Békés Megyei Népújság, 1970. január (25. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-07 / 5. szám

1970. január 7, 4 szerda Könyy a szarvasi tanitóegyestileti mozgalom másfél évszázadáról Ä Magyar Pedagógusok Szak- szervezetének szarvasi városi, já­rási bizottsága gondozásában ér. Tóth Lajos újabb értékes tanul­mánykötettel gyarapította a me­gye helytörténeti irodalmát. „A szarvasi tani tóegyesületi mozga­lom története 1804—1968” című munkája másfél évszázad gondos áttekintésével, nagy türelmet bi­zonyító forrásmunka-mennyiség megvizsgálásával született meg. loggiái írja az előszóban Molnár László, a szakszervezet városi, já­rási titkára dr. Tóth Lajosról, hogy „szakavatott kalauz, aki jól látó. körültekintően mérlegelő és szocialista neveléstörténeti igé­nyességgel elvégezte az értéke­lést”. A másfél évszázad pedagó­giai vonatkozású eseményeinek értékelése, helyes megvilágítása az intuitív rátermettség mellett és felett hatalmas ismeretanyag bir­toklását is feltételezi; a szerző ezek hiányában nem birkózhatott volna meg a nagy feladattal. S, hogy munkája egységes, világos logikai vonalvezetésű, reális ér­tékelést nyújt, ez legnagyobb eré­nye. Ha ehhez stílusának tiszta­ságát, a hasonló műfajú művek­ben sokszor fárasztó, száraz elő­adásmóddal szemben fordulatos­ságát és közvetlenségét is kiemel­jük, az új kiadvány értéke tel­jessé válik. Már a szerző rövid előszavában sejtetni engedi, hogy választott tárgyában elmélyült kutatómun­kát végzett és a bíráló elmét a pályatársakat, elődöket szerető és tisztelő szív is segítette tanul­mányának megírásakor. A Tes- sedik korában , kezdődő szarvasi tanítóegyesületi mozgalom gazdag esemény-anyaggal szolgált, küz­delmes évekkel, nagy tervekkel, még nagyobb kudarcokkal, vég­eredményben azonban előkészítet­te, érlelte a felszabadulás utáni szocialista kiteljesedést, a szocia­lista iskola megteremtését. öt fejezete közül az elsőben Tessedik Sámuel haladó társadal­mi és tanügyi szemléletének ha­tását elemzi, és érzékletesen vá­zolja fel a szarvasi tanítók első egyesületének, a „Testvéri Szö­vetkezetnek” megalakulását. A második fejezet a XIX. századi tanítóegyesületi próbálkozások is­mertetésének szentel mintegy 20 oldalt, majd 1893—1922 között há­rom évtized eseményeit taglalja, melyet a szarvasi tanítóegyesület dinamikus harmiAc esztendejének tart. Nagy teret ad Benka Gyula társadalmi és pedagógiai nézetei­nek, közzéteszi a Szarvasi Helyi Tanító-Egyesület működési sza­bályzatát, majd feltérképezi a szakszervezeti hagyományok ki­alakulását is. A mű negyedik fe­jezetében a két világháború kö­zötti egyesületi élet eseményeit sorolja fel, rámutatva arra a tényre, hogy az egyesületi élet 1924-től mind formálisabbá vá­lik, és az is marad egészen a fel- szabadulásig, 1944-ig. Az ötödik fejezet már a szocialista iskola megteremtéséért kezdett munkát idézi, végül az 1968-as évvel zárja a szarvasi tanítómozgalmak legújabb történetét, a szakszer­vezeti mozgalmat, melyről meg­állapítja: „eredményesen szolgál­ta a nevelők szocialista tudatának kibontakozását és az oktató-ne­velő munka elmélyülését”. A kötetet Forrásközlés, Jegyze­tek, Rövidítések magyarázata, Névmutató, valamint dokumen­tum értékű képmellékletek zár­ják. A szerény, de igényes nyom­dai munkát a Békés megyei Nyomdaipari Vállalat gyulai üze­me végezte. S. E. Áz új lakótelepek szociológiai problémái Szelényi Iván és Kontód György tanulmánya Amióta lakótelepeket építenek hazánkban, azóta tart a vita szak­körökben — építészek között ép- úgy, mint szociológusok táborá­ban — célszerűségükről, gazda­sági és társadalmi előnyeikről, hátrányaikról. A szerzőpárnak, az Akadémia Kiadó gondozta köny- í ve négy főfejezetre oszlik. A könyv első részében a szerzők ur- | banisztikai kísérletként vizsgálják | a lakótelepet. Elemzik a modern városépítészet törekvéseit, s az ún. humanizált város igényeinek tényleges megvalósulását. Körül­tekintően vizsgálják például, mi­ért lakótelepek formájában öltöt­tek testet világszerte a modern városépítészeti törekvések, mi szól e forma mellett és ellen. A továbbiakban három fejezet­Nyolcezer kötet a szlovák gimnázium könyvtárában A békéscsabai szlovák nyelvű általános iskola és gimnázium könyvtára röbb mint 8 ezer kö­tetből áll, ebből 4 ezer 532 szlo­vák nyelvű. A kölcsönzés is hasonló arányú. A legfrissebb szerzemények egyharmada válogatás a mai sziovák ifjúsági irodalomból. Ezzel komoly hiányt pótoltak, és szoros kapcsolatot építettek ki a Csehszlovák Kultúra bu­dapesti intézetével is. Az állandóan gyarapodó ál­lomány jelentős részét alkotják a magyar és szlovák pedagógiai szakkönyvek. A könyvtár nö­vekedése állandó, lassan túlfe­szíti a jelenlegi keretet, a kis könyvtárszobát. ben a négy nagy lakótelepen — Pécsett az Urán városban, Debre­cenben az Űj Élet Parkban, Bu­dapesten a Lágymányoson, s vé­gül Szegeden az Odessza Lakó­telepen — folytatott vizsgálatok anyaga s eredménye szolgál ala­pul. Nem kerülik meg a kényes­nek vélt kérdéseket sem. Rámu­tatnak a jelenlegi Xakáselosztási rendszer ellentmondásaira éppúgy, mint a lakótelepiek nehézségeire az új környezetbe vadó beilleszke­dést; illetően. A lakótelep társadalommá szer­veződésének sajátos vonásait vizs­gálják a szerzők a harmadik fe­jezetben. Van-e, s ha igen, milyen mértékű a változás a lakótelepre kerülők fogyasztói szokásaiban? A különböző jövedelmű családokat miként érintik a lakásterhek, ta­lál-e a feleség munkát, miért lesz­nek otthon ülővé a lakótelepiek?! Érdekes, sőt, izgalmas nyomon követni, ki-kivel barátkozik, kit kerül, miként alakul a gyermekek közötti kapcsolat, sokszor a szü­lőkével éppen ellentétesen. A negyedik fejezetben az új la­kótelepek megítélésével összefüggő vizsgálataikat összegezik a szer­zők. Elsősorban a családok elé­gedettségét s elégedetlenségének okait boncolják, majd a lakás- szociológia szemszögéből teszik mérlegre a tapasztalatokat. így például a gyorsan zsúfolttá vált lakásokat, a lakók szokásait, reá­lis és irreális követelményeit. A négy főfejezetre oszló könyv kiegészítéseként a szerzők az al­kalmazott vizsgálati módszereket is leírják, s általánosítható tapasz­talatokat adnak közre. Az állami és szövetkezeti lakások túlnyomó többsége lakótelepeken épül: az egész társadalomra kihatnak ezért az új lakótelepek szociológiai problémái. (m) Miszlay István a Fiatal Alkotók Klubjában A békéscsabai ifjúsági ház ban tevékenykedő Fiatal Alko­tók Klubja 8-án, csütörtökön este Miszlay Istvánt, a Jókai Színház igazgatóját látja ven­dégül. Miszlay István a klub tagjainak kérdéseire ad vá­laszt a színház romániai ven­dégszereplése során szerzett ta­pasztalatairól, az aradi színház­ról, a fogadtatásról, egyéni be­nyomásairól. A klubest fél nyolckor kezdő­dik. Szövetkezeti Irodalmi Színpad Orosházán 1969 április óta működik az orosházi szövetkezetek Irodalmi Színpada, Zana János vezetésé­vel. Októberig a kazánjavító ktsz reszelőrészlegében tartották rend­szeresen a próbáikat, azóta a ci­pész ktsz kultúrtermében találtak otthonra. Jelenleg 12—14 taggal tartják foglalkozásaikat, és „Ünnepelj velünk” címmel felszabadulási és Lenin centenáriumi ünnepség-so­rozatra készülnek. Műsoraikkal, előadásaikkal színesítik majd a megyei szövetkezeti megemléke­zéseket, ünnepi összejöveteleket. Még egy ferde terony A pisai ferde toronynak „kon- kurrenciája” van Indiában: a 80 méter magas Kutub-minar. A Ku- tub-minar is elferdült. Igaz, hogy a torony teteje még csak 60 cen­timéterrel hajolt el a tengely­től, s a szakemberek szerint egye­lőre nem fenyegeti közvetlen ve­szély az építményt. A Kutub-minart a régi korok egyik legtökéletesebb építészeti emlékének tartják s különböző ver­ziók szerint valamikor a XI—XIII. században épült. Shaw-bemutatók Békéscsabán A Jókai Színház színpadán ezekben a napokban folynak az évad egyik legjelentősebb bemu­tatójának utolsó próbái, 9-én este pedig közönség elé kerül G. B. Shaw színműve, a Szent Johan­na. Az ilyen nagyszabású mű színrevitelével vizsgázik is egy társulat, hiszen a sikerült, eset­leg kevésbé sikeres megoldás alapján dicséri, illetve elmarasz­talja a kritika az együttest, a közönség esetében pedig megha­tározó jellege lehet a további hónapokra, a következő prózai bemutatókra is. A békéscsabai színészet törté­netének több mint egy évszáza­dot felölelő eseményei is azt iga­zolják, hogy Shaw darabjainak a bemutatására csak olyan szín- igazgatók vállalkoztak, akiknek társulatában kiváló színészek, ér­tő rendezők voltak. Az első békéscsabai Shaw-be- mutatóra a színházi szempontból szerencsésen alakuló világhábo­rús évek jóvoltából került sor. Ekkor ugyanis a hosszabb sze­zonok helyett az aradi szinház társulata járt át városunkba egy évben többször is, rövidebb, 8— 10 napos vendégszereplésre. Szendrey Mihály színigazgató mindig az egyik legjobb vidéki társulattal rendelkezett, & sze­mélye közismert volt a legújabb, a legmodernebb darabok párto­lásáról is. 1915. november 30-án a Warrenné mesterségé-t mutat­ták be az aradi színészek Bé­késcsabán. Sajnos, a helyi lap­ban kritika nem jelent meg az előadásról. Egy évtizednek kellett eltelnie az újabb Shaw-bemutatóig. Ek­kor sem a városunkban rövi- debb-hosszabb ideig megforduló színtársulatok műsorában, hiszen ezek igazgatóit elsősorban a mi­nél nagyobb bevétel, semmint a művészi darabválasztás vezette. A 20-as évek elejének színházi válsága létrehozta az úgyneve­zett staggione kamaratársulato­kat. Ezek a 10—12 tagból álló együttesek a színpadi irodalom legjelesebb darabjaiból betanul­tak néhányat, s ezzel a műsorral járták az ország nagyobb váro­sait. Különösen az Alapi Nándor vezette Országos Kamaraszínház, valamint Bánky Róbert Magyar Komédia Kamaraszínháza ját­szott sokszor Békéscsabán. Elő­adásukban 1925 és 1938 között összesen 12 alkalommal került színre Shaw-színdarab a szín­házban. (A Candida 3, Az orvos dilemmája 3, A kapitány 2, a Pygmalion 2, míg Az ördög cim­borája és a Nem lehessen tud­ni 1—1 esetben.) Űjabb hosszú szünet után 1946-ban Radó László társulata játszotta 3 estén a Warrenné mesterségét, majd 1949-ben Ho- mokay Pál együttese szintén há­romszor a Tanner John házas­sá gá-t. A Békés megyei Színház más­fél évtizedes történetében a mos­tani a harmadik Shaw-bemuta- tó. Érdeklődéssel várjuk a Szent Johanna premierjét, bízva ab­ban, hogy a mostani bemutató méltó folytatása lesz a régiek­nek, valamint a Warrenné mes­tersége 1961-es és a Pygmalion 1962-es előadásainak. Aapp János <e tta**» a ■ »a ••••■■«•••Bflak*aai:iiaa>BaaaaBaa«B*RaBaaaaaaaa«Baai '■■■■■■■•■■■»■■aaaBaaaaaaaaaaMBaBaaarsBaaaBMMBMMmaM KÜRTI ANDRÁS n budai villa titka A mester és a tanítvány ( A másik megkönnyebbülten sóhajtott fel. — Egy hete — mondta —, amióta Ambrózy professzor el­utazott Szófiába, arra a bizo­nyos szimpozionra, az ön utasí­tására kizárólag Kocsis Andrea megfigyelésével foglalkozom. A szóban forgó hölgy azóta éjsza­káinak nagy részét azzal töltöt­te, hogy főnöke kocsijával a budai hegyek legelhagyottabb tájait kereste fel, illetve a Du- na-parton, a hidak környékén kószált. — Ilyenek ezek a mai nők — jegyezte meg felcsillanó szem­mel a házigazda —, nem bírnak a vérükkel. Bár hasonló esetek azért korábban is előfordultak. Valamikor a húszas évek elején Dobojban, egy bosnyák hegyi városkában töltöttem, átutazó­ban egy éjszakát... A látogató türelmesen végig­hallgatta. hogy mi minden tör­tént azon a fantasztikus doboji' éjszakán, azán átvette a szót: — Persze, előfordulnak ilyes­mik. De meg kell jegyeznem, hogy ez a Kocsis Andrea feltűnő­en csinos nő, széles baráti kör­rel rendelkezik, azonkívül a fő­iskolán, ahol korábban taní­tott, rengeteg fiatalemberrel is­merkedett meg, tanárokkal, di­ákokkal ... Ezért nem látszik egészen valószínűnek, hogy min. dennek ellenére, ha már part­nerre vágyik, feltétlenül valami mocskos éjszakai csavargót akar az erdőből vagy a hidak alól felszedni magának. Továbbá ... — Álljon meg a menet! —sza­kította félbe Palmer. — Kérem, vésse jól az eszébe, hogy az élet nem olyan egyszerű, ami­lyennek látszik. Igen, az élet bonyolult. És a női lélek — kü­lön rejtély! Az a hölgy bizto­san unta már a sok elpuhult doktort, tojásfejű tudóst, valami vad, belevaló fickóval szeretett volna összekerülni, akinél nem a filozofálgatás a lényeg. A fiatalember gyorsan lehaj­totta a fejét, nehogy a tekinte­tében felvillanó gúnyos szikra leleplezze s csak kis idő múl­tán emelte fel újra. — Tetszik látni — mondta álnok csodálkozással —, erre például nem is gondoltam. Talán azért nem, mert az az ürge, akivel a lány a hídon megismerkedett, alacsony volt, pocakos és x-lábú. Azonkívül az imént a magnóról is hallható volt, hogy saját szavai szerint akár Andrea apja is lehetne. És öngyilkos is akart lenni. Az összkép tehát nem egészen egy belevaló vad fickót mutat. Rá­adásul annyit már sikerült Ko­csis Andrea életéből kinyomoz­nom, hogy nem híve az ilyen könnyű kalandoknak. Sőt, min­den jel szerint halálosan bele van esve a főnökébe, Ambrózy professzorba, a több mint húsz­évnyi korkülönbség ellenére. A környezetükben nyílt titok, hogy ez a vonzalom kölcsönös és nemcsak plátói és hogy a prof nem véletlenül kérte maga mel­lé éppen ezt a lányt asszisztens­nek, és nem valakit az intézet­beli munkatársai közül. Csend támadt. — Hm, ez érdekes — szólalt meg végre Palmer elgondolkoz­va. — Tudja, barátocskám, hogy mi jutott hirtelen eszembe? Egy idea. Akár hiszi, akár nem, ez az Andrea nem szerelmi partnerre, hanem öngyilkos je­löltre vadászott ezeken az éjsza­kai kirándulásain. Bizony, alig­hanem ez történt! A göndör hajú tanítvány halk imát rebegett magában. — Hála az égnek, mégsem teljesen idióta a vén krampusz, sikerült a ke­zébe adnom a fonalat, bejött az én utcámba. — Nem szólt sem­mit, csak tiszteletteli, várakozó pillantással nézett főnökére. — Méghozzá olyan öngyilkos­jelöltre vadászott — folytatta amaz —, akit legalábbis átme­netileg terve végrehajtásának elhalasztására bírhat: Érdekes, nagyon érdekes. — Felkelt az íróasztal mellől, hátratett karok­kal sétálni kezdett a szobában, fel-alá. Hátulról úgy nézett ki japános háziköntösében, mint egy kiöregedett gésa. Megállt az ingaóra előtt, megnézte magát az üvegajtóban. A látvánnyal — fura módon — nagyjából meg lehetett elégedve, mert felvilla, nyozottan fordult hátra. — Most már csak azt kell kikövetkez­tetnem, hogy miért volt szüksé­ge Kocsis Andreának pont egy ilyen speciális társadalmi kép­ződményre, mint ez a Honda, és

Next

/
Thumbnails
Contents