Békés Megyei Népújság, 1970. január (25. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-30 / 25. szám

Egyenlő partneri kapcsnlat - Tudományos alap Árutermelés világszínvonalon Interjú Márton Pállal, a HOV békéscsabai gyárának igazgatójával Televízió BUDAPEST: 17.58 Hírek. 18.05 Teli zeak. 18.32 Joan Baez-show. I. 19.00 Reklámmüsor. 19.05 Esti mese. 19.15 Venűégasztal. X. 19.45 Ajándék. Tv- kísíilm. 20.00 Tv-híradó. 20.20 Szél­nél sebesebben. Magyarul beszélő an­gol bűnügyi film. I. 21.15 Parabola. 21.35 Szülők, nevelők egymásközt. 22.15 Tv-hiradó — 2. kiadás. BUKAREST: 16.00 Konzultáció ma­tematikából. 16.30 Konzultáció fiziká­ból. 17.00 Gyermekek világa. 17.30 Gazdasági újdonságok. 17.50 Koreog­ráfiái miniatűrök. 18.30 Tudományos adás. 19.40 Magyar játékfilm. 21.20 Nemzetközi szemle. BELGRAD: 16.45 Magyar nyelvű tv: krónika. Varázsvonat — gyer­mekadás. 18.30 Mi a pantomim? — Balettműsor. 19.03 A kultúra ma. 20.35 Kvíz, 70. 21.50 Folytatásos film. Rádió KOSSUTH RADIO: 8.18 Nicolai: A windsori vig nők. Opera. 10.30 Hol történt? 10.40 Lukács Pál mélyhege­dűn játszik. 11.00 Iskolarádió. 11.35 Édes anyanyelvűnk. 11.40 Operett- részletek. 12.30 Tánczenei koktél. 13.15 Népek zenéjéből. 13.45 Mennyit ér 60 perc? 14.00 A Gyermekrádió műsora. 14.25 Iskolarádió. 15.10 Mai témák — mai dalok. 15.21 Fiatalok a nagykállói tsz-ben. 15.50 Kóruspódi- űm. 16.50: Családi fészek... 17.05 Kül­politikai figyelő. 17.20 Versenymű- vek. 18.15 Mikrofórum. 18.30 Gigll művészi pályája. I. 19.25 Egy óra jazz. 20.25 Kora esti látogató. Hang- Játék. 21.19 Láttuk, hallottuk. 21.39 Beszélgessünk a zenéről. 22.20 Népi zene. 22.50 Meditáció. 23.00 Jean Four- net vezényel. 0.10 Oj hold. Film­zene. PETŐFI RADIO: 8.05 Népdalcso- kor. 8.50 Időszerű nemzetközi kér­dések. 11.45 Dani bácsi. Felolvasás. 12.00 A hét műsoraiból. 13.33 Kó­rusok magyar költők verseire. 14.00 Rivaldafényben. I. 14.50 Üzenetek. 15.33 Rivaldafényben. II. 17.00 Öt­órai tea. 18.10 Svéd Sándor nótafel­vételeiből. 18.30 Sorshúzás 120 lakás­kulcsra. 18.00 Dalida énekel. 19.20 Jó estét, gyerekek. 19.25 A romantikus dal mesterei. IV. Réti József dal­estje a stúdióban. Kb. 20.58 Kár len­ne elmulasztani... 21.40 Római sze­relmesek 21.55 Tánczene. 22.17 Szá­zadunk mestermüveiből. 23.15 Köny- nyűzene. Békési Bástya: Harc a sátánnal. Békéscsabai Brigád: Harc Rómáért. 1—II. Előadás kezdete: csak fél 6- kor. Békéscsabai Szabadság: Bilincs és mosoly. Békéscsabai Terv: A hekus és azok a hölgyek. Gyulai Er­kel: Vigyázat, hekus! Gyulai Petőfi: Fehér farkasok. Mezőkovácsházi Vö­rös Október: Az alvilág professzora. Orosházi Béke: A halál 50 órája. I—II. Orosházi Partizán: A halál 50 órája. 1—II. Szarvasi Táncsics: A nagy korallzátony. Szeghalmi Ady: A Karamazov testvérek. Január 30-án, pénteken este 7 órakor Békéscsabán: HANDABASA, AVAGY A FÁTYOL TITKAI Néhány héttel ezelőtt a fel­sőbb szervek vezetői elismerő­en beszéltek a Békéscsabai Hű­tőház munkájáról. Ez méltán megilleti a hűtőháziakat és a hűtőházi termelési programhoz kapcsolódó állami gazdaságo­kat, tsz-eket. hiszen az utóbbi evekben olyan kiváló minőségű árut állítottak elő és szállítot­tak exportra, mellyel a Körös­völgy lényegében bejuthatott a legjelentősebb európai piacok­ra A Gazdasági Bizottság javas­latára a kormány lényegében ezekre az alapokra épített, ami­kor jóváhagyta az ezervagonos hűtőház építését 1970-re. A rohamléptű gyorsasággal épülő új hűtőház nem kis fel­adat elé állítja az üzem veze­tőségét. A hűtőházi termeléssel hasznosított terület csaknem megháromszorozódására nyílik lehetőség Aránylag igen rövid idő alatt hogyan tudnak meg­birkózni a termeltetés bővítésé­vel? A kérdés jogosságát alátá­masztja az tény is, hogy az utóbbi években a zöldségter­mesztés iránt bizonyos fokú csökkenő érdeklődés tapasztal­ható megyénkben is. Erről a té­máról beszélgettünk Márton Pállal, a hűtőház igazgatójával. — Ügy érzem, hogy a hűtő­házat ért magas szintű elisme­rés csak részben illet meg ben­nünket. Mi a termelők nélkül ] meg sem tudnánk mozdulni sem a hazai, sem pedig a külföldi piacon. Mindenekéiért a terme­lőknek köszönhető, hogy ter- melvényeink minőségileg kielé­gítik a legkényesebb igényeket. Az elmúlt években a hűtőházi termelők nagy részével sikerült közös nevezőre jutnunk abban, J hogy csak minőségileg kifogás­talan áruval állhatunk ki Euró- j pa nagy piacaira. Ha szép az áru elkel, ha nem, hát észre sem veszik, hogy ott vagyunk. — Rövid néhány esztendő alatt milyen termeltetés ­szervezési módszerrel tudták a világszínvonalon produ­kálók sorába állítani me­gyénk nagyüzemeit? — Ez nem ment könnyen. Né­hányszor gyengébb minőségű volt az áru és „befürödtünk”. Ütódött semű volt a borsó, a szamóca és más is. Majdnem a nyakunkon maradt az áru. Mit lehetne csinálni a minőség ja­vítására? Vitatkoztunk, mara­kodtunk, kíméletlenül ostoroz­tuk egymás szemléletét. Ha egy idegen hallotta volna hogyan estünk egymásnak, bizonyára ezt mondja: Márton eszi az em­bereit. Most utólag látjuk, jó volt, hogy nem kisasszonykod- tunk. Én most is azt mondom, amit akkor, hogy a piacon csak] üzlet van és ott pénzzel fizet­nek. Ott nincs idő magyarázko­dásra, meg a vevőt nem is ér­dekli, hogy miért nem sikerült az árut a követelmények szín­vonalán előállítani. — A hűtőház hírnevében te­hát jó részt azoké a terme­lőké a pálma, akik a ma­gasra húzott követelmé­nyeknek eleget tettek. A termelőt hogyan segítik e követelmények elérésében? — A gazdaságirányítás re­formja óta igen kedvező a hely­zetünk, mert termelőinkkel ko­rábban tartott kétoldalú kap­csolataink lényegében törvéhyes jogot kaptak. Az a véleményem,! hogy a termelői igények meg­hallgatása, a vállalati célokkal történő egyeztetése, az üzem előtt álló fejlesztés lehetőségé-1 nek megbeszélése elengedhetet­len fontosságú. Mi akkor te­szünk legtöbbet a hűtőházért, az elért színvonal tartásáért, ha a termelővel közösen gyűrkő- zünk neki a feladatnak. Az áru­termelésben a minőséget előíró szabványok az irányadók. Eb­ben nem ismerünk pardont, de abban sem, hogy a termelőt hozzásegítsük a követelmények teljesítéséhez. — Az életben hogyan bon­takozik ki ez a segítő szán­dék? — Közgazdászaink kiszámol­ták, hogy az általunk termelte­tett növények milyen hozamnál érik el a gazdaságos szintet. Ebből indulunk ki. A csanád- apáci Üj Barázda TSz-nek 20— 25 mázsa holdanként! hozamot garantáltunk az F—64-es fajta szamóca termesztése esetében az általunk összeállított agrotech­nikai előírások betartása után. ök felülbírálták ajánlatunkat, s mi érveiknek örömmel adtunk helyt. Sőt, a nagyobb hozam el­éréshez szükséges talaj tápanyag­szükségletet laboratóriumi esz­közökkel mi határoztuk meg, bocsátottuk rendelkezésükre. Az eredmény holdanként 65 má­zsán, felüli hozam. Minőségre és mennyiségre ez már világszín­vonal. — Csak kivételes esetekben vagy pedig rendszeresen adnak ilyen segítséget? — Most már rendszeresen. A tsz vagy állami gazdaság veze­tője miután kijelöli a velünk szerződött növények területét, megvizsgáljuk a talajt, hogy kö­vetkeztessünk termőképiességére. Azután ajánlást teszünk: mi­lyen hatóanyagokat szükséges pótolni, ha a kitűzött célt meg szeretnék valósítani. A hűtőház termeltetési osz­tálya összeállította a termelt növények agrotechnikáját, nö­vényvédelmi előrejelzését, nö­vényvédelmét s ezt a szerződés kötésekor átadjuk a termelő­nek. Meggyőződésem, ahol be­tartják az agrotechnikai előírá­sokat, ott megtalálják számítá­sukat. Csak példának említeni: a Felsőnyomási Állami Gazda­ság a tavalyi 500 hold helyett jövőre — amikor már belép az új, ezervagonos hűtő is — 1000 —1500 holdat hasznosít borsó­val. Ha az üzemnek ez nem len­ne kifizető, meggyőződésem, nem csinálnák és nem fejlesz­tenék kapcsolatukat. — Az elmondottakból kitű­nik, nagyfokú, következetes célratörésük. Hogyan lehet­ne ezeket beleilleszteni az úgynevezett bázisgazdasá­gok sorának kialakításába? — Az élelmiszergazdaságon belül nem sok iparág látja úgy a jövőt, mint a hűtőipar. A vi- lágpnacon növekvő keresletet tapasztalunk a mélyhűtött áruk iránt. Erre alapozva mi készek vagyunk 10—15 évre szóló elvi együttműködés megkötésére is. Ügy gondolom, hogy ilyen kö­telezettség nélküli megállapwdás alapján — a távlatot látva — nyugodtan berendezkedhet a termelő a velünk tartandó kap­csolatra. Mi nem zárkózunk el egyetlen üzem ilyen értelmű akarata elől sem, sőt a termelés távlatainak rendezésében segít­jük. Nekünk is az lenne a jó, ha a hűtőház köré tömörülne egy olyan üzemi hálózat, amely a piacon megszerzett helyet év­ről évre bővítené. — A termelők anyagi támo­gatásában milyen tapaszta­lataik vannak? — Sok tapasztalatunk van, sőt kiforrott gyakorlattal is rendel­kezünk. Az általunk termesztett növények szaporítóanyagát mi szerezzük be. Import esetében, így a babnál a mázsánkénti 6000 —6500 forintos árból a belföl­di kiváló minőség feletti össze­get átvállaljuk. Elhatároztuk, hegy összehozzuk a termelőt az­zal a kutatóintézettel, ahol olyan fajú növények nemesíté­sével foglalkoznak, amelyet az üzem termel. Szervezünk fajta- kísérleteket is, majd látjuk, ho­gyan produkálnak az új fajták. Ha a kutatók a standard fajtá­nál jobb növényt adnak közter­mesztésbe, fáradozásukat közö­sen jutalmazzuk. Ezzel a mód­szerrel a kutatómunka eredmé­nyednek mihamarabbi hasznosí­tására szeretnénk ösztönözni. Lényegében erre építettünk, amikor megállap>odást kötöttünk dr. Maligia Pál meggykutatóval, dr. Haraszti József egreskutató­val és dr. Szalva Péter zöldség­kutatóval. A tudomány előtt megnyitottuk a hűtőház kapu­ját. Sok ígéretes növényfajta várja1 a kipróbálást. Meggyőző­désem, hogy ezekből jó néhány- nyal tovább erősíthetjük piaci pozíciónkat. — Beszélgetésünk alkalmá­val sok szó esett a piaci helyzetről, kevés arról, hogy a hűtőházi termelők megtalálják-e számításai­kat? — A közelmúltban vitatkoz­tunk az árról és a minőségről. Kétségtelen, a hűtőház minőségi követelményei magasak. Ezzel — amint akkor mondották — az ár nem arányos. Akkor azt mondtam, tegyük a kapcsolatot sír-nevet alapra, mindenből egy­formán. Ettől elálltak. A hűtő­ipar nem dolgozik túlzott jöve­delemmel. Bár a sok exp>ort er­re enged következtetni. Vannak, cikkek, melyek jól jövedelmez­nek, de akadnak olyanok is, melyek termeltetését ebből a jövedelemből fedezzük. Valaho­gyan nem találtuk még meg né­hány volument jelentő növény termesztését nagy hozamra. Ugyanakkor termelnünk kell, mert a külföldi kereskedő kap­csolja az áruátvételt — fejezte be tájékoztatóját Márton Pál igazgató. D. K. A kabalapénz Apróhirdetések A Bm. Baromfikeltető Vállalat el­adná vizsgáztatott Warszawa típusú személygépkocsiját, üzemképtelen motorral. Érdeklődni: Békéscsaba, Szerdahelyi u. 2/a. Telefon: 12—-012. Négy kát. hold föld eladó vagy bér­be kiadó. Érdeklődni: vasárnap, Üj- vári, Felszabadítók útja 45. 162516 T—28-as traktor eladó. Dévaványa, Zrínyi út 55. ___________________3943 P ej rét 20 számú tanya beköltözhe­tően eladó. Érdeklődni: Gyula, Bár­dos u. 14.______________________162511 G yula-Szabadka 65. számú tanya el­adó. -162514 Mezőmegyeren 200 négyszögöl ház­hely bekerítve eladó. Érdeklődni: Mezomegyer, Vas u. 21. 142470 Azonnal beköltözhető házrész eladó. Békéscsaba. Klassics u. 1. _____142484 E lcserélném békéscsabai, belvárosi, modern 1 szoba, komfortos, szabad­rendelkezésű lakásomat Gyöngyösön, Markazon vagy környékén, illetve Budapesten. Válaszokat: ,.Hálózat 1254” jeligére a Felszabadulás térj hirdetőbe. 1254 Köziilet munkaerőigénye Az Országos Sertéshizlaló Vállalat békéscsabai I-es számú telepe (Kétegyházi úti) ács szakmunkást, segédmunkást és melléktermékfőzőt vesz fel. 142440 Gépíróitól, varrónőket, varrógépmííszerészt felveszünk Jó kereseti lehetőség, szabad szombat, 750 Ft-os textilutalvány. FÉR.FI­FEHÉRNEMÜGYAR Békéscsaba Egyik nap beállí­tott hozzám Paksica, akit békés ember­nek ismertem. Szo­katlan mélabú ült az ábrázatán. Tüs­tént fotelba ejtette magát, hogy csak a fejebúbját láthas­sam. — Válik tőlem Vi­zi, — nyögte kese­rűen. — Nem értem. Ügy éltetek, akár a ger­lék. Könnycsepp gu­rult frissen vasalt zakójára. — Jól mondod. És mégis! Máris kiteregette bánatát. — A kabalapénz volt az oka. A félt­ve őrzött kékhasú, mely ott lapult a bukszája oldal-reke­szében. Liza kono­kul hajszolta a sze- rezkedést. — Asszonyszokás. — Próbáltam vigasz­talni. — Kérlek, ne sza­kíts félbe. Liza rend­hagyó eset. Lottó­zott, snúrozott és kanasztázott. De so­hase nyert egy fü- letlen gombot. Még­is fejébe vette, egy­szer beüthet neki is, talán valami ügyes trükkel. Egyik ba­rátnője ültette fü­lébe a bogarat, hogy a ferdenyomású hú­szas sokszorosát éri valamikor. Megmu­tatta a ka hálapén­zét nekem is. „Ide süss, te mu- lya! Négy millimé­terrel keskenvebb a felső szegély, mint az alsó. Kivételes fogás. Szerencsema­lac. Majdan aranyat ér”. — Máris csúsz­tatta rejtekébe a pa­pírpénzt. Jött a balesetbiz­tosító és szükség lett volna a húszasra. Nem lehetett össze­kaparni másképp. „Jöjjön egy hét múlva, bácsi — aján­lotta”. „Szívesen. Már harmadszor jövök hiába. Nem találtam itthon senkit”. „Jó lesz magának akkor is” — húzta befelé az ajtót Li­za. „Szegény öregem­ber, hagyod mász­kálni azért a pár rongyos forintért” — kockáztattam meg tárgyilagosan. Fölpaprikázódott. „Mit értesz hoz­zá, élhetetlen”! A hi­básan nyomott pénz ritkaság, mint az a tanganyikai bélyeg, amiért óriási össze­get fizettek. Hiány­zott egy cikkely a sarkából. De mond­hatok más példát. Az izlandi repülőbé­lyeg kétszázszorosát érte, mert véletlenül a Lofot-szigeti pos­ta nyomta rá a stemplit. Kizárólag ezért. Elnémított ekkora előrelátás. Sokáig nem esett szó a hú­szasról. Ám, egyszer fölágaskodott ben­nem a kíváncsiság ördöge. Kicsentem a papírt a rekeszből, hogy megtudakol­jam az árfolyamát a bankban. Hátha már. is gazdagok va­gyunk. „Mit ér ez a pa­pírbankó?” — hajol­tam mélyen a pult­ra. A tupír-frizurás úgy méregetett, a szeme sarkából, mintha agyamra ment volna a káni­kula. „Ez kérem? Egy húszast. Rá van nyomva betűvel és számmal”. A vérigsérterttek indulatával néztem rá. „Ez nem közönsé­ges húszas. Nem lát­ja, hogy fölül kes­kenyebb? Nyomás­hiba. Különlegesség”! „Kérem, ez gyak­ran előfordul. Fer­dén nyisszantotta a gép. Beváltom név­értékben. Nem vo­nok le semmit”. Jól kieresztettem a hangom. Papírok ugrándoztak az asz- tallapon. „Nem most! Ké­sőbb. Mondjuk, tíz év múlva. Akkor mit ér?” „Ennyit. Fillérrel se többet”, — azzal elfordult, mert rá­jött a nevetőgörcs. Kirontottam a bank­ból és elsütöttem a k'abalapénzt a legel­ső újságosnál. Liza nem szólt egy kukkot, csak a szí­véhez kapott egy pillanatra. Éppen születésnapja volt. Másnap beadta a válókeresetet. H. I.

Next

/
Thumbnails
Contents