Békés Megyei Népújság, 1970. január (25. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-29 / 24. szám

» f(x Ki a felelős? Ezt kérdezik a békéscsabai Vi­lim u. 2. számú ház lakói. Múlt óv decemberében a házban a Bé­késcsabai Tejipari Vállalat üveg- í-aktárt létesített. A gyakori ki­es beszállítás miatt az udvar tele lett szeméttel, a nagy szál­lítójárművek tönkretették a szépen parkírozott, f ásít ott ker­tet, összetörték a járdát. Ám a lakók hiába tették szóvá ezt a gépkocsivezetőknek... A Vilim utcai 2. számú ház 16 családja joggal kérdezi, ki a felelős? A panasszal Tóth Imréhez, a tejipari vállalat vezetőjéhez for­dultunk. Ö elmondotta, hogy a házban levő üvegraktárat csak .szükségmegoldásként létesítet­ték. A kert tönkretételéért és a szemetelésért a nagybani szál­lítást végző AKÖV gépkocsiveze­tőit illetheti szemrehányás. A lakók panaszáról tudtak, s en­nek nyomán január közepén egyik dolgozójuk eltakarította az udvarról a szalmát. A tejipari vállalat vezetője felhívta az AKÖV figyelmét a Vilim utcai 1 állapotokra, de az még titok, hogy ki hozza majd rendbe az i összetört járdát és a megrongált j kertet. ' A pulton innen és túl A közelmúltban jelent meg „A pult mindkét oldalán emberek vannak'’ című cikkünk, amely a fogyasztói érdekvédelemmel fog­lalkozva, így fejeződött be: Ne restelljen szólni senki a hibás áru vagy a kiszolgáló udvariat­lansága miatt. Senki se hagyja megjegyzés nélkül jogosnak vélt sérelmét,.. Amíg a vásárlók nagy többsége szemérmes, addig ne várjunk csodákat. Mert a fo­gyasztók érdekvédelmének első és igazi csatáját a boltban kell megvívni, ahol a pult mindkét oldalán emberek vannak " Egyik olvasónk viszont a Szer­kesszen vélünk címére írt leve­lében így sommázta véleményét: „Elolvasva az újságcikket, arra a következtetésre jutottam, hogy talán mégis csak a pult egyik oldalán vannak emberek... A kérdésem az. a csatában mi a szerepük a pult másik oldalán Változások cikkeink nyomán Elhordták a szemetet Tűrhetetlen állapot néhány ' csabai utcában címmel írtunk a város szemetes utcáiról s re­méltük a sok-sok korábbi írás­nak és a legutóbbi képpel illuszt­rált közleménynek lesz foganat­ja. Az eredmény: a Damjanich • utcából már elhordták a szemét egy részét. Gondoljuk, ez a '■ munka folyamatos lesz, nem- j csak itt, hanem a többi utca-, bttn is, hiszen közeledik a ta- vasz, amikor a kis háztartá­sokban is általános nagyta­karítást rendez a háziasszony. A városban még inkább kelle­ne ez — mint azt írásaink is jól példázták. — A felszabadu­lás 25. évfordulója is kötelez: a város a miénk, tegyük hát még szebbé az ünnepre. Vonat­kozik ez nemcsak a vállalatok­ra, hanem a lakókra. A Vörös- kereszt a különböző társadal­mi szervekkel együtt akciót indít a város tisztaságáért. Jó lenne, ha mindnyájan szív­ügyünknek tekintenénk ezt a mozgalmat. állóknak? Ők se restelljenek szólni, ha a vevő udvariatlan? Panaszaikat ne hagyják ők sem megjegyés nélkül...?” Sokszor elhangzott már, hogy a kereskedelem van a fogyasz­tókért és nem fordítva. Ezt a té­telt el kell fogadnia a tagadhatat­lanul kereskedő-párti olvasónak is, különben nem tudunk vitat­kozni. A vásárló azért megy be egy üzletbe, hogy kiszolgálják. Köszön jenék neki, kérdezzék meg, mit akar és türelmesen várják meg, amíg választ. Az adás-vételi kapcsolatnak ebben a formájában nem beszélhetünk mellérendeltségről, nem tehető egyenlőségjel a vevő és az el­adó közé. Meg merjük kockáz­tatni azt az állítást, hogy egy igazi kereskedő akkor sem veszti el a fejét, akkor sem udvariat­lan, ha a vásárló uram bocsá’, a nehezen kezelhető típusba tarto­zik. Az utóbbi 2ö évben külön­ben is azért folyik a lankadat­lan harc, hogy a vásárló jogait ismerjék eL.. Elhisszük levélírónknak, hogy a pult mögött állók munkája nem könnyű. Ám, a kereskedő sem várhat nagyobb erkölcsi vagy anyagi megbecsülést, mint bármilyen más foglalkozású em­ber, aki munkáját becsülettel és lelkiismerettel végzi. Mert ez a lényeg. A szakmai önérzetet fél­re téve, ezt olvasónknak is be kell látnia. Három autóbusz egymás után A S-as számú AKÖV-öt sok­szor bíráltuk a Kulich Gyula Lakótelepet érintő 8-as helyi járat miatt. Legutóbb az igére- lek helyett hathatós intézkedést kértünk írásunkban, mivel a korábbi válaszok az utasokat nem elégítették ki. A vállalat tettekkel reagált erre. Legutóbbi cikkünk óta több-hét telt' el,' így volt"alkal­munk látni, hogy a 8-as járat ügye rendeződött. Az utasoknak már nem kell totózni reggelen­ként, jön-e elég jármű. Ami­kor legtöbb a munkába induló ember, három autóbusz is kö­veti egymást. Az AKÖV veze­tőit megnyugtatjuk: a kérés nem volt elhamarkodott, mind­három autóbusz megtelik. Növekszik a politikai irodalom olvasottsága megyénkben Békés megyében tavaly to­vább növekedett a politikai iro­dalom iránti érdeklődés. A Kos­suth Könyvkiadónak csaknem másfél millió forint értékű ki­adványa talált gazdára a párt- szervezetek útján. Az elméleti, a nemzetközi és a bélpolitikai, valamint a gazdasági mechaniz­mus reformjával kapcsolatos kérdésekkel foglalkozó köny­vek mellett nagy sikerük volt a Népszerű történelmi sorozaton belül már eddig is megjelent műveknek. A M. Nyakries: így történt... 1942. június 22., M. I. Szemirjaga: Antifasiszta nép­felkelések 1941—1945; Tilkovsz- ky Lóránt: Teleki Pál — Legen­da és valóság című könyve nagy példányszámban fogyott el. Igen keresettek voltak az útle­írások, így Nagy Károly: Bemu­tatom Bulgáriát, Réti Ervin: A bonni Németország című műve. Sok ezren tanulmányozták a Nyers Rezsővel folytatott inter­jú alapján összeállított 25 kér­dés és válasz gazdaságpolitikai kérdésekről című kiadványt. Számos olvasójuk volt a szép- irodalmi könyveknek is. A politikai irodalom terjesz­tésében elért eredmények a já­rási, községi, üzemi pártbizott­ságok, pártszervezetek jó mun­káját tükrözi. Különösen a bé­kési, a gyulai és az orosházi já­rásban elért sikerek kimagaslók. A községek közül elsősorban Kunágota, Békés, Tótkomlós, Elek, Mezőberény és Kondoros érdemel említést. Az idén a felszabadulás 23. évfordulója és a Lenin-centená- rium jegyében terjesztési akciót indítanak a községi, üzemi párt- szervezetek. Nagy érdeklődésre tarthat számat a felszabadulás negyedszázados évfordulója al­kalmából megjelenő több mint 20 kiadvány. Az első már el is jutott az olvasókhoz, mégpedig az Ez történt 25 év alatt című könyv, melyet Darvast István szerkesztett. A két nagy eseményhez fűző­dő év alkalmából a nagyközségek egész sorában aktívaüléseken beszélik meg a politikai iro­dalom terjesztésével kapcsola­tos feladatokat. P. B. Állásfoglalás a tanulók értékeléséről Pedagógusokat, diákokat és szülőket egyaránt érdeklő és érintő kérdéseikről, az értékelés­ről, a diákok osztályzásáról és ellenőrzéséről tett közzé állás- foglalásit a Művelődésügyi Mi­nisztérium közoktatási főosztá­lya. A dokumentum egyebek közt megállapítja, hogy az érté­kelést nem lehet leszűkíteni az elmarasztalásra. Az * állásfoglalás kimondja, hogy tilos beszámoltatást tarta­ni félévkor vagy év végén a fél­év, illetve a-/, egész év anyagá­ból. A pedagógusoknak kellő differenciálással kell elérniük, hogy a házi feladatot minden tanuló képes legyen önállóan megoldani. A tanítás-tanulás legfőbb célja a teljesítményké­pes tudás, tehát az ilyen tudás mértékét kell osztályozni — mu­tat rá a dokumentum, s hozzá­fűzi: helytelen és káros a me­chanikusan, hónapok vagy fél­év végén adminisztratív (érdem­jegygyűjtő) céllal kampánysze­rűen végzett ellenőrzés. A minisztérium arra is fel­hívja a pedagógusok figyelmét, hogy ha a szülőkké) személyes megbeszélésre hosszabb időn át nem kerül sor, indokolt, hogy az osztályfőnökök ay ellenőrző­könyv útján vagy levélben szö­veges tájékoztatást adjanak ré­szükre. (MTI) Cserei Pál: 4. Miután megitta a pálinkát, amazok meg a likőrt, kezét Piri vállára tette és a szemébe né­zett. Nagy megtiszteltetés neki. hogy tanácselnök lett, és nem érti, milyen karriersorozatra gondol Piri. Ha az karrier, hogy ő tanácselnök lett, akkor le­gyen az, mert ez a munkásosz­tály karrierje, hiszen a tanács a munkások hatalmi szerve. És hogy mennyire okos valaki, az attól függ, milyen eredménnyel csinálja a dolgát, hogyan szol­gálja a dolgozókat. Az ember­szeretet, az igazságosság is eb­ben rejlik. Ha erre gondolt Pi­ri, akkor nagyon is óhajtja a karriersorozatot. De ha valami másra gondolt, esetleg arra, hogy majd a járási tanács tiszt­ségviselője lesz, akkor ez nem az ő karrierje. Mehet az már a pokolba, aki nem a munkájára figyel, hanem máshová kacsin­gat, és lesi, mikor dúródhatna másnak a helyére. Olyan valaki az már, mint az a lány, akinek a szerelem csak a nyelvén van, szívében nincs, mert ábrándokat kerget, melyek megölik szíve vágyát. Külsőleg csillogás, bel­sőleg pedig ridegség. Nem más az, mint önmutogatás. Piri kirántotta a vállát Barna Ferenc keze alól, micsoda osto­baság, ha saját karrierjével nem törődik. Milyen szép napra éb­redtek, tanácselnök lett és ép­pen most tenne le az előbbre ju­tásról, miután könnyebben nyíl. nak meg előtte a boldogulás ka­pui. Arra is kell gondolnia a fér­jének, hogy öt éve egy régi, tisz­tes családba tartozik, és nem vi­selkedhet úgy, mint ácslegény korában. Akkor elég volt, ha csak ünnepnapokon vett fel ke­ményített nyakú inget, nyakken­dőt, most mindennap ilyet ad rá, és ő mossa, vasalja, mert csak nagymosáskor bírják fizet­ni a mosónőt, pedig az apja, amíg élt, a vasalót nem enged­te neki emelgetni. De hát ő ezt is megteszi, mert szerető hitve­se, és bízik benne, hogy jobbra fordul a sorsuk, hiszen a kom­munisták jót és szépet akarnak. Es hát a férje sem akarhat rosz- szabbat a többinél. Barna Ferenc, hol az őrnagy özvegyére nézett döbbenten, hol Pirire. Aztán hangtalanul kor­holta magát, mi a pokolnak fi­gyelt Piri szavaira, hagyta vol­na rá, hadd beszéljen a karri­erjéről, úgyis afféle bolond asz- szonyi szavak, és akkor az örömnapjuk nem romlik el. Át­karolta Pirinek a vállát, aki közben leült a fotelbe, és úgy, mint azon a nevezetes pártna­pon, a feje fölé hajolt, dehogyis akar ő rosszabbat, mint a töb­biek, hiszen azért lett tanácsel­nök, mert a jóért, a szépért küzd. És ha ő a köznek jót tesz, az a családjának is jó. De az fáj neki, hogy Piri szemrehá­nyóan emlegeti ácslegény mi­voltát, pedig hát ő sokat tesz. hogy az értelmiségiek és a munkások megtalálják egymás­hoz az utat. A házasságban pe­dig nem jó olyasmit hánytor- gatni egymásnak, aminek sem­mi értelme nincs. Mi értelme van a keményített ingnyakat. nyakkendőt hánytorgatni, hi­szen, amikor a szarufákat ácsol­ta össze, akkor nem kellett egyik sem, a mostani tisztség­hez pedig mindennap szüksé­ges, mert ennek a munkának a természete megkívánja. Igaz. eddig csak nagymosáskor bír­tak mosónőt fogadni, de most már az állandó mosást is meg tudják fizetni. Meg az ilyen apróság nem is zavarhatja meg családi életüket. Nagyobb dol­got mond ő most Pirinek, amely lehet, egész életük alakulására kihat. Olyan döntést hoztak fe­lettesei, hogy el kell végeznie a jogi egyetemet, mert mint mondták, nagy hasznát veheti majd munkájában, hiszen még csak harminchat éves. Az őrnagy özvegyének meg­villant a szeme, és Pirit szótla­nul kedvességre biztatta, ő pe­dig kisietett. Piri a hajával megbirizgálta férje arcát, nézze el neki, hogy ostobaságokat mondott és megzavarta öröm­napjukat. A patikusné miatt volt minden, mert az jártatta a száját, hogy az ő fején még nem látta az új divatú kalapot, a lá­nyának meg már van, pedig az

Next

/
Thumbnails
Contents