Békés Megyei Népújság, 1970. január (25. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-30 / 25. szám

II csodálatos varázsfűkor Párna alatt is „hűlt helye a pénznek" Vannak még hiszékeny emberek Naponta olvashatunk az újsári gokban a hiszékenység vám- ! szedőiről és áldozataikról. A! nagy publicitás ellenére — bár a módszerek többé-kevésbé azoj nosak — sem tanulnak az ese­tekből és bedőlve a középkorba ülő hókusz-pókuszoknak, tovább gyarapítják azok sízámát, akik végül is kénytelenek a rendőr­séghez fordulni orvoslásért. Ilyen eset történt nemrégen Mezőberényben Is, ahol Szurdi I Andrásáé került a károsultak listájára. Egyik nap a déli órákban be­állított hozzá Mohácsi Kálmán­ná 12 éves lányával. Először kü­lönböző kerámiatárgyakat kínált eladásra, bőbeszédűen dicsérve áruját, közben alaposan körül- nézett a szépen berendezett la- j kásban. Majd felajánlotta az otthonában egyedül tartózkodó asszonynak, hogy földöntúli ké­pessegeinek birtokában jósol. Az asszony beleegyezett és meg­kezdődött a hókusz-pókusz. Elő­ször egy darab cérnát kért, ami­re csomókat kötözgetertt és azoknak az állásából jövendölt. Azután előkerült szatyor ja mé­lyéből egy tükör, az asszonnyal ráleheltetett és a bepárásodott tükörből ígérgetett különféle szerencséket: öttalálatos lottó, szelvényt, gazdag kérőt — bari az asszony férjnél van — kül­földi, természetesen nyugati í örökséget. Aztán megkérte az asszonyt, hogy hozza ki az ösz- szes pénzt, ami a házban talál­ható. Ennek is eleget tett. Négyezerötszáz forint került elő, majd bevitette a szomszéd szobába és az ágyba a párnák alá tetette. Kis idő múlva mind­annyian átvonultak ebbe a szo­bába és itt folytatódott a jóslás. Amikor vége volt és a jósnő már messze járt, akkor vette észre Szurdiné, hogy a pénznek — hiába volt párna alatt —• „hűlt helye van”. Ezután rohant a rendőrségre kétségbeesetten. Mohácsiné nem ismeretlen a bűnüldöző szervek előtt. Ahogy mondták. többet volt börtönben, mint szabadon. Mezőberényben, nemcsak Szurdinéhoz állított be, előtte megpróbálkozott Moj- zsis Jánosnénál is, aki azonban nem vette igénybe jóstehetségét. Kevesebb szerencséje volt Vasz- kó Istvánnénál is, de ez nem az asszonyon múlott. Itt vízből próbált jósolni, de amire jobban belemelegedtek volna, váratlan látogató érkezett Vaszkóné sze­rencséjére és így elmaradt a jövendölés. Feltehetően másnál is járt aznap, de ezekről a he­lyekről feljelentés még nem ér­kezett. Akinél aznap jósolt Mo­hácsiné még jelentkezhet pana­szával az illetékes rendőri szer­veknél. B. 0. Lakáskarbantartás - OTP hitelre Lakáskarbantartó részleggel gyarapodott a Megyei Szolgálta­tó és Termelőszövetkezet Ácsok, kőművesek, tetőfedők, vízveze­ték- és villanyszerelők, padló­burkolók, szobafestők, mázolok és takarítóbrigádok állnak -ren­delkezésre. Az új részleg nagy érdeme: az egyszerű lakásfestés-j tői a költséges felújításig min-| den munkát OTP-hitelre is vál­lalnak. A takaritóbrigádok tel­jesen tisztán adják át a lakást a megrendelőknek. A háziasszo­nyok nagy örömére részt vállal­nak a nagytakarítási gondokból is. A tervek szerint az új rész­leg már az első évben legalább egymillió forint értéket termel. rákkal, hogy nem bírt mozdul­ni, azután pedig egy diszes fo­telbe nyomta, amely olyan volt, mint a szőlőprés s a két oldal­támlája lassan annyira össze­szorította, hogy elakadt a léleg­zete. . Arra ébredt, hogy odakint na­gyot zörrent valami. Ahogy vé­gigszántott ujjaival a fején, ned­ves volt a haja az izzadságtól. Leverten kelt fel, s csak akkor vette észre, hogy Piri nincs az ágyában, amikor már befűzte a cipőjét. Ösztönösen csatolta fel a karóráját, de semmilyen érzést nem váltott ki belőle, hogy tíz felé tartott a mutató. Miután végig ment a lakáson, megnyug­vást keltett benne, hogy sem az őrnagy özvegyét, sem Pirit nem látta. Eresztett magának egy po­hár szódát, majd hosszant for­gatta a kezében a poharat, néz­te, hogyan bugyborékol a vízoen a szénsav. Közben arra gondolt, ugyan mit vásárolhatnak most a piacon ebédre főzni valót? Gon­dolnak-e rá, hogy nagyon sze­reti a túrós csuszát, mert finom friss túrót csak piacon lehet ven- . ni. Letette a poharat és belső zsebéből kihúzta a töltőtol­lát. a jegyzetfüzetéből pedig ki­tépett egy lapot. Űjra a pohár szódára nézett, amelyből már elpárolgott a szénsav, akár a csapból engedhette volna a vi­zet, ha már nem itta meg mind­járt. Mtet lenyelt egy kortyot és megnedvesítette nyelvével az ajkát. Este óta megcserepese- dett. Majd a füzetlapra írni kez­dett. A félig nyitott ablakon be­ugrott a macska, majd odament hozzá és dorombolva, a lábához éörasölődött,. Az őrnagy özvegye hamarább : indult haza a piacról, mint Piri, ; mert az még a ruházati boltba ■ ment pulóvert venni, előző na- ! pon látott a kirakatban egy sö- j tétzöld színűt, amely neki na- ■ gyón megtetszett. Az őrnagy őz- j vegye, amikor hazaért, azt látta, : hogy a macska Barna Ferenc • combján ül és dorombol. Nem ! értette, hogy’ lehetséges, hogy : egész éjjel aludt Barna Ferenc, ■ sőt még akkor is, amikor elmen- ■ tek a piacra és most meg el van : terülve a fotelben, lába kinyújt- ; va, feje kókadtan lóg. Miért nem • tanul, hiszen most van állam- : vizsga-szabadságon. Az ajtót : úgy tette be, hogy nagyobb zajt • csapjon, majd csak felébred. De : az nem ébredt fel. A macska ekkor leugrott Bar- * na Ferenc combjáról és odasza- ■ ladt az őmagynéhoz és a lábához : dörzsölődött. Az őrnagyné közelebb lépett ! Barna Ferenchez, mi van véle, : hogy ilyen? mélyen alszik, akkor ; látta meg az üres poharat, mely- • nék alján valami fehérlett s ! mellette pedig az ő üvegcséjét, j melyben altatóját tartotta, össze- * kulcsolta a kezét, „jaj. Istenem, jj mi történt?!” Közben a szeme : megakadt az összehajtott füzet- • lapon, melyen ez állt: „Búcsúle- j vél”. Ezután nagyokat kiáltozva ! rohant ki: „Segítség...! segítség! J segítség...!” De már minden késő volt. S ■ az újságban két nap múlva rö- ■ vid hír jelent meg:: „Barna Fe- j renc tragikus körülmények közt : hirtelen elhunyt. Gyászolják ro- • kottái. barátai, és soha el nem j múló fájdalommal szerető hit- : vese”. 1 (VEGE) S A Népi Rendőrség 25 éve Békés megyében A fordulat évétől az ellenforradalom Q leveréséig 1947 végére, 1948 elejére befe­jeződött hazánkban a proletár- diktatúra kialakításának folya­mata. A politikai hatalom a párt vezette munkásosztály kezébe ment át. A hatalom széles osz- tályszövetsógen alapult. A ter­melési eszközök döntő többsé­ge a munkásosztály hatalmát megtestesítő állam tulajdonába került. Mindezek megnyitották a szocializmus felépítéséért foly­tatott harc időszakát. Az új idő­szak feladatát az MDP az egye­sülési kongresszuson elfogadott programban és az azt követő határozatokban szabta meg. Alapvető feladatként állította népünk elé a szocializmus alap­jainak a lerakását Erre az időszakra esik a ter­melőszövetkezeti mozgalom ki­bontakozása, az állami gazdasá­gok kiépítése. 1953-ra a szántó- terület 36 százaléka szocialista szektor volt. Ebben az időszak­ban fejeztük be 2 év 5 hónap alatt a 3 éves újjáépítési tervet és kezdtük el az első 5 éves ter­vet. A proletárdiktatúra államá­nak a munkásosztály hatalmá­nak létrejötte után az új viszo­nyoknak megfelelően változta­tást kellett végrehajtani áz ál­lamhatalom, államigazgatás, így a Belügvminisztérium szer-,-éj­nél is. Megalkottuk az új alkot­mányt, létrejöttek a dolgozó nép hatalmát legjobban kifejező ta­nácsi szervek. 1949-től 1956-ig a Belügymi­nisztérium szerveinél • végrehaj­tott szervezések, az államvédel­mi hatóság és a rendőrség mun­kája szerves részei voltak az erre az időszakra jellemző gaz­dasági, politikai és társadalmi viszonyoknak. 1949 márciusában kerületi ka­pitányságokat szerveztek. Az államvédelmi osztályból B. M. Államvédelmi Hatáság lett. 1950 januárjában az ÁVH elkülönült a Belügyminisztériumtól. 1950- ben megszüntették a kerülete­ket és újra megyei főkapitány­ságot hoztak létre. 1953-ban újabb területi és szervezeti vál­tozásokat hajtottak végre. Ebben az időszakban — a szo­cialista szektor növekedésével — a rendőri munkában előtérbe került a társadalmi tulajdon vé­delme. A tervgazdálkodás be­vezetése a gazdálkodás rendjé­nek fokozottabb védelmét kö­vetelte meg a rendőri szervek­től. Emellett jelentősen igénybe vette a rendőreinket a beszol­gáltatással kapcsolatos — szoro­san véve nem is rendőri — fel­adatok teljesítése; a7 előírt ve­tésterületek, a növényápolás, betakarítás minőségének ellen­őrzése, valamint a mulasztást el­követő személyek ellen a bün­tetőeljárás lefolytatása. A termelőszövetkezeti mozga­lom elterjedése megkövetelte a fiatal tsz-eik és vagyontárgyaik védelmét. Sok büntetőeljárás in­dult a megyében a tsz-vagyom- tárgyak károsítása és a terme­lőszövetkezetek elleni izgatás miatt Ebben az időszakban a prole­tárdiktatúra védelmében a rend­őri és államvédelmi szerveink sok pozitív intézkedést tettek. Orosházán és környékén tevé­kenykedő „fehérgárda” nevű nagyarányú szervezkedést fel­számolták. A szervezkedésbe]? részt vevők közül 30-an kaptak 5 év vagy ennél súlyosabb bör­tönbüntetést Ugyancsak akkor számolták fél a több megyére kiterjedő „Sárréti Sasok” nevű szervezkedést, amelynek 217 tag­ját derítették fel. Nagy részük a Horthy-korszak ellenséges kö­reiből került ki. Ezeken kívül még sok büntetőeljárást folytat­tak a proletárdiktatúránk alap­jait támadó szervezkedések és izgatások miatt. Megyénkben a felderített szervezkedések kö­zött koncepciós ügyek nem vol­tak, a bűncselekmények miatt a büntetőeljárásoknak — most utólag elbírálva is — megnyug­tató jogi alapjuk volt. Az osztályharc állandó élese­dését hirdető helytelen politikai koncepció eredményeként azon­ban a Békés megyei rendőri és államvédelmi szervekben is je­lentkeztek a torzulások, ame­lyek megterhelést is jelentették az állományra. A kulákok, a korábban bármilyen politikai okok miatt kompromitált vagy ellenséges osztályhelyzetű sze­mélyek ellen az intézkedéseik legváltozatosabb formáit kellett foganatosítani. Az ÁVH és a rendőrség tagjai — mint a párt neveltjei —- meggyőződésből hajtották akkor végre ezeket az intézkedéseket, mert egyeztek az MDP által kialakított politi­kai vonallal. Az osztályharccal kapcsolatos helytelen politikai koncepció idézte elő, hogy az államvédelem tagjai és a rend­őrök minden cselekménynél az ellenség tevékenységét keresték. (Pl. Békéscsabán egy csoportos magzatelhajtással kapcsolatos bűnügynél nem tudtak belenyu­godni, hogy kulákot nem „ta­láltak” az elkövetők között.) Általában súlyosbító körül­ménynek tekintették az ellen­séges osztályhelyzetet még ak­kor is, ha az a köztörvónyi bűn­tettel nem függött össze. (Pl. egy kulák és égy dolgozó osz­tályhelyzetű személy együtt kö­vettek el testi sértést, a kulák súlyosabb elbírálás alá került már a nyomozás során, de a bí­róságon is súlyosabb büntetést kapott.) 1953-ban elkezdődött a torzu­lás okozta törvénysértések fel­számolása. Ennek kapcsán meg­szüntették az államvédelem „függetlenségét” és összevonták a rendőri szervekkel. Ez a szer­vezés olyan új viszonyt terem­tett, amely elősegítette e szer­veik együttműködését. Azon­ban hozzá kelj tenni, hogy a ko­rábbi évek politikája miatt ki­alakult avantgardizmus — he­lyenként eltérő, kisebb-nagyobb mértékben — hosszú ideig érez­hette a hatását 1953/1956-os időszakban a rendőri munka irányát és fel­adatát az MDP Központi Veze­tősége 1953. június 27—28-i ülé­sének határozatai szabták meg. Tartalmazta a határozat a szo­cialista törvényesség helyreállí­tását és a lakossággal való kap­csolat megjavítását. Ismert, hogy ez az időszak is ellentmondá­sokkal yolt telített, amely rá­nyomta bélyegét a rendőri mun­kára bä. Békés megye rendőrsége ezek. ben az években a köztörvényi bűntettek visszaszorítása érde­kében is nagy munkát végzett. (Pl. 1954-ben 4844, 1955-ben 4634 bűnügyben rendelték el a nyomozást, és 3124, illetve 5967 személy ellen folytattak szabály­sértési eljárást. A cselekmények jelentősebb része a társadalmi tulajdon, illetve személyi tulaj­don sérelmére elkövetett lopá­sokból tevődik ki.) Minőségi változást eredmé­nyezett a rendőri munkában az 1955-ben bevezetett területfele­lősi szolgálat, amely a mai kör­zeti megbízott szolgálat elődje volt. Ugyanakkor szervezték meg a segédrendőri szolgálatot, amelyből a mai önkéntes rend­őri munka kifejlődött. Megyénk területén a rendőri és államvédelmi állomány 75 százaléka MDP-tag volt. A rend­őri pártszervekben végzett mun. kát nagyfokú bizonytalanság, tétlenség és bátortalanság jel­lemezte. A rendőrcsaládok élet- színvonala — a korábbi időszak­hoz képest — valamelyest ja­vult, azonban szűkös anyagi kö­rülmények között éltek. Az ala­csony fizetés és a lakáskérdés megoldatlansága miatt sokan hagyták el a testületet és vál­toztattak munkakört. Az ellenforradalmat közvetle­nül megelőző időszakban a me­gye rendőri állományán belül is érezhetők voltak társadalmi éle­tünk problémái. Különböző né­zetek és ellenvetések, jogos és jogtalan bírálatok hangzottak el a párt- és államvezetők felé. Itt is ideológiai zűrzavar alakult ki. Az ellenforradalom kirobba­násakor megfelelő felkészülés történt a közrend, közbiztonság védelmére, mire azonban Békés megyére is kiterjedt az ellenfor. radalom, a megye rendőri szer­ved irányítást sehonnan sem kaptak, nagy volt a tanácstalan­ság, különösen szétzilálta a rendőri szerveket, amikor az el­lenforradalmi támadás az ál­lamvédelem és a rendőrség el­len is irányult. A rendőrtisztek és rendőrök egy része — rész­ben az akkori megyei vezetők utasítására — csatlakozott az el­lenforradalomhoz, létrehozták a főkapitányságon belül a „For­radalmi Bizottság”-ot. Gyulán több rendőrtisztet váltott le a „Forradalmi Bizott­ság” és elküldte a rendőrségre saját embereit, Orosházán egy volt horthysta tiszt yette át a rendőrség irányítását, Békésen az osztályvezetőt és egy másik tisztet úgy megfenyegettek, hogy el kellett hagyniuk a községet, Sarkadon az osztályvezetőt és egy tisztet bántalmaztak, az osz­tályvezetőt fel akarták akasz­tani. Lehetne még sorolni a rendőrség és az ÁVH tagjai el­leni támadásokat, amelyek ré­szei voltak a társadalmi ren­dünk elleni ellenforradalmi fel­keresnek. Elkezdődött a rend­őrök és államvédelmi beosztot­tak őrizetbe vétele is. Következik: Az ellenforrada­lom leverésétől napjainkig. ür. Sajti Imre r. őrnagy I .. váiíeu lm » ftftrrhdaimi: tíí;soí(ság^j|p| , » ««. *' ^ -fe «#», »S*«' .................... 4« , < » ■* . *. * ' < . '< & &>> •&!?$»<&> ^ ,< ,v- 'S< < Af& P&'c mM ■ : > ; ím ■ W, > ÍV f .« . , •>v:v mmi ■ ■■■' : rnmmú m m 'i'íf'é& '*1 <a- ■>. mmm mí8fö ■■■■ ■MÜ L >■..$«*•••• 1 ' \ A tóüútt || II t|g| Gyulai Hírlap 1956. nov. I-i számából „Megbízhatatlan rend­őrtiszteket és ügyészeket váltott le a Forradalmi Bizottság” c. cikk.

Next

/
Thumbnails
Contents