Békés Megyei Népújság, 1970. január (25. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-11 / 9. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Á megyei pártbizottság ís a megyei janAcs lapja ' NÉPÚJSÁG 1970. JANUÁR 11., VASÄRNAP Ara 1,20 Ft XXV. ÉVFOLYAM. 9. SZÄM Fejlődés és átrendeződés A reform premierje, az 1963- as esztendő — az előző évekhez hasonlóan — rendkívüli események nélkül telt el. A második évben, 1969-ben határozottabban érvényesültek az új módszerek előnyei és hátrányai is. Ügy tűnik, hogy az eredmények ritkábban kerülnek szóba. Pedig nem kis ügyekről van szó. (Meggyorsult például a mezőgaz. dasági termelés, s vele együtt a nemzeti jövedelem növekedése. Több mint másfél évtized után egyensúlyba került az ország külkereskedelmi, fizetési mérlege.) Viszont gyakrabban kerülnek terítékre a reform nyomán mutatkozó hibák. Sűrűn ismétlődő beszédtéma, hogy mérséklődött az ipari termelés és termelékenység növekedési üteme. Széles rétegeket közvetlenül érintett, hogy számos fontos termékből csökkent az árukínálat, szűkült a választék, emelkedtek az árak a fogyasztási javak piacán. Zavarok támadtak a lakosság tüzelő- és a kohászat kokszellátásában. Kár volna tagadni: az események menetében időnként váratlan, kiszámíthatatlan fordulatok adódtak. Többen ezért a spontán elemek gyarapodását, a tervszerűség gyengülését látják, a reformban. Valójában szó nincs erről. Máris bebizonyosodott, hogy a központi tervezés párosítása a piaci mechanizmussal növeli a tervszerű irányítás hatékonyságát De a jelenlegi átmeneti időszakban óhatatlanul adódhatnák váratlan helyzetek, előre ki nem számítható gazdasági folyamatok. Mint minden mélyreható, átfogó reform, úgy- a megreformált gazdasági mechanizmus is begyakorlást kíván. Időbe telik, amíg a vállalatok és az állami irányító szervek helyzete, feladata, munkamódszere pontosan kialakul az új irányítási rendszerben. A válla- latok például megtanulják az önálló tervezést és a piackutatást, tisztázhatják fejlesztési irányaikat, jövőbeni profiljukat, megszilárdíthatják egymás közötti termelési és kooperációs kapcsolataikat ebben az átalakulási. időszakban. Mindennek elengedhetetlen feltétele az új, közvetett irányítási módszerek hatásának érvényesülése, a gazdasági szabályozó-rendszer főbb elemeinek a szükséges finomításokkal történő véglegesítése. Hogy az átállás és a velejáró bizonytalansági tényezők pontosan mennyi időt igényelnek, ezt nehéz megmondani. Ez rajtunk, igényességünktől, az általunk diktált ütemtől is függ. Az idei, az 1970. év még minden bizony- nyál ennek az átrendeződésnek jegyében telik el. És remélhetőleg a negyedik ötéves tervet, 1971. esztendőt már kiforrottabb módszerekkel, kialakultabb viszonyok között kezdhetjük. A reform módszereinek viszonylagos begyakorlása azonban a népgazdaság belső átrendeződésének, intenzív fejlesztésének csupán kezdetét, feltételét, kiindulópontját jelenti, nem pedig betetőzését. Olyan viszonyok kialakulására számíthatunk, amelyben meggyorsul a műszaki fejlődés, s bizonyos termékek 3—4 év alatt teljesen kicserélődnek. A tartósan veszteséges cikkek gyártása megszűnik, olcsóbban szerezzük majd be őket, importból. Fokozódik az idehaza és külföldön egyaránt keresett és gazdaságosan értékesíthető termékek előállítása. A gazdasági hatékonyság növelésének lényeges tényezőjévé válik a tér. melés szerkezetének gyorsuló ütemű gyökeres átalakulása. A termelés struktúraváltozása már elkezdődött. Mindenekelőtt a korszerűtlen, a gazdaságtalan, a kevéssé keresett cikkek gyártása csökkent Alapjában véve ezért mérséklődött az ipari termelés növekedése is. De a korszerű, gazdaságos és keresett cikkek gyártásának növelése gyakori esetben már hosszabb időt: műszaki fejlesztést, kapacitásbővítést igények A reform kapcsán minduntalan szóba kerülnek az iménti ha. tékonysági feladatok, szerkezeti változások. Tulajdonképpen mit is értünk ezen? Népgazdasági méretekben a termelés-, vállalati szinten p>edig a gyártmányösszetétel változásairól beszélhetünk. Ami a népgazdasági szintű folyamatokat illeti, a várható változások egy része többé-ke- vésbé már tisztázódott Közéjük tartozik például a szénhidrogének (kőolaj és földgáz) felhasználási arányának növekedése a szén rovására. Vagy például a vegyipar gyors fejlődése: a műanyagok térhódítása, a nitrogénműtrágyagyártás növelése. Azt is ismerjük, hogy a hazai bauxitvagyon jobb hasznosítása végett gyorsan fejlesztjük — egyebek közt szovjet kooperáció segítségével — a hazai alumínium- ipart A változások valamennyi irányát — különösen a vállalatok profilmozgásait — pontosan, részletekbe menően nem ismerhetjük előre. A műszaki fejlődés gyártmányonként különböző iránya, a kereslet változása, s ezzel együtt a számtalan komponensből ösz- szetevődő hazai adottságaink, a vállalatok felkészültségének alakulása a központi tervezés számára gyakran megválaszolhatat. lan kérdések maradnak. Egyebek közt ezért is szükséges tervgazdaságunkba a piaci módszereket kellő érzékkel és következetességgel alkalmazni. A piac és a terv kapcsolatában azonban ez utóbbi játssza a meghatározó sze repet. Csak így lehetett a piac egyes negatív jelenségeit elhárítanunk, a termelés nagyobb zavaroktól mentes folyamatosságát fenntartanunk. Azok a spontán és váratlan elemek, amelyek mégis jelentkeztek vagy esetleg még ezután jelentkezhetnek az átmeneti időszak sajátosságaiból, a gyakorlat hiányából és nem a reform lényegéből következnek. Kovács József Megérdemelt kitüntetés és pihenőbe vonulás Ünnepi rnunkásőregység-értekeslet Békéscsabán Katonás rend, fegyelem és meghatottság jellemezte a békéscsabai munkásőregységek értekezletét. Pedig nem katonák ők a szó legszorosabb értelmében hanem olyan egyenruhába öltözött nagyszerű emberek, akik immár több mint egy évtizede adják át egymásnak a nép által rájuk bízott fegyvereket. A mozzanatokat megannyi feledhetetlen aktus követte. A Kákó- czi-induló hangjai mellett foglalták el helyüket az emelvényen a megyei, országos és városi parancsnokok, a megyei és városi pártbizottság vezető munkatársai, s a békéscsabai mun- kásőr-zászlóalj névadójának, Ku- lich Gyulának a nővére. Az elmúlt évi feladatok és az ez évi tennivalók ismertetése, a nagy évfordulók: Lenin születésének 100., hazánk felszabadulása 25. évfordulójának méltatása után kitüntetéseket adott át Gáti József, az országos parancsnok helyettese és Tóth Pál, a békéscsabai zászlóalj parancsnoka. Ezt követően búcsúztak el a leszere- lők és a tartalékba vonulók. Előrehaladott koruk kiváltotta le- hangoltságukat megelégedésre változtatta az, hogy náluknál csaknem kétszer annyian léptek ünnepélyes eskütétellel a munkásőrségbe. Kétszer annyi izmos fiatal, akik egyforma keményen tudják markolni a munka eszközeit és szükség esetén a népünk, hazánk védelmét szolgáló fegyvereket. Pénteken este befejeződött a népszámlálás megyénkben Január 9-én, pénteken este Békés megye valamennyi városában és községében befejeződtek a népszámlálás össze- írási munkálatai. Jelenleg az összesítéseken dolgoznak, s a számlálókörzeti és községi, városi összesítők elkészítése a fő feladat. Az összesítések alapján a jövő hét közepén ismeretessé válik Békés megye, illetve a városok és községek jelenlegi népesség-száma. Apró Antal Csongrád megyében Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Forradalmi Munkás—Paraszt Kormány elnökhelyettese a hét végén látogatást tett Csongrád megyében. Pénteken délelőtt Hódmezővásárhelyen tartott tájékoztatót az időszerű politikai és gazdasági kérdésekről. A Minisztertanács elnökhelyettese szombaton Makóra utazott Legfontosabb a felosztási és felhasználási alap arányának [6 kialakítása A termelőszövetkezetek 1969. i évi gazdálkodásának eredményeiről és a zárszámadás készítéséről a következő tájékoztatást adta Csatári Béla, a megyei tanács vb- elnökhelyettese. Megyénk közös gazdaságaiban 1969-ben az országos átlagnál általában minden területen jobb eredményt értek el. Kedvező volt 1969 időjárása, a természeti átlag 15,6 mázsa.) Kukoricából az országos holdankénti hozam 20 mázsa. Békésben 25,2 mázsa a megyei átlagtermés. Cukorrépából 203 mázsa holdankénti hozamot takarítottak be. Az állattenyésztési üzemág részletéiben majdnem teljesítette árutermelési tervét. Lényeges lemaradás nincsen, sőt szarvasmarhából a tervnél többet vásárolt adottságokat szorgalmas munká- fel az állatforgalmi és húsipari val használták ki az üzemekben. Megemlítem,, hogy búzából 17,2 mázsa holdankénti hozamot értek el. (Az országos vállalat. A baromfj- és a juhtar- tós növekedett. A melléküzemági tevékenység is erősödött. Ezeknek a jó eredményeknek tudható be. Oz utolsó szállítmány A BOV orosházi konzervüzemeben a múii év utolsó napjaibi. ért véget a füstölt, pácolt übamell készítés Azóta útnak indul! az utolsó szállítmány is, amely a nyugatnémet háziasszonyok asztalára kerül. hogy a paraszti jövedelem is gyarapodott. A harmadik ötéves terv országosan — a bázisévhez viszonyítva — 18 százalékos jövedelemnövekedést irányzott elő. A várható eredmény 1970 végén megközelíti a 37—38 százalékot. Ez azt jelenti, hogy a parasztság reáljövedelme azonossá válik a munkásokéval, alkalmazottakéval. Ilyen előzmények után elmondhatom, hogy a közös gazdaságokban körültekintő alapossággal készülnek az 1969. évi zárszámadásra. A megyei tanács végrehajtó bizottsága lehetővé tette, hogy a zárszámadást készítő könyvelők szervezetten ismerkedhessenek meg feladatukkal. A végrehajtó bizottság pénzügyi osztálya 36 órás oktatást szervezett részükre, melyen a 135 tsz-ből 220-an vettek részt. Tehát többen, mint a tsz-ekben foglalkoztatott főkönyvelők száma. A zárszámadások készítésénél arra törekedtünk, hogy mind nagyobb szerepet és helyet kapjon a tényleges vállalati önállóság. A tsz>ek maguk döntsék el, hogy az 1969. évi eredményeikből mennyit fordítanak felhalmozásra és mennyit részesedésre. Az a véleményünk, hogy a tsz- ek nagy részében a vezetőség tartja magát ahhoz a fő célkitűzéshez, hogy a felosztási és a felhalmozási alap között helyes üzemi arányt alakítson ki. Néhány adatot összegyűjtöttünk a felhalmozási és a részesedési alap alakításáról. A bélmegyeri Üj Barázda, a telekgerendási Vörös Csillag, a kaszaperi Lenin, a battonyai Petőfi és sorolhatnám tovább az előrelátó üzemeket, melyek az 1968. évinél lényegesen nagyobb hányadot csoportosítanak a felhalmozási alapba. Ugyanakkor vannak olyan szövetkezetek, melyek ismételten előtérbe helyezték a részesedési alap növelését a felhalmozás hátrányára. Az ilyen pénzügyi machináció veszélyes lehet, mint ahogyan néhány tsz-ben az 1968. évi is veszélyessé vált, melynek hatását 1969-ben, de különösen napjainkban érzi a tagság és érezzük mi, a választott szervek vezetői, akikhez segítségért fordulnak. Ezért azt ajánljuk a termelőszövetkezetek vezetőinek, tagjainak, hogy az 1970-es év termelési feladatainak teljesítésére, a műszaki fejlesztésre az 1969-es esztendő minden eddiginél nagyobb bevételéből többet tartalékoljanak, mint korábban.
