Békés Megyei Népújság, 1970. január (25. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-30 / 25. szám
Áldásos lehetne Mióta hadat üzentünk a bürokráciának, azóta tovább nőit az adminisztrációs feladat. A hadüzenetet is le kell könyvelni, lássr • az utókor, hogyan is küzdöttünk századunk utolsó évtizedeiben. S ebben a nagy adminisztrálási hajszában észre sem vesszük, hogy növekednek a vállalatoktól, intézményektől előkerült kimutatások. Üzemgazdászaink a vállalat vagy éppen a szövetkezet minden apró rezdülését feljegyzik. Ezekből az adatokból tanulmányozzák a gazdálkodásban bekövetkezett változások egész sorát, de keresik a változásokat befolyásoló közgazdasági ösztönzők hatását is. Ha az üzemekben összegyűjtött adatokat járási, megyei összesítőbe állítják és összevetik a szomszédos megyék adataival, az elemzés során elgon- dolgoztató tényekre derül fény. A Mezőgazdasági és Élelme, zésügyi Minisztériumban kimutatták, hogy Békés megye termelőszövetkezeteiben az árutermelés dinamikus fejlődése figyelhető meg. Kenyérgabonából, sertéshúsból, pecsenyebaromfiból, tojásból, hízott marhából olyan nagy mennyiséget termei, nék, amire az ország egyik megyéje sem képes. Ezért most már egyre több elismerés jut ide a Körös-völgybe. Az élelmiszergazdasághoz tartozó állami vállalatok esetében ez úgy jut kifejezésre, hogy jelentős cél- csoportos állami beruházásokat valósíthatnak meg. Szép és jó, hogy ilyen vonatkozásban is most már odakerültünk az országos élvonalba. A2 viszont egyáltalán nem lehet közömbös — figyelembe véve a termelési hozamokat —, hogy az állam közgazdasági ösztönzőit, az állami támogatást üzemeink országosan a 14. helyen veszik igénybe. Indokolatlan ez a nagylelkűség. Vajon annyira gazdagok a mi tsz-eink, hogy beruházásaik megvalósításában lemondjanak törvényben biztosított jogaikról? Nem hinnénk, hiszen melyik üzem vezetője nem venné jó néven, ha egy-egy nagyobb beruházási program megvalósítása esetén 30—50—70 százalékos árengedményt könyvelhetne a közösség számlájára? Ha ez így van, akkor miért nem veszik igénybe, miért nem élnek bátrabban törvényes jogaikkal? Érdemes lenne egyszer ennek megvizsgálását is napirendre tűzni valamelyik érdekképviseleti szervnek, hátha több száz millió forintot takaríthatnának meg a tagszövetkezetek gyorsabb ütemű fejlesztéséhez. A sok adminisztráció, melyet gyakran bürokratikusnak mondunk, az előbbi példából ítélve áldásé« is lehet. Vagyis jó és feltétlen hasznossá tehető a sokoldalú üzemelemzési munkában. Csak olvasni kellene a számokból és a feljegyzésekből. Dnpsi Károly Sárdagasztó Mint mélyszántás után, a tarló, olyan az udvar. Nem hinné az ember, hogy téglával kikövezték valamikor. Az udvari csap, mint ferde kútágas, a tövéből szünet nélkUl kis patak folydogál. Sár mindenütt. Reggel nyolc óra. Békéscsaba, Lenin út 26. Az egymásra torlódott fogatok közt veszélyes a közlekedés. A szomszéd ház udvarán TÜZÉP-telep működik, az átjárás ezen az udvaron történik a telephez. — Emberek! Csináljanak egy kis helyet. Nem tudok a kocsival kiállni! — kérleli Mikló Gyula gépkocsivezető a fogatok körül ácsorgó hajtókát. A garázsból nehéz kijönni, nem elég a sár, hely sincs a gépkocsinak. — Emeld, Pajtás, Na, most! »... huzakodnak hárman is a kocsi farának. Lassan szabaddá válik a garázs előtti kis térség. A gépkocsi szinte milliméterekkel megy el az egyik szekér mellett. A Tempó Ktsz műhelye, raktárhelyisége is az udvarban van. Nekik is nehéz, . — Miért ilyen rendezetlen az udvar? — fordulok Mikló elvtárshoz, egy jól sikerült ugrással átívelve egy latyak tavat. — Volt itt egy akna, de az ingatlankezelő vállalat betemette. Az udvari csapból jövő víz nem tud lefolyni sehova. Mivel állandóan szivárog, még száraz időben is sarat kell dagasztanunk. Egy levezető csatorna segítene. Nézem az udvart és felötlik bennem: vajon mikor kaphatják meg itt a „Tiszta udvar, rendes ház” — címet? Jelinek Lajos Kiváló munkáért külföldi jutalomüdülés . . . A Megyei Szolgáltató és: üdülni. Ez az összlétszám 10 Termelőszövetkezet a külön- százaléka. A kiválóan dolgozó böző munkaterületeiről 1970- szövetkezeti tagok a Szovjetben hetven jól dolgozó tagot unióba, az NDK-ba és Jugo- küld jutalomként külföldre! szláviéba utaznak. Önnek is jólesik! Más is elvárja látogatáskor, név- és szüli-napra, kismamáknak és nagymamáknak! Virágot Cserepas virágok, vágott virágok csokrok. DÓZSA TSZ VIRÁGÜZLETE, Orosháza, Piactér. Nyitva mindennap (vasárnap is) 8-S-ig. Űj rizstermesztési telep Hetven éve született Dunajevszkij A rizsfogyasztás hazai terméséből történő^ kielégítésére a MÉM programot dolgozott ki. Ennek fő célja az import csökkentése olyan módon, hogy az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek növeljék a rizstermesztésre berendezett területüket, továbbá intenzív nzsfajtákai termesszenek. A Körösi Állami Gazdaság és a gyomai Győzelem Tsz egymás szomszédságában mintegy 4100 holdat rendez be rizstermesztes. re. A Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság vízhasznosítási osztálya hozzálátott e vállalkozás segítéséhez. A telep üzemeltetéséhez egy vízkivételi íőművet terveznek. * • Sok millióan ismerik a Drága föld, szülőhazámnak földje... kezdetű dalt, mely a Moszkvai Rádió szünetjelévé is vált. Szerzője Dunajevszkij, i világszerte népszerű szovjet zeneszerző. Nagy népszerűségnek örvendenek különböző film. és operettdalai. Például a Cirkusz, Kubáni kozákok közkedvelt melódiái, vagy a Szabad szél című operett fülbemászó betétjei. Dunajevszkij a népzene gazdag tárából merített ihletet, s ugyanakkor új, modern ritmusokkal frissítette fel azt. A Harkovi Ko^izervatórium befejezése után a 19 éves ifjú zeneszerző eleinte kísérőzenét írt a moszkvai és leningrádi színháznak különböző darabjaihoz, majd az operettműfajban alkotott maradandót. Egyik legelső műve, a Vőlegények, nagy szerepet játszott a szovjet operett létrejöttében. Tíz operettje közül kimagaslik az Aranyvölgy és a Szabad szél, melyet a szovjet színház zak jelenleg is játszanak. A harmincas években több jazz-kompozíciót írt, és új eszt- rád-repertoárt állított össze. öröksége a szovjet zeneművé- vészet kincsei közé tartozik. Megtalálta helyét és életkedvét Domokos Imre gyomai fiatalember évekig a Heine-Medin kórházban szenvedett. Felgyógyulása után a Gyomai Háziipari Szövetkezetben kapott munkát: a képünkön látható zsi- nórkotő gépen, dolgozik — s boldognak érzi magát. Fotó: Márton Sok színben exportálják az endrődi cipőket Az ország legnagyobb cipészszövetkezetében , Endrődön a szivárvány minden színében és igen változatos fazonokban készülnek a divatos női cipők. Évente több mint hatszázezer pár nőd cipőt gyártottak eddig amiből legalább félmillió párat exportra értékesítettek. Most az újévi első exportszállítmány új partnereknek, svédeknek indult, 12 színben készülnek a tavaszi és nyári cipők. A svéd nők kívánságára főként fehér-kék, fehér-piros és drapp-barna színes összeállításban gyártják a legdivatosabb fazonú cipőket. A Szovjetunióba leginkább fehér és barna cipőt szállítanak. Egyébként az endrődi cipők iránt nagyon megnőtt a kereslet, ezért is bővül 15 millió forintos beruházással az üzem. Az átadá. sí határidő már elcsúszott, de ha sikerül tavasszal átadni az új csarnokokat, Endrőd ebben az évben legalább 100—150 ezer pár cipővel többet gyárt, mint tavaly. ■iiiiiNaimimniiuiiiiiinii | : Cserei Pál: 5. Barna Ferenc tenyere úgy rátapadt az ágy végére, mintha soha nem akarná elengedni, majd nagyot rántott rajta. Piri felvisított, mire az őrnagy özvegye a társalgóból berontott (ott aludt, amióta Piri férjhez ment) és lihegve forgatta a fejét: „Jaj, Istenem, mi történt?” Piri leugrott az ágyról és odaszaladt az anyjához, nem tudja, mi van Ferenccel, össze akarta tömi az ágyat. Az őrnagyné könyörgőn kulcsolta össze a kezét, ne tegyen ilyet Barna Ferenc, hiszen azt még az ő drága jó férje csináltatta, nyugodjon békében, abban a két ágyban aludtak ők ketten, ahol Piri most Barna Ferenccel alszik, a pici lányuk meg kis ágyacskájában. Aztán meg í az a fizetés, amit Barna Ferenc j kap, jó, ha étkezésre elég, meg : ha egy-egy ruhadarabot vehet- ; nek, nemhogy új bútor-garnitú• rát tudjanak csináltatni. ' : Barna Ferenc hirtelen kába ; lett, szeretett volna leülni, de ■ ridegnek érezte azt a fotelt is, i melyben esténként tankönyvei ! mellett ült. Eszébe jutottak a [ szülői ház festett fenyöfaszékei, ; az utcára nyíló két ablak alatt i levő zöldre festett kanapé, felet-te a falra akasztott tükör, a tükör mögé dugott naptár, melyet az összehajtásnál átlyukasztottak s belefűztek madzagot, melyre ceruzacsonkot kötöttek, és azzal írta az apja a naptárba, hogy mennyi keresetet vitt haza és a család kiadásait. Átvillant rajta, hogy’ hümmegött az apja, miután megtudta, hogy Pirivel össze akar házasodni, és el-elejtett néhány szót, hogy nem akar beleszólni, de gondolja meg, hozzávaló-e Piri, mert csak úrilány az. Ö meg olykor elmosolyodott, Piri vagyontalan tisztviselő családból való, értelmiségi, aki együtt érez velük, hiszen, ha az lenne, aminek az apja mondja, úrilány, nem járna pártnapok- ra, és egy ácslegényt észre sem venne. összerakta tankönyveit és szótlanul lefeküdt Az őrnagy özvegye közben visszalopakodott a társalgóba, és Piri is bebújt az ágyba. Lopva oda-odanézett Barna Ferencre, na talán jobban felcsigázta benne, hogy felfelé törjön, aki hol a mennyezetet nézte, hol lehunyta a szemét. Gondolataiban visszakalandozott, azelőtt azt hitte, hogy Piri azért lobban fel néha és azért tesz szemrehányást, hogy ő nem törődik karrierjével, mert a pa- tikusné fellovalja holmi ostobaságaival, lánya madárijesztő kalapjaival. De valami más ez. Néhány napja azt vetette a szemére Piri, hogy tönkremegy a keze a mosogatástól, ha nem bírnak mindeneslányt fogadni. Most meg... most meg... Hát kínlódás vele az élet? Nincs mellette jövője Pirinek? Dideregni kezdett s a fejére húzta a paplant, pedig június eleje volt. Ijesztő egyedüliség fogta körül, megszűnt számára minden, ami körülötte volt, csak kegyetlen ridegséget érzett. Nagy sokára aztán elaludt Álmában vizsgára rendelte be a professzora, s arra kellett válaszolnia, mit kell tennie, hogy magasabb tisztségbe nevezzék ki. Majd valami láthatatlan erő úgy körülrakta bú to-
