Békés Megyei Népújság, 1970. január (25. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-31 / 26. szám
Farsang A régi hagyományokhoz híven, kezdődik a farsangi szezon. Előkerülnek a báli ruhák, s a vidámság poharát fenékig tölti a jókedv. Ma este S-tól a békéscsabai Ifjúsági és Üttörő- ház nagytermében a ház három klubja, a Tízek — a Fiatal Utazók — és a Szivárvány klub, farsangi bált rendez. A program változatosnak ígérkezik; hiszen a szépek a szépségversenyen, az okosok a vidám fejtörőn, a szerencsések a tombola-sorsoláson vetélkedhetnek. S aki mindebből kimarad, kárpótolhatja magát a táncversenyen. A bálon a Sigma együttes muzsikál. És reméljük, egyetlen hálózó sem jár majd úgy, mint a rajzunkon látható Bütyök barátunk. Mindkettőjüket ismertem. Meg nem voltak SO évesek. A szülőket, barátokat, ismerősöket arcul csapta a hír. Miért tették? Miért dobták el maguktól önként az életet? Miért kiáltottak ALLJ-t a holnapnak? Miért buktak sötét verembe, amikor annyi mindent kínál a világ, amikor úgy is csak pillanatnak tűnik az „arasznyi öröklét”, amikor az élet: egyszeri és megismételhetetlen Magyarországon évente 3000 ember lesz öngyilkos. Az öngyilkossági kísérletek száma ennek öt-hatszorosa. Magyarország szomorú rekorddal dicsekedhet. A föld többi országához viszonyítva nálunk követik el a legtöbb öngyilkosságot. Százezer ember közül évente 40 saját akaratából vet véget életének. Elgondolkodtató és szomorú tények ezek Keveset beszélünk erről. Az újságok is csak pársoros hírben kommentálják a tényt: tragikus hirtelenséggel elhunyt Az öngyilkosok számára vonatkozó statisztikákat csak az utóbbi évektől publikálják, irodalma, ponti® tudományos felmérése nincs a témának. Ger. gc-ly Mihály írja a Kortárs 1969 novemberi számában „Nincs egy társadalmi jelenség, arrSly annyira tisztázatlan, misztifikált, egymásnak élesen ellentmondóan magyarázó, bűnös közönnyel, felelőtlenséggel elhanyagolt volna, mint az ögyilkosság problémája.” Detektíyek évszázada A téma kényes. Legalábbis annak tartjuk De miért kényes Színház az egész világ A Guckkastenbühne — kukucskálószekrény ^ szinpad A címben szereplő német sző hangzása rettenetes a magyar fülnek. A fordításé még rettenetesebb... A mögöttük levő tartalom azonban három évszázad szinte teljes színházkultúrájának keretét jelenti (egyebek mellett az 1969-es magyarét Is). E hosszú élet magyarázata, hogy többfajta írói, rendezői és közönség- igényt volt képes kielégíteni. Otthont adott a kései klasszikus, a romantikus, a naturalista, a realista és a modernista drámának. Elsősorban addig ismeretlen technikai fejlettsége révén. A „guckkasten- bühne” lényegében mindent tud, amit a XVIII., XIX. és XX. század színházművészete csak kívánhatott. Ha szükség van rá, a színpad megfordul a tengelye körül; ha kell, négyzetméterenként emelkedik vagy süllyed; óriási kocsikon másodpercek alatt cserélnek helyet teljes díszletek; fák, házak, kerítések ereszkedhetnek le vagy emelkedhetnek fel még ennél iá gyorsabban: mennydörgés, villámlás, eső, hóhullás ugyanolyan élethű, mint a valóságban; a felfújható gumioszlop vagy gumifa nem különben; köny- nyen utánozni lehet a napszakok ezerféle fényváltozását és így tovább, szinte a végtelenségig (van olyan újonnan épült színház, amelynek még nem tudták kipróbálni valamennyi technikai berendezését, mert... nincs hozzá eléggé bonyolult színdarab). nyének. A nézőtéren indítottak már forradalmat — Párizsban a Figaró házassága volt a nagy francia forradalom egyik közvetlen előzménye — s ült egyeUen ember az ezerszemélyes teremben: ms-ban egy trónörökös „vett meg” magának egy Csárdáskirálynő-előadást. A „kukucska- szinpad” Kosztolányi Dezső szerint olyan szoba, amelynek negyedik falát ledöntötte a kíváncsiság. Más fogalmazás szerint olyan helyiség, amelybe csak kulcslyukon át lehet betekinteni. A dolog lényegén nem változtat, ha “** a függöny felmenetele után olykor nem belső tér, hanem hegyoldal, udvar, folyópart tárul elénk. Hiszen a kulcslyuk csak jelképe annak, hogy a színpadon zajló valóságba, „igazi” életbe csak bekukucskálhatunk, hogy az eseményekbe nem lehet semmiféle beleszólásunk. Ezért van az, hogy e három évszázada uralkodó színházfonnának a naturalista dráma a legkedvesebb gyermeke (még akkor Is, ha annak színészei folyton köhögtek, orrukat fújták, érthetetlenül beszéltek a színpadon... hogy minél természetesebbnek hassa- | nak, ha rendezői nyershús-szagot Hivattak a nézőtérre az esetleg mészárszékben zajló jelenet alatt). az. ami évente több halálos áldozatot követel, mint a tüdőbetegség? Az öngyilkosság — idézve a7, előbbi tanulmányt — mint aggasztó társadalmi jelenség legnyugtalanítóbb demográfiai gondjaink egyike... A társadalomban élő ember személyes drámája, tragédiája, az egyes esetekben más-más arányban jelentkező társadalmi és egyéni motívumokkal... Nincs | fölmentése az egyénnek, de nem mentheti fel magát a társadalom sem: Ö viseli az öngyilkosságok növekvő méretű hatását, mindennek a társadalom közérzetében is jelentkező következményeit. A számok, tények ismeretében az ember értetlenül, megdöbbenve keresi az okot; hogy minden végbement változás ellenére miért határoznak húsz- huszonötezren évente úgy, hogy eldobják az életet, hogy nem látnak többé folyót, fát, virágot, hogy nem tudjáik meg ki nyeri a bajnokságot, hogy nem hallanak többé zenét, hogy nem esznek-isznak jó nagyokat, hogy nem vágnák hátba senkit. Illyés Gyula írja: ,.Az egész filozófiának egyetlen fogas kérdése van; az öngyilkosság. Ér-e annyit az élet, hogy elfogadjuk már saját akaratunkból is...” Az élet mellett olt van a halál —[ írja Madách, de vajon hogyan írjuk meg, 3000 öngyilkos soha meg nem írt nekrológját?! S ha az olvasó most azt kérdezi, miért kell erről itt, a lapifjúsági oldalán beszélni, csak magyarázatot kaphat; s azt a tényt, hogy a fiataloknál és különösen a 15—19 éveseknél a leggyakoribb halálok az öngyil- kosság, A rossz bizonyítvány, az első szerelmi csalódás, vélt áetúntság, a barátok, szülők értetlensége és minden más, ami legfeljebb rosszkedvre vagy hetekig tartó panaszra adhat okot; a szakadék szélére sodorhatja azt, aki hagyja magát, akit hagynak, hogy odasodródjon. S zuhantában már hiába nyúl segítségért a kéz. Meg kellene mentenünk őket, mind a háromezret, hiszen az életben az a tragikusan nagyszerű, hogv egyszeri és megismételhetetlen. S vajon ezt tudták-e, felelősséggel érezték-e ők ketten, a két ismerős fiatalember. akiknek önpusztító ítélete e félmondatokban rótt, s inkább csak a lehetőségeket latolgató, mint elemző cikk megírására ösztönzött?! Brackó István „Sidney Tiffin mezőgazdasági munkás, aki 1949. október 21- én déli tárban Essex grófságban a lápvidéken Tillingham közelében taszigálta egy rúddal csónakját. nem is sejtette, hogy egy szokatlan bűnügyet fog elindítani. Fél egy tájban Tiffin egy tárgyat pillantott meg, amely a Black River egyik mellélcágában úszott. Először azt gondolta, hogy egy szélzsák, amelyet a Royal Air Force egyik gépe veszített el. Amint azonban közelebb ért, látta, hogy az egy pokrócba becsavart nagy göngyöleg. Felnyitotta és elször- nyedve pillantott meg egy emberi törzset. A fej és a lábak hiányoztak. A törzsön egy vérfoltos selyeming és egy kék nadrág maradványai voltak.” A fenti hátborzongató idézet Jürgen Thorwald: Detektívek évszázada című, közelmúltban megjelent könyvéből való. Jó példáját adja az író módszerének, és utal a könyv szerkesztési elveire. Thorwald arra vállalkozott, hogy egy-egy konkrét bűnügy kapcsán vázolja fel a kriminalisztika történetét, a bűnüldözés tudományos módszereinek kialakulását. A tudományos bűnüldözés mintegy 150 évre tekinthet visz. sza. Ez alatt az idő alatt a természet és társadalomtudomány adta kezébe a kriminalisztika megalkotóinak azokat az egzakt módszereket, amelyeket ma világszerte felhasznál a bűnüldözés. Az utóbbi 100 év talán túlságosan is gazdag drámai eseményekben, borzalmas bűnökben, elkeseredett harcokban és perekben. Színhelyük felöleli az egész világot. Ez a korszak nemcsak az ujjlenyomatoké, a bűnügyi nyilvántartó fényképeié, r, nyomolvasásé. J* Ebben a korszakban sikerült leleplezni titokzatos haálesete- ket az orvostudomány segítségével, az írás áruló jeleivel és megfejteni apró vérnyomok jelentőségét a tett színhelyén. Ez az a korszak, amikor a mérgekkel fogálkozó tudomány a bűn elleni fegyverré vált, amikor a fegyverek és lövedékek ismeretének tudománya és a nemzetközi rendőri szervezettség megérett arra, hogy sikerrel kutassa fel és tegye ártalmatlanná a bűnösöket. A könyvben nincsenek kita- ált esetek, minden történetet dokumentumok támasztanak alá. Éppen az élet-prodúkálta ügyek teszik Thorwald művét minden kitaált kriminél színesebbé, izgalmasabbá. ' HÍRÁD& Megyénk legjelentősebb TIT- rendezvénye az immár nyolcadik esztendejébe lépő gyulai Nyári Eszperantó Egyetem. Az eddigi hagyományokhoz híven most is több neves belföldi és külföldi szakembert hívtak meg Talán legérdekesebbnek ígérkezik az az előadás, amelyet Ivó La penna tairt a világ eszperantó mozgalomnak jelenlegi helyzetéről. A további program szerint a „Tudomány nagyjai” sorozatban Lenin ró] emlékezik meg Asém Grigorov, Dimitrov elvtárs volt titkára. Akik a világ- irodalom iránt érdeklődnek, azoknak bizonyára érdekes lesz Reto Rosetti előadása Shakespeare művészetéről. A Rosetti név nem ismeretlen a magyar plvasók előtt Ugyanis Reto bátyja, Cezaro Rosetti írta a nálunk is megjelent Tréfán kívül című regényt. Az egyetemmel egyidóben még két eszperantó-rendezvény várja az érdeklődőket. Ismét megrendezik az országos tanulmányi versenyt, amelyet az eszperantót oktató pedagógusok ta_ nácskozása követ Ez utóbbi először biztosít majd fórumot az eszperantó nyelvet oktatóknak. * * • Száztíz évvel ezelőtt a lengyelországi Bialystokban született L. L. Zamenhof, az eszperantó nyelv kezdeményezője. Születési napja az eszperantó könyv napja is. A Corvina Kiadótól kapott tájékoztató szerint hamarosan megjelenik Petőfi Sándor válogatott verseinek eszparantó nyelvű kiadása. A költeményeket dr. Kalocsay Kálmán egyetemi tanár fordította. * * * A Művelődésügyi Minisztérium hozzájárult, hogy ez a tanév az eszperantó iskolai oktatásában kísérleti évnek számítson. Az eredmények és a tapasztalatok felmérése után az 1970—71- es tanévtől kezdve kerülne sor az általános és középiskolákban, a megfelelő személyi feltételek mellett, a következő oktatásra. A megyei tanács művelődésügyi osztálya e törekvést támogatja, és segítséget nyújt az iskoláknak abban, hogy az eszperantó nyelvet immár kötelező, s nem rendkívüli tárgyként oktassák. Gyarnithy Zsolt Emellett ez a szinházforma megfelelt nagy tömegek és uralkodók, demokraták és a „csőcseléktől” elkülönülni kivánkozók közönségigéA legtehetségesebb gyermek rangja azonban a realista drámát illeti, Ibsen, Shaw, Csehov műveit. Ezek a drámák adták talán a legtöbbet a közönségnek és a színház művészei- | nek... Az eddigi legkiemelkedőbb I csúcs ezen a téren a moszkvai Mű- ! vész Színház, ahol a kukucskáló- színpad Csehov realista drámáival és Sztanyiszlavszkij színészeinek természetes játékával találkozott. Nem véletlen, hogy e hármasság jelképe, a karcsú sirály azóta is élőnek hatva, fehérlik a függöny bársonyán. I Daniss Győző Bütyök farsangi jelmeze.
