Békés Megyei Népújság, 1970. február (25. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-13 / 37. szám

Tito-Rogers találkozó A jugoszláv sajtó csütörtökön érdemi kommentárok nélkül tö­mör beszámolót közölt Tito ju­goszláv elnök és Rogers ameri­kai külügyminiszter szerdal, 1 óta 15 perces, Addis Abeba-i eszmecseréjéről. Valamennyi ju­goszláv lap hangoztatja, hogy a találkozóra amerikai kezdemé­nyezésre került sor, s azon az Egyesült Államok és Jugoszlá­via kapcsolatai, valamint nem­zetközi kérdéseik — a Kelet és Nyugat közötti viszony, a nuk­leáris fegyverkezés korlátozá­sának problematikája, Afrika helyzete, s a legnagyobb hang­súllyal a közel-keleti válság sze­repel. A belgrádi Politika rámu­tat, hogy az 1963-as Tito—Ken­nedy- találkozó óta a jugoszláv államfő most első ízben találko­zott az amerikai kormányzat olyan magas rangú vezetőjével, mint Rogers. A jugoszláv lap hangsúlyozza, hogy a párbeszéd nyílt légkörben folyt le. Izraeli légitámadás Csütörtökön délelőtt az Izra­eli légierő gépei újabb támadás­ra indultaik egyiptomi célpontok ellen. Az EAK Belügyminiszté­riumának délben kiadott közle­ménye szerint a gépek Kairótól 15 kilométerre északra, Abu Zaíbal fémmű veit bombázták; a barbár támadás során 50 mun­kás életét vesztette, 69-en meg­sebesültek, köztük sokam súlyo­san. Az 1967-es júniusi háború óta ez a támadás követelte a legtöbb polgári áldozatot. A se­besülteket azonnal kórháziba szállították. Ünnepség Budapest felszabadulásának 25. évfordulója alkalmából A Magyar Szocialista Mun­káspárt budapesti bizottsága, a Fővárosi Tanács, a Szakszerve­zeteik Budapesti Tanácsa, a Ha­zafias Népfront budapesti bizott­sága a főváros felszabadulásá­nak 25. évfordulója alkalmából csütörtök este ünnepséget ren­dezett a Vígszínházban. Az ünnepségen részt vett és az elnökségben foglalt helyet Kádár János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első titkára. Szurdi István moszkvai tárgyalásai Moszkva Szurdi István belkereskedel­mi miniszter, aki hétfő óta tar­tózkodik a szovjet fővárosban, tárgyalásokat folytatott. Alek- szarndr Sztrujev szovjet kereske­delmi miniszterrel, valamint D. Pavlowal, az orosz föderáció kereskedelmi miniszterével. Március 1-tfil felemelik a felsőoktatási, az egészségügyi és a vasutas dolgozók munkabérét A Minitsxterianáea üléae Szovjet-amerikai kultúrkapcsolatok * fi 'V - fii vjV é' '> 4á m V ■ A csehszlovák szakszervezetek plénuma «fSsäaa Mint már korábban beszámol­tunk róla, a Csehszlovák Szak­szervezetek Központi Tanácsá­nak szerdán megtartott prágai plénumán, a résztvevők jóvá- hagylólag tudomásul vették Ka­réi Polaceknek, a Csehszlovák Szakszervezetek Központi Taná­csa eddigi elnökének lemondó­levelét, s köszönetét mondtak eddigi munkájáért. Ezután egy­hangúlag Jan Pillért választot­tak meg a központi tanács el­nökévé. Jan Pillér beszédében szüksé­gesnek mondotta annak meg­vizsgálását, hogy a szocializmus ellenségeinek opportunista funk­cionáriusok segítségével meny­nyire sikerült megbontani a Kormányalakítási tárgyalások Olaszországban Saragat olasz köztársasági el­nök csütörtökön délelőtt befe­jezte megbeszéléseit a politikai pártok vezetőivel. Csütörtökön fogadta La Maifát, a republiká­nus párt főtitkárát, továbbá a baloldali függetlenek és a dél- tiroliak képviselőit, majd meg­beszélést folytatott a képviselő­ház és a szenátus elnökével, vé­gül pedig Gronchi volt köztár­sasági elnökkel. Most, hogy Saragat befejezte tárgyalásait, neki kell kijelölnie azt a politikust aki megkísérli | majd az új kormány megalakí­tását. Egyes hírek szerint Sara­gat csütörtökön este felkérte j Ruít. - „ — új kormány megala- ; kltésára. 1 mozgalom egységét Kifejtette, hogy az eszmei és akcióegysé­get nem szabad lélektelen köz­pontosításnak értelmezni, hanem olyan elvként, amelyben teljes • mértékben érvényesül a prole- 5 tár internacionalizmus. Szólott : arról, hogy a csehszlovák szak- ; szervezetek mindinkább fokoz- • zák együttműködésüket a szód- • alista országok szakszervezetei- : vei és az SZVSZ-szel. Ezután A. Pokomy, a közpon- j ti tanács titkára referátumában : kifejtette, hogy a szakszervezeti • konszolidáció bizonyos részsike- ! kerek ellenére még csak a kéz- j detén tart. A jobboldali oppor- : tunista nézetek befolyásának ; következtében a tagság körében ■ még sok hamis illúzió éL A j szákszervezetek egészséges mag- : va önerőből még képtelen a je- : lenlegi helyzet leküzdésére. A. • Pokomy a szakszervezetek előtt l álló legközelebbii konkrét fel- 1 adatnak minősítette az 1970-es j népgazdasági terv teljesítését az ; élősködők ellen vívott követke- . zetes harccal és a szocialista ver- ! senymozgalom általános kibon- . takoztatásával. : ■ A vitában felszólalt Gustáv ' Husák, a CSKP KB első titkára ; is. . Az ülésen az általuk elköve- ■ tett politikai hibák miatt elfő- j gadták L. Hudec, S. Hrzina és s V. Svoboda lemondását a köz- j ponti tanácsban viselt funkdó- • járói. Tekintetted más munka- j körbe való áthelyezésére, L. Mi- • zerát saját kérésére felmentet- ■ ték a tanács elnökségében vi- j sélt tagsági tisztségéből. L. Mize- : ra változatlanul tagja marad a ] központi tanácsnak. A résztve- ' vők végül határozatban biztosí­tották támogatásukról a CSKP KB januári ülésének követkéz- . teleseit. 5 Washingtonban szovjet—ame- ; rikai kulturális—tudományos I egyezményt írtak alá. Képünk az aláírás után készült. Bal ol- dalt: N. Lunykov, a szovjet kül­ügyminisztérium kulturális kap-1 csőlátókkal foglalkozó osztályá­nak vezetője és M. J. Hillen- brand, a State department eu- ■ rópai ügyekkel foglalkozó küi-1 ügyminiszter-helyettese. i (Rádiótelefotó —AP—MTI—KS) I A kormány Tájékoztatási Hi­vatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Fock Jenő beszá­molt az NDK-ban tett baráti lá­togatásról. A Minisztertanács megelége­déssel vette tudomásul, hogy az NDK párt- és kormányvezetői­vel folytatott eszmecseréik is ér­tékesen hozzájárultak a népeink és országaink közötti szoros, testvéri kapcsolatok továbbá erő­sítéséhez. A kormány jóváhagyólag tu­domásul vette Apró Antalnak, a Minisztertanács elnökhelyet­tesének beszámolóját Iosif Banckal, a Román Szocialista Köztársaság minisztertanácsá­nak elnökhelyettesével a két ország közötti gazdasági és mű­szaki, tudományos együttműkö­dés továbbfejlesztéséről február 3. és 5. között Nagyváradon foly­tatott baráti eszmecseréjéről. . A Minisztertanács megtárgyal­ta és elfogadta az Országos Tervhivatal elnökének és a ne­hézipari miniszternek közös elő­terjesztését a népgazdaság ener­giahelyzetéről és energetikai fejlődésének perspektíváiról. A munkaügyi és a művelődés­ügyi miniszter élőterjesztése alapján a Minisztertanács 1970. március 1-i hatállyal felemelte a felsőoktatási intézmények ok­tatóinak és technikai dolgozói­nak munkabérét. A kormány határozata értelmében az okta- , tők átlag mintegy 17 százalékos, a technikai és egyéb alkalma­zottak átlag mintegy 9 százalé­kos béremelést kapnak. A hatá­rozat alapján a béremelést dif­ferenciált, egyéni mérlegelés alapján kell végrehajtani. A munkaügyi és a7 egészség­ügyi miniszter előterjesztésére a kormány ez év március 1-évei felemelte a megszakítás nélkül j működő egészségügyi és szociális intézetekben közvetlen ápolási és j gondozási feladatokat végző szakképzett és szakképzetlen ápolónők, gondozónők, segéd- ápolónők és takarítónők bérét. A béremelést munkaköri pótlék bevezetésével kell végrehajtani. A pótlék összege szakképzett ápolónőknél 200—400 forint, szakképzetlen ápolónőknél 150— 250 forint, takarítónőknél 100— 200 forint A kisegítő állomány- csoportba tartozó dolgozókat va­lamennyi egészségügyi és szociá­lis intézetben átlagosan 100 fo­rint béremelésben kell részesí­teni. A munkaügyi, valamint a köz­lekedés. és postaügyi miniszter előterjesztésére a kormány úgy határozott hogy a vasutas dol­gozók bérét 1970. március 1-évél fel kell emelni. Erre a célra éves kihatásában 150 millió forint használható fel. A Miniszterta­nács tudomásul vette, hogy a vasút saját eszközeiből évente további 75 millió forintot biz­tosít a dolgozók bérszínvonalá­nak emelésére. A bérrendezésnél a vasúti végrehajtó szolgálaton belül el­sősorban a kedvezőtlen munka- körülmények között foglalkozta­tott dolgozók alapbérének eme­lésére kell törekedni, figyelembe véve a felelősség mértékét, a megterhelést és a munkaikörül­ményeket. A forgalmi utazó munkakörökben, ahol eddig túl­órát nem fizettek, pótlék nélkü­li túlórát kell fizetni. Az éjsza­kai pótlékot — a megterhelést, a vasútvonalak és a munkakö­rök fontosságát figyelembe vé­ve — átlagban mintegy három­szorosára kell felemelni. A kormány felhívta a közle­kedés- és postaügyi minisztert, gondoskodjék a vasutas dolgo­zók munkaidejének fokozatos csökkentéséről, úgy, hogy 1070- ben a tavalyinál legalább 3 szá­zalékkal — mintegy nyolc órá­val — alacsonyabb legyen a munkaidejük. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. A felszabadult főváros • 1945. február 13-án szabadult fel hazánk fővárosa. Sorozatunkban emlékeket idézünk. Budapest a fejlődés útján Mondhat az ember újat a mai magyar fővárosról a mai ma­gyar állampolgárnak? Budapest nem egy városaink sorában, hanem szinte maga A VÁROS. A személyes tapasztalás, az új­ságok, a rádió, a tv, a filmhír­adó naponta ontják a kétmilliós metropolis életével kapcsolatos élményeket, híreket, tájékozta­tást. A részletek néha elfödik elő­lünk a város életének lényeges adatait. Azt például, hogy itt van az ország iparának a fele, Budapesten dolgozik hazánk munkásságának több mint 40 százaléka. Azt, hogy fővárosunk sok más vonatkozásban is mél­tán a legnagyobb magyar város. A legnagyobb iskolaváros: egye­temi és főiskolai diákjainak szá­ma csaknem félszázezer, közép­iskoláiba több mint 60 ezer ta­nuló jár, általános iskoláiban 130 ezer gyermeket oktatnak. És színházváros majdnem másfél tucat teátrumával (olyan város nem sok akad a világon, ahol két színházban is rendez­nek operaelőadásokat): és a kéz­művesek városa is, lévén itt még mindig 16 ezer kisiparos; és — kevesen gondolják! — je­lentékeny mezőgazdasága van, a legutóbbi statisztika szerint fél­millió baromfit, 5000 szarvas- marhát, 90 ezer sertést tartanak Budapest gazdaságaiban... Es fürdőváros (csak Budán 120 me. leg forrás) és sportváros (több mint 200 labdarúgó-pálya, csak­nem 200 sportterem, 140 ezer aktív sportoló); az egészségügyi intézmények városa (46 kórház, 31 szakorvosi rendelőintézet, több mint 8000 orvos) ... és folytathatnék tovább a leg-eket. Történelmünk minden jelen­tős személyisége megfordult Óbuda, Buda, Pest és az egye­sülésükből született Budapest falai között. Elvetődött ide Ca­sanova és járt itt Edison, a Vár utcái látták Beethovent, sétált Pest terein Malinovszkij, meg­buktatta a város közönsége Ca- rusót és dermedten fogadta a Mohácsnál diadalmaskodó Szu- lejmán szultánt. A mai Budapest városképé­nek alapvető vonásai a XIX. század utolsó negyedében és a XX. század elején alakultak ki- A felszabadulás utáni nagy épít­kezésekkel a tegnap még peri­fériának számító városrészek emelkedtek urbanisztikai szem­pontból nagy jelentőségre. A József Attila, a Lágymányos-i, a Kelenföld-i, a Lakatos utcai, a Harmath utcai lakótelepek már markánsabb vonást jelen­tenek a főváros arculatán, mint amit annak idején az Üjlipót- városnak, vagy a Pasarét villa- övezetnek a megteremtése je­lentett. Az új építkezések sokasága még követel öbben igényli a város közműveinek gyors ütemű fejlesztését. Ezen a télen is gya­koriak voltak a vízellátás zava­rai. Bizonyosan csökkenti a víz­szolgáltatással kapcsolatos pa­naszokat a napi 100 ezer köb­méter kapacitású Horány-surá- nyi vízmű megépítése. A negye­dig ötéves tervben napi 1 200 000 köbméterrel növekszik a főváros részére szolgáltatott víz. Budapest közlekedési gondjai­nak megoldása új, nagyszabású munkálatok egész sorát igényel, te. Ezek közül a közelmúltban került sor az Astoria- és az EM- KE,. valamint a Baross téri aluljárók megépítésére, a Sorok, sári út rendezésére. A legjelen­tősebb mindezek között, hogy gyakorlatilag elkészült már a metró első szakasza s hazánk felszabadulásának negyedszáza­dos évfordulójára üzembe is he­lyezik a földalatti gyorsvasút oly régen várt első vonalát. Ez a vasút már nem csupán a Fehér utat köti össze a Deák térrel, a mát is összeköti a hol-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents