Békés Megyei Népújság, 1970. február (25. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-18 / 41. szám

A Csendes utcában a helyzet változatlan Egy panaszos levél nyomában Huszonöt éve alakult az MNDSZ Rövid előzmény: A Népújság február 5-i számában, a Szer­kesszen velünk rovatban helyt adtunk egy olvasónk panaszá­nak: a békéscsabai Csendes és Orgona utcai „áldatlan állapot” került tollhegyre. Mint olvasónk írta, az itt lakók szinte képtele­nek még gyalogosan is közleked­ni, mivel a „gázosok” nagy ár­kot ástak a Csendes utcában, az AKÖV pedig az egész úttestet elfoglalta az ide hordott zúzott I kővel. Két kosár szén — kölcsönbe Nagy pelyhekben hull a hó, s a hidegebbre fordult idő meg­könnyíti dolgomat, amikor be­fordulok a Csendes utcába. Kri- zsán Jánosné a 2 szám alatt la­kik, s amint bekopogtatok hozzá és elmondom, miért jöttem, már árad is belőle a jogos panasz: — Még az ősszel hordták ide a rengeteg követ, azóta teljesen el van zárva az út. A „járdán” — ha egy kicsit olvad —, csak csizmában lehet végigmenni. Az AKÖV gépkocsijait ugyanis a „gázosak” követték, alak árkot ástak a gázvezetéknek. Mi tör-! tenne vajon akkor, ha a men­tőknek vagy a tűzoltóknak kel­lene ide jönniük...?! Az ablakon kinézve, végiglát­ni az utcán. A gyalogjáróra egy­re több hó telepszik, s a kocsi­úton szétterülő kőrakások iga­zolják Krizsánnét, aki ezt mond­ja: — Legalább csak az utca egyik oldalára pakolták volna a kö­vet... De így?! A szenünk elfo­gyott, s a fuvarosok — most be­széltem az egyikkel —, nem vál­lalkoznak arra, hogy ide jöjje­nek. A házunkat csak nagy ke­rülővel lehet megközelíteni, a Németh Lajos utcán, a Déli so­ron és az Orgona utcán keresz­tül, de ezt sem vállalják a nagy sár miatt. így aztán nincs mivel tüzelnünk, a lámyoméíktól kér­tem kölcsön két kosár szenet... Mondtam is én a „gázosoknak”, hogy lesz itt nagy sár... Vigasz- j taltak: december 31-re befejezik ! a munkát. Csak éppen azt nem közölték, melyik évre gondol­ták... Az AKÖV a „ludas"? Az „áldatlan állapot” meg­szüntetése egyre késik. Túrák Pálné Orgona utcai lakos is pró­bálkozott már valamilyen ered­ményt elérni, ebben az ügyben, beszélt többek között az AKÖV- vel, de a válasz: — Mi csak a megrendelést tel­jesítettük... Igen, de hogyan? Osztozunk Turákné véleményében, misze­rint az AKÖV a „ludas” a do­logban, hiszen ha már máshová nem is tehették a követ, azért ez a mennyiség elfért volna az út egyik oldalán is, csak na­gyobb gonddal kellett volna le­rakni. Túrák Pálnénak és sok más lakónak egyébként szintén nincs tüzelője. ,A fuvarosok már el Gépírónőt, v orr ónőt. varrógép- műszerészt, villan 7 szerelőt keres felvételre ■j, Férfifehérneműgyár Békéscsabai Gyára. Trefort u.' 2 126 I is köszönnek, ha a Csendes vagy az Orgona utcáról hallanak..: Turákné: — A menyeméknek hat hó­napja kislányuk született. A Csendes utcán nem nagyon le­het gyarekocsival végigmenni... Gondatlanság, nemtörődömség Mi a megoldás? Semmi esetre sem az, hogy Krizsánné és má­sok kosárral hordják haza a tü­zelőt. Szerintünk, aki hibás, te­gye jóvá „bűnét”. De ki a hi­A Tüdőgondozó Intézet tevé­kenységéről, a Békéscsabán vég­zett munkáról, a tbc-elleni küz­delemről számolt be nemrég Békéscsabán, a városi tanács vb-ülésén dr. Varga Géza, az intézet főorvosa. A beszámoló foglalkozik az elmúlt év ered­ményeivel és összehasonlítási tesz a 40-es években végzett tbc-elleni küzdelemmel. Békés- j csabán a 40-as évek elején az évi tbc-halálozás száz körül mozgott. Az óriási fejlődést bi­zonyítja, hogy 1969-ben ebben a betegségben senki sem halt meg, illetve csupán nyolc olyan sze­mély volt, aki ugyan tbc-s, de a halál közvetlen oka nem ez a betegség. Az intézet munkája az elmúlt évben lényegesen javult, ugyan­akkor új feladatokat is megvaló­sít A specifikus tbc-s betegek nyilvántartása mellett a daga­natosokat is most már nyilván­tartják. Emellett a szűrés, gon­dozás és egyéb számos feladat végrehajtása is az intézet dol­gozóira vár. A folyamatos mun­ka ellátására szükség lenne egy röntgentechnikusra, mivel az el­múlt évben a lakosságszűrési tervüket nem tudták teljesíteni a gép számtalanszor történt meghibásodása miatt. Jelenleg is már november óta főjavításon vap a készülék transzfor­mátora. Ezek a javítások sokkal többe kerülnek, mintha egy megfelelően képzett szakembert, röntgentechnikust alkalmazná­nak. A kisebb-nagyobb hibákat igy menet közben ki lehetne ja­vítani és a munkában nem vol­na kiesés. Szükség lenne a kü­lön várótermek létesítése is, en­nek egyik feltétele, hogy az intézet céljára felszabadí­tanának egy szolgálati lakást és a Bőr- és Nemibeteggon- dozó más helyre kerülnek. A beszámoló foglalkozik az elmúlt évi munka számszerű adataival is. Többek között an­nak ellenére, hogy a gép néhány hónapig rossz volt, 36 ezer 45 ernyőfénykép-szűrést hajtottak végre. Az intézet sokat törődik nem­csak a betegeit gyógyításával, hanem szociális és lakáshelyze­tük javításával is. Az elmúlt évben 220 beteg összesen 79 ezer 400 forint társadalombiztosítási segélyben részesült. Szociális se­gélyt öten kaptak, összesen H00 forintot Sokat küzdenek a be­bós? Az AKÖV elmondta, hogy kötelezettséget teljesített a va­sútépítő vállalat megbízásá­ból, s a gázvezeték lefektetése is szükséges. „Objektív nehéz­ség”? Nem! Csak egy kicsit job­ban kellene törődni azzal, hogy jó-e, amit teszünk, egy kicsit gondolkodni kellene, előrelátó­nak lenni, s tájékozódni a másik vállalat munkájáról is. Erről az összhangról egyébként nem most esik először szó... Az eddigi jelentés (vajon med­dig lesz érvényben?): A Csen­des utcában a helyzet változat­lan,.. gondozás teg emberek lakásviszonyainak javításáért. Ennek eredménye többek között, hogy az új lakáshoz jutott betegek száma az elmúlt évben kilenc volt. Nagy gondot fordítanak a nyil­vántartott betegek gondozására, ellenőrzésére is. Csaknem kivé­tel nélkül mind rendszeresen jár ellenőrzésre s amennyiben valaki ezt elhanyagolja, figyel­meztetik, így egyetlen egy beteg sem kallódik el. Céljuk, hogy a gondozást tovább javítsák., 5 emellett fokozottabban tőrödnek az egészségügyi felvilágosítással. Jó kapcsolatot tartanak a ta­náccsal, a Vöröskereszttel as a TIT-tel is, rendszeresen tarta­naik ismeretterjesztő ■ előadáso­kat, ankétokat. Hasonlóan jó a kapcsolat a különböző egészség- ügyi szervekkel, melyek sok se­gítséget adnak az intézet mun­kájához. 8. Azoknak a napoknak egyikén, amikor a Vörös Hadsereg csa­pásai szétzúzták a náci vezetők terveit, Schwarcz von Berk SS- Standartenführer parancsot kapott, hogy azonnal hívja fel a 120-053 berlini telefonszámot. A vonal másik végén Goebbels je­lentkezett. Betegsége schwanen- werderi luxusvillájában ágyhoz kötötte. A következőket mondta: „Haladéktalanul várom önt a lakásomon”. „Parancsára, birodalmi mi­niszter úr.” Schwarcz von Berk a Das Reich című hetilap főszerkesz­tője. Goebbels fogadja, s az urak azonnal rátértek az őket érdeklő témára. A propaganda­miniszter kijelentette: a német nép' győzelmi akaratának meg­erősítésére hozzá keil látni a „csodafegyverek” fokozottabb propagálásra. Schrlarcz von Berk a megfelelő ember erre, mert a propagandaminisztériumban Egy tavaszt ígérő februári va­sárnapon, 1945-ben, huszonöt évvel ezelőtt, megalakult a Ma­gyar Nők Demokratikus Szö­vetsége, az MNDSZ. Ez had­üzenet volt a nőket sújtó régi szemléletnek, Kinder, Küche, Kirche. Azaz: a nő szüljön, töltse konyhában az életét és ha akad szabad ideje, imádkozzék a templomban. Akkor, azok a nők, akik nem tartoztak az uralkodó osztályhoz, nem lehet­tek egyenjogúak sem társadal­milag, sem jogilag, sem gazda­ságilag. Megtagadták tőlük a tanulás, a kulturálódás, a társa­dalmi érvényesülés minden le­hetőségét. Másodrendűvé deg­radálták őket. Ennek az álla­potnak üzent hadat az MNDSZ. A magyar nők e harcos szer­vezetének életrekeltői igen jól tudták, hogy a marxizmus zászlóbontása óta a nők öntu­datosult része nem törődött be­le a nők sanyarú sorsába. A ko­rábbi évszázadok néma és med­dő lázongásait szervezett küz­delem váltotta fel. 1899-ben, Párizsban, a II. Intemacionálé megalakulásakor Klara Zetkin már messzehangzóan követelte a nők egyenjogúságát. A nők ott voltak a Párizsi Kommün barikádjain, az 1905-ös orosz forradalomban és 1907-ben már létezett egy erős nőmozgalom. 1908-ban 40 ezer New York-i varrónő vívott eredményes sztrájkot és 1910 óta évente nemzetközi nőnap keretében to. boroztak új harcosokat. Az MNDSZ 1945-ben már a demokratikus szabadság légkö­rében kezdhette meg a munká­ját. Ellenfelei azonban voltak. Egyrészt a politikai féltékeny­ség, másrészt a maradiság állta az útját. De az alapító nők nem riadtak vissza a nehézsé­gektől. Felvilágosulttá, aktívvá, modernné akarták tenni társai- lcat. Azt akarták, hogy mennél több nő váljék új típusú em­működő „csodafegyver bizott­sághoz” tartozik. Kérdésére, hogy milyen fajtájúak és tulaj- donságúak a propagálandó „cso­dafegyverek”, a miniszter kitérő választ adott. A következőket javasolta: „Egyelőre maradjunk csak a V-fegyverek mellett”. Németországban e napokban még éppen elég ember akadt, aki készpénznek vette a szé­gyenteljes csodafegyver-legen­dát, s szalmaszálként kapaszko­dott a fantáziáié rádió- és saj­tójelentésekbe. * * * A föld mélyében, a Nordhau­sen melletti Kohnstein alatt két, egyenként 5 kilométer hosszú akna húzódik. Negyvennégy fe­dett futóárok köti őket egymás­sal össze. A létesítményt ,.Mit- telbaui Koncentrációs Tábori­nak hívják, de DORA néven is ismert Különböző országból szárma­zó 20 000 fogoly robotol Itt, a végkimerülésig. Ütlegelik, gyöt­rik őket, az utolsó erejüket is bérré, olyanná, aki megszaba­dul a babonáktól, a házi rab­szolgaság minden formájától. Azt akarták, hogy a nő tanul­jon, fejlessze képességeit, ve­gyen részt az alkotó munká­ban, szerepeljen a közéletben, legyen szilárd, tudományos vi­lágnézete, biztosítsa és védel­mezze függetlenségét. Minder­re a lehetőséget a demokrati­kus átalakulás megadta. De a lehetőség önmagában nem minden — élni is kell vele. Az MNDSZ nagy történelmi ér­deme, hogy mindezt igen sok nőben tudatosította. A magyar nők helyzetének alapvető változását a statisztika tényei igazolják. Ma az iparban dolgozók 41 százaléka nő. A mezőgazdaságban a dolgozó nők aránya 38,8 százalék. A közép­iskolák tanulóinak 57,9, az egye­temek hallgatóinak 44,4 száza­léka nő. A mai magyar életnek nincsen egyetlen olyan szektora sem, amelyben a nők ne len­nének képviselve— minden pá­lya kivétel nélkül megnyílt a számukra. A munkavállaló nők fele családanya. Ők gyermek­gondozási segélyt kapnak — ez szinte párját ritkító gondosko­dás. Az MNDSZ megalakulása óta, nem kis mértékben éppen az MNDSZ tevékenysége révén, a magyar nők nagy része óriási utat tett meg a2 egyenjogúság útján. Elismeri ezt az 1945 őszén megalakult Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség is. Az igaz, hogy a küzdelemnek még nincs vége és nem is lehet mindaddig, amíg a nőket sújtó konzervatív gondolkodás utolsó maradványai is el nem tűn­nek... Az MNDSZ-t a kommu­nista párt kezdeményezte, fel­adatait a Magyar Nők Orszá­gos Tanácsa vette át 1957-ben és méltó folytatója a nagyszerű hagyományoknak.. F. M ■••■■••■••■•••■••■«•»••■••■•■•••■■■•••■■•a« kipréselik. Ha összerogynak, SS-golyó végez velük, de nem ritkán bot, kő vagy ólomcső. Számukra nincs napfény, vilá­gosság, a hegy mélyében dolgozr- nak és „élnek”, éjszakánként nedves árkokban alszanak. Kín­zás, éhezés és ütlegelés, ez az ő életük. Majdnem naponta vé­geznek ki „lázadókat” és sza- botőröket”. A külön erre a cél­ra felállított bitófasorcm egy­szerre 60 áldozattal végeznek. A foglyok mellett 9000 német szakmunkás és mérnök is dol­gozik. Mittelbau legfőbb főnöke ismét csak Wemher von Braun, SS-Sturmbannführer, aki éppen most, érkezett Peenemündeből. Kohnsteinben ugyanis az ő ördögi találmányait, a V—1-et és a V—2-t állítják elő. Habár régen rájöttek, hogy e csoda- fegyverek már nem képesek be­folyásolni a katonai eseménye­ket, a termelés azért változat­lanul tovább folyik. Ennek részben propaganda, részben kereskedelmi okai vol­tak. A monopóliumok sok mil­liót kerestek e fegyvereken. A V—2 fejlesztési költségei pél­dául kerek 2 milliárd márkát tettek ki; a peenemündeí léte­sítmény 3 milliót nyelt el; egyet­len V—1 építési költsége 61 260 márka volt és összesen 23 137 darabot gyártottak; a fasiszta fegyverkezési ipar 1 417 372 620 márkát keresett. Még többet ígért a V—2. Egy rakéta 306 300 márkába került, a tervek sze­rint 12 000 darabnak kellett volna elkészülnie, a fasiszta Vitaszek Zoltán Új feladatok a Tüdőgondozó Intézet munkájában Miért nincs röntgentechnikus? — /avult a területi

Next

/
Thumbnails
Contents