Békés Megyei Népújság, 1970. február (25. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-18 / 41. szám

is megindult az élet Jelentés a munkáról Rajzos ábra a magyar népgazdaság fejlődésének főbb adatai­ról a Központi Statisztikai Hivatal jelentése alapján. »OGlAltCOZTAIOTTSÁG f S TERMELÉKENYSÉG A III. Ötéves terv iddszokóbon Összesen 5100,0 Aktív ksrsiík szórna (1000 W ) Aktív keresik aránya az Ossz lakossághoz- viszony ftva 1965 1969 Termelés és Termelékenystff a szocialista Iparban A FOGLALKOZTATOTTSÁG alakulása és a terme­lékeny ÉG. Több a vegyszer, de gép is több kellene Legutóbbi ülésén a gyulai já­rási tanács megtárgyalta a me­zőgazdasági üzemek növényvé­delmi munkáját A jelentésből I kitűnt, hogy a járás közigazga­tási területéből — amely 150 ezer katasztrális hold — 1369- ben 66 ezer 571 holdon végez­ték el a növényvédelmi munkát.! A védelemben részesült terület­ből 49 ezer 248 holdon termelő- szövetkezetek, 13 ezer 167 hol­don állami gazdaságok. 4156 holdon pedig egyéb szektorok végezték el ezt a munkát. A járás közigazgatási terüle­téből összesen 45 százalék ré­szesült növényvédelemben. Az 1968-as évhez viszonyítva a ter­melőszövetkezetekben csaknemj kétezer holddal növekedett aj vegyszeres gyomirtással kezelt j földterület. A kedvező számada­tok mellett nehézséget jelent az, hogy a közös gazdaságok, gépparkjában jelentős felújítás, I bővítés szükséges. Célszerű, ha a; gazdaságok a növényvédelmi j gépparkokat a növekvő felada­tokhoz méretezik. Jó a fogorvosi ellátottság r a mezőkovácsházi járásban A fogászati és az iskolafogá­szati helyzetet tárgyalta leg­utóbbi végrehajtó bizottsági ülé­sén a mezőkovácsházi járási ta­nács. Az erről .szóló jelentést ar. Vörös Áron járási főorvos ter­jesztette a végrehajtó bizottság elé. Ebből kiderül, hogy hazánk, ban az iskolai tanulók túlnyo­mó része állandó fogászati el­lenőrzésben részesül. A mezőko­vácsházi járásban kimondottan jó a fogászati ellátás. A norma szerint, amelyet a kormány úgy határozott meg, hogy 5—6 ezer lakosra egy fogorvost számol, élen jár a járás, összesen tizen­egy fogorvosi gyakorlatot is folytató orvos működik ezen a területen. Ezzel a létszámmal teljes ellátottságot ad a járás­nak a szakrendelés. Nem min­denütt ilyen kedvező a helyzet, mert mint a jelentés tartalmaz­ta : a dunántúli és a nyírségi ré­szen egy fogorvosra 10—15 ezer lakos jut. fegyverkezési ipar 3 675 600 000 márkát keresett az üzleten. A koncentrációs tábor foglyai­nak munkaereje elképzelhetet­lenül olcsó. A termelőüzemek a foglyokért, akiknek naponta 15 órát kellett robotolniuk, napi 8 márkát fizettek! A busás hasz­not pedig a kővetkező konszer­nek vágták zsebre: AEG, Krupp, Siemens und Halske, Siemens und Schunckert, Junkers és Messerschmdtt Hihetelenül magas az IG Far­ben profitja is. A konszern szál­lítja az üzemanyagot a V-fegy- verekhez. Egyetlen V—2 kilövé­séhez 5250 kg oxigén, 3500 kiló etilalkohol, s 181 kilogramm pótüzemanyag szükséges. A fel- használásra kerülő robbanó­anyagot, kerek 10 millió kilo­grammot is az IG Farben szál­lítja. Angliára összesen 11 300 V—1- ef lőttek ki. 3200 érte el az an­gol célpontokat, közöttük 2400 London területét. Minden ötödik V—1 még a kilövésnél megsem­misült, minden negyediket pedig angol vadászok lőttek le, 17 szá­zalékukat a légvédelmi elhárítás semmisítette meg. Csupán 30 százalékuk érte el a célpontot. A V—2 típusú rakétáknál ha­sonló volt a helyzet. Mégis több mint 6000 angol nőt. gyermeket és férfit öltek meg és sok épü­let dőlt romba vagy szenvedett kárt. Különböző okai voltak annak, hogy a V-fegyvereknek csupán egyharmada ért célba. A techni­kai hiányosságok kétségtelenül: szerepet játszották, de voltak ; egyéb fontos okai is. Albert Kuntz, a Német Kom- ; munista Párt Központi Bizottsá- • gának tagja, a porosz tartó-! mánygyüiési képviselő 1933.: március 12 óta a fasiszták kar- : mai között volt; Fegyház, kon-; centrációs tábor, föld alatti! bunker — „semmit sem sajnál- j tak tőle”. Szenvedéseinek utolsó: állomása a mittelbaui koncent-; rációs tábor volt. Az ember- • télén föld alatti munkakörül- 5 menyek sem tudták megtörni: harcos szívét. Alighogy a DO- * RA-ba érkezett, rájött, hogy mi- • csoda szörnyű bűncselekményt ! terveznek és követnek el itt. • Tudta, hogy az itt gyártott V- ; fegyverek rendeltetése ártatlan ; embereket meggyilkolni és meg- ■ hosszabbítani a már elveszített ! háborút. Kommunistaként csele- i kedett. Lassan, lépésről lépésre j építette fel a nemzetközi' ellen- ; állási központot. Hitler ,meg- S torlá<ii n-ofrramját” nagystílűén ; szabotálták. : ■ Hamarosan töréseket észleltek * a háborús időkben pótolhatatlan : speciális műszereken. Szerelési ; munkákná' kábei“k»t nsíntek el, j forrasztások lazultak meg és a ; V-feeyverek tartályaiba apró • lyukakat fúrtak, márpedig a ! legkisebb hiba is inánv»itérést i idéz eló. A szabót^zseseiekmé- • nyék száma napról napra nőtt. • S mindez az éber é* bizalmatlan I SS-ek szemeiáttái-a történt. (Folytatjuk) } A Magyar Kommunista Párt harca a tömegek megnyeréséért Összeállította: Molnár Pálné ’s i°. r.:t «U« , * ' ' i~. a»;-'»«« ft :■ ,is- — ..•»«*••< • >-■ . * ,ií . ... e ítüíá-* , :-s '■ >* o ti r- . .sft. ­••• * '.»•'« **«*,■ ;/ • ,. _« . •! i* «eftftassr-ij« nattif , \ ' >•. ' ' , •5 i-ife, \-r. .ft, ■ r-y'-r r.í gáj ■- ./ ....... J .......^ tó . ....... L apunk olvasói előtt Ismeretes, hogy a kö­zelmúltban fejeztük be „A szabadság haj­nalán” című cikkso­rozatunkat, amely megyénk felszabadu­lásának egyes esemé­nyeit ismertette. Hu­szonöt évvel ezelőtt, amikor a front elvo­nult, ezer sebtől vér­zett megyénk is. Le­rombolt épületek, ki­fosztott üzemek, meg­bénult termelés ma­radt ránk. Ilyen kö­rülmények között ve­tődött fel a kérdés: Hová, merre, hogyan? Erről szól a követke­ző cikksorozatunk a párt harcáról és azok­ról, akik a szabadság kezdetét látták a há. ború végében és hit­tek a nép erejében, a A szakszerveze­tek mint a munkás- osztály érdekvédelmi szervezetei már 1944 végén a felszabadult területeken, a régi szakszervezeti kere­tekben kezdtek újjá­éledni és munkához látni. Az ország teljes felszabadulásáig a szakszervezeti mozgalom erejét a Tiszántúl képviselte. Budáról még aknatűz zúdult Pestre, amikor a szakszerveze­tek régi harcosai már hozzálát­tak az újjászervezéshez. 1945. ja­nuár hónapban központilag is megindul a szervezkedés, meg­alakulnak a különböző szakmai j szövetségek új, ideiglenes köz-1 ponti vezetőségei, a szakszerve­zeti mozgalom gyors fejlődésnek indul. A legtöbb szakszervezet ideig­lenes vezetőségében kommunista többség jött létre. A kommunis­ta párt az újjászülető szakszer­vezeti mozgalom vezető pártjává vált. 1945 májusában az az KKP konfemciá a szakszervesetek­kel foglalkozva, méltatta a vi­déki szakszervezeti mozgalom jelentőségét, rámutatva arra, hogy a működő 45 szakszerve­zet tagságának felét — 200 000 főt — a vidéki szakszervezetek tömörítik soraikban. Békés megyében, amely az el­sők között szabadult fel a fa­siszta elnyomás alól, forradalmi hagyományainak megfelelően I újjáéledtek a baloldali szerve­zetek, így a szakszervezetek is. Nagy Károly, a földreform befejezése­kor ünnepi beszédet mond Gyulává- * riban. hogy a szakszervezetek sokasága jött létre, s részben továbbra is megmaradt az a szervezeti szét­tagoltság, amely a felszabadulás előtt jellemezte a mozgalmat. Ezt bizonyítják a Békés megyei adatok is, bár az újonnan ala­kult szakszervezetekben, ame­lyeket nem kötöttek a régebbi hagyományok, s amelyekben je­lentős don eozó tömésé^ tömö ü’. A dobozi főldmunkásszerve- zetnék 1946-ban 1210 tagja volt, a 21 vezetőségi tagból 13 kom­munista. Az öcsödi alapszervezet veze­tősége egy kivétellel, kommunis­tákból állott, a csabacsűdi 407 tagból 188 az MKP-nek is tagja, Békésszentanóráson 511 tagból 364, Békéscsabán 2486 tagból 1047 kommunista. A FÉKOSZ alapvetően a munkanélküliség felszámolásá­ért, a jobb életkörülmények biz­tosításáért harcolt. A megye vá­rosaién és községeiben munka- közvetítő irodákat szerveznek, így például: a gyulai járásban a munkanélküliség csökkentése érdekében tervet dolgoztak ki és a munkaközvetítő irodán ke­resztül bekötő utak építésénél, csatornák ásásánál. Gyulavári alatt a romániai határon árvíz- véd^’mi gát megerősítésénél, sőt erdőkite-melésnél igyekeztek el­helyezni a földmunkásokat. Az Ideiglenes Kormány föld­reformról szóló törvényalkotása megyénkben már a meglevő ál­lapotokat szentesítette. Megyénk községeiben földigénylő és föld­osztó bizottságok alakultak. A megyei földigénylő bizottság ve­zetője Nagy Károly lett A föld­osztás során 40 ezer agrárprole­tár kapott földet, csaknem 180 ezer katasztrális hold jutott vég­re jogos tulajdonosainak birto­kába. Ezzel egy csapásra meg­változtak a megye földbirtokvi­szonyai. Amíg az 1930-as évek­ben a földbirtoknak alig egy­harmada volt a kis- és törpebir­tokosok tulajdonában, a földre­i magyar—orosz tiyefven klAHnott igazolvány, meiynek szövege a vetkezö: „Igazolom, bogy Nagy Kózoly t. m., gyulavári lakos az Ide­iglenes Nemzeti Kormány 600/1945. M. E. számú rendeletének 49. {-a ér­telmében a Békésvármegyei Földbl-tokrendezö Tanácsnak tagja s ezen minőségben a vármegye egész területén bármikor szabadon mozoghat, semmiféle közmunkára igénybe nem vehető. Gyula, 1943. március hó 29. Szobek András Elsőként Békéscsabán és Orosházán, ezt követően pedig Gyulán és Békésen jöttek létre szakszervezeti csoportok. Ami­korra Budapesten a Szakszerve­zeti Tanács megalakult, Békés megyében már 35 000 munkás kapcsolódott az érdekeit védő szakszervezetbe. 1946 novemberében pedig már 48115 tagja volt a különböző szakmai szervezeteknek. A leg­erősebb és legnagyobb létszámú — a megye gazdasági adottságai­ra jellemző módon — a Föld­munkások és Kisbirtokosok Or­szágos Szövetsége (FÉKOSZ) volt, ekkor 21 698 taggal rendel­kezett és az alapszervezetek ve­zetőségeinek 70 százaléka volt kommunista. A megyében a fél­szabadulás előtt is a legnagvobb létszámú és legeredményesebben tevékenvkedő a földmunkások szervezete volt. A szakszervezeti mozgalom alakulását alapvetően befotvá- solta az MKP, ame'y még 1945 elején arra az álláspontra he-1 lyezkedett. hogv a társadalom j minden dolgozó rétegét hozzá kell segíteni é-deVvédelmi szer­vezete létrehozásához. Az élkén- zelés a tömegek megnverése szempontiábót hélves voR. Azon­ban a gyakorlatban azzal járt, tek. sikerült lerakni az iparági szervezkedés alapjait, így a va­sutasoknál, a postásoknál, a köz- alkalmazottaknál, a vármegyei, városi és községi alkalmazottak­nál. Mint az előzőekben már utal­tam rá a megyében a földműn, kások szervezetei minden hely­ségben kommunista befolyás alatt álltak. Az MKP megyei ve- z,etése különös gondot fordított arra is, hogy a megye legerő­sebb szakszervezetének vezetői kommunisták legyenek. A me­gyei kommunista vezetés célki­tűzéseit valósították meg a vá­rosi, községi alapszervezetek. Az endrődi községi pártbizottság munkaterve is ezt tükrözi „A párttól a legjobb élvtársakat, akik erre meafe1 élnék a föld­munkás szakszervezetbe dele­gál ink és a szakszervezetben ezekből az elvt$rca'j-ból aktíva- csoportot alakítunk”. Az elmondottakat alátámaszt­ják a korabeli jelentések, mun­katervek adatai is: főispán”. form során ez a szám közel 86 százalékra alakult. Békés megyében a felszaba­dulást követő évek másik erős szakszervezete az 1946-ban ala­kult UFOSZ — Űjbirtokosok és Földhözjuttatottak Szövetsége — volt Ez természetesen a társa­dalmi, gazdasági fejlődés ered­ménye, hiszen a földhözjuttatot- taknak érdekképviseleti szervre volt szükségük, amit a kisszámú földművelő eszköz, de a gazdag parasztok elleni összefogás is feltétlenül indokolt Az UFOSZ megyei elnöke Nagy Károly, tit­kára Hollósi Mihály lett óriási súly nehezedett az UFOSZ vállára a földigénylő bi­zottságok minden munkaköre rá­juk hárult. Legfontosabb és leg­első feladat a Földhivatal támo­gatása. segítése volt, abban j munkában, hogy a kiosztott föl­dek telekkönyvezése minél előbb befejeződjön. (Folytatjuk)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents