Békés Megyei Népújság, 1970. január (25. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-24 / 20. szám

I tttft. január 24. 5 özombal Helyben intézik az elsőfokú építési hatósági feladatokat a nagyközségekben Január 22-én dr. Takács János, a megyei tanács osztályvezetője tartott tájékoztatót a megszerve­zett, illetve szervezés alatt álló nagyközségek építési, közlekedési és vízügyi szakigazgatási vezetői­nek. Ismertette az elsőfokú épí­tési hatóságok munkájának jelen­tőségét, a tanácsi rendszer to­vábbfejlesztését, az építési Igaz­gatás korszerűsítését és decentra­lizálását, majd Békés megye tele­pülés-hálózatának rendszerében a nagyközségek szerepét A tájékoz, tatót további előadások ktytrtik, hogy a résztvevők felkészülten tudják majd ellátni az elsőfokú építési hatósági feladatokat. Az ő tevékenységük a Jövőben többek között a bontási, a lakhatási, a telekalakítási és megosztási enge­dély kiadása, egyúttal természete­sen az ellenőrzés gyakorlása, a községfejlesztési tervek megvaló­sításának elősegítése. Egy a tizenegy közti!: Nagyközség; lett Sarkad Dombegyháziak példamutatása Aki vért ad, életet ment E gon­dolat jegy eben kezdték előkészí­teni és szervezni Dombegyházán a vöroskeresztes aktívák, a társa­dalmi és tömegszervezetek veze­tői a véradónapot Szükséges volt az alapos előkészítés a helyi pórt-, állami és társadalmi, vala­mint gazdasági vezetők összefo­gása, hiszen a korábbi években az önkéntes véradás munkájában a község lakossága nem jeleske­dett A jó szervezés sikeresnek bizonyult, február 20-án 160-an jelentkeztek véradásra, akik kö­zül 129-en összesen 45 liter vérrel járultak hozzá a betegek gyógyí­tásához. Örvendetes, hogy a helyi gaz­daságok vezetői a véradók tiszte­letére közös vacsorát rendeztek, mélyen részt vehették a hozzátar­tozók la Kovács Mátyát KORÁBBAN már beszámol­tunk arról, hogy a megyei tanács 1969. december 23-i ülésén me­gyénk tizenegy községét nagy­községi rangra emelte. E határo­zat meghozatalánál figyelembe vették a lakosság társadalmi ös­szetételét, meglevő üzemeit, köz- intézményeit, belterületét tekint­ve városiasodó jellegét és egy sor más feltételt. így 1970. január 1-i határidővel Békés, Csorvás, Endrőd, Gádoros, Gyoma, Mező- berény, Mezőkovácsháza, Nagy­szénás, Sarkad, Szeghalom és Tótkomlós váltak nagyközséggé^ Megvan a remény, hogy a nagy­községek kialakításával a na­gyobb hatáskör és önállóság ré­vén az eddiginél előnyösebben biztosítható a lakosság kommu­nális ellátási és hatósági szük­ségleteinek városi színvonalat megközelítő kielégítése. Így most már önálló intézésükhöz tartozik többek között az építésügyi jog­kör, a kereskedelmi és iparható­sági jogkör, közületi szervek el­helyezése, a kártalanítási eljárá­sok, adó. és költségvetési felada­tok ellátása, kiskorúak házasság- kötésének engedélyezése, munka- | közvetítés, a tanulóifjúság nyári 1 szünidőben való foglalkoztatása és még egy sor más ügyintézés, j A fent jelzett községek több- j ségében nagyközséggé avató ün­nepi tanácsüléseken vállalták az előrelépés ilyen formáját La­punkban sort kerítünk valameny. nyi nagyközség hétköznapi mun- j kajának ismertetésére. Bevezető­ként Sarkadról szóló tudósításból ' ködünk részieket, melyet Borbély Gyula, a gyulai járási pártbizott­ság instruktora küldött szerkesz­tőségünknek, a január 14-i ünnepi tanácsülésről. A TUDÓSÍTÁS minden sorából érződik, hogy nemcsak az ünnepi beszédet mondó Szegedi Lajos tanácselnök elégedett a megyei tanács határozatával, hanem a ta­nácstagok és az egész község is. Ügy fejezték ki magukat: „Akar­juk, hogy községünk szép legyen, hogy a lakosság jói érezze magát benne." De olvassuk Borbély Gyula tudósítását: „Olyan gyümölcs terméke ez, melynek beérése megváltoztatja a Barna Pál, a gyulai járási tanács végrehajtó bizottságának el­nöke átadja Szegedi Lajos Sarkad nagyközség tanácselnöké­nek a nagyközségi rangra emelő oklevelet. község arculatát, a lakosság élet­körülményeit, a közösség iránti szereteket Igen, ez történt. Már évek óta kiegyensúlyozott tevé­kenységet folytatnak a termelő­szövetkezetek, de különösen ki­emelkedő a Lenin Tsz munkája, ahoi az egész tagság annak tuda­tában dolgozik, hogy fennállása 25. évfordulójának megünneplé­sével még egységesebbé váljon. A jó vezetés erősíti a tagság munká­hoz való viszonyát A párt, tanács testületi ülésein nagy gondot fordítanak arra, hogy a lakosság helyben találja meg a megélhetési lehetőségeit és csök­kentse a vándorlást Ennek érde­kében történt a Békéscsabai Kö­töttárugyár kihelyezett résdegé- nek a létrehozása, ahol mintegy száz nő dolgozik és negyven ta­nuló. Szép jelenségnek mondható az a törekvés, társadalmi munkavál­lalás, mely a község rendezése, szépítése érdekében történt üze­meink, termelőszövetkezeteink | részéről Különösen a parkasítás­í rá, nem jött Hát most hol ke­ressük? Kovalcsikné vállat vont — Bánom is én, keressék, ahol akarják. A pokolban, oda való. Nekem két havi lakbéremmel tartozik az a huligán. Es a rán­tásom ja odaégett miatta Már csapta is volna be a láto­gatók orra előtt az ajtót, de Ambrózy a nyílásba tette a lá­bát — Jó, hogy említi, kedves asz- szonyom, nekem egészen kiment a fejemből. Honda úr megbízott, hogy egyenlítsem ki a tartozását. Mennyiről is van szó? Az ajtó szempillantás alatt tágra nyílt — Két hónap — mondta Ko- valcsdkné. — Ezernyolcszáz fo­rint A professzor nyúlt a pénztár­cája után. — Ezernyolcszáz és négy fo­rint — helyesbített gyorsan a főbérlőnő. — Négy forint a rán­tásért, kérem szépen. A látogatók összenéztek, aztán a professzor Kovalcsikné tenye­rébe leszámolta a százasokat a tárcájából, az aprót a zsebéből kotorta hozzá. — Először egy telefon volt — kezdte tájékoztatóját a házisár­kány —, valami szemüvegről beszéltek, ö aztán elment, ne­kem annyit mondott, hogy a Pálma presszóba megy. Az itt van mindjárt a Körúton. Ha be tetszenek fordulni... Csupa készség volt, csupa jó­indulat, bű báj. Elkísérte a ven­dégeit a lépcsőházig. Szimpatron nélkül. • — Megkérhetem — szólt Hon­da Bálintnak a Népköztársaság Éti kereszteződés előtt — ami­kor a lámpa tilosat jelzett, hogy a Béke Szálló előtt is álljunk meg egy pillanatra? Csak a por­tással váltanék két szót, 6 fél­áron szerzi be nekem az italt, kifogyóban már a készletem, és... Nem fejezhette be a monda­tot, enyhe, hideg, fémes tárgytól eredő nyomást érzett a tarkó­ján. — Egy mozdulat, és az egész tárat a buksidba eresztem, ha­jas baba! — sziszegte Mucur, a hátsó ülésről. — Ne fordulj hát­ra, ne nézz a szemembe, nem fogod vele még egyszer meg­játszani azt a szugerálást! Te pedig, drága haverom — mond­ta Bálintnak —, nem állsz meg a Béke Szálló előtt. Egyáltalán, sehol sem állsz meg. — Hogyan kerültél te ide? — kérdezte ijedten a pakompartos vezető. — Mit akarsz te itt? Az döcögve felnevetett. — Bújócskát játszottam, úgy kerültem ide. És most furikáz­ni akarok. Kellemes társaság­ban. Világos? — De hát mégis... hová me­gyünk? — Ó, én, a segédmunkás ho­gyan is merném megváltoztatni a szakember eredeti útirányát? Természetesen a Málinkó utcai villához megyünk. így tervezté­tek, nem? És téged is figyel­meztetlek, mamakedvence, hogy menetközben semmi stikli! Is­mersz, hamar eljár a kezem. Es amúgyis a bögyömben vagy. Át­váltott a lámpa, nyomási * — Hogyne emlékeznék — mo­solygott a felszolgáló lány és köténykéje zsebébe süllyesztette a húszforintost — Még össze is nevettünk Zsuzsikával — intett a pénztárosnő felé —, mert amikor kimentek, az a magas, göndör hajú, jó képű fiú úgy simogatta meg annak a kicsi kopasznak a fejebúbját, mint­ha valami csinos kislány- volna. Nincs még öt perce sem, hogy távoztak. Az utcán Andrea és a professzor tanácstalanul néztek egymásra. — Nagyon-nagyon nem tetszik nekem ez az egész dolog — szó­lalt meg végül is a lány. — Aki­ről mi azt hisszük, hogy a szemüveget véletlenül, zavará­ban felmarkolhatta, az egy szép. lös képű, szögletes állú, lenyalt hajú, szőke fiatalember volt, nem lehetett az, akivel Honda találkozott itt a presszóban. Ag­gódom. Itt valami nincs rend­ben! Ambrózy legyintett — Nem kell mindjárt rémeket látni, kislány. Holnap reggel a barátunk már biztosan jelent­kezik. Inkább mérjük fel a pil­lanatnyi helyzetet. Most vissza megyünk a Békébe, mindeneset­re üzenetet hagyunk Hondának. Az ünnepi vacsorából és az azt követő dáridóból sajnos nem lesz semmi, ez a Kovacsevicsné vagy, hogy az ördögbe is hívják, majd minden pénzemből kifor­gatott, amit csak e célra ma­gammal hoztam. Még a rántást is felszámította az a szipirtyó! Szóval szépen hazamegyünk és kettesben csapunk egy orgiával egybekötött házibulit. Mit szólsz hozzá? Valami harapnivaló és itóka biztosan otthon is akad. Szinte nem is bánom már, hogy barátunk átmenetileg eltűnt, tíz hosszú napig úgyis csak gondo­latban lehettem veled. Nos? A doktorkisasszony felragyogó szemmel bólintott. (Folytatjuk) nál tett jó szolgálatot a cukor­gyár, a Haladás Tsz, a vízügyi szakaszmérnökség, a gépjavító ál­lomás. Az együttes gondok meg­oldásának vállalásáért dicséret illeti ókét. Az ilyen munka ered­ménye csak elősegítheti azt a rangot, amelyet Sarkad község kapott. Ez a rang megtisztelő, kü­lönösen, ha a cél megvalósítását nézzük. Mátyási János cukorgyár-igaz­gató, Várnái Lajos, az ÁFÉSZ igazgatósági elnöke és a termelő­szövetkezeték vezetői ünnepélye­sen bejelentették, hogy a községi tanács a jövőben is számíthat rá­juk, szívesen segítik társadalmi munkákkal is a tanács erőfeszí­téseit NAGY figyelemmel hallgatta a tanács tagság azokat az irányelve­ket amelyek alapjául szolgáltak a nagyközséggé való kijelöléshez. Így például azt, hogy a városias kiépültségű községek közül azok­nak a községeknek a minősítése indokolt, amelyek a megye tele­pülési hálózatának fejlesztésébe beleillenek ás a jövőben központi szerepkört látnak él. Ez a köve­telmény megvan ebben a község­ben. A három termelőszövetkezet 14 ezer 651 katasztrális hold te­rületen gazdálkodik 1529 taggal. A cukorgyár, kendergyár, gépja­vító állomás, ktsz, tsz közös vál­lalkozás, kötöttárugyár, ÁFÉSZ együttesen 2618 dolgozót foglal­koztat. Ez szép eredmény. Nagy gond még azonban annak a 900 lakosnak az elhelyezése, akik Sar­kadról más területre járnak dol­gozni. Nagy gond, de a vándorló 900 dolgozó helyben! foglalkozta­tásának perspektívája kezd már kirajzolódni abban* hogy a ktsz törekszik új üzemrészt megépíte­ni A termelőszövetkezetek új üzemág-létesítése is nagyban csökkenti majd a tanács ez irányú gondjait Emelte az ünnepi hangulatot Barna Pálnak, a gyulai járási ta­nács vb-elnökének üdvözlő be­széde, melyben a megyei pártbi­zottság és a megyei tanács vb üdvözletét tolmácsolta és ennek jegyében átadta a nagyközséggé nyilvánító oklevelet Számos hozzászóló, megható szavaiból az tűnt ki, hogy van értelme annak a fáradságot nem ismerő kollektív tevékenységnek, melynek eredménye máris látha­tó, érezhető. A tanácstagság tel­jes egyetértésben tért haza azzal a gondolattal, érdemes úgy dol­gozni: „mindent az emberért, az ember javára” Ennek ők is al­kotói, „részesei.” EDDIG a tudósítás. Mint írá­sunk elején mondottuk; ünneplé­sek voltak ezek a tanácsülések, azonban az örömhangulatok után jönnek a dolgos hétköznapo-k, melyek felíratják magukat az élet vonalazott táblájára, vala­hogy így: Több hatáskör, még több felelősség a nép ügye iránt. —r. Vásárlók KSnyve: Mindennap vizsga Mi a szerepe a Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézetnek a fogyasztó érdekvédelmében? Levelez ön a fogyasztok taná­csával? Milyen a nehéz vevő? Mit jelent a cigarettásdobozok betű. és számjelzése? Mitől romlik az élelmiszer? Milyen italt igyunk az egyes ételekhez? Milyen cipőt vegyünk? Ilyen és ehhez hasonló kérdé­sekre kaphat választ a nyájas olvasó, ha kézbe veszi a Köz- gazdasági és Jogi Könyvkiadó 60 ezer példányban megjelent művét, a Vásárlók Könyvét. A kétszáznegyven oldalas, sok képpel, táblázattal illusztrált munka neves szakemberek köz­reműködésével készült és hiány­pótló szerepet tölt be. Amolyan vásárlói KRESZ, bolti minden­tudó kiadvány. Hogy miért? Idézzük a szellemes bevezető néhány sorát: ...nem tudunk vásárolni! Pontosabban nem tu­dunk jól és célszerűen vásárol­ni ön most csóválja a fejét és azt mondja: „Ez azért túlzás", nem szabad ennyire lebecsülni a gyakorlati tapasztalatokat... Tegye a szivére kezét, ön még nem fizetett tandíjat egy rosz- szul sikerült vásárlásért? — ha mással nem, hát családtagjai gúnyos megjegyzéseinek kény­szerű tűrésével? Ettől szeret­nénk megkímélni önt néhány jó tanáccsal és tájékoztatással. Te­kintse könyvecskénket ajánlott irodalomnak azon a nagy tan­folyamon, amelynek célja Önt Szakképzett Vásárlóvá képezni. Olyan tanfolyam ez, amelyen naponként van vizsga és a sike­res vizsgának a jó vásárlás a ju­talma (a családtagok elismeré­séről nem is beszélve), a siker­telen vizsga tandíját pedig ön­nek kell fizetnie. Lapozgatva a könyvet, kőny- nyen megbizonyosodhatunk a bevezető sorok igazáról. Mert nézzük csak; a bútorfrontot jő néhány jogos kifogás érte az el­múlt években. A témával fog­lalkozó írás szerzője — hivat­kozva a garancia új rendjét szabályozó miniszteri rendeletre — leszögezi, hogy a vevő a hi­bátlan bútort ** kicserélheti nyolc napon belül és a kereske­delem a komplett szobaberende­zéseket darabonként is árusíthat­ja. Ez utóbbi persze csak lehető­ség, mert legtöbb bolt (a nagy ke. resletre és a részletekben törté­nő értékesítés munkaigényessé­gére hivatkozva) mereven el­zárkózik ettől. Vagy nézzük kereskedelmünk, iparunk másik Achilles-sarkát, a cipőpiacot. Hogyan csináljunk jó cipővásárt? — alcím alatt, többek között azt tanácsolja a vásárlói KRESZ, hogy lehetőleg a délutáni órákban vásároljunk, ugyanis a láb bősége, főleg a nőknél, délután néhány milli­méterrel nagyobb, mint reggel. Végezetül egy apró észrevétel. Bár a mű a Vásárlók Könyve címet viseli, nem marad adós a vásárlók bosszantásától sem. Néhány nyomtatási hiba itt-ott olvashatatlanná teszi az egyéb­ként hasznos tanácsokat adó szöveget. B. I. A - , KNER NYOMDA gyakorlattal rendelkező gyors­8$ gépfrénőlcet és közgazdasági érett­ségivel adtninlsztariciés munkakörbe fiatalokat felvesz. Jelentkezés csak írásban, Békéscsaba. Lenin, út 9. 62

Next

/
Thumbnails
Contents