Békés Megyei Népújság, 1970. január (25. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-06 / 4. szám

/ LJT3. január I 11 Kedd Szegedi papucs megwokott, hogy to- akodnak az emberek, mintha ép­pen azon a féi percen múlna, hogy megveszik-e a babos ken­dőt, a varrott topánkát, a svéd­acélból edzett, kétélű bicskát, a nylon szatyrot, ajándékba az as as­szonynak, a menyecske-lánynak. Innen azt hallom, hogy... „tes­sék, tessék, asszonyok, a krump­li hámozó val tízféle műveletet el. végezhetnek. Ide nézz, kisöcsém, mond meg a mamádnak, hogy csakis a Rehák-féle pucolóval pu­colja a krumplit!” Egy nyelvtanárnak egész esz­tendőre való javítás kitellene en­nek a ,, krumpli pucolósnak” a be­szédéből. Aztán hallom a török­mézest, amint a gyerekeket csa­logatja a sárga csemegével. Cuk­rot forgat tűz felett és akkora fe­hér felhő kerekedik belőle, hogy majd elnyeli azt a kis luxkót, akinek a mamája most kért egy adag habcukrot. Szirupos az egész fásár, ezért hát benne egy kis zamat­sziget a szegedi papucsos, amint ízes tájszólással kínálja a piros, zöld, kék topánkákat — Ide, ide asszonyok! A szöge- di papucsnak nincsen párja, csak harminc forint, még az állami­ban sem kapja meg ennyiért, mert ez szöged) papucs. Ide, ide... S ahogy nézem, csupa asszony gyűlt a sátor köré. Méregetik, né­zegetik, fitymálják az egyik szí­nét, dicsérik a másikét. Akinek nem tetszik a piros, az vesz a kékből. Csak a színe más, látja azt már első pillantásra az em­ber. A minőség egy. Még a mé­ret se nagyon különböző. Azok a pici asszonylábak nemigen kü­lönböznek egymástól Egy férő is odafurakodik a sá­torhoz és beletúr a papucshalom­ba. Szögedi? Az, nincsen párja, vigyen be. lőle, uram. A férő válogat, az asszonyok meg biztatják. A pirosat vigye, azt minden asszony kedveli, ki­vált, ha fiatal még. Zöldet ne ve­gyen, az a harag színe, sárgát meg az irigyek kapnak... — Az én feleségem nem irigy természetű. — Akkor a sárgát ne válassza neki, de fiatal még, ugye? — Harmincon innen, de már három gyerek anyja. — Kéket, csakis kéket vigyen neki, meglátja, örömét leli benne. A férfi csomagolta! és fizet. Harminc forintért elintézte a vásárfiát. Beugrik még a kocsma-sátorba egy bögre meleg borra és indul haza. Nyolc kilométer, két óra múlva otthon lesz, nem is kell biztatni a lovakat. A boc meleg és paprikát szórt bele a csapos, hogy haragja is legyen. Issza, kortyolja, fújja és melengeti a két tenyerét a bögre oldalán. Olyan ilyenkor az ember, mint­ha imádkozna. Hiszen ájtatosság is a borivás kismértékben. Leteszi a bögrét az asztalra és a csomagért nyúl. Megnézi még egyszer, minek örül majd otthon az asszony. Kibontja és akkorát káromkodik, hogy mindenki oda­fordul a sátorban. — A mindenségit... fis rohan vissza a papucskészí­tőhöz. Odavágja elé a papucsot és ordít, ahogy a száján kifér. — Maga svindli*, maga engem becsapott. Ez csak egy papucs. A papucsodnak a szeme se nin- dul, úgy mondja: — Mit kiabál, hiszen hallotta, mindenki tanúsíthatja, igaz-e asszonyok, hogy a „szegedi pa­pucsnak nincsen párja”. Kacagnak az asszonyok s tanú. sitják, hogy úgy mondta, ők hal­lották. — Most mit csináljak egy pa puccseá? — Semmit, vesz még egyet az uraságod és akkor már lesz pár­ja... Gáldonyi Béla A MÉH és Fortuna, avagy Arankáék szerencséje A MÉH rongy gyűjtő hetek fő­nyereményét, a Skoda személy- gépkocsit a hatgyermekes Kovács Sándorok nyerték Kaposvárott. Amikor a sorsolást követő napon a Somogy—Zala megyei MÉH Vál­lalat munkatársai felkeresték a családot, először tréfát gyanítot­tak. Később tűvé tettek mindent a lakásban a nyertes sorsjegy miatt, de sem az iratok között, sem a ruhásszekrény mélyén, sem a gyerekek iskoláskönyved közt nem lelték. Végül a papa munka­ruhájának zsebéből kerültek elő a sorsjegyek, a katonakönyv mel­lett lapultak. Köztük volt a gép- kocsit-érő is. Fortuna akarattal sem gördít­hette volna jobb helyre a jósze- rencsót. Az apa évek óta a Kapos­vári Finommechanikai Vállalat csiszoló részlegének megbecsült dolgozója, rajta kívül a legna­gyobb fiú, Sándor járul hozzá a nyolctagú család fenntartásához. Zolika 5 éves, Zsuzsi másodikos, Aranka ötödikes (ők hárman vit­ték el az ősszel az összegyűjtött rongyot a közeli MÉH-telepre, s ők szaladtak haza a tíz forinttal és három sorsjeggyel), Anna az Pista bácsi és a tv Kovács István bácsi nem volt arról híres, hogy sokat szomszédai, sokszor járja vé­gig a falubeli ismerősöket. A városba is csak ritkán járt be, pedig nem nagy az át odáig. Csendes, hallgatag em­ber hírében állt, aki — mint mondják —, csak akkor moz­dul el otthonról, ha a háza ég, de még akkor is megkér­dezi, mielőtt átlépi a küszö­böt, hogy nagyon ég-e. Persze ez csak ámolyan szólás-mondás, de mégis so­kaknak feltűnt, hogy Pista bácsi karácsony után meny­nyire mozgékony lett. A fia megnősült már, a lánya menyasszony, csak nem an­nak az ügyében jár? Mert a munkája nem kívánja meg ezt a nagy csizmatalpkopta- tást, pláne most télen. Ugyan mit forgat fejében az öreg? Nem tudták. Pedig, ha egy kicsit is jobban megfigyelték volna a dolgot... Pista bácsi nem véletlenül választotta meg látogatási színhelyét. Nem ment be minden házba, se minden másodikba, hanem csupán oda, ahol tv-antenna ágaskodott a kémény vagy éppen egy üres gólyafészek társaságában. Az ismerősök megörültek a váratlan látogatónak, s mi­vel a vendéget nem a kony­hában szokás fogadni, hát mindjárt be is vezették a szo­bába, ahol tudvalevő, hogy a tv is helyet szokott kapni. Folyt a beszélgetés erről-ar- ról, de Pista bácsi aztán ügyesen addig-addig irányit- gatta a beszélgetés fonalát, hogy végül oda lyukadtak ki: bevált-e a televíziókészülék? — Jó? — Megjárja, bár egyszer már el kellett vinni a szere­lőhöz. Itt „rendel” hetente. Máshol „többször is baj volt vele”, megint újabb ház­nál: ,jnég soha, mióta meg­van. Igaz, hogy nemrég vet­ték”... s. .És Pista bácsi szorgal­masan jegyezgette fejében a hallottakat, gyűjtögette a ta­pasztalatokat, mert most már elárulhatjuk: televíziót akart vásárolni. No, de csak nem állíthat be tudatlanul a bolt­ba — ott van a szomszéd ut­cában —, mert még képesek rásózni a legrosszabb készü­léket, s aztán jót nevetnek rajta. Abból pedig 5 nem kér. Éppen karácsony szent ün­nepén kapott össze az asz- szonnyal, hogy miért nem ju­tott hamarabb eszébe ez a vásárlás. Ünnep előtt bizton san szétkapkodták már az emberek a jobb portékákat. Szó szót követett, s Pista bá­csi egyre csak azt hajtogatta a vita fő érveként: ha neki nem jut eszébe a dolog, ak­kor soha nem vettek volna tv-t. Mert az asszony sem­mire sem gondol, neki kell mindennel foglalkoznia. És ha kell, akkor foglalkozik is, de alaposan. Öt nem szedi rá a boltos. A falubeli vizitek során majdhogy nem rászokott az alkoholra, de csak-csak kez­dett kialakulni benne az el­képzelés, milyen készüléket is vásároljon. A hadművelet első része lezajlott, következ­zen a második. Egy nap már korán reggel a városi áru­ház előtt várta, mikor húz­zák fel a rolót. Aztán bement, s mivel sok vevő sem volt és eleinte az elárusító is udva­rias volt, hát sokáig elbeszél­gettek. Pista* bácsi inkább csak a szemével, partnere vi­szont latba vetette szókincse legjavát a siker érdekében. — Ez?... — bökött rá az egyik készülékre a kedves vevő. — Ez kérem kisképer- nyös, nem is drága... — és folytatta volna hosszú szóára­datát az eladó, de a vevő meg­akasztotta egy fintorral és egy enyhe fejrázással, ami valahol összefüggésben lehet a régi rómaiak lefelé mutató hüvelykujjának jelentésével. Nincs kegyelem! Megmutattatta magának valamennyi kapható tv-tipust, kicsit-nagyot, ilyet-olyat. Ezen sok gomb meg kapcsoló van, azon meg kevés, tehát egyik se jó. Gyerünk haza. Az autóbuszon megjelent előtte az ablaküvegen az el­adó egyre mérgesebbé váló arca, de meg volt nyugodva. A csatát megnyerte. Őt nem csapják be otthon a boltjuk­ban. > Egyenesen oda ment. A polcon mindjárt meg is látta a viziteken és a városban ki­szemelt típust. Rámutatott, s csak úgy egykedvűen oda­vetette a boltosnak: — Ezt adja... Egy fekete kendős idősebb asszony állt ekkor mellette, s a néni később a cukrászdá­ban fejcsóválva jegyezte meg. — Nem csoda, hogy köny­nyelműek a fiatalok. Itt van ez az István, meglett férfi, mégis ilyen meggondolatlanul vásárol. Meg sem nézi amit vesz... Vitaszek Zoltán Az Orosházi Halászcsárda adminisztratív munkakörbe felírót keres azonnali belépéssel Jelentkezés az üzletvezetőnél Plakátragasztót és kifutó fiút VESZ FEL a MAGVAR HIRDETŐ békéscsabai kirendeltsége. BÉKÉSCSABA, Tanácsköztársaság útja 21. idén fejezi be általános iskolai ta­nulmányait, Feri tizenhat éves, hamarosan ő is kereső családtag lesz. Szoba-konyhás lakásban él a család abban az épületben, amely ötven évvel ezelőtt a Latinka-szá- zad laktanyája volt. A ház régi, de a lakás nem rossz, csak kicsi. Meg a kereset is kicsi, havi jövedelmük négy­ezer forint körül mozog, ennyiből élnek nyolcán. Rádiójuk nincs, tv-t részletre vettek. — Moziba ritkán jutunk «1 ■*- mondta a férfi —, így legalább látjuk, mi történik a világban. A Skoda átvétele miatt az egész család Pestre utazott, a gyerekek még amúgy sem jártak a főváros­ban. Napok óta tervezgetnek, s még mindig nem döntötték el, mi mindent vásárolnak a gépkocsi árából — Nem kapkodjuk él a dolgot — búcsúzik Kovács Sándor a sze­rencséjét ünneplőktől. — A pénz­ből ruha lesz, cipő, talán egy rá­diót is veszünk, aztán a többit ta­karékba tesszük. Mert a szeren­csére vigyázni kell. Ahogyan meg­becsültük azt a tizenhét kiló ron­gyot, amiért pénzt kaptunk és sorsjegyeket, úgy fogunk takaré­koskodni a szerencsénkkel is. A Mars hegyei és völgyei Azoknak a gondos megfigyelé­seknek az alapján, amelyeket az arizonai Kitt Peak-ben teleszkóp­pal végeztek a Mars felszínéről, elkészitették e bolygó felszínének eddigi legpontosabb topográfiai térképét. A Science legutóbbi számában (nov. 14.) dr. R. A. Wells azt ír­ja, hogy nem lehet egyszerű ösz- szefüggést megállapítani a felszín egyes területeinek magassága és színe között, de az ezzel kapcsola­tos találgatások alapján feltételez, hető, hogy a Mars felszínének sö- tétebb foltjai viszonylag alacso­nyan fekvő helyek, s hogy a pi­ros színű területek valószínűleg magasabb fekvésű sivatagok. Noha az utóbbi néhány évben radar segítségével próbálták ta­nulmányozni a bolygó felszíné­nek topográfiáját, nyilvánvaló, hogy a legpontosabb módszer a széndioxid spektrum tanulmányo­zása a felszínről visszatükröződő fényben. A Hesperia néven ismert terü­let 22 kilométerrel fekszik maga. sabban a felszín átlagánál és 30 kilométerrel magasabb a nyugat­ra húzódó mélyedéshez viszonyít, va. A Mars-felszín számos helyén hasonló kontrasztokat észlelnek. Szervezői— ügyintézői beosztásba érettségizett férfi munkaerőt keres a MAGYAR HIRDETŐ békéscsabai kirendeltsége. Kóstolja meg a legújabb füstszűrös cigarettát, a 1 csomag ára 4.80 Ft

Next

/
Thumbnails
Contents