Békés Megyei Népújság, 1970. január (25. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-07 / 5. szám
1970. január Szerda TÖRETLEN UGAR Gozdasági életűink irányításában jelentős szerepet iát- szanak a trösztök. Ezek a szervezetek lényegében az összekötő szerepét töltik be a termelők és a minisztériumok között. Többségüket akkor hozták létre1, amikor egyre világosabbá vált a gazdaságirányítás reformjának szükségessége. Az ó-mechanizmusban csakhamar a termelés központi irányításának fellegváraivá váltak, s mint az utóbbi időben kitűnt, a vállalatoknak juttatott üzemi önállóság igencsak megtépázta a trösztökben kialakult munkarendet. Egyik-másik helyen éppen ezért még ma is vonakodnak az önálló vállalati gazdálkodással kapcsolatos döntési jogkörök decentralizálásáról. Ez is mutatja, hogy a gazdaságirányítás reformjának harmadik évében még mindig akad töretlen ugar a tröszti gazdálkodásban. Az utóbbi hetekben számos jelét tapasztaltuk az élelmiszergazdasághoz tartozó trösztök útkeresésének. Arról van tulajdonképpen szó, hogy a trösztök korábbi munkastílusuk folytatásával gátolják a termelő üzemek és a termelők közötti mind nagyobb ütemben fejlődő kapcsolat kialakítását. íme egy példa: tavaly Megkezdődtek a marxista-leninista esti egyetemen a félévi vizsgák A Békés megyei oktatási igazgatóság marxista—leninista esti egyetem húsz és a szakosító hat osztályában megkezdődtek a félévi vizsgák. A tanulmányi osztályon elmondtákt hogy először a kétéves szakosító mintegy 1(50 hallgatója teszi le a vizsgát. Ezt követően a hároméves esti egyetem 540 hallgatója ad számot tudásáról. Végül 28-án a politikai gazdaságtan hallgatói tesznek tanúságot az eddig szerzett tudásukról. Szubjektive Minek szól bele, ha nem ért -íozzá? — kérdezhetné tőlem bárki. Elvégre való igaz, ha valaki meg akarná értetni velem, hogy honnan és miért szökik be évenként egyszer-kétszer (most éppen új év reggelén) a szennyvíz a Felsőkörös sor C-épületének alagsorába, ahhoz nekem nagyon sokat kellene tudnom. Talán még valamilyen építőipari technikumot sem ártana kijárnom előbb, hogy eligazodjak a bonyolult csatornarendszeren. Egy-két nehezebb kérdés megértéséhez esetleg érdemes lenne a műszaki egyetemet is elvégeznem. A technika fejlődésének ebben a rohanó időszakában az ilyesmi igazán senkinek sem árt. De azért van valami aggályom. Előfordulhat, hogy valaki végül is egyszerűen objektív nehézségekre hivatkozva próbálná in-i dokolni a szennyvízbetörést. Akkor pedig foghatnám a fejem, hogy minek tanultam annyit. Tulajdonképpen tehát — szubjektive — jobb, ha hallgatok. Elvégre semmi sem tart örökké. A szennyvíz is lassan felszárad a pincében. Csak foltok látszanak belőle, a levegőben pedig egy kis illat terjeng. A tüzelő ismét szárazföldet ért és már nem korbácsolják a hullámok. | nyáron tapasztaltuk az uborkatermesztésben. A sok eső miatt nem lehetett rámenni a földre, az uborka pedig a méretnél nagyobbra nőtt. A termelő jelezte a gyárnak, hogy a kértnél csak nagyobb uborkát tud szállítani, s amíg a trösztnél döntöttek, hogy jöhet a nagyobb uborka is, addigra a termés levénült, az értékes áruból jobb esetben takarmány lett. A termelők észrevételei sorra eljutottak a Mtezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium vezetőihez. Ott a jelenségekből olyan következtetést vontak le, hogy a trösztök vezetőinek figyelmébe ajánlják vidéki vállalataik gondjainak megismerését, a termelési folyamat tanulmányozását. És a trösztvezetők most felsőbb instrukciók alapján járják az országot, ismerkednek az irányításuk alapján dolgozó vállalatokkal és partnereikkel. Számos ilyen értelmű tanácskozás színhelye Volt már eddig is megyénk több élelmiszeripari és mezőgazdasági üzeme. Csak kuriózumként említjük, hogy a Hűtőipari Országos Vállalat vezér- igazgatójával ilyen előzmények után találkozhatott első alkalommal megyénk két körzetének tsz- szövetségé. A Konzervipari Tröszt vezetősége eredetileg Kecskeméten, a kecskeméti gyár problémájával együtt óhajtotta rendezni békéscsabai üzemének és a Békés megyei termelőknek 1969-ben forrpontig jutott helyzetét. A menetrend megváltozott. A tröszt vezetői Békéscsabán vitatták meg békéscsabai gyáruk 1969. évi munkáját. A Vetőmagtermeltető és Ellátó Országos Vállalat is elegt tett a MÉM ajánlásának. A találkozón sok hasznos javaslat hangzott el a hazai vetőmagtermesztés fellendítésére. Feltűnt, hogy a Hűtőipari Országos Vállalat és a vetőmagtermeltető az előtte álló nagy és igen felelősségteljes munkához kérte a sajtó dolgozóinak segítségét. A Konzervipari Tröszt vezetősége szintén találkozott a két tsiz-szövetséggel és megyénk vezető szerveinek képviselőivel, s közvetlenül nem igényelte a sajtó közvéleményt-formáló szerepét. Jóllehet, ebben sarkos motivációk játszottak közre, melyeket lapunk valamilyen formában szeizmográfként tárt a nyilvánosság elé. Célunk a tröszti vezetés el- gondolkoztatása volt olyan témákban, melyek a vállalati gazdálkodás mellékvágányra siklását mutatták. A tett és a kilátásiban helyezett intézkedések azt tanúsítják, hogy lapuink, mint a megyei közvélemény szócsöve, egyre jobb Tv-torony a műemlékek mellett Az Aland szigeteken, Sund falucskában a korai középkor gyönyörű építészeti emlékei mellett modern létesítmény épül — egy merész vonalú acéltorony. A 194 méter magas toronyra szerelik fel a finn rádió és televízió közvetítő berendezéseit. A szigetek lakossága a szerelési munkálatok teljes befejezése után, 1970 elejétől kezdve nézheti a fővárosi televízió műsorát. Havonkénti forgalma másfél millió kapcsolatba kerül több tröszttel. A közvélemény alapján szóvá tett mulasztásokat többségükben megvizsgálták és intézkedtek a hibák megszüntetésére. Mi örültünk ennek, mert ügyünk gyorsabb előrehaladását reméltük és láttuk. De miért kell ilyesmiért meglharagudni? (Ez a szó lehet, hogy nem fedi a tulajdonképpeni gondolatot). Lapunk a szocialista építőmunka krónikása, az eredményeké éppen úgy, mint a munkában kialakult ellentmondásoké. Ezek esetében a legmegnyugtatóbb megoldásokat keressük, melyek valamenyiőnk, így a trösztökben dolgozók céljával is azonosak. Nem a gáncsoskodás, hanem ügyünk féltése adta kezünkbe a tollat. Ezért balgaság azt feltételezni, hogy írásainkkal a trösztök és vállalataik haragját óhajtjuk magunk ellen. Erről szó sincs, hiszen a bíráló cikkek után nagyon szívesen írtunk a tett intézkedésekről. Harag és fenntartás nélkül, a szocialista sajtó munkásaihoz híven törjük az ugart. Akad még „szárítatlan” föld az | országban. Dupsi Károly I Több éves kérést váltott valóra Békésen, a fogyasztási és értékesítő szövetkezet négy hónappal ezelőtt, amikor a község központjában megnyitotta lakberendezési áruházát. E nagy kereskedelmi egység — amely 200 négyzetméter alapterületen terül el — építési költsége meghaladta az 1 millió 100 ezer forintot. A lakberendezési áruház készlete meghaladja a másfél millió forint értéket, míg havonkénti forgalma több mint másfél millió. B. I. Korszerűsítik a szakmunkásképzést Megjelent a szakmunkásképzési törvény végrehajtási rendelete Mint ismeretes, az országgyűlés néhány hónappal ezelőtt fogadta el a szakmunkásképzésről szóló VI. törvényt, amely a képzést hosszú időre meghatározó alapvető és általános, keretjellegű előírásokat tartalmaz. A törvény végrehajtásáról pedig most jelent meg a munkaügyi miniszter rendelete, amely a szakmunkásképzés valamennyi területét átfogja, egységesíti a jogszabályokat és módosít, illetve megszüntet korábbi rendelkezéseket. A végrehajtási rendelet első része az új országos szakmunkás- képzési jegyzékről intézkedik. A túlzott szakosítás megszüntetése érdekében e jegyzék a korábbi 285 helyett 186 szakma oktatását írja elő. Ennek megfelelően megkezdik az alapszakmai képzést, amelynek az a lényege, hogy az azonos szakmacsoporthoz tartozó tanulók ezentúl az első időszakban közös szakmai oktatásiban részesülnek, s a speciális szakmai ismereteket az oktatás utolsó időszakában sajátítják el. A törvény fontos célja a szakmunkásképző-iskola szerepének, felelősségének és hatáskörének növelése. A végrehajtási rendelet szerint most már az iskola bírálhatja el, hogy a vállalat rendelkezik-e a szakmunkástanulók gyakorlati oktatásához szükséges feltételekkel. Az elméleti, gyakorlati oktatás összhangjának megfelelően az iskolának kell gondoskodnia a vállalati gyakorlati oktatás megszervezéséről, a tanmenet elkészítéséről és az oktatás módszertani irányításáról. A végrehajtási rendelet egyértelműen rendezi a tanulóviszony kezdetét és megszűnését. Lehetőség nyílik arra, hogy a létszámból törölt tanuló ugyanabban a szakmában, továbbá az egészség- ügyi okok miatt alkalmatlanná vált és a magasabb osztályba lépés feltételeit nem teljesítő fiatal más szakmában újabb tanulóviszonyt létesítsen. Az iskola a tanulófelvétel tekintetében is új jogköröket kap. Indokolt esetben az igazgató augusztus 31-ig meghosszabbíthatja a felvételt, s orvosi javaslatra az alsó felvételi korhatár alól felmentést adhat. Az új törvény tanulói szabadság helyett oktatási szüneteket ad a tanulóknak. A végrehajtási intézkedés a nyári oktatási szünetet legalább 30 napban, a téli és a tavaszi szünetet pedig legalább két, illetve egy hétben határozza meg. A munkaügyi miniszter tanévenként külön utasításban közli a szünetek pontos idejét. A nyári oktatási szünet a korábbi gyakorlattal ellentétben az utolsó éves tanulókat már nem illeti meg. E tanulókat a szakmunkás- vizsga előtt 15 munkanapos felkészülés illeti meg, s a sikeresen vizsgázott fiatalt a vizsga évében a munkaviszony alapján jogosult szabadságra is. A tanulóbér eltörlése után egységesen az ösztöndíj-rendszer érvényesül. Az ösztöndíj-táblázat a korábbi hat helyett négy szakma szerinti kategóriát tartalmaz, s az ösztöndíjak differenciáltabbak. A minimális ösztöndíj 40, a maximális 700 forint is lehet. A végrehajtási rendelet bővíti a tanulók anyagi ösztönzésének formáit. Az ösztöndíjon és a teljesítménybéren felül jutalom, prémium és társadalmi ösztöndíj fizetésére is lehetőséget ad. Az új rendelkezés a tanulók foglalkoztatási idejét általában napi 7 órában határozta meg. A rövidített munkaidőben dolgozó vállalatoknál foglalkoztatott és a szakmunkásbérezésbe bevont tanulók esetében ez a napi 7 óra túlléphető egy órával, de a heti összóraszám átlaga ezeknél nem lehet több 42 óránál. A rendelet intézkedik a munkaviszonyban álló dolgozók szakmunkásképzéséről. Szigorítást jelent, hogy csak központi tématerv szerint és legalább 400 órás szakmunkásképző tanfolyamokat szervezhetnek a vállalatok. Az új jogszabályok szerint kiegészítő és második, illetve további szakmában is vizsgát tehetnek a jelentkezők. Az országos jegyzékben meghatározott közös alapszakmához tartozó „leágazó” szakmából kiegészítő szakmunkásvizsgát tehet az a jelentkező, aki már a tantervnek megfelelő szakmai gyakorlattal rendelkezik és még nem telt el tíz évnél több idő alapszakmai bizonyítványának kiállítása óta. Második vagy további vizsgát lehet tenni bármely szakmából, ha a jelentkező szakmai csoporton belül háromnégyéves a szakmába vágó gyakorlatot igazol, azonos ipari és éves gyakorlat is elegendő. A végrehajtási rendelet január I-én hatályba lépett. Egyes rendelkezéseit azonban fokozatosan kell megvalósítani. tjabb intézkedés a tanulók túlterhelésének csökkentésére A tanulók túlterhelésében —* sok iskolában — az is közrejátszik, hogy a gyakorlati foglalkozáshoz kapcsolódóan is kapnak házi feladatokat a gyerekek. A művelődésügyi miniszter most megjelent utasítása ezért kimondja, hogy az általános iskolai és gimnáziumi gyakorlati foglalkozás körében nem szabad házi feladatot előírni, illetőleg a tanítási órán megkezdett munka otthoni befejezését elrendelni. E tantárgyból a diákok elbírálásának alapja a tanítási órán végzett munka. Az órán kívül önként és önállóan (szakkörben, mozgalmi tevékenység során) végzett munkát — ha annak önállóságáról a tanár meggyőződött —, a tantárgy végső osztályzatának megállapításánál figyelembe lehet venni. A tilalom nem vonatkozik a gimnáziumban gyakorlati foglalkozásként oktatott műszaki rajzra és gyorsírásra. \
