Békés Megyei Népújság, 1970. január (25. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-30 / 25. szám
Egyenlő partneri kapcsnlat - Tudományos alap Árutermelés világszínvonalon Interjú Márton Pállal, a HOV békéscsabai gyárának igazgatójával Televízió BUDAPEST: 17.58 Hírek. 18.05 Teli zeak. 18.32 Joan Baez-show. I. 19.00 Reklámmüsor. 19.05 Esti mese. 19.15 Venűégasztal. X. 19.45 Ajándék. Tv- kísíilm. 20.00 Tv-híradó. 20.20 Szélnél sebesebben. Magyarul beszélő angol bűnügyi film. I. 21.15 Parabola. 21.35 Szülők, nevelők egymásközt. 22.15 Tv-hiradó — 2. kiadás. BUKAREST: 16.00 Konzultáció matematikából. 16.30 Konzultáció fizikából. 17.00 Gyermekek világa. 17.30 Gazdasági újdonságok. 17.50 Koreográfiái miniatűrök. 18.30 Tudományos adás. 19.40 Magyar játékfilm. 21.20 Nemzetközi szemle. BELGRAD: 16.45 Magyar nyelvű tv: krónika. Varázsvonat — gyermekadás. 18.30 Mi a pantomim? — Balettműsor. 19.03 A kultúra ma. 20.35 Kvíz, 70. 21.50 Folytatásos film. Rádió KOSSUTH RADIO: 8.18 Nicolai: A windsori vig nők. Opera. 10.30 Hol történt? 10.40 Lukács Pál mélyhegedűn játszik. 11.00 Iskolarádió. 11.35 Édes anyanyelvűnk. 11.40 Operett- részletek. 12.30 Tánczenei koktél. 13.15 Népek zenéjéből. 13.45 Mennyit ér 60 perc? 14.00 A Gyermekrádió műsora. 14.25 Iskolarádió. 15.10 Mai témák — mai dalok. 15.21 Fiatalok a nagykállói tsz-ben. 15.50 Kóruspódi- űm. 16.50: Családi fészek... 17.05 Külpolitikai figyelő. 17.20 Versenymű- vek. 18.15 Mikrofórum. 18.30 Gigll művészi pályája. I. 19.25 Egy óra jazz. 20.25 Kora esti látogató. Hang- Játék. 21.19 Láttuk, hallottuk. 21.39 Beszélgessünk a zenéről. 22.20 Népi zene. 22.50 Meditáció. 23.00 Jean Four- net vezényel. 0.10 Oj hold. Filmzene. PETŐFI RADIO: 8.05 Népdalcso- kor. 8.50 Időszerű nemzetközi kérdések. 11.45 Dani bácsi. Felolvasás. 12.00 A hét műsoraiból. 13.33 Kórusok magyar költők verseire. 14.00 Rivaldafényben. I. 14.50 Üzenetek. 15.33 Rivaldafényben. II. 17.00 Ötórai tea. 18.10 Svéd Sándor nótafelvételeiből. 18.30 Sorshúzás 120 lakáskulcsra. 18.00 Dalida énekel. 19.20 Jó estét, gyerekek. 19.25 A romantikus dal mesterei. IV. Réti József dalestje a stúdióban. Kb. 20.58 Kár lenne elmulasztani... 21.40 Római szerelmesek 21.55 Tánczene. 22.17 Századunk mestermüveiből. 23.15 Köny- nyűzene. Békési Bástya: Harc a sátánnal. Békéscsabai Brigád: Harc Rómáért. 1—II. Előadás kezdete: csak fél 6- kor. Békéscsabai Szabadság: Bilincs és mosoly. Békéscsabai Terv: A hekus és azok a hölgyek. Gyulai Erkel: Vigyázat, hekus! Gyulai Petőfi: Fehér farkasok. Mezőkovácsházi Vörös Október: Az alvilág professzora. Orosházi Béke: A halál 50 órája. I—II. Orosházi Partizán: A halál 50 órája. 1—II. Szarvasi Táncsics: A nagy korallzátony. Szeghalmi Ady: A Karamazov testvérek. Január 30-án, pénteken este 7 órakor Békéscsabán: HANDABASA, AVAGY A FÁTYOL TITKAI Néhány héttel ezelőtt a felsőbb szervek vezetői elismerően beszéltek a Békéscsabai Hűtőház munkájáról. Ez méltán megilleti a hűtőháziakat és a hűtőházi termelési programhoz kapcsolódó állami gazdaságokat, tsz-eket. hiszen az utóbbi evekben olyan kiváló minőségű árut állítottak elő és szállítottak exportra, mellyel a Körösvölgy lényegében bejuthatott a legjelentősebb európai piacokra A Gazdasági Bizottság javaslatára a kormány lényegében ezekre az alapokra épített, amikor jóváhagyta az ezervagonos hűtőház építését 1970-re. A rohamléptű gyorsasággal épülő új hűtőház nem kis feladat elé állítja az üzem vezetőségét. A hűtőházi termeléssel hasznosított terület csaknem megháromszorozódására nyílik lehetőség Aránylag igen rövid idő alatt hogyan tudnak megbirkózni a termeltetés bővítésével? A kérdés jogosságát alátámasztja az tény is, hogy az utóbbi években a zöldségtermesztés iránt bizonyos fokú csökkenő érdeklődés tapasztalható megyénkben is. Erről a témáról beszélgettünk Márton Pállal, a hűtőház igazgatójával. — Ügy érzem, hogy a hűtőházat ért magas szintű elismerés csak részben illet meg bennünket. Mi a termelők nélkül ] meg sem tudnánk mozdulni sem a hazai, sem pedig a külföldi piacon. Mindenekéiért a termelőknek köszönhető, hogy ter- melvényeink minőségileg kielégítik a legkényesebb igényeket. Az elmúlt években a hűtőházi termelők nagy részével sikerült közös nevezőre jutnunk abban, J hogy csak minőségileg kifogástalan áruval állhatunk ki Euró- j pa nagy piacaira. Ha szép az áru elkel, ha nem, hát észre sem veszik, hogy ott vagyunk. — Rövid néhány esztendő alatt milyen termeltetés szervezési módszerrel tudták a világszínvonalon produkálók sorába állítani megyénk nagyüzemeit? — Ez nem ment könnyen. Néhányszor gyengébb minőségű volt az áru és „befürödtünk”. Ütódött semű volt a borsó, a szamóca és más is. Majdnem a nyakunkon maradt az áru. Mit lehetne csinálni a minőség javítására? Vitatkoztunk, marakodtunk, kíméletlenül ostoroztuk egymás szemléletét. Ha egy idegen hallotta volna hogyan estünk egymásnak, bizonyára ezt mondja: Márton eszi az embereit. Most utólag látjuk, jó volt, hogy nem kisasszonykod- tunk. Én most is azt mondom, amit akkor, hogy a piacon csak] üzlet van és ott pénzzel fizetnek. Ott nincs idő magyarázkodásra, meg a vevőt nem is érdekli, hogy miért nem sikerült az árut a követelmények színvonalán előállítani. — A hűtőház hírnevében tehát jó részt azoké a termelőké a pálma, akik a magasra húzott követelményeknek eleget tettek. A termelőt hogyan segítik e követelmények elérésében? — A gazdaságirányítás reformja óta igen kedvező a helyzetünk, mert termelőinkkel korábban tartott kétoldalú kapcsolataink lényegében törvéhyes jogot kaptak. Az a véleményem,! hogy a termelői igények meghallgatása, a vállalati célokkal történő egyeztetése, az üzem előtt álló fejlesztés lehetőségé-1 nek megbeszélése elengedhetetlen fontosságú. Mi akkor teszünk legtöbbet a hűtőházért, az elért színvonal tartásáért, ha a termelővel közösen gyűrkő- zünk neki a feladatnak. Az árutermelésben a minőséget előíró szabványok az irányadók. Ebben nem ismerünk pardont, de abban sem, hogy a termelőt hozzásegítsük a követelmények teljesítéséhez. — Az életben hogyan bontakozik ki ez a segítő szándék? — Közgazdászaink kiszámolták, hogy az általunk termeltetett növények milyen hozamnál érik el a gazdaságos szintet. Ebből indulunk ki. A csanád- apáci Üj Barázda TSz-nek 20— 25 mázsa holdanként! hozamot garantáltunk az F—64-es fajta szamóca termesztése esetében az általunk összeállított agrotechnikai előírások betartása után. ök felülbírálták ajánlatunkat, s mi érveiknek örömmel adtunk helyt. Sőt, a nagyobb hozam eléréshez szükséges talaj tápanyagszükségletet laboratóriumi eszközökkel mi határoztuk meg, bocsátottuk rendelkezésükre. Az eredmény holdanként 65 mázsán, felüli hozam. Minőségre és mennyiségre ez már világszínvonal. — Csak kivételes esetekben vagy pedig rendszeresen adnak ilyen segítséget? — Most már rendszeresen. A tsz vagy állami gazdaság vezetője miután kijelöli a velünk szerződött növények területét, megvizsgáljuk a talajt, hogy következtessünk termőképiességére. Azután ajánlást teszünk: milyen hatóanyagokat szükséges pótolni, ha a kitűzött célt meg szeretnék valósítani. A hűtőház termeltetési osztálya összeállította a termelt növények agrotechnikáját, növényvédelmi előrejelzését, növényvédelmét s ezt a szerződés kötésekor átadjuk a termelőnek. Meggyőződésem, ahol betartják az agrotechnikai előírásokat, ott megtalálják számításukat. Csak példának említeni: a Felsőnyomási Állami Gazdaság a tavalyi 500 hold helyett jövőre — amikor már belép az új, ezervagonos hűtő is — 1000 —1500 holdat hasznosít borsóval. Ha az üzemnek ez nem lenne kifizető, meggyőződésem, nem csinálnák és nem fejlesztenék kapcsolatukat. — Az elmondottakból kitűnik, nagyfokú, következetes célratörésük. Hogyan lehetne ezeket beleilleszteni az úgynevezett bázisgazdaságok sorának kialakításába? — Az élelmiszergazdaságon belül nem sok iparág látja úgy a jövőt, mint a hűtőipar. A vi- lágpnacon növekvő keresletet tapasztalunk a mélyhűtött áruk iránt. Erre alapozva mi készek vagyunk 10—15 évre szóló elvi együttműködés megkötésére is. Ügy gondolom, hogy ilyen kötelezettség nélküli megállapwdás alapján — a távlatot látva — nyugodtan berendezkedhet a termelő a velünk tartandó kapcsolatra. Mi nem zárkózunk el egyetlen üzem ilyen értelmű akarata elől sem, sőt a termelés távlatainak rendezésében segítjük. Nekünk is az lenne a jó, ha a hűtőház köré tömörülne egy olyan üzemi hálózat, amely a piacon megszerzett helyet évről évre bővítené. — A termelők anyagi támogatásában milyen tapasztalataik vannak? — Sok tapasztalatunk van, sőt kiforrott gyakorlattal is rendelkezünk. Az általunk termesztett növények szaporítóanyagát mi szerezzük be. Import esetében, így a babnál a mázsánkénti 6000 —6500 forintos árból a belföldi kiváló minőség feletti összeget átvállaljuk. Elhatároztuk, hegy összehozzuk a termelőt azzal a kutatóintézettel, ahol olyan fajú növények nemesítésével foglalkoznak, amelyet az üzem termel. Szervezünk fajta- kísérleteket is, majd látjuk, hogyan produkálnak az új fajták. Ha a kutatók a standard fajtánál jobb növényt adnak köztermesztésbe, fáradozásukat közösen jutalmazzuk. Ezzel a módszerrel a kutatómunka eredményednek mihamarabbi hasznosítására szeretnénk ösztönözni. Lényegében erre építettünk, amikor megállap>odást kötöttünk dr. Maligia Pál meggykutatóval, dr. Haraszti József egreskutatóval és dr. Szalva Péter zöldségkutatóval. A tudomány előtt megnyitottuk a hűtőház kapuját. Sok ígéretes növényfajta várja1 a kipróbálást. Meggyőződésem, hogy ezekből jó néhány- nyal tovább erősíthetjük piaci pozíciónkat. — Beszélgetésünk alkalmával sok szó esett a piaci helyzetről, kevés arról, hogy a hűtőházi termelők megtalálják-e számításaikat? — A közelmúltban vitatkoztunk az árról és a minőségről. Kétségtelen, a hűtőház minőségi követelményei magasak. Ezzel — amint akkor mondották — az ár nem arányos. Akkor azt mondtam, tegyük a kapcsolatot sír-nevet alapra, mindenből egyformán. Ettől elálltak. A hűtőipar nem dolgozik túlzott jövedelemmel. Bár a sok exp>ort erre enged következtetni. Vannak, cikkek, melyek jól jövedelmeznek, de akadnak olyanok is, melyek termeltetését ebből a jövedelemből fedezzük. Valahogyan nem találtuk még meg néhány volument jelentő növény termesztését nagy hozamra. Ugyanakkor termelnünk kell, mert a külföldi kereskedő kapcsolja az áruátvételt — fejezte be tájékoztatóját Márton Pál igazgató. D. K. A kabalapénz Apróhirdetések A Bm. Baromfikeltető Vállalat eladná vizsgáztatott Warszawa típusú személygépkocsiját, üzemképtelen motorral. Érdeklődni: Békéscsaba, Szerdahelyi u. 2/a. Telefon: 12—-012. Négy kát. hold föld eladó vagy bérbe kiadó. Érdeklődni: vasárnap, Üj- vári, Felszabadítók útja 45. 162516 T—28-as traktor eladó. Dévaványa, Zrínyi út 55. ___________________3943 P ej rét 20 számú tanya beköltözhetően eladó. Érdeklődni: Gyula, Bárdos u. 14.______________________162511 G yula-Szabadka 65. számú tanya eladó. -162514 Mezőmegyeren 200 négyszögöl házhely bekerítve eladó. Érdeklődni: Mezomegyer, Vas u. 21. 142470 Azonnal beköltözhető házrész eladó. Békéscsaba. Klassics u. 1. _____142484 E lcserélném békéscsabai, belvárosi, modern 1 szoba, komfortos, szabadrendelkezésű lakásomat Gyöngyösön, Markazon vagy környékén, illetve Budapesten. Válaszokat: ,.Hálózat 1254” jeligére a Felszabadulás térj hirdetőbe. 1254 Köziilet munkaerőigénye Az Országos Sertéshizlaló Vállalat békéscsabai I-es számú telepe (Kétegyházi úti) ács szakmunkást, segédmunkást és melléktermékfőzőt vesz fel. 142440 Gépíróitól, varrónőket, varrógépmííszerészt felveszünk Jó kereseti lehetőség, szabad szombat, 750 Ft-os textilutalvány. FÉR.FIFEHÉRNEMÜGYAR Békéscsaba Egyik nap beállított hozzám Paksica, akit békés embernek ismertem. Szokatlan mélabú ült az ábrázatán. Tüstént fotelba ejtette magát, hogy csak a fejebúbját láthassam. — Válik tőlem Vizi, — nyögte keserűen. — Nem értem. Ügy éltetek, akár a gerlék. Könnycsepp gurult frissen vasalt zakójára. — Jól mondod. És mégis! Máris kiteregette bánatát. — A kabalapénz volt az oka. A féltve őrzött kékhasú, mely ott lapult a bukszája oldal-rekeszében. Liza konokul hajszolta a sze- rezkedést. — Asszonyszokás. — Próbáltam vigasztalni. — Kérlek, ne szakíts félbe. Liza rendhagyó eset. Lottózott, snúrozott és kanasztázott. De sohase nyert egy fü- letlen gombot. Mégis fejébe vette, egyszer beüthet neki is, talán valami ügyes trükkel. Egyik barátnője ültette fülébe a bogarat, hogy a ferdenyomású húszas sokszorosát éri valamikor. Megmutatta a ka hálapénzét nekem is. „Ide süss, te mu- lya! Négy milliméterrel keskenvebb a felső szegély, mint az alsó. Kivételes fogás. Szerencsemalac. Majdan aranyat ér”. — Máris csúsztatta rejtekébe a papírpénzt. Jött a balesetbiztosító és szükség lett volna a húszasra. Nem lehetett összekaparni másképp. „Jöjjön egy hét múlva, bácsi — ajánlotta”. „Szívesen. Már harmadszor jövök hiába. Nem találtam itthon senkit”. „Jó lesz magának akkor is” — húzta befelé az ajtót Liza. „Szegény öregember, hagyod mászkálni azért a pár rongyos forintért” — kockáztattam meg tárgyilagosan. Fölpaprikázódott. „Mit értesz hozzá, élhetetlen”! A hibásan nyomott pénz ritkaság, mint az a tanganyikai bélyeg, amiért óriási összeget fizettek. Hiányzott egy cikkely a sarkából. De mondhatok más példát. Az izlandi repülőbélyeg kétszázszorosát érte, mert véletlenül a Lofot-szigeti posta nyomta rá a stemplit. Kizárólag ezért. Elnémított ekkora előrelátás. Sokáig nem esett szó a húszasról. Ám, egyszer fölágaskodott bennem a kíváncsiság ördöge. Kicsentem a papírt a rekeszből, hogy megtudakoljam az árfolyamát a bankban. Hátha már. is gazdagok vagyunk. „Mit ér ez a papírbankó?” — hajoltam mélyen a pultra. A tupír-frizurás úgy méregetett, a szeme sarkából, mintha agyamra ment volna a kánikula. „Ez kérem? Egy húszast. Rá van nyomva betűvel és számmal”. A vérigsérterttek indulatával néztem rá. „Ez nem közönséges húszas. Nem látja, hogy fölül keskenyebb? Nyomáshiba. Különlegesség”! „Kérem, ez gyakran előfordul. Ferdén nyisszantotta a gép. Beváltom névértékben. Nem vonok le semmit”. Jól kieresztettem a hangom. Papírok ugrándoztak az asz- tallapon. „Nem most! Később. Mondjuk, tíz év múlva. Akkor mit ér?” „Ennyit. Fillérrel se többet”, — azzal elfordult, mert rájött a nevetőgörcs. Kirontottam a bankból és elsütöttem a k'abalapénzt a legelső újságosnál. Liza nem szólt egy kukkot, csak a szívéhez kapott egy pillanatra. Éppen születésnapja volt. Másnap beadta a válókeresetet. H. I.
