Békés Megyei Népújság, 1970. január (25. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-04 / 3. szám
1970. január 4. O Vasárnap 2500 forintos kézfogás Szlávik Lajos, a Centrum Áruház igazgatója adta át rejtvénypzlyázatunk nyertesének, Szabó Máriának a 2500 forintos vásárlási utalványt, a Centrum Áruház ajándékát. A szerencsés nyertes elmondhatja, hogy ez az év valóban jól kezdődik (Fotó: Barnácz) /wwwww rvvwvvvvvwvvvvwvvwvvvvvvv%wvwwvvwvvwvvwvvwwwwv A jogról mindenkinek: Jog a „síron túl” Kíilönvonafok Budapesire — Kirándulások, találkozók — Ifjúsági ankétek a jubileum alkalmából Az Állami Biztosító a hazánk felszabadulásának 25. évfordulója alkalmából országosan és a megyében is ünnepi előkészítő operatív bizottságot hozott létre. Tagjai a biztosító vezetői, a társadalmi és tömegszervezetek képviselői. Az operatív bizottság munkájáról és az ünnepi előkészületekről a megyei igazgatóságtól kaptunk tájékoztatást. A rendezvényeken országosan mintegy húszezer ember részvételét akarják biztosítani. A megyében szintén több ezer lesz azoknak a száma, akik a különböző kirándulásokon, gyűléseken, ankétokon részt vesznek, A jubileumi ünnepségsorozat már januárban megkezdődik, 13-a és 19-e között az Állami Biztosító szervezésében, Budapesten a Hotel Ifjúságban 44 Békés megyei tsz-fiatal találkozóját rendezik meg, ezek közül 15-en a békési járásból, 29-en pedig az orosházi járásból vesznek részt. A fiatalok a felszabadulással egyidősek. A budapesti találkozón érdekes programot állítottak össze, többek között megtekintik a város nevezetességeit, zenés borkóstolón vesznek részt a budafoki, borkatakombában, látogatást tesznek a Mezőgazda- sági Múzeumban, ahol filmvetítés ís lesz. A Hotel Ifjúságban zenés irodalfni műsort is szerveznek részükre és a programba beiktattak színházlátogatást. Az eseménysorozat folytatása lesz, hogy Mezőhegyesről egy 500 fős különvonatot indítanak Budapestre, háromnapos kirándulásra, s a részvevők programjában is szerepel városnézés, Parlamentlátogatás és egyéb érdekesség. Szintén háromnapos kirándulásra Békéscsabáról is indítanak 500 fő részvételével különvonatot. A békéscsabaiak több üzemet is megtekintenek, ezenkívül kulturális program, színházlátogatás is. be lett... iktatva. Ezeken a .... kirándulásokon . főleg termelőszövetkezeti tagok, CSÉB- tagok vesznek részt. Ezenkívül Debrecenben kétnapos találkozót szerveznek, 150 Békés megyei részvevővel. Pécsre három napra indul egy kiránduló csoport 70 taggal. Érdekesnek ígérkeznek a Békéscsabán megrendezésre kerülő nagy találkozók, melyeken átlagosan 500—500 vendég vesz részt. Többek között ipari és mezőgazdasági SiZocialista brigádvezetők találkozójára is sor kerül, ezenkívül tsz-alapító tagok, találkoznak azokkal az üzemi dolgozókkal, akik annak idején aktívan vettek részt a termelőszövetkezetek szervezésében, a tsz-mozgalom irányításában. Sor kerül mezőgazdasági és ipari dolgozó nők találkozójára is, melynek szervezésében aktívan részt vesz a nőtanács. A gazdag programot az operatív bizottság folyamatosan valósítja meg, ez év első n^ve^é- ben. K. J. Felforgató nézetek Ismeretlen emberek a Nyugat- Németországban állomásozó amerikai katonák közül megkértek 232-t, olvassa el figyelmesen a következő nyilatkozatot és írja alá, amennyiben egyetért vele. „Kézenfekvő igazságnak tartjuk, hogy mi mién ember egyenlő; s hogy Teremtöjük bizonyos elidegeníthetetlen jogokkal ruházta fel őket, köztük az élet, a szabadság és a boldogságra törekvés jogával.’* Az amerikai katonák 73 százaléka felforgatónak minősítette ezt a nyilatkozatot, s nem volt hajlandó aláírni. Azt ugyanis nem közölték velük, hogy a kérdéses bekezdést a Függetlenségi Nyilatkozatból vették, amelyet l ocke és Ruosseau eszméi alapján Benjamin Franklin és Jefferson szerkesztett és George Washington irt att. Természetes, hogy ha az ember | meghal, többé képtelen bármiféle cselekedetre, tehát nincsenek kö-} telességei és nem lehetnek jogai j- sem. Éppoly természetes azonban a legtöbb embernek az az elképzelése, hogy „ne múljanak el nyomtalanul”. Különösen idősebb emberek gondolnák sokszor arra: hogyan is lesz haláluk után, milyen lesz a temetésük, a sírjuk, stb. A törvények erről is gondoskodnak. Előírják azt is, hogy a halál beálltát és okát orvosnak kell megállapítani, az anyakönyvi hivatalnak be kell jegyeznie, a rendőrség feladata, hogy bevonja az elhalt személyi igazolványát. Ezek után kerülhet sor — az egészségügyi előírások miatt a lehetőségekhez képest a legrövidebb időn belül — a temetésre. Mindenkinek joga van ahhoz, hogy még életében — végrendeletben, egyéb írásban vagy szóban — rendelkezzék holttestének elhelyezéséről. Azt is eldöntheti, hogy hagyományos módon temessék vagy hamvasszák el holttestét. Ha ilyen intézkedést nem tett, a hozzátartozónak is jogában áll, hogy efelől döntsön. (Természetesen ugyanígy bárki maga vagy halála után családja döntheti el a gyász- szertartás, búcsúztatás módját, külsőségeit is.) Miniszteri utasítások és tanácsi szabályrendeletek intézkednek a sírhelyek méreteiről, a sírboltokról és a síremlékekről is. A sírhely használati joga általában 25 évre, a sírbolté száz évre szól. Ha a temető vagy a sírhelytábla megtelik, az illetékes járási, városi vagy városi kerületi tanács elrendelheti a kiürítést, a lezárástól számított 25 év elteltével. A hozzátartozók joga, hogy halottjuk földi maradI ványait új sírba temettessék vagy — ha a kiürítésre kijelölt rész továbbra is temető marad — újabb 25 évre kifizessék a sírhely árát. A síremlékekről is szabadon dönthet az ember még életében, vagy hozzátartozói a temetés után. A tanácsi szabályrendeletek azonban leszögezik, hogy „a temető komolyságát, vagy a kegyeletet sértő síremlék-feliratok nem engedélyezhetek. A síremlék vagy szegélykő nem terjedhet túl a sir, illetőleg sírbolt megállapított területén”. Síremlék felállításához, átépítéséhez, felújításához vagy lebontásához a temető fenntartójának engedélye szükséges. A gondozás, sírápolás ugyancsak kegyeletes szokás. A gyakorlatnak megfelelően a szabályrendelet úgy intézkedik, hogy az ilyen munkákat általában a temető alkalmazottai végzik, de ha ilyen nincs, vagy nem vállal sírgondozást, az elhunyt hozzátartozói maguk is gondozhatják a sírt, illetve ápoltathatják mással is. A temetőben általában csak olyan tárgyakat szabad elhelyezni, amelyek a sírok gondozására, díszítésére szolgálnák. így bárki vihet a sírokra koszorút, virágot, sírlámpát, viA férfi azért viseli el a házasságot, mert szereti a nőt. A nő azért viseli el a férfit, mert szereti a házasságot. *** Egyes emberek egy ideálért harcolnak, mások minél nagyobb jövedelemért. Végül annak az ideálja jobb, akinek nagyobb a jövedelme. *** Aki pénzért nősül, az legalább biztosan tudja, miért nősült. *** Az igazi szerelem legbiztosabb jele, hogy elmúlik: csak a szerelem illúziója múlhatatlan. rágvázát, stb. Külön engedéllyel a sír mellett vagy közeiében pa- döt is állíthatnak fel a hozzátartozók. Külön engedély nélkül tuja- bokrot és rózsaiát szabad ültetni. Minden másféle bokor vagy fa elültetéséhez külön engedélyt kell kérni a temető fenntartójától vagy kezelőjétől. A sírokon elhelyezett tárgyakért a temető fenntartója nem tartozik felelősséggel. De a sírkövek rongálód, a temetői tolvajokat a törvény szigorúan bünteti. Mtég súlyosabb büntetés vár azokra a lelketlen kegyeletsértőkre, akik meggyalázzák, feldúlják a sírokat. Ilyenfajta bűncselekmény azonban szerencsére ritkán fordul elő, hiszen a temetkezési szokások is változnak, s ma már alig akad olyan hely, ahol jelentősebb értékeikkel temetnék el a halottakat. A jog azonban, amely az embert már a születése előtt is védi, elkíséri a sírig, s védelmet ad — immár a kegyelet védelmét — haló poraiban is. Várkonyi Endre A barátnő felbecsülhetetlen előnye: mindenről lehet beszélni vele. Próbáljon csak meg a feleségével a barátnője hibáiról beszélni! *** Minden bölcsességet a szerelemről csak a férfiak írták, a nőkre a szerelmi bölcsesség nincsen semmi hatással. *** A házasság olyan találmány, amelynek segítségével az emberek kettesben viselik el az unalmat, amely nem létezne, ha nem kötöttek volna házasságot. Hétezerszer — ki kicsoda? Neveik. Thor Heyerdahl, Jev- genyij Jevtusenko, Major Tamás, Julius Nyerere, Talcott Parsons, Rákosi Mátyás, Mikisz Theodorakisz — néprajztudós és Világutazó, költő, színész, államfő, szociológus, politikus, zeneszerző. Hétezer név az újsághasábokon tomboló névforgatagból, a rádiók híradásaiban elhangzó események szereplői közül, a képernyőn fölbukkanó arcok tulajdonosainak táborából. Az információ áradásának korát éljük, a világ minden pontján történik valami, s a történések nevekhez, személyekhez kötődnek. Ki kicsoda, kérdezzük sűrűn, a hírek s nevek hallatán. Valós, s egyre nagyobb igényt elégít ki tehát az a vaskos kötet, melyet a Kossuth Könyvkiadó bocsátott közre, címül is a kérdést választva: Ki kicsoda? Kicsoda Tyitov? Természetesen űrhajós. Vagy mégsem? Hiszen a magyarországi szovjet nagykövetet is Tyitovnak hívják. Mikor születtek, mit tettek addig, míg nevük a hírekbe került? Kíváncsiság? Természetesen az is, Ám nemcsak az. Információéhség is. Többet tudni, ismerni, eligazodni. Tény: az információéhséget a közéleti érdeklődés növekedése termeli ki. Hétezer névről szóltunk. Közülük mintegy 1300 név viselője hazánk fia. Sok? A kérdéssel máris a szerkesztőket — Fonó Györgyné és Kis Tamás — foglalkoztató gondok sűrűjébe vágtunk. Mert az világos elv, hogy csakis élő személyiségekről nyújt felvilágosítást a kézikönyv. Ezen belül azonban mi legyen az arány? Hol vonható meg a határ a szükséges és fölösleges között? Teljességre törekedni képtelenség, minél többet nyújtani kötelesség, mi legyen tehát a mérce? Nehéz kér. dések, s a szerkesztők becsületére válik, hogy túlnyomó többségében helyes feletetet adnak, természetesen a művel, a műben. Ami a kiindulópontot az 1300 magyar személyiség szerepeltetését illeti: nem sok. Tükrözője annak a furcsa helyzetnek, hogy sok esetben többet tudunk távoli országok egyik vagy másik politikusáról, közéleti személyiségéről, tudósáról, mint azokról, akik hazánk határai között élnek. Brigitte Bardot, Sophia Loren neve hallatán aligha kell felütni a könyvet, hacsak születési évszámukért nem... Am az olaszországi pártharcokról szólő hírek olvasásakor rövid keresés utón máris tudjuk, hogy Lelio Basso vagy Bernardo Mattarella kicsoda. Mint ahogy a hazai hírek szereplőiről is gyorsan megtudhatjuk a legszükségesebbeket, azt például, hogy Mátrai- Goítwald Gyula, az Iparterv főmérnöke miért kapott kétszer Kossuth-díjat, melyek Mikus Sándor szobrászművész legfőbb alkotásai, mikor lett a közgazdaságtudományok doktora Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyettese. Az elmondottakból következik, hogy a Ki kicsoda? nem értékelést nyújt, hanem adatokat, tényeket közöl. Lehetőleg a legfrissebbeket is, 1969. július 31-ig bezárólag. Friss adatokkal szolgáló, a lehetőségek szerint teljes képet adó kötetet sikerült tehát produkálnia a kiadónak. Mi az, ami kritikát érdemel? A szép kötés, a mutatós nyomdai munka értékét csökkentő sajtóhibák, főként évszámok esetében. Jó néhány esetben a főbb művek hosszas felsorolása, ami nem ilyen természetű munka feladata. A következetlenség, amellyel egyeseknél eltekintettek a művek említésétől, miközben másoknál túlzott bőkezűséggel adtál: erre a helyet. Úttörő vállalkozáshoz mérten kis hibák. Az olvasóval feledteti a mű hasznossága. A szerkesztőkkel ne feledtesse. Mert a Ki kicsoda? minden bizonnyal könyvsiker lesz. Tehát: készülhetnek az újabb, javított, bővített kiadásra. Aforizmák a szerelemről
