Békés Megyei Népújság, 1970. január (25. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-10 / 8. szám
1918. Január 10. Szombat Lehajtott tejjel.,. Épül, szépül Békéscsaba, Bár a tavasz hozza magával a parkosítást, a városrendezést, a fejlődés jelenleg Is jól látható. Északi, déli ipartelepről beszélünk, évente az új lakások százaiba költöznek be a lakók, s valatríi mégsincs rendben. Mintha most. télen nem vigyáznánk eléggé a városképre, az utcák rendjére, tisztaságára. Nézzük csak meg a járókelő- • két: lehajtott fejjel lépkednek nagy óvatosan, mintha szégyenkeznének valami miatt. Pedig csak testi épségükre vigyáznak, mert olyan sok a gödör, buktató, latyak. Ahol építkeznek, ott viszonylag érthető is lenne mindez, no de máshol...? Miért hiányzik vajon a járda a Gyulai útról, a múzeum felé haladva, mintegy két négyzetméteren, vagy a Gelka előtt, vágyás folytathatnánk a sort. Apró munkával járna az ilyen bosz- szúságok megszüntetése, csak egy kicsit jobban kellene törődni vele. Nem akarok most mindenáron hibákat keresni, de tanulságként meg kell említenem azt az esetet, amikor az egyes munkák sorrendje nélkülözi az előrelátás elemi kőveteleményét. A Tanácsköztársaság útján ugyanis akkor kezdték szerelni két hirdetőoszlop világítását, amlkoi már az útburkolás befejeződött... összehangoltabb közműfejlesztésre lenne szükség ilyen és más esetekben. Ne azt csináljuk, hogy az egyik nap aszfaltozunk, betonozunk, a másik nap pedig már tönkretesszük az előző napi munkát. Az utólagos költségek forintjaiból mennyi mást lehetne építeni. De legyünk igazságosak, mi, a lakosság sem vagyunk angyalok, tisztelet a kivételnek. Mert ugye néiiány nappal ezelőtt, amikor havazott, a Kulich Gyula Lakótelepen az állami lakások előtti járda mind le volt tisztítva, a szövetkezeti házak előtt pedig vastagon megmaradt a hó. Nincs ebben semmi rejtély. A magyarázat: az állami házakban 'van házfelügyelő, a szövetkezetiek viszont egymásra várnak. Emberi tulajdonság ez — mondhatnánk, de még emberibb a munka, ez esetben a járda leseprése. Ne folytassuk a felsorolást, hiszen egy kicsit is körülnézve, mindenki láthatja a hibákat, gondokat, bajokat, apró-cseprő bosszúságokat, mint amilyen a felborított kuka-szemétgyűjtők látványa, a többi között a Brigád mozinál, a Szabadság téren, vagy éppen a Bánszki utcában. Tél van, majd jön a tavasz. De egy kicsit úgy fest a dolog, mintha a parkettán taposnánk el cigarettavéget, hiszen úgy is lesz tavaszi nagytakarítás. Vitaszek Zoltán Kubában vették feí a Magyar Szocialista Munkás Pártba Január 15-én folytatódik a tanítás as általános és középiskolákban Január 15-én ismét benépesülnek az általános- és középiskolák. A szünet utáni első tanítási napon az ellenőrző-könyv útján értesítik a szülőket a gyermekek félévi tanulmányi eredményéről. Eg alól csak az általános iskolák 1. osztályosai kivételek — őket félévkor még nem osztályozzák. A tanévnyitó miniszteri utasítás értelmében — a népszámlálás következtében hosszúra nyúlt téli szünidő miatt az 1909—70-esokta- tási évet csak az esetben szabad legfeljebb június 20-ig meghosz- szabbítani, ha a tanítási napok száma nem éri el a 190-et. Erre azonban előreláthatólag nem kerül sor. ■■»■Bas!ioai»aM8iiMi*ii»asa<MH8C»na8H8i«8««><C8Hsss«i8Haia«i egyszerűen eflbambulok. Nem tudok rá jobb kifejezést^ Elbám bulok. Látok, hallok körü_ lőttem mindent, regisztrálom az eseményeket, de nincs véleményem, ném tudok gondolkozni, nem tudok cselekedni. Ez az állapót eleinte csak percekre következett be, aztán már fél órára, órára, mind hosszabb időre, mindig váratlanul. Orvostól orvosig szaladgáltam, hiába. Es akkor jött az alkohol. — Bánatában rászokott. — Rászokott a fene. Mondtam már, hogy utálom. Korábban tömény szeszt soha nem ittam, még most is undorodom a szagától. De egy vállalati ünnepségen, hajnaltájt, amikor már tetőfokéra hágott a hangulat, demokratikus nekibuzdulásában maga a vezérigazgató jött oda épp hozzám, két pohárka barackpálinkával. Igyunk pertut. Nem utasíthattam vissza. Aztán lehuzatott. velem még ,két kupicával... És mit gondol, mi történt napközben? — Macskajaj, hányinger, rossz közérzet. A vezérigazgatója pedig nem emlékezett a pertura. Egyik következtetés sem helyes. A vezér azóta is tegez, más lapra tartozik, hogy én nem tegezem vissza. És macska jaj sem volt! Olyan pompásan éreztem magam, mint egy esztendeje soha. És nem jött elő a bambu- lás sem Nem hogy egy fél órára, egy órára, még egy pillanatra sem. Sőt, kapaszkodjon meg, az derült ki, hogy a szesz hatására egyszerűen zseni leszek. Titán. Szellemi fenomén. Én, Honda László. Ehhez mit szól? Szerencsére Etelka néni e pillanatban jelent meg a küszöbön* nagy tálcával a kezében általá- • nos csörömpölés közepette. A; vendég önkéntelenül odanézett • és így nem vehette észre, hogy: a lányból majd kipukkad a visz- " szafojtott nevetés. Hisz a látoga. tó valóban mindennek látszott, csak lángészr.ek nem. Mire Honda megfordult, már egy fegyelmezett arcocska komoly érdeklődést tükröző szempárja viszonozta a pillantását. Ez úgy derült ki — folytatta az öngyilkos-jelölt, miután a házvezetőnő távozott —, hogy vita támadt valami költségvetés felett, az iratok valahogy elkallódtak, mire én, saját legnagyobb megdöbbenésemre fejből felsoroltam a panaszos félnek mind a százhét költségvetési tételt, az eredeti sorrendben, az egységárakkal, az összesítésekkel és a végösszegekkel együtt A kollégák a műszaki irodában majd lefordultak a székről. Nem hisz nekem, ugye? Andrea behúzta a fejét a vál- ■ lai közé, most már valóban za-! varba került — Százhét költségvetési tételt?! — kérdezte félénken. Válasz helyett a látogató felállt, a szemközti falat beborító könyvespolchoz lépett. Rövid szemlélődés után kihúzta az 1940-es kiadású Koltay-féie olasz—magyar szótárt. Szótlanul _ letette az asztalra, a lány elé. j — Van itt kéznél valami tö- ; itiény szeszes ital? — Hogyne — felelte a házikis- j asszony és a sarokban levó bár- : pultról egy üveg skót whiskyt és > két poharat hozott, töltött. — Egészségünkre!—emelte fel ■ a magáét (Folytat)iut) S Az utóbbi időben állandóan növekszik hazánk „szellemi exportja”. Felesleges részletezni, hiszen köztudott, hogy ez a meghatározás. különböző építési tervek, szabadalmak, tudós-, kutató- és különböző szakmunkás- csoportok esetenkénti „kivitelét” jelenti. Az is köztudott, hogy szellemi exportunk elsősorban a szocialista országokba és a szabadságukat nemrég kivívott afrikai, ázsiai államokba irányul. Az ilyen segítséget igénylők között van Kuba is. Kuba kétszeresen is sziget. Egyrészt azért, mert partjait az Atlanti-óceán, a Karib-tenger és a Mexikói-öb.öl mossa körül, másrészt azért, mert egyedüli ország az amerikai kontinensen, amely immár egy évtizede szocializmust épít. Bármilyen mesz- sze van is tőlünk, oda is eljut hazánk segítsége, szellemi exportja. Mi több, ez esetben egy olyan fiatal értelmiségiről írunk, aki Békéscsabáról kelt ólra a távoli Kuba.Pa, 26 hónapos állatorvosi szolgalatra. L>r. Gajuacs Györgyről van szó. Nekünk Békés megyeieknek mar az is megaapo erueaesség, hogy a sok jelentaezo, de akkor mindössze három kiutazó állatorvos között egy békéscsabai is volt Ezt az érdekességet Gajdács György megnövelte azzal is, hogy a Havannában tartózkodó magyar kolónia MSZMP alapszervezetébe kérte felvételét Ottani viszonylatban első esetként említették azt, hogy külföldi kolónia kommunistái ünnepélyes kérőié* kozoit uj tagot vettek tel soraikba. A vaiusag az, hogy na- zan&noz hasonlóan számos, a Hubaiak altai kert, magasan kvaii- fdiait szakember dolgozik ott a Ü4AfCl&U&lliiLU>l C'pitO Ls&Cí iSZiOVHkiaoóil, Romániából, Bulgáriából és más testvéri országokból Gajdács György egyetemi tanulmányainak elvégzése után, íyay-tól iyös végéig a Felsönyo- masi Állami Gazdaságban gya- kornokoskodott és praktizált. Akkor kérték át a Megyei Állategészségügyi Intézetbe, ahol szintén állatorvos feleségével úgy dolgoztak 1967-ig, mint akik hosszú időre megtalálták hivatásuk kedv szerinti gyakorlását- Am akkor egy körlevél érkezett az intézetbe, amelyben a nagyüzemi — főleg állami — gazdálkodásra áttérő Kuba az állategészségügyi intézmény hálózatának megszervezéséhez, beindításához magyar szakállatorvosokat is kért. Az utazni és sokat 1 látni vágyó Gajdács György is elküdte pályázatát. Aligha mert volna fogadni egy kisebb összegben is, hogy elfogadják. Aztán mégis ijedten vette kezébe az érte* í sítést, hogy készüljön. Alig né- I hány hónapos volt ugyanis a kislánya, akin ráadásul elég ! komplikált műtétet hajtottak végre. Szerencsére késett a kiutazás és akkorra teljesen rendbe jött a kislány. Most a hosszú oda-vissza vezető út és a 26 hónapi ott-tar- tózkodás után bánták volna még alaposan, ha nem mennék ki. Kubába Csehszlovákia Írország és Kanada fölött vitte őket a repülőgép. Visszafelé Madridon és Párizson keresztül vezetett az út, tavaly júliusban, eszményi szép időben Miután elküldte a Pályázatot „ha nem megyek ki, akkor sem árt Cervantes nyelvét megismerni” felkiáltássá' iiozzátodeit spanyolul tanulni. Sok hasznát vette odakint, mert egyedül Havannától a 600 kilométerre levő Camagüey városba helyezték, ahonnan kéthetenként repülőgépen utazott a kubai fővárosban lakó családjához. A különélést egyrészt a lakáskörülmények indokolták, másrészt az, hogy felesége jobban érezze magát a magyar kolónia tagjai között. Ettől függetlenül ő is megtanulta a spanyol nyelvet. Gajdács György tudott annyi időt szakítani, hogy az odaérke- zése után hamarosan vásárolt gépkocsival körülutazza a sziget- országot Többek között megtekintették azt a helyet is, ahol állítólag Kolumbusz Kristóf először lépett szárazföldre, az amerikai kontinensen. Több mint kétévi munkája és sok utazása során alaposan megismerte Kuba törekvéseit, rohamos fejlődését. Nem könnyű az ország helyzete az imperialisták embargó- gyűrűjében és ismétlődő támadásai közben. Nagy odaadásai és erőfeszítéssel dolgoznak a kubaiak hazájuk védelmén és a szocializmus építésén. Indokolt esetben — mint az idén is a cukornád betakarításának sikere miatt — lemondanak a más években egy egész álló hétig tartó, csupa szórakozásból, mulatozásból álló, az egész országra kiterjedő karneválról is. Fő gazdasági profiljuk a cukornád termelése és a szarvasmarha tenyésztése. Sertést és juhot csak kevés számban tartanak. Az úgynevezett púpos zebu tehénfajtából több mint 7 milliót tartanak. Mivel ezek gyengén tejelők, hozzáláttak a lapály-szarvasmarha tenyésztéséhez is, méghozzá mesterséges szaporítással. Hoszadálmas lenne leírni Gajdács György rengeteg élményét. Többök között azt. hogy milyen szívélyesen fogadták a kedélyes, vendégszerető kubaiak, milyen figyelmesen hallgatták előadásait az állategészségügy szervezési és szakmai tennivalóiról. Az iránta érzett nagyon sokszor kifejezték de főleg a véget érni nem akaró búcsúzás alkalmával. Megbecsüléséről csak nagyon szűkszavúan beszél, szinte félősen kerüli az öndicséret veszélyét. Pedig nem volt titok az. hogy a kubaiak is és az ott működő magvar kolónia tagjai is meg voltak elégedve munkájával, magatartásával. Ezek ismeretében csodálkozott el az MSZMP ottani alapszervezetének egyik vezetőségi tagja. Első József azon, hogv Ga jdács György nem párttag. „Munkád és magatartásod érett kommunistára vall” — mondotta neki egvhosz- szabb beszélgetés alkalmával. Aztán már nem volt hosszú az út múlt év áprilisáig, amikor az alapszervezet tagjai sorába felvették. Ezután az elismerés után érthető az, hogy a Nemzetközi Műszaki Tudományos Egvüttmükö- dési Irodán azzal búcsúztatták: „Ha ismét kémek tőlünk szakállatorvosokat külföldi szolgálatra, feltétlenül számítunk rád.” Szívesen vállalkozna újra hasonló nagy útra. A spanyol nyelv gyakorlása végett több szépirodalmi és szakkönyvet hozott magával, Sok időt fordít az állat- t egészségügyben az utóbbi három év alatt hazánkban végbement fejlődés tanúimán vozására. Itthon is és ha esetleg újra kikérik, külföldön is jobban helyt akar állni, hiszen most már a párttagsági könyv is növeli kötelesség- és hivatástudatát. Kukk Imre a TIT értelmiségi klubiában: AZ ÉLET A LEGJOBB TANÍTÓMESTER EIETIIZTOSITAS A Nehéz emberek és az Apollo-program A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat békéscsabai szervezete értelmiségi klubjának januári műsorfüzetét idézve a következő fontosabb programokra hívjuk fel olvasóink figyelmét. Január 14-én, szerdán 19 órakor a csillagászati szakosztály előadói konferenciáján Ponori Thewrewk Aurél, az Uránia Csillagvizsgáló igazgatóhelyettese tart előadást az amerikai Apollo-program lebonyolításáról. Január. 19- én 14 órai kezdettel a szocialista országok gazdasági reformjáról és integrációs problémáiról esik szó. január 21-én 19 órakor pedig Fülei Szántó Endre adjunktus oktatás-módszertani kérdések kapcsán A begyakorlás lehetőségei és új formái a felnőtt tanfolyamokon címmel tart előadást. Érdekes program a Január 26- án 19 órakor kezdődő filmklubfoglalkozás, amelyen Kovács András Nehéz emberek című filmjét mutatják be, a vetítést megelőzően Máté Lajos, a Jókai Színház rendezője ismerteti a film sajátos esztétikai problémáit. Ugyancsak érdeklődésre tarthat számot az értelmiségi klub januári záróprogramja, a neves filozófus és esztéta, Szigeti József január 28-i előadása a polgári és szocialista ideológia harcáról.
