Békés Megyei Népújság, 1970. február (25. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-13 / 37. szám
Ä Megyei Művelődési Ház módszertani segítséget nyújt megyénk népművelődnek felszabadulásunk 25. évfordulója és a Lenin-centenárium megünnepléséhez. A járási művelődési központokban tematikus filmbemutatókat tartanak, ahol néhány, a felszabadulással foglalkozó filmet mutatnak be, többek között a megyénkről szóló „Fel kéne szabadulni már!” című alkotást is. A filmek megtekintése után megbeszélik a felhasználás formált, lehetőségeit. Az első tematikus filmbemutatót Békésen és Szeghalmon tartották meg, 18-án Szarvason, 19- én Mezőkovácsházán. 2S-én Gyulán, 26-án pedig Orosházán lesznek bemutatók. Segítség a megye népművelőinek Kultúrpalota Orosházán Hírlapirodalom Battonyán Épül Orosházán a Járási Művelődési Központ. A legújabb hírek szerint az építők még az Idén átadják rendeltetésének. (Fotó: Demény Gyula) Megjelent a Battonyai Füzetek 15. száma Érdekes egészségügyi előadások Az elmúlt évben igen népszerű volt Békéscsabán a Vöröskereszt városi szervezete és a TIT közös rendezésében megtartott egészségügyi szabadegyetem. A filmvetítésekkel egybekötött előadásokat átlagosan 50—60 érdeklődő látogatta. Az idén szintén nagy az érdeklődés. A szabadegyetem 10 előadásból áll, melyeket neves orvosok tartanak. A nőket érdeklő témákról dr. Boros Imre nőgyógyász-főorvos ad tájékoztatókat. Megyénk egészségvédelmének 25 éves fejlődéséről dr. Taby László megyei főorvos tart előadást Ezenkívül különböző egészségügyi problémákról dr. Ávár Zoltán, dr. Iványi János, dr. Dávid Ferenc, dr. Juhász László, dr. Péterffy Gábor, dr. Gombos Imre és dr. Tóth Endre tart előadást. A látogatás természetesen az Idén Is díjtalan, s az előadásokat, foglalkozásokat a TIT értelmiségi klubjában tartják. Az első alkalommal, február 27- én délután 3 órakor „Női panaszok, női betegségek” címmel dr. Boros Imre tart előadást Jelentős beruházás a Szabadkígyóst Mezőgazdasági Szakmunkásképző-Iskolában Több éve már, hogy a Batlo- , nyáj Füzetek első száma megje-! lent. A stencillel készített, kéziratként megjelenő kiadvány első számában Takács László, a battonyai gimnázium igazgató- helyettese tanulmányát vehették kézbe az érdeklődők. A szerző „Battonya történeti dokumentációs anyagának felhasználása az oktató-nevelő munkában” címmel tette közzé tanulmányát, mely gazdag anyagot tartalmazott a megjelölt tárgykörből. Az első füzet óta eltelt idöszakban tizennégyszpr jelentkezett a Battonyai Füzetele, 15. számaként a napokban tették le az érdeklődők asztalára Szakété István: Battonya hírlapirodalma című A Battonya hírlapirodalmát bemutató számiban a szerző a köz- j ségben 1891 és 1925 között meg- [ jelent sajtótermékeket ismer-) teti. Első részben az egykori hírlapanyag helytörténeti kutatásban való felhasználásának néhány szempontját taglalja. Hangsúlyozza, hogy tanulmánya kettős feladatnak kíván eleget tenni. Egyrészt megvilágítja azokat a társadalmi, gazdasági összetevőket, amelyek megteremtették az önálló helyi hírlapirodalom létrejöttének teltételeit, és kronológiai rendben elemzi az egyes lapokat tartalmi értékeik alapján. Másrészt fel kívánja hívni a kutatók figyelkesebb részében a szerző a battonyai lapok bibliográfiáját és az egyes lapok értékelését adja közre, majd 1. számú mellékletként a lapok betűrendes mutatóját, 2. számú mellékletként pedig a lapok egyes évfolyamainak meglétéről, raktári jelzetéről és a hiányzó lapszámokról ad tájékoztatást. A füzetet kilenc fotónyomat zárja, mely a fellelhető battonyai újságok első oldaláról készült. Az értékes sorozatot a Battonyai Községi Tanács Végrehajtó Bizottsága és a község művelődési házgnak helytörténeti szakköre adjá ki. S. E. A Mezőgazdasági és Élelme-1 zésügyi Minisztérium a Békés megyei zöldségtermesztés, élelmiszertart óel tó- és sütőipar szakmunkásnevelésének központjává fejleszti a szabadkí- gyóei volt Mezőgazdasági Technikumot. Tekintettel arra, hogy az utóbbi hónapokban megnövekedőt! az itt folyó szakmunkás- képzés iránti érdeklődés — újabb osztályokat nyitnak a* előbb említett szakmákban — s így 2,5 millió forintot költenek éptiletátalakítésra, berendezésre. Űj éttermet, konyhát és élőadótermeket alakítanak ki. művét. A tizenöt füzet között több kiemelkedő tanulmány, adatgyűjtemény is napvilágot látott. Heszler József: Battonya köség természetföldrajzi vonatkozásai című tanulmánya hézag, pótlónak bizonyult. Kitűnő Ösz- szeállítás Púja Frigyes: Battonya felszabadulása és az MKP helyi szervezetének harca 1048- ig című írása, Hohn József: Felkelés Battonyán 1891-ben, Francz Vilmos: Adalékok Battonya művelődéstörténetéhez című munkája. Két fiatal battonyai költőt is publikáltak a sorozat 13. számában, Ménesi Gyöygyöt és Zelei Miklóst. mét a battonyai hírlapokra, ‘ mint forrásanyagra, és az elem- [ zések, a lelőhelyek, a példány- ; számok hiányának feltüntetésé- 3 vei elhárítja a meddő vagy is-1 rnételt kutatásokat. A dolgozat második részében a helyi hfrlapkiadás létrejöttének társadalmi, gazdasági és kulturális feltételeit világítja meg a szerző. Közli, hogy a jelzett időszakban tizenegy, zömmel hetilap jelent meg Battonyán. Volt olyan időszak e negyedszázad alatt, amikor egy időben három lapot ts kiadtak a községben. A kiadvány legértéKözelebb került a falu a városhoz, korszerűbb az élet, a munkaviszonyok. Igényesebb élelméé, a falu lakossága mér a legújabb bútort, a legjobb minőségű háztartási és mezőgazdasági gépeket, szerszámokat vásárolja. A nagymérvű gépesítés azonban növeli a balesetek lehetőségeit is. Baj, baleset, betegség komoly anyagi gondot jelent. Előrelátó gondoskodással mindez ellensúlyozható. Az igényesebb életmód fokozottabb biztosítási védelmet kíván. Ezt nyújtja a (sz-tagoknak az új Csoportos Élet. és Balesetbiztosítás. S biztosítási és önsegélyző csoport 70 000 Ft-os baleset, és 15 000 Ft-os életbiztosítást nyújt. 28 napon túli baleseti betegállomány esetén térítés 1200 Ft-ig. Kórházi ápolásnál térítés 900 Ft-ig. Segélyezés, hozzájárulás üdültetéshez, társasutazáshoz, kulturális és sportrendezvények látogatásához. Havi tagsági díj 30 Ft. x Korszerű biztosítás — Fokozott biztonság 3 4. 3 A konszernek és a monopóliu5 mok vezetőségeiben egyre naJ gyobb hajlandóság mutatkozott | arra, hogy Hitlert végérvénye- jj sen „leírják”. Nincs már kilátás ■ rá, hogy megnyeri á háborút ■ azok számára, akik 6t hatalomI “ ra juttatták. Ók azonban túl akarták élni Hitlert, hatalmukat átmenteni más időkre. } A vezető német konszernek I képviselői már 1944. augusztus 10-én találkozóra jöttek össze 5 StrasSburgban. Arról tan ács- 3 koztak, hogy a küszöbön álló 8 vereség ellenére, hogyan őriz- i hetik meg termelési potenciál- í jukat. Kitűnő összeköttetéseik í voltak. Mindenekelőtt Amerika [ félé. Éppen ezért jól tudták, 3 hogy a háború után Németor- 5 szágban különböző megszálló- * hatalmak képviseltetik magu- 3 kát. A szovjet megszállási öve- ! zetben folyó élettől nem sokat * reméltek, ezért terveket dolgoz- ; tak kt az együttműködésre a 3 nyugati tőkés hatalmakkal. 3 Először a berlini nagybafl! kok álltak odébb. A Goebbels t minisztériumának szánt titkos • jelentésben ezt így írták körül: „A Berlin ellen intézett angol terrortámadások nehéz megpróbáltatások elé állították a bankipart a Birodalom fővárosában. A berlini nagybankok apparátusát, amilyen gyorsan csak lehetett, decentralizálni kellett. Az egyik nagybank mér a terrortámadások előtt, november végén, kénytelen volt elnökségi tagjainak túlnyomó részét, megfelelő személyzettel, az arra alkalmas helyekre irányítani az egész Birodalomban .. ” A Siemens nagyrészvényesei csatlakoztak: lépéseket tettek, hogy a nyugati szövetségesek védelme valamennyi osztályának jelentősebb tagjai, a legfontosabb okmányokat és szabadalmakat magukhoz véve Hofban telepedtek le, ahol az amerikaiak közeledését várták. A berlini lakosságnak nem volt szabad „odébb allnia”. Mindannyian, a nők, a férfiak és a gyermekek egyaránt a „védők” státuszát kapták. Tartaniuk kellett az „erődöt”, Elképzelhetetlen terrorral jártak el velük szemben. A tábori csendőrség „láncos kutyái” minden emberi lényben esetleges szökevényt vagy kapitulánst láttáik. Átfésülték az utcáikat, a pályaudvarokat, a házaikat és a lakásokat. AM gyanússá vált, nem megfelelő a papír és a pecsétek, elveszett. Február 3-én az embereik a föld feletti és alatti bunkerek előtt tolongtak. Nagyobb biztonságban érezték ott magukat, mint a házak silány óvóhelyein. Ezen az estén az Alexanderplatz föld alatti bunkerje előtt is hosszú emberkígyó várakozott bebocsátásra. A legjobb esetben háromezren találtatták ott menedéket. Váratlanul felhangzott a légiriadó. A szirénák még üvöltöttek, amikor az esti égbolton az első bombázó rajok feltűntek. Ez volt a Berlin elleni négyszázadik légitámadás. A bunker néhány perc alatt megtelt. Az életösztön fegyverré változtatta a könyököket. Mielőtt még az első bombák lehulltak, már két halott volt: a tömeg széttaposott egy nőt és a gyermekét. Ezután bezárultak az ajtók. Kiáltásuk, panaszos kérésük beleveszett a bombazajba. Ami még megmaradt Berlin keleti részéből, a következő órák alatt az enyészeté lett. A légitámadásból a „hősök bunkerében” is éreztek valamit. 58 bomba hullott a birodalmi kancellária közelében. Hitlerre mély benyomást tett. Minduntalan felkiáltott: „No, ez minket is eltalálhatott volna!” Két nap múlva ismét elemében volt. Szeretője, Éva Braun ünnepelte születésnapját. Egész éjszaka patakokban folyt a pezsgő. 16 méterrel feljebb kétség- beesett asszonyok kutattak a roI
