Békés Megyei Népújság, 1970. február (25. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-13 / 37. szám

Tanácsi vezetők értekezlete a könnyűipar távlati fejlesztési programjáról A megyei és a megyei jogú városi tanácsok vezetői né­hány héttel ezelőtt az 1970. évi ágazati tervről kaptak tájékoz­tatást a Könnyűipari Minisz­tériumban, s csütörtökön is­mét találkoztak a minisztéri­um képviselői és a tanácsok ipari osztályvezetői: ezúttal a távlati fejlesztési programok­kal összefüggő feladatokat vi­tatták meg. A gazdasági bizottság a kö­zelmúltban fogadta el a nyom­daipar és a bútoripar fejlesz­tési irányelveit, s ezek vég­rehajtásában számottevő részt kell vállalniuk a helyiipari üzemeknek. A bútoripar ter­melésének például jelenleg mindössze 40 százalékát ad­ják a minisztérium felügyele­te alá tartozó üzemek, míg a további 60 százalékot 78 szö­vetkezet és 18 tanácsi válla­lat gyártmányai képviselik. A megbeszélésen részt vettek a szövetkezeti ipar képviselői is. hogy együttesen készítsék elő a két gb-határozat, valamint a szolgáltatások fejlesztéséről szóló kormányhatározat vég­rehajtását. Először felmérik, hogy a meglévő termelő- és szolgáltató egységek, közül, melyek alkalmasak rekonst­rukcióra és milyen költséggel, s, hogy ehhez milyen anyagi eszközök saját be­ruházási alapok állnak rendelkezésükre. A fel­mérés március végére fejező­dik be, s az összesítés után készülnek el még ez év első felében, az iparágak részletes fejlesztési programjai. nappal. A holnap Budapestjé­ben még jelentősebb szerepe lesz ennék az új közlekedés le­hetőségnek, hiszen már a het­venes években a főváros autó- forgalmának megduplázódásá­val lehet számolni. Irigylendőén szép munkát vé­geznek a városrendezésnek azok a szakemberei, akik Budapest holnapi arcát tervezik — ál­mondják meg. Képzeletük 2000- ig fut a jövő elé. Mit hoznak a közelebbi esztendők? A város egyes kerületeit teljességgel korszerűsítik. Óbudán már ne­kiláttak ennek a munkának, s gyors ütemben alakül ki a ke­rület új centruma... Kispest képe is gyökeresen átalakul a közeljövőben. Még a városrész tengelye is megváltozik — új főutcája lesz. A Belváros fog­híjait beépítik, a Váci utcába új üzletházak kerülnek, a Ta­nács körút és a Gerlóczy utca sarkára az ország legnagyobb színházépületét emelik... Erzsé­beten 900 ágyas új kórház épül. És az egészségügyi viszonyok megjavítását szolgálják majd — egyebek között az olyan intéz­kedések is, mint az, hogy a Du­na és a Kiskörút által határolt területen 1972-ig teljesen meg­szüntetik a szén- és a kokszfű­tést, a MÁV ugyancsak 1972-ig a főváros egész területén meg­szünteti a gőzmozdonyok hasz­nálatát Fölgyorsul a lakásépítés üte­me, hiszen növekszik a lebon­tásra szoruló házak száma. A negyedik ötéves terv során 80— Nyolcvanhétmillió forintos forgalom Nagyobb fejlesztés — Jubileumi közgyűlést tartott az Endrődi ÁFÉSZ Százezer tétlen nap (Tudósítónktól) Az Endrődi Általános Fo­gyasztási és Értékesítési Szövet­kezet a napokban tartotta el­múlt évi . zárszámadó közgyűlé­sét, mely egyben jubileumi ün­nepély is volt. A szövetkezet negyedszázados fennállását ün­nepelte. Az eddig megtett útról Tanai Ferenc, a szövetkezet igazgatósági elnöke adott tá­jékoztatást. Beszédének beveze­tő részében köszönetét mondott az alapító tagoknak, akik 1945 februárjában fáradhatatlan út­törői voltak a szövetkezet meg­alakításának. Beszélt a harma­dik ötéves tervben elért ered­ményekről is. Elmondotta, hogy az összforgalom 48,4 százalékkal emelkedett, s a fejlődés üteme meghaladja az évi átlagos 10 százalékot. Jó eredmények tapasztalhatók az elmúlt év gazdálkodásában. A szövetkezet egész évi össz­forgalma 87,1 millió forint volt. A szövetkezet elmúlt évi nye­resége 3 millió 71 ezer forint, s így a dolgozók az 1968 évivel azonos nyereséget kapják. Nagy gondot fordítottak az ól­múlt évben a különböző egysé­gek fejlesztésére is. A beüteme­zett 1 millió 200 ezer forinttal szemben 1 millió 627 ezret köl­töttek ilyen célra. Az ered­ményességek mellett persze vol­tak gondok is, elsősorban az áruellátásban. A szövetkezet nem tudta a keresletnek megfe­lelően biztosítani az olyan fon­tos cikkeket, mint az olajkályha, zománcedény, horganyzott áru és televízió. Zavarok voltak a tüzelőellá/tásban, annak ellenére, hogy mintegy 4500 mázsával több tüzelőanyagot értékesítet­tek 1969-ben, mint az előző év­ben. Sztanyik Károly B izonyára meghökkentő a cím. Sajnos igaz. Az SZMT Munkavédelmi Bizottságának ri­deg statisztikája szerint ugyanis szinte évről évre szaporodik az üzemi balesetek száma és egyre több nap telik el munka nélkül. Még elszomorítóbb, amikor em­bereket ragad el az oktalan ha­lál, néha pusztán azért, mert valaki elmulasztotta a köteles­ségét vagy a virtus, a meggon­dolatlanság legyőzte a józan észt. Az élet és a tapasztalatok ki- áltóan figyelmeztetnek, hogy messze vagyunk még a legfőbb érték az ember sokszor, olykor éppen ezért frázisnak hangzó jelszó hatékonyabb érvényesülé­sétől. Vagyis attól, hogy mindig féltőén illene ügyelni az embe­rekre. Ezért úgy kellene minde­nütt előkészíteni és megszer­vezni a munkát, hogy minél ke­vesebb legyen a baleseti forrás, szigorú fegyelem uralkodjon a gépek között, ne pedig a ha­nyagság, a fejetlenség, Hogy bő­ven volt és van még ilyesmi is, azt a számok nagyon kegyetle­nül példázzák. T avalyelőtt a megye állami és tanácsi iparában, vala­mint mezőgazdaságában csak­nem öt és fél ezren sérültek meg, tizenheten pedig életükkel fizettek. Drága ár ez! Ám nem­csak ennyibe kerültek a tragé­diák és a balesetek nyomán a rövidebb-hosszabb ideig gyógyu­ló sebek. Leírni is sok: 92 ezer 325 nap esett ki miattuk a ter­melésből. Mennyivel gazdagab­bak lennénk, ha ez nem történik meg. A múlt esztendő nxpg ezt is felülmúlta, miért 5606-an szen­vedtek balesetet. Egyedül csak az a vigasztaló, hogy keveseb­ben háltak bele sérüléseikbe, mint egy évvel előbb. Tizenöt ember munkahelye árvult el. Az üzemi balesetek következmé­nyeként 1969-ben — jó másfél­ezer híján — már százezer nap esett Iá a termelésből, ami felér 75 éves az állami hajózás „75 éves a magyar állami hajózás” címmel kiállítás nyílt Bu­dapesten, a Közlekedési Múzeumban. A kiállításon hajómodel- lek segítségével mutatják be a magyar hajózás fejlődését napjainkig. Képünkön: a kiállítás legszebb darabja, a magyar tengerhajózás büszkesége, az 1969-ben vízre bocsátott hatezer tonnás Budapest tengerjáró modellje. (MTI fotó Több mint 56 millió forint melléküsemi tevékenységből 85 000 lakást építenek a főváros, ban. Mindezek ellenére alapjaiban nem változik meg még 2000-ig sem a szívünkhöz nőtt kedves budapesti városkép. Az ezred­vég Budapestje is a mai város- szerkezetre épül. Sem új körút, sem új sugárutak kialakítása nem szerepel a tervekben. A városrendezés során feloldják majd azt a ma még szembeötlő ellentmondást, hogy Budapest peremén modern, minden ké­nyelemmel ellátott lakónegye­dek épülnek, a városmagban pe­dig elavult negyedeket találunk. Gyorsítják majd a szanálásokat, s a lebontott tömbök helyét az eddiginél lazábban, levegőseb­ben építik be. Arra törekszenek, hogy a kialakuló városkép őriz­ze meg a régi Budapest látvá­nyának varázsát, de hordozza magán a kor építészeti jegyeit is. Sokak szerint ennek során kia­lakul egy sajátosan magyar, pontosabban budapesti építészeti stílus. A Budapestre költözők száma — ez részben a vidék városai­nak fokozottabb fejlesztésével függ össze — jelentősen csök­ken. Ügy számítják, hogy 2000- re, sem emelkedik a város la­kossága 2 300 000 fölé. Sokára lesz az a bizonyos 2000. év? A mai húszévesek még akkor is emlékezni fognák az érettségi tételükre és azt is könnyen megmutathatják gyer­mekeiknek, hogy hol is volt az, ahol hétre várták őket a Nem­zetinél. Bajor Nagy Ernő A Szarvasi Járási Tanács leg­utóbbi ülésén megtárgyalta a já­rás mezőgazdasági üzemeinek 1969. évi melléküzemági tevé­kenységét. A jelentésből kitűnt, hogy a melléküzemi tevékeny­I gű termelési értéke 52 millió 224 ezer forint. Ez az összeg sokszo- i rosan meghaladja a mezőgazda- í sági termékeket feldolgozó te- I vékenységgel elért termelési ér­téket, amelynek összege 3 millió 924 ezer forint. ség két ága közül az ipari jelle­A Dorogi Szénbányák Igazgatósága 18—45 év közötti férfiakat alkalmaz föld alatti bányamunkára, csillés munkakörbe JÓ KERESETI LEHETŐSÉG! 44 órás munkahét, nyáron szezonális munkarend. Ingyenes munkaruha és lábbeli. Családfenntartónak havi 5 mázsa. szén. Hűségjutalom, és nyereségrészesedés az előírt feltételek teljesítése esetén. Munkásszállás és étkezés kedvezményes térítés ellenében. Jelentkezés, bővebb felvilágosítás a járási és városi tanács munkaügyi osztályán a fogadónapokon és Dorogon a Dorogi Szénbányák Munkaügyi Osztályán . szóban vagy írásban. Dorogi Szénbányák Igazg atésága 102 egy jó közepes gyár egész évi munkájával. Akárhogy osztunk és szorzunk, az eredmény min­denképpen ugyanaz: mérhetet­len szenvedés és anyagi veszte-- ség származott. Ráadásul azt sem felejthetjük ki belőle, hogy mennyit kellett táppénzre és gyógyításra költeni. Ki tudná ezt hirtelenjében megmondani? Bizony nagyon kevesen. C zután jogos a kérdés: va- “ jón így kell ennek lenni, a baleseti statisztikának csak fel­felé szabad ívelnie? Nem és nem! — lehet a felelet. Mert nehezen hihető, hogy több törő­déssel, jobb gondoskodással, a munkások balesetvédelmi okta­tásának javításával és minden­fajta veszélyforrás megszünteté­sével nem lehet megelőzni, fő­ként csökkenteni a már rekor­dokat döntögető számokat. Lehet és kell is többet tenni, mint ed­dig bármikor. A gazdasági és műszaki szakemberek tudják is, hogy mit. Mindazt, amit a tör­vények és a különböző határo­zatok, óvórendszabélyok kötele­zően előírnak számukra. Ehhez csupán két megjegy­zést. Először: még nagyobb felelős­ségét szükséges éré Ali az embe­rekért. Különösen indokolt ez a mezeigazdasági termelőszövefke­zetekben. A baleseteknek több mint a fele tavaly is a közös gazdaságokban történt, ahol újabbnál újabb erő- és munka­gépeket, vegyszereket alkalmaz­nak, s olykor bizony a szakérte­lemmel sincsen minden rend­ben. M ásodszor — s talán ez a legfontosabb — jó lenne, ha minden munkahelyen nap mint nap szítanák s nem hagy­nák egy percre sem lelohadni az az embereket féltő lelkiismere­tességet. S akkor talán remény­kedhetünk abban, hogy az idén mér nem ismétlődik meg a ta­valyi százezer tétlen nap, tizenöt család gyásza, jóvátehetetlen vesztesége. Podina Péter New-Hempshire 12—14 hetes tojóra és hozzá­való kakasra áortlis 12—14 közötti szállítással mérsékelt árak mellett előjegyzést felvesz a Hidasháti Állami Gazdaság, MURONY. 125 I

Next

/
Thumbnails
Contents