Békés Megyei Népújság, 1970. január (25. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-10 / 8. szám

1970. január 10. 4 Szombat Az Ország-Világjárók Baráti Körének programjából Az IBUSZ és a TIT által kö­zösen szervezett Ország—Világjá­rók Baráti Köre megalakulásának 7. évfordulóján is gazdag prog­ramot biztosít az utazások, a szép tájak iránt érdeklődőknek és a kezdő világjáróknak. Békéscsabán, a TIT Értelmiségi Klubjában januártól áprilisig jó néhány előadást, dia- és mozgó- filmvetítéssel egybekötött beszá­molót tartanak a klub tagjai és a meghívott előadók. Ebből a téli, tavaszi programból idézünk né­hányat. Január 7-én 19 órakor dr. Batizi László A baráti országok fővárosai címmel Moszkvát, Szó­fiát, Bukarestet mutatja be hall­gatóinak, február 4-én a Len gyei- Tátrát és környékét Lehóczky László, március 4-én pedig Irá­nyi Dezső itáliai kirándulásairól beszél. Ugyancsak márciusi prog­ram Vörösváry Béla érdekesnek ígérkező előadása, a Hazai tájak és emberek- áprilisban pedig Vollmuth Frigyes számol be a ju­goszláv tengerparton, a Kotori- öböltől az Istriai-félszigetig tett kirándul ásairóL 1970: olvasómozgalmi év 1968-ban az ünnepi könyvhé­ten megtörtént az új olvasómoz­galom zászlóbontása. Az elmúlt évek kampányszerű olvasómozgal­mainak keserű tapasztalatai után az érdekeltek most arra töreked­nek, hogy ne rohammunkát szer­vezzenek, hanem évtizedekre szóló szívós együttműködésre mozgósít­sák az olvasáskultúra terjesztésé­vel foglalkozókat. E mozgalmat ne valamely szervezeti forma, hanem a gondolat, az elérendő célok nagyszerűsége fogja' össze. Ehhez pedig alapos számvetést kell ké­szíteni. Felkerestük dr. Futaki Ger­gelyt, a Békési Járási Könyvtár vezetőjét s megkértük, mondja el, hogyan tudják megvalósítani a rájuk eső feladatokat. — Az UNESCO 1970-t olvasási világévnek nyilvánította. Mi a munkát már 1969-ben elkezdtük. Nálunk elsőrendű feladat az ol­vasók megtartása, a növelés job­bára Csak óhaj marad. Még ez is komoly erőfeszítést igényel. Még­is... emelkedést szeretnénk elérni az olvasók és a kölcsönzött köny­vek számában egyaránt. Két részre oszthatjuk a problé­mát. Külön kérdés az iskolások, a gyerekek mozgósítása, s megint más természetű a felnőttek olva­sás-igényének felkeltése, feltárá­sa. Az elmúlt évben 1968-hoz vi­szonyítva, ötven fővel emelkedett a gyermekolvasók tábora. Ez azért is kiemelkedő teljesítmény, mert közben az olvasóvá válható gyere­kek száma, a korosztály létszáma erősen csökkent A gyerekeknél alkalmazott pro­pagandaeszközeink a legváltoza­tosabbak. Minden iskolai, tanyai kölcsönzőben plakátokat, érdekes tablókat helyeztünk el. Ezeken közhasznú adatokat közlünk a könyvtárról, könyvekről, írókról. Különböző fejtörőket, vetélkedő­ket mesedélutánokat rendezünk. Hetente egy alkalommal filmvetí­tés: egy ismeretterjesztő film, utána pedig jutalomból egy me­sefilm. Felhasználtunk egy má­sutt már bevált módszert: írtunk az iskolának, hogy hozzák el gye­rekeiket könyvtárba. Februártól a tanulók újra jönnek tanáraik ve­zetésével. Az elmúlt évben olvasótérkép készült, felmértük a fehér folto­kat. 1970-ben propagandánkat elsősorban ezekre a területekre irányítjuk. Ez már elsősorban a felnőttek olvasóvá nevelését cé­lozza. A művészeti és ismeretterjesztő előadások differenciálását nálunk nagyon fontosnak tartjuk, hiszen, ezek mindig más-más réteghez szólnak. A múlt évbén 18 előadást tartottunk, az idén is körülbelül ennyit tervezünk. Móricus 1-ig befejezzük a kérdőíves felmérés eredményeinek a feldolgozását. Ez a legkülönbözőbb szempontok szerint történik. Nyilvánvaló cél­ja, hogy világosan lássuk: melyik olvasói réteg mit akar olvasni. Ezt nagyon lényegesnek érezzük, hiszen eddigi munkánk eredmé­nyéről is számot ad, másrészt pe­dig fontos útmutatás lesz szá­munkra: mely területen kell fo­kozni propagandamunkánkat. Még egy jelentős vállalkozást kell meg­említenem: 2—300 példányban ki­adunk egy katalógust. Ebben ezer kötetre hívjuk fel olvasóink fi­gyelmét. — Néhány szót a tárgyi feltéte­lekről. Köztudomásúan kicsi a fiz idén április 8-a és 20-a között rendezik meg a Békés megyei Műszaki Fejlesztési Heteket As MTESZ megyei elnökségének ülése A Műszaki és Természettudo­mányi Egyesületek Szövetsége megyei szervezetének elnöksége csütörtökön délután tartotta meg idei első ülését Békéscsabán, a rechnika Házában. A tanácsko­záson több fontos feladatot vitat­portjának tevékenysége kerül na­pirendre, majd a földgáz komp­lex felhasználásának helyzetéről és a fejlesztés szükségességéről szóló jelentést vitatják meg. A mostani tanácskozáson don­iak meg a részvevők. Először az elnökség idei mun- katerv-tervezetéről tanácskoztak, s azt némi módosítással jóvá­hagyták. Az idei munkaprogram­nak megfelelően arra törekednek, hogy fejlesszék a MTESZ megyei szervezetének közéleti szereplését, fokozzák a műszaki tudományos propaganda-tevékenységet, vala­mint különböző észrevételekkel és javaslatokkal segítsenek a megye párt- és állami vezetőinek, s ter­mészetesen az ipari, mezőgazda- sági és közlekedési vállalatoknak és üzemeknek. Az idén kihelye­zett üléseket is tart az elnökség, június 4-én például a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóságnál. Ekkor a Magyar Hidrológiai Társaság he­lyi csoportjának munkáját érté­kelik, majd a megye közművesí­tésének jelenlegi helyzete és a negyedik Ötéves tervben előírt fejlesztésről szóló jelentést tár­gyalják meg. Szeptember 3-án a Mezőhegyesi Állami Gazdaságban rendeznek tanácskozást. Ezen az elnökségi ülésen a Magyar Agrár- tudományi Egyesület helyi cso­töttek az idei Békés megyei Mű­szaki Fejlesztési Hetek időpont­járól. Eszerint erre a már hagyo­mányosnak számító eseménysoro­zatra április 8-a és 20-a között kerül sor. Részt vesz a szervezet a Lenin-centenárium tudomá­nyos ülésszakának megszervezésé­ben és lebonyolításában is. Ennek keretében egy ipari és egy mező- gazdasági szekció-ülést rendeznek a megye gazdasági és műszaki szakembereinek részvételével. Ez után az elnökség megvitatta és elfogadta az idei költségvetést, majd a legutóbbi küldöttközgyű­lési határozatok végrehajtásának megszervezését vitatta meg. A szakemberek továbbképzési lehe­tőségeinek tanulmányozására egy küldöttség keresi fel a Borsod megyei testvér-szervezetet, hogy tanulmányozza a vezetőképzést. Egy új technika háza létesítésé­nek céljából pedig egy másik de­legáció Kecskemétre és Székes- fehérvárra látogat el, majd visz- szatérve kidolgozza javaslatait. Végül a számvizsgáló bizottság javaslatot készít a jogi tagságú vállalatok szervezésének lehető­ségeiről és módozatairól. A ta­nácskozáson ez után egy hattagú ügyvezető elnökséget létesítettek, amely két elnökségi ülés között intézi a különböző ügyeket és megfelelő munkakapcsolatot tart fenn a tudományos egyesületi csoportokkal. békési köhyvtár. Lehet-e ezen vál­toztatni? — A tanácstól minden segít­séget megkapunk, de a helyiség- probléma valóban a legnagyobb akadálya a sokoldalú könyvtári- tevékenységnek. A legnagyobb erőfeszítések árán tudjuk csak biztosítani a megfelelő színvo­nalú munkát. Nincs előadóterem, újságolvasó kellene, jó lenne ta­vasszal kinyitni a gyerekkönyvtár ablakát — szemétgödör van előt­te. 1970 — olvasási világév. Ami tőlünk telik, mindent megteszünk. Az olvasó népért, az olvasó ifjú­JÖ KERESETI LEHETŐSÉGGEL, ZÖLDSÉGKERTÉSZETBEN, BUDAPESTI TERMELŐSZÖVETKEZET ALKALMAZ női és férfidolgozókat Jelentkezés levélben: SZABADSÁG MGTSZ, BUDAPEST, XVIII., (Pestimre) Vörös Hadsereg u. 36 címre. Munkásszállást, étkezést biztosítunk. 142297 P. P. Ságért. Sarusi Mihály KÜRTI ANDRÁS: A budai villa titka — Nagyon örvendek — monct- ta Etelka néni és felmérte a jö­vevényt. — Végre megint van férfi ebben az elátkozott házban. Még ha ilyen kicsi is — tette hozzá az idős emberek közis­mert tapintatával. Andrea behúzta a vendégét a hallba, leültette egy fotelbe. — Etelka néni, drága — for­dult aztán a házvezetőnőhöz. — Át vagyunk teljesen- fázva. Csi­nálna nekünk kávét? Vagy egy forró teát? És kaphatnánk eset­leg valami harapni valót is hoz­zá? Etelka néni jólelkűen bólintott és korát meghazudtoló fürge léptekkel már el is tűnt a kony­ha irányában. Andrea megigazította a haját, aztán lehuppant a Hondáéval szemközti fotelbe. — Hát eddig eljutottunk. Most már nyugodtan beszélget­hetünk... Tudja mit? Most egy órácskára legyünk teljesen őszinték egymáshoz. De száz­százalékig! Mindegyikünk fel­váltva azt kérdezhet a másiktól, amit akar, sértődés, mellébeszé­lés nincs, és aki később kifecse­gi a másik titkait, az így gör­büljön meg! A mutatóujjával jelezte, hogy mennyire. — Benne vagyok — mondta megadóan a vendég. — Maga találta ki a játékot, ráadásul maga nő is. magáé az elsőbbség. Tessék, kérdezzen! — Családja van? — Nincs. Tíz éve, hogy elvál­tunk. Gyerek sincs. Egyedül élek. Egyszobás albérlet. Fűtés­sel és takarítással. — Miért akart öngyilkos len­ni? — Az alkohol miatt. — Maga alkoholista?! — né­zett nagyot a lány. — Ügy szól a megállapodási hogy felváltva kérdezünk — emelte fel kezét tiltakozóan a férfi. — Maga már a harmadi­kat kérdezi egymás után. Most én jövök. Kicsodája, micsodája magának ez az Ambrózy pro­fesszor? — Az asszisztensnője vagyok fél éve, a szeretője vagyok két éve. És a felesége is szeretnék lenni. Még hosszabb időre, ha lehet. — Világos. Én is rögtön vála­szolok a maga előző kérdésére. Nem vagyok alkoholista. Sosem voltam az. Életemben még nem voltam berúgva. Sőt, az az igaz­ság, hogy kifejezetten utálok minden töményebb szeszes italt. Kocsis Andrea szeme kerekre- nyílt a csodálkozástól. — Nem értem. Azt mondta, hogy az alkohol miatt akart vé­gezni magával. Vagy rosszul hallottam? Honda tehetetlenül tárta szét a karját — Jól hallotta. Ezt mondtam, mert így igaz. Csakhogy ezt nem lehet egy-két szóval meg­Békés megyei míizeiüÉaráMnai: ajánljuk A Magyar Nemzeti Múzeum­ban karácsonyi ajándékként nyílt meg a játéktörténeti kiállítás Gyermekjátékok címmeí Nem­csak a Nemzeti Múzeum játék­gyűjteményét láthatjuk, hanem az iparművészeti, a néprajzi, a szépművészeti és a kelet-ázsiai múzeum, vidéki közgyűjtemé­nyek, s .magánosok féltve őrzött játékait is. * A Magyar Nemzeti Galériában Rudnay Gyula-emlékkiállítás nyílt. A mester művészetét do­kumentáló eddigi bemutatók kö­zül ez a leggazdagabb. Több fő­művével most ismerkedhet meg a tárlatlátogató. A Természettudományi Múze- um bemutatótermére hívjuk fel a látogatók figyelmét. A bemu­tatóteremben jelenleg a múzeum gazdag dél-amerikai anyagából adnak érdekes összeállítást. fi Férfifetiérneműgyár fiataljainak vetélkedője A Férfifehérneműgyár KISZ- szervezete hazánk felszabadulá­sának 25. évfordulója alkalmá­ból vetélkedőt szervezett. írásban kell kidolgozni a választ húsz kérdésre, amelyből 10 Budapest, 10 pedig az ország felszabadulá­sával kapcsolatos. Az országos vállalat öt gyárának részvevői közül a legjobb válaszadók ke­rülnek a döntőbe, amelyét már­ciusban tartanak meg Budapes­ten. Ott kapják meg a harmadik tízes kérdéscsoportot, amire majd szóban kell választ adni. A békéscsabai gyáregységből nyolcán vesznek részt a vetélke­dőn, akik a 20 kérdésre a vá­laszt már kidolgozták és most to­vábbtanulnak, hogy a szóbeli fe­leletekre is felkészüljenek. A vállalat a vetélkedő legjobbjait jutalomban részesíti. magyarázni. Meg aztán olyan hihetetlen és fantasztikus az egész, ha elmesélem, maga is bolondnak fog nézni vagy kine­vet. — Szó sincs róla. Mondjon el mindent részletesen. Ne felejtse el, orvos vagyok, ha csak állat­orvos is, és... — Ezzel nálam nem szerezhet jó pontokat. Nem bízom az or­vosokban. Akihez csak fordul­tam vagy nem hitt nekem, vagy nem akart, vagy nem tudott se­gíteni. Megsüthetik a tudomá­nyukat. — Szóval, valami betegség? —• Olyasféle. Már a hídon em­lítettem, hogy technikus vagyok. Elektrotechnikus. Tavaly nyáron történt, egy építkezésen ellen­őriztem éppen a villanyszerelési munkákat. A csoportvezető rósz. szül kötött be egy csillag-delta szellőztető motort. Utasítottam; hogy áramtalanítsa a vezetéket, majd én átkötöm. A részletek mellékesek, a marha nem a szükséges biztosítékokat csavar­ta ki, áramütést kaptam. Nem ez volt az első, de ez volt a leg­erősebb, mert nedves kövön áll­tam. Különösebb bajom így sem lett, mert esés közben kiszakadt a vezeték a kezemből. Csak a homlokomat vertem be egy ki­csit. Legalábbis eleinte azt hit­tem, hogy szerencsésen megúsz­tam. Aztán kiderült, hogy az áram vagy pedig a homlokomat ért ütés, vagy a kettő együtt, valami zavart okozott a fejem­ben. — Értem — bólintott a lány. — Időnkénti erős fejgörcsök, szédülések... — Nem. Semmi fájdalom, semmi szédülés. Hanem olykor f

Next

/
Thumbnails
Contents