Békés Megyei Népújság, 1970. február (25. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-15 / 39. szám

Egy a tizenegy közül:

tanács elnöke” cím alatt rendszeres találkozót rendeznek. Ezeket a találkozókat a Hazafias Népfront helyi bizottsága, az üzemek és intézmények dolgozói. valamint a kerületek lakosainak kérésére rendezik. Itt felelevenítik a község 25 éves fejlődését, azokat az időket is, melyek már olykor-olykor feledésbe mennek. Néhány esemény ismertetésére legyen most valamennyi olvasónk vendége Gyoma községi tanácsának elnöke. Ismerjünk meg néhány részletet a régi és nagy múltú község olykor buktatókkal tarkított életéből.

Üjra híres a magas

az akkori intézkedéssel sem. Sok közületi épület üresedett meg, melyekben ma kisebb üzemrészek működnek. Ezt így fejezte ki: „Nem csalódtunk a megyei, járási párt- és tanács vezetőiben, mert kiemelték a községet. Az épületek elosztása is a mi „szánkíze” szerint történt. Végül is nagyközségként tevékenykedhetünk a városiasodás reményében”.

Oly sok szeretet, megelégedés és tenniakarás áramlott szavaiból községe iránt, amire csak az képes, aki igazán érzi felelősségét választói iránt.

Amit most leírok, azt már nagyon sokszor és sok helyen mondta és mondja el Megyeri Sándor tanácselnök. A lakosság nagyon kíváncsi: hogyan tovább? Túlzott mércék is vannak a lakosság részéről, milliókat várnak. Miért? Talán azért, mert ami megvan, szinte természetesnek tűnik, megszokottnak, réginek. Ám, amikor szót értenek a tanácsvezetők és a lakosság, a kép egészen másként alakul. Hogy mennyire érdekli a lakosságot községük élete, mi sem bizonyítja jobban, mint az, bogy ,.Mai vendégünk, a községi

kezet nem bírta fogadni a külterületről jelentkező valameny- nyi munkaerőt Ennek terhe a községi tanácsra hárult. Ám, mit tudott volna tenni a jóakarat, ha nincs munkalehetőség.

egysége, ahol 120 fiatalt alkalmaznak. Mindezt kiegészíti a téglagyár, a Mezőtúri Állami Gazdaság gyomai fatelep>e, meg a többi, kisebb munkahely. Ahogy ezt Megyeri Sándor elvGyomai látkép a tanácsházával.

Amikor leültünk beszélgetni Megyeri Sándor tanácselnökkel, kevésbé volt tekintete olyan borús, mint néhány évvel ezelőtt, amikor arról faggattam, hogyan érezték magukat „leépítve”, járási székhely után a „szürke” községben. Akkor a történteket orrvérzésnek nevezte. Ma így jellemezte: „A község lakosságának véleményét mondom; elmúlt az orrvérzés, nagyközség lett Gyoma is”. És szőttük a gondolat fonalát, passzítgattuk a szavakat, mígnem kikristályosodott, hogy nem jártak rosszul

A csaknem 40 ezer kaitasztrá- Es holdon elterülő település nagy vonzási körzettel rendelkezik. Szomszédja Endrőd, Hu- nya, Köröstarcsa és Dévaványa. A nagy kiterjedésű határaihoz 13 különféle elnevezésű tanyavilág és külterület tartozik. Legtöbbjének ellátása Gyoma nagyközség gondja. Ez a gondoskodás nem idegen tőlünk, hiszen alig történt meg 1945. március 17-ón a földosztás, melynek során 332 család 3397 hold földet birtokába vett, máris az első termésből élelmiszerrel, gabonával segítette a lerombolt Buda- pest lakosságát. Ma persze nem ilyen segítésről van szó. Inkább arról, hogy a külterület lakossága is közelebb kerüljön minden tekintetben a közpremthoz.

Megyeri Sándor a nagyközség tanácsának vb-elnöke.

Részlet a Mező Imre Lakótelepről.

Kis Piroska napi 50—6« kilogramm halat ad el a Gyomai Halászati Szövetkezet elárusító boltjában.

(Fotó: Demény Gyula)

tendő az sem, hogy a korábbi

5—6 ezer forint évi helyi vásárlás helyett, most minden lakosra — beleértve a csecsemőt is — évente átlagban 10 ezer forintot költenek az üzletekben. A megítélés szerint a lakosság életszínvonala jóval kedvezőbb a tíz évvel ezelőttinél.

A felépült lakások és lebontott tanyák száma is mutatja a község életkörülményének megváltozását. Ha csak a felépült lakásokat nézzük öt évre visszamenőleg, az is elégedettséget mutat 1965-től 1969 végéig a belterületen lebontott lakások száma 96, külterületen 214. Ez idő alatt felépült 388 kis családi és 64 társasház. Ezekből az adatokból kiolvasható a kulturált körülmények igénye és a kielégítést biztosító anyagi erő. Ez utóbbi érzékelésére álljon itt a legutóbbi adat a takarékbetét helyzetéről. 1970. január 1-ig a gyomaiak 34 millió 350 ezer forintot helyeztek el a takarékban. Ez bizony biztató erő az

lent különösebb nehézséget, helyben intézik, csakúgy, mint a kereskedelmi és iparengedély kiadását.

Van még valami, amivel bőven dicsekedhet a község. Szép gyógyfürdőjét külföldön is ismerik. Három év óta rendszeresen jönnek Csehszlovákiából üdülők. Salgótarjániból pádig a Gyógypedagógiai Iskola tanulói járnak ide nyaralni. Az idén is mintegy négyszáz csehszlovák dolgozót várnak nyaralásra.

Amikor eddig érkeztünk a beszélgetéssel. az iroda ablakához menve, kipillantottunk a községre. Az utak felbontva, a járókelők tap>ossák a sarat, minden zokszó nélkül. Talán azért ez a türelem, mert látják, hogy a vízvezeték-, csatorna-, az útépítés is hozzájuk tartozik, mint ahogy a község szépesítése as értük történik. Biztosan ez is benne van az utóbbi évek sikerében.

Rocskár János

gyomai fehér kenyér.

Ez sikerrel járt. A mezőgazdaság átszervezése óta a tanyai lakosoknak több mint fele beköltözött a községbe. Tíz évvel ezelőtt az alig több mint 10 ezer lakosból 3327-en éltek külterületen, ma nem éri el az 1600-at sem. Ehhez természetesen hozzájárult az is, hogy sem a mező- gazdasági, sem a halászszövetBoldogan dicsekednek a gyomaiak a Kner Nyomda növekedésével is. Ezit a nyomdát, mint ismeretes, még 1882-ben Kner Izidor alapította. Tizenkét fi- óknyi betűből és egy kis sajtóból állott Gyomén a nyomdaalapítás. Kner hozta be hazánkba a Epresei egyetemi antikvát és a bodoni betűt. És most, a világhírű parányi nyomdában a legmodernebb gépiekkel és a középkorúak mellett több mint száz fiatal dolgozik. És itt van a Békés megyei Vegyesipari Vállalat gyomai gázkazán gyárGellai Sándor brigádvezető deflektort illeszt be az ÉTI 25-ös

export gázkazánokba.

építkezésekre. Előmozdította az építkezést, hogy mindenkor volt elegendő jó fekvésű és olcsó házhely. A tanács korán felismerte a korszerű társasháziépítkezés jelentőségét és vállalta az anyagi áldozatot is. A megnövekedett igényeket jól érzékeli az a tény, hogy többen építettek háromszobás, központi fűtéses lakást, melyek kivitelezési költsége 270—280 eaer forint.

ja, na végigmegy az ember Gyoma utcáin; bontás, építkezés, bontás, építkezés. 1967- ben épült fed Uy módon a Ue^ ző Imre Lakótelep 00 lakása. Most újabb nyolcvannal bövűDL Az építési és lakhatási engedély beszerzése a nagyközségnek leadott hatáskör folytán nem jeSőt, még egyes vállalatok üzemrészei sem igen tudták fogadni. Azért találó az a kifejezés, hogy a kiürült középületek felhasználásával elmúlt az úgynevezett „orrvérzés”. Különösen a nők és a fiatalok munkába helyezése sikerült jól. Ennek hatását néhány példával illusztráljuk. Most a munkaképes lakosságnak 85 százaléka rendszeresen dolgozik. Időszakiak, főleg a mezőgazdaságban találhatók. Egyre inkább sikerült a helyiipar kialakítása. Ez viszont kedvező hangulatot teremtett. Míg korábban a háziipari szövetkezetnek csak bedolgozói voltak és norvég kesztyűt kötöttek havi 400— 500 forint keresettel, most egyedül Gyomén 284 nőt foglalkoztatnak állandóan; átlagkeresetük 1280 forint. Bedolgozójuk pedig 110. Ennél az üzemnél 60 huszonöt évnél fiatalabb nő kapott állandó munkát.

társ említette: „Elértük, hogy a szorító munkaigényeket ki tudtuk elégítem”.

A kereseti lehetőség rohamosan követelte a helyi kereskedelmi hálózat bővítését, ami úgymond, kielégítő. Nem megveGyoma nagyközség