Békés Megyei Népújság, 1970. január (25. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-31 / 26. szám

Kutatások az édességiparban Számos új gyártási eljárás és technológia váltotta fel az édes­ségek hosszú idő óta kézműipar­hoz kötött termelését, amely ma már nem marad el más ipar­ágaktól: a töltött kemény kara­mellát, drazsét, nugátmasszát és gyümölcszselé-termékeket ma már félautomata futószalagon készítik. Az ultrahang és a ma­gas frekvenciájú energia nélkü­lözhetetlen munkaeszközzé vált az NDK édességiparáfoan. Különös gondot fordítanak új termékek előállítására is. Számos diétás édesség keletke­zett például az NDK egyetemi és főiskolai tudományos intéz­ményeivel, valamint a szocialista országok társintézményeivel ki­alakult szoros közösségi munká­ban. Ezekkel a kísérletekkel pár­huzamosan a lipcsei kutatóinté­zet csomagolási programot is kidolgozott, amely szavatolja az édességek és tartós sütemények hosszabb ideig tartó védelmét. aluminiumépítésben Űj technológia eredménye­ként percenként 2,5 méteres sebesség érhető el a félauto­mata MIG-hegesztésnél (fém- védőgáz-hegesztés). Ez az alu­mínium-ötvözetekből álló fém­lemezeken történt hegesztési kísérletek eredménye. Ezzel az új eljárással már 0,5-től 1 m/ perc sebességet is elértek. A MIG-hegesztésnél fém­drótot olvasztanak le automa­tikusan elektródaként argon- védőgázzaL Ez a nagy teljesít­ményű hegesztési eljárás egy­re nagyobb jelentőségre tesz szert a könnyű szerkezetek struktúra-meghatározó termé­kei szempontjából, mint ami­lyenek pL a konténerek, a könnyű szerkezetű csarnokok, a közeli és gyorsforgalmi alu­mínium járművek és a vegy­ipari készülékek. Ezt a magas hegesztési se­bességet hagyományos hegesz­tő-áramforrásokkal érték el az újonnan kifejlesztett RGI 250/ zis 484-es impulzus-hegesztő- berendezéssel, valamint kü­lönböző speciális technológiai változatokkal kapcsolatban. Egy ilyen berendezéssel a he­gesztőáramot meghatározott frekvenciájú impulzusok ré­vén transzponálják. Ezáltal, kedvező hegesztés-kohászati és eljárás-technikai feltételeket teremtenek. A hegesztési sebességnek 250 százalékra történő emelése révén jelentős előnyökhöz jut a népgazdaság. Növekszik a munkatermelékenység, csök­kennek a bérköltségek és ke­vesebb utómunkálatokat igé­nyel a kisebb hőbevitel követ­keztében. A szervezet ..katalizátorai” A vegyészek az olyan anyago­kat, amelyek akként befolyásol­nak egy reakciót, hogy maguk nem vesznek benne részt, kata­lizátoroknak nevezik. Ezek már akkor is elvégzik feladatiakat, ha csak egészen csekély rneny- nyiségben vannak jelen. A legtöbb ételünk haszonta­lan és emészthetetlen anyag len­ne, ha nem volnának szerveze­tünknek olyan „katalizátorai”, amelyek puszta jelenlétükkel gondoskodnak a tápanyagok ve­gyi elbomlásáról és energiává alakításáról. E „katalizátorokat” enzimeknek nevezte el a tudo­mány (régebben fermentorok- ként tartották számon őket), összetételükre nézve rendkívül bonyolult fehérje-vegyületek. Az emésztéssel — az anyagcse­rével — kapcsolatos valameny- nyi részfolyamatnak megvan a maga enzimje, amely csak ak­kor tudja betölteni funkcióját ha ott van mellette — mintegy „partnerként” — egy ún. koen- zim is. Tudományos alapon először a 18. század végefelé, az anyag­megmaradás törvényéről híres francia Lavoisier foglalkozott az enzimekkel, azok elemzésével, elsősorban az alkoholos erjedés tanulmányozása kapcsán. Ter­mészetesen a nagy tudós az enzi­mek szerkezetéről akkor még mit sem tudott, napjaink kémi­kusai is csak lépésről lépésre haladva kezdik kiismerni e bo­nyolult összetételű anyagokat Kétféle enzim ismeretes: a szervezet által előállított endo­gén, valamint az állati és nö­vényi tápanyagokkal felvett exogén enzimféleség Mindkét típusnak — meghatározott arányban — jelen kell lennie a szervezetben, különben hiányuk zavarokat idéz elő. Az enzimek nem csupán az emésztésben játszanak szerepet hanem hiányuk más módon is a szervezet súlyos megbeíegedé­Akkumulátoros törpejármű séhez vezethet Szerencsére a hiány kimutatása ma már nem ütközik nehézségekbe, több el­járás ismeretes az enzim-aktivi­tásának a vérszérumban és sej­tekben való kimutatására. Az enzimek rendkívül veszé­lyesek is lehetnek, mégpedig olyankor, ha bizonyos anyagok­kal érintkezésbe jutnak. Jó pél­da erre a gyilkos galóca mérge, amely csak akkor válik pusztí­tóvá, ha a gomba a testben érintkezésbe kerül a máj egyik enzimjével. Ugyanígy a keserű­mandulában levő — egyébként ártalmatlan — nitrilglükozidból csak a szervezet enzimjeinek „közreműködésével” szabadul fel cián. Amíg az enzimek egymással összhangban látják el feladatu­kat, ártalmatlanok a szervezetre nézve. Mihelyt azonban megbomlik az összhang, anyagcserezavarok lépnek fel. Ha az orvos ilyenkor szigorú di­étát ír elő, azt azért teszi, hogy ne kerüljenek a szervezetbe olyan tápanyagok, amelyek megemésztéséhez nincs jelen a megfelelő enzim. Persze más módon, enzimkészítmények sze­désével is segíteni lehet az ilyen hiányosságon: ezek mestersége­sen lebonyolítják a „megtor­pant” emésztési folyamatot. A közelmúltban megállapítot­ták, hogy bizonyos enzimek hiá­nya faltai kiváltott betegségek eredete örökletes is lehet. Égy ilyen klasszikus örökletes en- zimhiánybetegség az ún. fernl- ketonuria. Ez egyben a leggyaka rabban öröklődő anyagcsere-be­tegség is. mély voltaképpen olyan elmebaj, amit bizonyos gén-elváltozás idéz elő. Kizárólag olyan gyermekek­nél lép fel, akiknek mindkét szülőjén kimutatható ez az el­változás. Még szerencse, hogy 10—ezer ember közül csak egynftl jelentkezik ez. A gyen­geelméjűség csak később hatal­masodik el a gyermeken, akkor, amikor a fenilalanin-hidraxiláz nevű enzim hiánya következté­ben a szervezetben a fehérjében levő fenilalanin felhalmozódik és megtámadja az agyvelőszöve- tet. Ha idejében felfedezik a kisgyermekeknél az említett en­zim hiányát, diétával, mely ala­csony nívón tartja a szervezet fenilalanin-szintjét, valamint gyógyszer szedésével el lehet kerülni a tragédiát. A hús, hal és magas fehérjetartalmú zöld­ségfélék fogyasztását a mini­mumra csökkentő diétát 8—10 éven keresztül kell folytatni, ezután már a fehérjeszegény táplálkozás is elég védelmet nyújt. E betegségről még any- nyit, hogy a fenolketonuriás gyermekek többnyire világossző­kék. kék szeműek, közülük átlag minden harmadik ekcémás. A Szovjetuniót és Finnorszá­got egyre szorosabb baráti szá­lak fűtök egymáshoz, ami az évről évre fejlődő technikai, gazdasági kapcsolatokban is ki­fejezésre jut A képen látható 16 ezer tonna vízkiszorítású „Vlagyivosztok” nevű jégtörő is egy finn hajógyárban épült, szovjet megrendelésre. A közel­múltban vízre bocsátott jégtörő egy ideig kereskedelmi hajókat kísér a sarkvidéki Ferenc Jó- zsef-föld kutatóállomósaira, Új gyógyszer Üj gyógyszert állítottak elő a Szovjetunióban a fekete bogyó- jú berkenyéből. Készítenék be­lőle szörpöt, gyümölcslevet, sőt pálinkát is, a népi gyógyászat pedig vesekőképződés és a húgy- utak megbetegedései ellen al­kalmazza. A legújabb hírek szerint a berkenye terméséből, illetve magjából olajat állítottak elő, amelyet a bőr égési sérülése, sőt rákos betegsógék gyógyítá­sára használnak fel, de hatásos a magas vérnyomás, az érelme­szesedés és a véredényék egyéb betegségeinek a gyógyítására is. A képen látható háromkerekű angol bevásárlókocsi a parko­lási gondokkal küzdő nagyvárosi forgalom számára készült. A villanymotort két ólomakkumulátor látja el energiával, me­lyek éjszaka vagy a várakozási idő alatt a fali konnektorhoz való csatlakoztatással váltakozó áramú hálózatról tölthetők. A törpejármű 20—30 km utat tud megtenni egy feltűnéssel, 10— 19 km-es óránkénti sebességgel. Jég a Mars A Mars bolygót figyelő csilla­gászok immár 150 év folyamán felfigyeltek a bolygó felületén felbukkanó, majd eltűnő fehér foltokra. A közelmúl than a csil­lagászok több mint száz leírást gyűjtöttek össze a foltokról, és statisztikailag feldolgozták azo­kat. Az eredményekből arra a következtetésre jutottak, hogy a Mars légkörében látható fehér foltok: fényudvar jelenséget ké­pező jégkristályok. Ilyen optikai effektusokat a Föld légkörében is gyakran megfigyelhetünk; fényoszl'opok, fényes gyűrűk, ál­napok és holdak alakjában. A Föld légkörében hatoló napsu­garak ugyanis megtörnék eze­ken a jégszemcséken. A fény­udvar alakja és mérete a kris­tályok alakjától függ. A fényudvar bármely bolygó légkörében jelen lehet, ha ab­ban jégkristály-felhők kelet­keznek. Következésképpen a más bolygók légkörében meg je­légkörében ienő fónyudvarbó] ilyen felhők jelenlétére lehet következtetni. A Földön ismert számos fény- udvar-típuson kívül a Marson ritka típusokkal is találkozunk. A Mars egyik fehér foltjának megfigyelési eredményeit kü­lönlegesen részletes elméleti kutatásnak vetették alá. A folt­nak elnyújtott alakja volt, és csak öt percig lehetett látni. A tudósok megállapították, hogy a felhőben levő vízkristályok mé­rete mindössze 60 mikron volt. A kristályok mennyisége legke­vesebb két centimótemyi lecsa­pódott vízrétegnek felel meg. A „felhő” valószínűleg egy Mars- béli vulkán kitörésekor kelet­kezett. Érdekes az a következtetés is, amely szerint a Mars légköré­ben nincsenek akkora vízcsep- pek, hogy szivárvány keletkez­hessél Magas hegesztési sebesség a könnyű / ÍTJ szovjet jégtörő majd befut állandó bázisára, Vlagyivosztok kikötőjébe. A háromcsavaros hajót £2 ezer lóerős motor hajtja, le­génysége közel száz fő. A ten­gerészeik kényelmét szépen be­rendezett kabinok és szalonok szolgálják, valamint meleg vi­zű úszómedence és finn szauna. A jégtörő állandó „úfitársa” egy jégfelderítő helikopter, melynek hangára "es starthelye a hajó orr-részében van. — Technika /

Next

/
Thumbnails
Contents