökben úgy tudják, hogy az adósság törlesztésére Djakarta gyakorlatilag határidő nélküli haladókot akar kapni. Ami a külpolitikai kérdéseket illeti, a Szovjetunió nyilvánva­lóan nem közömbös aziránt, hogy az indonéz főváros milyen állásfoglalást tanúsít az ázsiai biztonság kialakítását célzó szovjet javaslatok és elképzelé­sek iránit. Nem kétséges, hogy pozitív értékelésben részesülne minden olyan törekvés, amely az indonéz külpolitika 1965 utá­ni egyoldalúságának és passzi­vitásának feloldására irányulna, (MTI) A szenátor bizakodik Stuart Symington amerikai szenátor nagyszerű alkalomnak i. minősítette a szovjet—amerikai „nukleáris” tárgyalásokat arra, hogy foglalkozzanak egy olyan problémával, amelytől sokban függ az egész emberiség sorsa. „Ha nem vagyunk képesek most megállítani a veszélyes és rend­kívül költséges nukleáris-raké- tafegyverkezési hajszát, a tör­ténelem talán nem nyújt szá­munkra még egy ilyen alkal­mat” — jelentette ki Syming­ton. Kínai—amerikai nagyköveti találkozó Varsóban pénteken délután tartották meg a kínai—amerikai nagyköveti tárgyalások soron következő, 136. ülését. Az ülés színhelye ezúttal az amerikai nagykövetség épülete volt A megbeszélések az eddi gi­Varsóban ekhez hasonlóan, most is zárt ajtók mögött kerültek sorra. Témakörük és napirendjük is­meretlen. Sínessel amerikai nagykövet és Lej Jang kínai ügyvivő egyhónapos szünet után találkozott újra. (MTI) (egér, patkány), ROVAROK (csótány, zsizsik, stb.) eredményes irtását, soron kívül, árengedmény­nyel vállaljuk. VÁROSFÖLDI PETŐFI TSZ KÄRTEVÖIRTÖ SZOLGÁLATA, Kecskemét, Széchenyi krt. 32. Tel.: 12—25. 99 A DÄV Békéscsabai Üzlet­igazgatóságának Szerelési Osztálya értesíti a lakossá­got, hogy M ed gyesegyháza és Kevermes között meg­épült 20 kV-os vonalat és a hozzátartozó leágazásokat 1970. február 23-án feszültség alá helyezi. A létesítményeken elhelye­zett tárgyak érintése élet- veszélyes! 142792 Párbeszéd Brüsszelben Bulgáriai útját követően és svédországi látogatása előtt Pé­ter János magyar külügyminisz­ter látogatást tesz Brüsszelben, Belgium fővárosában. A bulgá­riai tárgyalások arra nyújtottak alkalmat, hogy egy testvéri szo­cialista országgal közösen egyez, tessék az álláspontokat a két­oldalú kapcsolatok és az euró­pai biztonság kérdéseiben. Svéd­ország ugyanerre a semleges or­szágok viszonylatában ad majd lehetőséget. A belgiumi hivata­los tárgyalásoknak azért van különleges jelentőségük és érde­kességük, mert Belgium egyike azoknak a NATO-országoknak, amelyek — természetesen a NATO szervezetével egyeztetve —, aktív szerepet vállalták a kelet—nyugati együttműködés, az európai biztonság és konkré­ten az európai biztonsági kon­ferencia lehetőségeinek felkuta­tásában. Ami Mb gy arországot il­leti, hivatalos külügyminiszteri nyilatkozat szögezte le, hogy ha­zánk fontos feladatának tartja az új biztonsági rendszer kidol­gozásában való részvételt —„ha kell, kezdeményezően is”. A belgiumi látogatás tehát éh­ből a szempontból úgy értéke­lendő, mint a magyar diplomá­cia sorozatos európai erőfeszí­tésének egy része. Mégpedig olyan szakasza, ahol az atlanti blokk nézeteit közvetítő diplo­máciai partnerrel kerülünk szembe. Az európai konferencia vonat­kozásában a fő vitakérdés alig­hanem a témák meghatározása és a konferencia jellegének tisz­tázása lesz. Emelékezetes, hogy a szocialista országok prágai felhívása lehetőséget adott az európai biztonsági értekezlet elő­készületeinek meggyorsítására Az erőszakról való lemondásról és a gazdasági, kulturális együtt­működés elmélyítéséről szóló megállapodások indítványozásá­val pedig gyakorlati napirendi javaslatot is tett. Az eddigi bel­ga nyilatkozatok alapján úgy tűnik, hogy a belga tárgyalófél nemcsak más, nem teljesen tisz­tázott napirendi kérdéseket is be akar iktatni, hanem azt is szükségesnek tartja, hogy a na­pirendi témák tekintetében mér a nagy konferencia összehívása előtt előzetes elvi megállapodá­sok szülessenek. Ehhez Brüsszel szerint esetleg előkészítő kon­ferenciák sorozatára la szükség lenne. Az eddigiekből látnivaló, hogy az európai biztonsági konferen­cia ügyében még igen komolyak a vélemény- és nézetkülönbsé­gek. Kétségtelen azonban, hogy a belgiumi látogatás hozzájárul­hat ezek csökkentéséhez, mint­hogy a belga külpolitika — és személyesen Harm el külügymi­niszter — az utóbbi években igen érzékenyen reagált az eu­rópai és nemzetközi helyzetben bekövetkezett változásokra és több ízben felvetette a NATO szerepének felülvizsgálását. A belga diplomáciának ez a rea­litásérzéke a nagy európai kér­dések tekintetében természete­sen párosul a NATO iránti kö­telezettségek szigorú betartásá­val Ez szükségszerűen fékezi a belga külpolitikának az euró­pai konferencia irányában ki­fejtett akcióit Ez a fékező ha­tás azonban a kétoldalú kapcso­latok területén kevésbé érvénye­sül. A magyar külügyminiszteri lá­togatás küszöbén elmondható, hogy kétoldalú kapcsolataink Belgiummal kielégítően fejlőd­nek. A személyes látogatások száma és színvonala is bizonyít­ja ezt. Az utóbbi két és fél év­ben látogatást tett Magyarorszá­gon Hamiéi belga külügyminisz­ter, Van Acker, a parlament és Struye, a szenátus elnöke. Ugyanebben az időszakban, de még a korábbi kormány minisz­tereként látogatta meg az or­szágot Wigny akkori igazság­ügyi és De , Winter külkereske­delmi miniszter. Magyar részről Bíró József külkereskedelmi minisz+er járt Belgiumban, most pedig Péter János külügyminisz­ter viszonozza a Harmel-látoga- tást. Parlamenti szinten Kállai Gyulai vezetésével magas szintű magyar parlamenti delegáció látogatott Brüsszelbe, s röviddel ezelőtt mindkét fővárosban meg­alakultak a magyar—belga par­lamenti csoportok. A személyes kapcsolatok lég­köre mellett a kétoldalú gazda­sági megállapodások is előreha­ladást mutattak. A leglényege­sebb kérdés természetesen az, hogy Belgium, mint a Benelux Gazdasági Unió és a Közös Piac tagja — miképpen egyezteti ösz- sze a Közös Piac alapvetően diszkriminációs gazdasági irány­vonalát a szocialista országokkal kialakított kapcsolatok fejlesztéu séveL A jelek és a tények azt mutatják, hogy a belga partne­rek a kétoldalú gazdasági kap­csolatokban is keresik e két el­lentmondó irányzat szintézisét. Belgium abszolút hívé a teljes közöspiaci integrációnak. 1967- ben azonban magyar viszonylat­ban mégis olyan hosszú lejáratú szerződés született, amelynek során a Benelux mintegy 80 százalékban liberalizálta im­portját. A magyar export az utóbbi két évben 50 százalékkal emelkedett, s a két ország kö­zötti külkereskedelmi mérleg ki­egyenlített. Márciusban, a ma­gyar külügyminiszteri látogatás után kétoldalú tárgyalások kez­dődnek. Ezek célja ismét hoszr szú lejáratú egyezmény létre­hozása és a kétoldalú gazdasági kapcsolatok lehetőség szerinti bővítése. Belga részről az utóbbi időben készséget mutattak a gazdasági és ipari kooperáció ki- fejlesztésére is, amely kiterjed­het a harmadik piacon történő együttműködésre. Az természetesen vitathatat­lan, hogy a Közös Piac gazda­sági integrációs politikája egyre újabb és nehezebb problémákat vet majd fel a kétoldalú gazda­sági kapcsolatokban. A belga külpolitika és gazdaságpolitika egyik nagy kérdőjele éppen az: milyen mértékben képes a gya­korlatban feloldani e politika belső ellentmondásait. v —ie— JÓ KERESETI LEHETŐSÉGGEL ZÖLDSÉGKERTÉSZETBEN budapesti termelőszövetkezet alkalmaz női és férfi dolgozókat Jelentkezés levélben: Szabadság Mg Ts* Budapest, XVIII., (Pestimre) Vörös Hadsereg n. 36 címre. Munkásszállást, étkezést biztosítunk. 142120 0201310000000132

Next

/
Thumbnails
Contents