Békés Megyei Népújság, 1970. január (25. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-29 / 24. szám
Tanácskozás a szakmunkásképzés reformjáról Kedden, január 27-én érte-j kezletet tartott Békéscsabán a megyei KISZ-bizottság és a megyei tanács munkaügyi osztálya. Az értekezletre — melynek té-l mája a szakmunkásképzési reform volt — meghívták a megye szakmunkásképző intézeteinek vezetőit, a járási és városi tanácsi munkaügyi előadókat. Győr—Budapest között Befejezéshez közeledik a Győrött felszerelt távbeszélő távválasztó berendezés próbaüzemeltetése. A megyében elsőnek Győrből hívhatják a város előfizetői közvetlen tárcsázással Budapest bármely számát. A Beloiannisz Híradástechnikai Gyár .Utal készített berendezés a próbaüzemelés alatt kifogástalanul működött. E hálózatot bővíteni kívánják, a következő város, amelyet a távválasztó rendszerrel szerelnek fel, Sopron lesz. Képünkön: A műszerész a bekapcsolás előtt álló távválasztó berendezést ellenőrzi. (MTI fotó) nem bukott az ácslegények után. Barna Ferenc kiegyenesedett, amióta csak ismeri a patikusaiét, a méregkeverő férjével együtt, mindig olyan volt, hogy kiszedte volna másnak a szemét, csak neki több legyen. Az ő apjának gyomorbántalomra állott vizet adott el. Egész lényéből árad a rothadt polgári jellem. Piri közben az asztalhoz ment, férjének pálinkát, magának likőrt öntött. Aztán koccintásra emelte a poharát, ne is gondoljon most az átkozott patikusné- ra, ünnepeljenek zavartalanul kettesben. Ezen a napon este Piri azután is sokáig ébren maradt még, amikor Barng Ferenc már aludt. Féloldali fekve nézte, hogyan emelkedik belégzéskor annak a melle. Aztán a szelektől cserzett homlokára siklott a szeme, ha az elraktározza a jogtudományt, doktorné lesz, doktor Barna Fe- rencné. És akkor, ha a férje most azt is mondja, hogy mehet az már a pokolba, aki azt lesi, mikor dúródhat másnak a helyé_ re, feljebb kell lépnie a ranglétrán, hiszen az iskolázott tiszt, viselők közül sokat kirúgtak magasabb posztokról is, és nyilván azért küldik az ácslegényt egyetemre, mert a mostani rendszernek megbízható embere, úgynevezett jó káder, s ez a doktorátussal együtt nagy karriert jelent. Miért nem mondta Barna Ferenc mindjárt, amikor hazament, hogy doktorálni fog, akkor nem csinálja azt a cirkuszt Ferikéjévé). Paplannal betakarta az ajkát, mert kuncogás tört fel belőle, ácslegény az ő Ferikéje, de doktor lesz belőle. Kipukkadhat a patikusáé meg a lánya, mert alig tudtak megkaparintani egy adóügyi elöadócskát. . Miután már a jogtudományi kár utolsó évét végezte Barna Ferenc, sokszor kapott feletteseitől megbízást, hogy tartson előadást a közigazgatásban dolgozóknak a jogszabályok helyes , alkalmazásáról, meg pártnapokon ismertesse,1 mi a szerepük a helyi államhatalmi szerveknek a népi demokratikus rendszerben. És Piri nagyon boldog volt, emelkedik az ő Ferikéje, ő tanítja a bugri»kat. De napról napra jobban gyötörte a kíváncsiság, mikor jön már haza azzal, hogy előléptették. Mert milyen szép lenne, ha most kineveznék legalább járási tanácselnök-helyettesnek, azután pedig, ha megkapja a doktori cí1945 őszéig társadalmi életünkben jelentős forradalmi átalakulások következtek be; a felszabadult Magyarország a független államok sorába lépett, a munkásosztály és a parasztság a hatalom részese lett, elkezdődött az újjáépítés, a földbirtokokat szétosztották a nincstelen parasztok között Amikor kezdtek kibontakozni a fejlődés perspektívái és a dolgozó tömegek a független, demokratikus úton való továbbhaladást követelték, a reakció is támadásba ment át. Az 1945-ös választás után kiéleződött a pártok közötti hárc. A különböző pártók az élet minden területén igyekeztek hatalmi pozíciókat szerezni. Az osztályharc kiéleződésével egyidöben hozták létre az egységes, központi irányítású új demokratikus rendőrséget. Ilyen körülmények között nagyon fontos kérdésként merült fel. hogy: kié legyen a rendőrség? Az új demokratikus rendőrség vezetőit és tiszti karát a különböző pártók jelölésé alapján nevezték ki, így a pártok befolyása érvényesült. Segítette az MKP befolyásának növelését. hogy már a jelölések alkalmával lényegesen több kommunista került vezető beosztásba és a tiszti karba, mint a többi pártokból. Emellett az 1945 őszi választások után az MKP-nak sikerült megszerezni a belügyi tárcát, amely legfelsőbb szinten kommunista vezetést biztosított. A demokratikus rendőrség megszervezésében jelentős érdemeket szerzett az MKP Központi vezetősége által államtitkárnak delegált dr. Zöld Sándor és a BM Rendőri Főosztály vezetőjének kinevezett dr. Szebenyi Endre, akik később mártír halált haltak. Komoly munkát végeztek az Ideiglenes Kormány által főkapitánynak kinevezett Sólyom László és főkapitány-helyettesnek kineve. zett Kádár János. Dr. Münnich Ferenc 1946—1949-ig a Budapesti Rendőr-főkapitányság vezetőjeként. Rajk László pedig erős kezű belügyminiszterként voltak kiemelkedő munkásai a repdőrsógnek. Békés megyében 1945 őszén megalakult főkapitányság első vezetője a Szociáldemokrata Párt által delegált Dallos István r. alezredes lett. A politikai met, járási tanácselnöknek. Ö : még akkor csak harmincéves * lesz... És majd feljebb is ke- ; rülhet a férje, akár a megyei • tanács titkárának, hiszen dók- * tor lesz. Megyei tanács titkára... • Ugyanaz, mint régen az alispán! ■ Akkor szeretne belenevetni a j lisztszagú Olivér pofájába, lás- í sa, ő megcsinálta a karrierjét. ■ Egyik este már nem bírta ma- ; gát türtőztetni. Miután magára S öltötte a hálóingét, az ágyba : dobta magát és kiabálni kezdett, • közben mindkét kezével a pár- ; nát csapkodta. Barna Ferenc ! felugrott a tankönyvek mellől jj és az ágyhoz rohant, ugyan mi : történt oly’ hirtelen. Piri az ; ágy másik végébe vágta a pár- * nát és eltorzult arccal fordult S Barna Ferenchez, hogy évek óta : csak magol, amikor hazamegy, ; ő meg iábujjhegyen kerülgeti, ■ hogy ne zavarja, olyan már, ! műn egy mártír, és azt sem tud- : ja, mi vár rájuk, mert a férje j nem mond neki semmit, pedig ■ beszélik, hogy voltak kineve- ! zések. Vagy azt képzeli, neki : elég, amikor lefekszik Barna ’ Ferenc, hogy mellé búvik? Egy ; év múlva még csak harminc- | éves lesz ő. és nem akar évekig ; még úgy élni, hogy ne tudja, • milyen jövő vár rá. Lesz-é ér- • telme, hogy ő feláldozta magát : azért, hogy Barna Ferenc ta- ■ nulhasson. vagy ezután is úgy ■ kínlódik, mint a községi tanács- ! elnök felesége. Mit ér neki majd j az. hogy doktorné lesz, de bú- : torukat nem tudják újjal kiese- ; rélni, amit még szegény apja ! csináltatott a műbútorasztalos- : sál, pedig már kopottak a fote- • lek támlái, nézzen csak oda, hí- 5 szén ő még pici volt, amikor a « garnitúra készült. : (Folytatjuk) A Népi Rendőrség 25 éve Békés megyében 1945 őszétől a fordulat évéig Q osztály vezetőjét, Ligeti László r. őrnagyot az MKP javaslata alapján nevezték ki. A megyei főkapitányság állományába 35, városi-járási kapitányságok állományába 143 tiszt kinevezése történt meg. Az MKP Békés megyében # változatos formában növelte a rendőrségen belül befolyását. Kommunistákat küldött a rendőrségbe és törekedett arra, hogy a tisztek és vezetők nagyobb része MKP-tag legyen. Egy 1946. május 3-án készült kimutatás szerint a tisztek 50 százaléka MKP-tag volt. A kapitányság vezetői beosztások közül ötöt MKP-tag, kettőt SZDP- tag. egyet NPP-tag töltött be. Az 1947-es választások után az egész rendőri állomány 65 százaléka az MKP tagja volt. A Kommunista Párt Békés megyei Bizottsága többször értekezletre hívta össze a kommunista rendőrtiszteket. Talán országosan is egyedülállóan 1947. március 16-án Békéscsabán. az MKP székházában megtartották a megye kommunista rendőrségének I. kongresszusát. Az MKP szerepének növelését jelentette, hogy a megyei főkapitányságon 1946. december 5-én megalakították a rendőri frakció helyett az MKP alapszervezetét. A emegye rendőrségének történetében első pártszervezet volt ez. indokolt tehát a vezetőség tagjaira személy szerint is visszaemlékezni : Gúti Lajos titkár. Vándor Imre kádervezető, Pataj György propagandista, Murvai István könyvtáros, Baráth István kul- túros. Dandé István szervező és Erdei András összekötő. Választmányi tagoknak Szőke Tibort, Benkő Istvánt, Papp Mihályt és Szabó Lajost választották meg. A kommunista befolyás állandó növekedése mellett helyenként a pártharcok is érezhetők voltak. 1945 őszén pl. Battonyán a kisgazda párti, jobboldali beállítottságú kapitányságvezető üldözte a kommunistákat, akadályozta az MKP politikájának érvényesülését. Eleken a kisgazdapárti kapitányság vezetője a jobboldali erőket támogatta, a parasztpárti politikai osztály vezetője viszont szélsőséges — az MKP által sem helyeselt — ,.balos” intézkedéseket hozott. Békésen a parasztpárti kapitányság vezetője akadályozta a kommunista rendőrök munkáját. Köröstarcsán az őrspa- rancsnoik nem engedte a rendőröknek, hogy politizáljanak. Orosházán a kisgazdapárti országgyűlési képviselő vezetésével rendőrség elleni propagandát folytattak. Eíbben az időszakban Békés megye rendőrségének nagy feladatokat kellett megoldani. Tevékenysége igazodott a felmerült társadalmi, politikai és gazdasági feladatokhoz úgy, hogy segítette közben az MKP politikájának érvényre jutását is. Politikai vonalon nagy feladatot jelentett a háborús és népellenes bűnözők, nyilasok, volks- bundisiták, a Horthy-korszak népéllenes tisztviselőinek a felderítése és felelősségre vonása. Az elvégzett munka nagyságát érzékelteti, hogy a főkapitányság létrehozásától 1946. április 25-ig politikai bűncselekmény — nagy részt háborús és népellemes bűntett — miatt 2306 személyt vettek őrizetbe, akiknek egy részét internálták, a súlyosabb cselekményt elkövetőket pedig bíróság elé állították. A politikai bűncselekmények felderítése és nyomozása érdekében 1946. decem- berber' megalakult a Megyei Államvédelmi Osztály és létrejöttek a iárási államvédelmi kirendeltségek. Gazdasági vonalon fiatal rendőrségünknek a nehéz gazdasági helyzetünket kihasználó spekulánsok, feketézők ellen kellett komoly intézkedést tenni. Erre a feladatra külön gazdasági rendőrséget hoztak létre, amely nagyon figyelemre méltó munkát végzett. Sok feketézőt és gazdasági bűncselekményt elkövető személyt állítottak bíróság eié. Ebben az időben a rendőrség, ügyészség és bíróság súlyosan hibázott, amikor a nagy és kis feketézőket válogatás nélkül vonta felelősségre; pl. Kovács Sán- dorné gyulavári lakos 5 kg krumpli eladásáért 7 hónapi börtönt kapott. Az ilyen eljárások nem találkoztak a dolgozó tömegek igazságérzetével. 1947. január 2-án, Gyulán, a törvényszék előtt népi tüntetésen 4 ezer ember követelte a kis árdrágítók szabadon bocsátását. A törvényszék elnöke nem tudott kitérni a követelés elől. 1946—1948 között elég gyakori közeállátási zavarok miatt gyakran keletkezetek spontán tüntetéseik, amelyeket a reakció kihasznált. Ezeket gyakran rendőri eljárások és megtorlások követték. A rendőrök jó politikai érzékét bizonyítja, hogy a tüntetésen részt vevők közül csak azokat a reakciós személyeket vonták felelősségre, akik ellenséges céljaikra felhasználták a tüntetéseket. A közbiztonsági állapotok háború utáni fellazulása következtében még az 1946—47-es években is sok emberölés, testi sértés, betöréses lopás fordult elő, de magas yolt a fegyverrejtegetések és az ezekkel való visszaélések száma is. A tüzelőhiány miatt sok kihágási eljárást kellett indítani útszéli és erdei fakivágásokért. A román határ mentén — különösen Battonya és Dombegyház környékén — 1947-ben a fegyveres rabló bandák tevékenysége miatt nagyon rossz volt a közbiztonsági állapot. Nem egyszer 20—30 főből álló fegyveres csoportok jöttek át és gyilkosságokat is elkövettek. A rendőrség és határőrség kis létszámú volt, ezért a battonyai járásban 1947-ben újra felállították a polgárőrséget. Békés megye rendőrei kivették a részüket a fordulat évéig megoldott .feladatokból. Részt vettek a földreform elleni támadások visszaverésében, az új forint megvédésében, bankok, ipari, kereskedelmi üzemek államosításában, a gazdasági szabotázsok elkövetőinek felelősségre vonásában, a fiatal köztársaságunk védelmében. A rendőrök éhezve, rongyos vagy kopott ruhában teljesítették nehéz szolgálatukat. Hosz- szabb ideig fizetést sem kaptak. Az infláció idején — ha meg akarták őrizni becsületességüket és rendőri tekintélyüket —. súlyos nélkülözésre voltak kényszerülve. A forint megteremtése után a magas ipari árak és a spekuláció ismét sújtotta őket. Sokszor adódott olyan helyzet, hogy a rendőrök megfelelő ruházat hiánya miatt nem tudtak szolgálatba menni. 1945. december 21-én a kondorosi rendőrbiztos — az akkori időkre jól jellemző — alábbi jelentést irta: Alulírott . tisztelettel jelentem, hogy Pribolszki Pál próbarendőr, aki a kondorosi biztosságon teljesít szolgálatot, nem tudja szolgálatát ellátni, mert lábbeli hianya van. Tisztelettel kérem a kapitány urat, hogy szíveskedjen egy pár bakancsot Pribolszki Pál próbarendőr részére kiutalni..." A megye rendőrei kezdetben szakismeretet öntevékenyen szereztek, majd 1946 elején kezdődött 6 hetes tanfolyamokon kapták meg a rendőri munkához szükséges minimális ismereteket. Az állomány tanfolyamokon való alaposabb kiképzése 1947- ben. a tisztek kiképzése 1948-ban í-^zóőfiött el. Dr. Sajti Imre r. őrnagy Következik: A fordulat évétől az ellenforradalom leveréséig.
