Békés Megyei Népújság, 1970. február (25. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-18 / 41. szám

Növekvő taglétszám és rész jegy alap, nagyobb nyereség az ÁFÉSZ-ehnél Bátrabb kooperációt Kereskedelem, közös vállalkozásban Részjegy program a tényleges feladat betöltéséhez kooperációt különböző piaci po­A napokban sorra megtartják! küldöttközgyűlésüket az áltálé-! nos fogyasztási és értékesítői szövetkezetek. Az alábbiakban két jól sikerült közgyűlésről szár mólunk be. Újkígyós Az Űjkígyósi Általános Fo­gyasztási és Értékesítő Szövet­kezetnél február 15-én száznál több küldött hallgatta a vendé­gekkel együtt Köszörűs Sándor igazgatósági elnök beszámolóját, amelyből kiderült, hogy a szö­vetkezet fennállásának 25. év­fordulóját kimagasló eredmé­nyekkel köszönthetik. Negyedszázaddal ezelőtt S3 gazda alakította a szövetkezetek búzát, kukoricát és egyéb ter­ményt hordtak össze saját kam­ráikból, hogy legyen anyagi alap a kereskedelem megindításához. Ma már 1888 a taglétszám, s a befizetett részjegyalap megha­ladja a 270 ezer forintot. Építésű re, korszerűsítésre egy év alatt több mint 4 millió forintot köl­töttek. Nagy eredményként könyvel­heti el a szövetkezet az iparági tevékenységet. Az országban egyedül Újkígyós rendezett be szövetkezeti kátránypapírgyártó I üzemet. Egy év alatt 8,5 millió négyzetmétert gyártottak, 52 millió forint értékben. Ez a mennyiség — ha csak kislaká­sokra számítjuk — legalább 170 ezer családi ház alap- és tető- szigeteléséhez elegendő. Az ipari tevékenység sokat segített ab­ban, hogy az Űjkígyósi ÁFÉSZ 11 millió 255 ezer forint nyeré­séggel zárja az évet, s ráadásul hiánycikkből adott tekintélyes mennyiséget a népgazdaságnak. Az új évben újabb termékek előállításával kísérleteznek, és a szigetelőanyagot is üvegszál be- j tétel tervezik gyártaná, hogy . még tartósabb legyen. A nyere­ségből vásárlási visszatérítés és j részjegyalap rímen csaknem 200 ! ezer forintot kap a tagság. A ki- gyósiak ugyanis 23,5 millió fo-i rint értékű vásárlást írattak be könyvecskéikbe, íermészietesien a gyakorlatban ennél jóval többet vásároltak saját boltjaikban, Békéscsaba Szintén február 15-én Békés­csaba, Csabaszabadi, Kétsop- j rony, Mezőmegyer és Telekge­rendás 120 küldötte foglalt he­lyet a megyeszékhely ipartestü­leti nagytermében, hogy meg­hallgassa Csáesely Pálit, a Békés­csaba és Vidéke ÁFÉSZ elnökét, aki sikerekben gazdag esztendő­ről adott számot. Elsőként a több mint 4450-es létszámú tag­ság választott vezetőségének munkáját méltatta, majd arról szóit, hogy 1968-hoz mérten ta­valy 113,1 százalékos áruforgal­mi tervteljesítést értek éL Ez Budapesti kiemelt munkára keresünk j kőműveseket, segédmunká­sokat (15 éves kortól is), j kubikosokat, ácsokat, komplett brigádokat is fel­veszünk. Állandó budapesti munka, teljesítmény­bér, szállás, étkezés, munkaruha. „Április 4” Ktsz Budapest, VIII., Auróra u. 23., Munkaügy. 103 _________________________ több mint 52 millió 85 ezer fo­rint kiskereskedelmi, 14 millió 88 ezer vendéglátói. 21 millió 704 ezer felvásárlási, 4 millió 589 ezer ipari és 749 ezer forint egyéb forgalmat, együttesen 93 millió 215 ezer forintot jelent. A szövetkezet dolgozói rövide­sen megkapják az 596 ezer fo­rint nyereségrészesedést. Nagy elismerést váltott ki a beszámolónak az a része, amely­ben arról adott számot az igaz­gatóság elnöke, hogy 1969-ben 913 ezer forintot fordított a szö­vetkezet új egységek létesítésé­re és a régiek korszerűsítésére. Ez évben további 1 millió 200 ezer forintot költenek beruhá­zásokra, fejlesztésekre. Vásárló - si visszatérítés címén 1968-ban 100 ezer forintot fizettek a szö­vetkezeti tagságnak, s az 1969-e.s gazdasági évre pedig e vissza­térítés már 246 ezer forintot tesz ki. Az elmúlt napokban megható és sokak számára talán egész életre emlékezetes ünnepséget rendeztek a mezőberényi műve­lődési házban. Ekkor kapták meg obsitjukat azok, akik 1919- ben születtek. A nagyteremben közel nyolcvanan jöttek össze, hogy átvegyék azt az igazol­ványt, amely hadkötelezettségük megszűnését igazolja. A megje­lentek feszes vigyázzállásban hallgatták végig a Himnuszt. Igaz: sokan nem olyan délcegen, Ladányi István őrnagy búcsúz­tatja az obsitosokat. Évente egy alkalommal ren- i dez közgyűlést a Szövetkeze­tek Békés megyei Értékesítő Központja (MÉK). Ekkor szá­molnak be a gazdálkodásban elért eredményekről és hatá­rozzák meg a következő esz­tendő legfontosabb üzletpolití- j kai célkitűzéseit. Az évi rendes j közgyűlést tegnap, február 17- én délelőtt Gyulán, a Park Ét­teremben tartotta a MÉK igaz­gatósága. A tag-termelőszövet­kezetek, általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek elküld­ték képviselőiket a tanácsko­zásra. Ott voltak a mezőgazda- sági termék export forgalma­zásában érdekelt külkereske­mint annak idején, amikor elő­ször vonultak be katonai szolgá­latra. Ladányi István őrnagy rövid! beszédében emlékeztetett arra a fél évszázadra, amely a most végleg leszerelő emberek felett elmúlt. Sok örömben, de talán még több nélkülözésben volt ré­szük, hiszen egy pusztító világ­háborúban is ott volt ez a kor­osztály. De sok gondot okozott a 30-as évek gazdasági válsága és számosán megismerkedhettek a j csendőrszuronyok kegyetlen vi- i lágával is. Szerencsére ebben aj fél évszázadban volt egy negyed­század a felszabadulás óta, mely minden ember számára megadta a lehetőséget a jobb, emberibb életre. A három község — Mezőbe- rény, Köröstarcsa, Csárdaszállás j — obsitosait Smiri Lajos, a Kö- röstarcsai Községi Tanács Vég-: rehajtó Bizottságának elnöke> búcsúztatta. Beszédében emlé- j keztetett arra, hogy abban azí évben születtek, amikor a dicső. : séges Tanácsköztársaság szüle-! tett, szép volt az a kor, de ké- j sőbb nehéz volt az. amelyben 2í ! éven keresztül éltek. Megemlé­kezett azokról is, aki nem ve­hetnek részt a mostani ünnep­ségen. mert életüket vesztették a világháborúban. Ezután a mezőberényi 1-es számú iskola úttörői kul­túrműsorral kedveskedtek a résztvevőknek. Végezetül Ladá­nyi István kiosztotta az emlékla­pokat. delmí vállalatok megbízottai is. [ A közgyűlést Csirik Imre, a MÉK igazgatóságának elnöke, a füzesgyarmati Vörös. Csillag Tsz elnöke nyitotta meg. Te­kintettel a tanácskozás napi­rendjére, megjelent a közgyű­lésen Dinnyés József, a SZÖ- VOSZ elnökségének tagja, Su- pala Pál, a párt megyei bizott­ságának osztályvezetője, Csatá­ri Béla, a megyei tanács vb el­nökhelyettese, Boros Gergely, a MÉSZÖV elnöke. Az igazgató­ság megbízásából Török Imre, a MÉK igazgatója terjesztette elő az 1969. évi munkáról és a további feladatokról szóló je­lentést. Az előadó beszámolt arról, hogy húsz évvel ezelőtt Békés megye mezőgazdasága évente mintegy 140 vagon burgonyát, 120 vagon káposztát, 268 vagon vegyes zöldséget, 41 vagon al­mát és 350 vagon vöröshagy­mát adott az ország ellátására. Ezek a számok 1969-re meg­többszöröződtek s 15 év átlagá­ban is eléri burgonyából az 1X00, vöröshagymából a 2200, vegyes zöldségből az 1350 és al­mából a 136 vagont. A fejlődés tehát óriási. Ez azért követke­zett be, mert a mezőgazdaság szocialista átszervezése után a tsz-ek figyelme a zöldségter­mesztő ágazat kifejlesztése irá­nyába fordult. Ezeket a törek­véseket több ízben rontotta az az üzletpolitika, amelyet a zöl dségkereskedélembem folytat­tak. Szó volt erről is, de ez sze­rencsére már a múlté. Török elvtárs beszámolójából ezt érez­tük és úgy értettük, hogy a MÉK mint szövetkezeti értéke- ] sütő központ szakít korábbi üz- j letpolitikájával s nem a válla­lat szeretjét játssza a termelő­üzemekkel szemben, hanem mint a termelőszövetkezetek és a földművesszövetkezetek közös vállalkozása, az üzemi érdekek teljesítését tartja szem előtt. Az üzemi érdekek természetesen jól beleillenek azokba a törek­vésekbe, melyek a lakosság mindjobb zöldségellátására irá­nyulnák. E tekintetben azon­ban még sok a tennivaló. A párt megyei végrehajtó bi­zottsága a múlt év novemberé­ben foglalkozott az általános fogyasztási és értékesítő szö­vetkezetek, ezen belül a MÉK munkájával. Akkor a követke­ző állásfoglalás született: az értékesítő központ és a terme­lőszövetkezetek termelésszerve­zési, kereskedelmi, gazdasági kapcsolatában elért részarány, az együttműködésben történt előrehaladás messze elmarad a reális, a számba vehető lehe­tőségektől. A végrehajtó bizott­ság azt ajánlotta a MÉK igazga. tóságának, hogy a termelőüze­mekkel bátrabban lépjen koo­perációs vállalkozásokba a la­kosság jobb áruellátása, a ker­tészeti termékek magasabb szín­vonalon történő termelésfej­lesztése érdekében. A MÉK igazgatósága alapo­san megfontolta a párt megyei végrehajtó bizottságának állás­foglalását. Azóta különböző in­tézkedéseket tettek arra vonat­kozóan, hogy a tulajdonképpeni feladatot miként teljesíthetnék. És napirendre tűzték a követ­kezőket: fontos feladatnak tartják a gazdasági reform megvalósításának jelenlegi sza­kaszában, hogy összekapcsolják I a szövetkezetek gazdasági ere- j jét és kialakítsák a vertikális zíciők erősítésére. Ezért társu­lásokat, közös vállalkozásokat hoznak létre a termelés bőví­tésére, a feldolgozásra, az érté­kesítésre és az exportlehetősé­gek kihasználására. Ha ebben az értelemben vizs­gáljuk a MÉK igazgatóságának közgyűlésen elhangzott törek­vését, akkor megállapíthatjuk, ez a szervezet is mind jobban a megváltozott körülményekhez igazítja létét, gazdálkodását. Figyelmet érdemel az a tény, hogy az elmúlt esztendőben az űjkígyósi Aranykalász Tsz-szel és a békéscsabai Szabadság Tsz­szel kooperáció-szerződést írt alá Békéscsaba legnagyobb munkáskerületének és a Kulich Gyula Lakótelep zöldségellátá­sának javítására. Azóta bővült ez a vállalkozás kenyér, hús és tésztafélék árusításával. Hason­ló célkitűzéseket lehetne meg­valósítani — hangzott a felszó­lalók javaslata — Gyula, Oros­háza és Szarvas esetében is. De tovább is mehetne a MÉK eb­ben a témában, hiszen megyénk melyik helységében megnyug­tató a zöldségellátás? A terme­lőszövetkezetekkel karöltve so­kat tehetnének azért, hogy ez jobb legyen. A vállalati ár-politikát a múl t esztendőben általában igen sok bírálat érte. A közgyűlés rész­vevői jóleső érzéssel vehették tudomásul, hogy a MÉK 1969- ben kiszakította magát a nye­részkedő vállalatok sorából, amit az is tanúsít, hogy a 13 és fél százalékos tervezett árrés helyett éves átlagban 12,5 szá-^ zalékkal dolgozott. Hogy egy vállalat életében mennyi gazdálkodási tartalék létezik, bizonyítja az is, hogy a MÉK különféle. nem a profil­jába tartozó szolgáltatások után — bértárolás, raktárterek ki­adása — igen jelentős bevétel­re tett szert, összességében, noha a zöldségfelvásárlási ter­vet nem teljesítette, az össz- tevókenység folytán 5 millió 174 ezer forint nyereségre tett szert. A beszámoló feletti vitában tizennyolcán szólaltaik fel, mondtak véleményt az 1969 évi munkáról, tettek javaslatot a további feladatokra. Ezek kö­zött szerepel egy részjegyzési program megvalósítása is. A MÉK igazgatósága a közeljövő­ben felkeresi a termelőszövet­kezeteket és az fmsz-eket rész­jegyjegyzési ajánlást tesz és ezzel valójában megfordul a MÉK-ről eddig alkotott véle­mény, mert nem a vállalat sze­repét játssza az őt létrehozó szövetkezetek irányában, ha­nem a termelők értékesítési központjának gondját veszi vál­lára. Dupsi Károly A BÉKÉS MEGYEI VEGYESIPARI VÁLLALAT ipari tanulókat vesz fel. az alábbi szakmákba: lakatos, műköves, festő, esztergályos Jelentkezés: Békéscsaba, Tanácsköztársaság u. 53. 142735 I9-es obsitosok Először Adamik Pál vette át az emléklapot. (Fotó: Dcmény)

Next

/
Thumbnails
Contents