Békés Megyei Népújság, 1970. január (25. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-24 / 20. szám
1970. január 24. 3 Szombat A századik — film riporttal Hatalmas ládák, dobozok, áram- erősitők, kábelek, fényszórók, mindezek között ügyesen sürgőforgó emberek, csak éppen a „Csendet kérünk, felvétel!” felirat hiányzott — s mint utóbb kiderült el is kelt volna. Mondhatni úgyis, a sok bába közt szinte elveszett a gyerek, pontosabban a televízió. Ünnepi esemény színhelye volt ugyanis csütörtökön délelőtt a pusztaszent- tomyai általános iskola. A Zrínyi Miklós Katonai Akadémia sorállományú KISZ-esei egy nagykép- emyős tv-készüléket és egy rádiót ajándékoztak a külterületi iskola tanulóinak. Az esemény ezúttal kétszeresen is eltért a szokásostól, egyrészt jubileum kapcsolódott hozzá: ez volt a megyében a századik televízió, amit az akció' kezdete óta kaptak az iskolák. A rendkívüliség másik oka az Iskolatelevízió forgatócsoportjának részvétele és egy riportfilm készítése volt. Először talán az adományozóról: „Mi nem úgy vásároltuk ezt a tv-t, hogy összeadtuk szerény zsebpénzünket, hanem elmentünk vagont rakni. Csikorgó hideg és száz vagon volt. Tízezemégyszáz forintot kerestünk, azon vettük a televíziót, s mivel még maradt pénzünk, egy rádiót is vásároltunk. Az állványt magunk csináltuk! Ami azt illeti, Molnár András őrmester és tízegynéhány társa valóban nem kis meglepetést szerzett a kettős ajándékkal. „Én még csak egyszer láttam az Isko- la-tv-t” — mondta Fazekas Jóska, aki olyan bátran válaszolt a riporter, Sass Elemér, az Iskola-tv Molnár András őrmester a gyerekeket. Előtérben az fizikaadása vezetőjének kérdé- lyen órát láttál?” — kérdezte, seire, mintha nem is élete első „Fizikát” — hangzott a válasz, interjúját adta volna. „És mi- ami nem tudná kedveskedésnek számított e a fizikatanár-riporternek, mindenesetre egy műsoron kívüli „Nagyon helyes”-ért a felvételt meg kellett ismételni... Béres János rendezőnek egyébként ez volt a huszonhétedik ilyen témájú filmje, s mint Kiss Zsuzsa szerkesztő elmondta, nem rettegnek a félszázas jubileumtól sem, mert ez azt jelentené, hogy sok-sok televíziót kapnak még Hogy Is volt csak az a vagonki -kás? A válasz majd a filmből kidé. ül. riporter, Sass Elemér és a rendező, Béres János. az iskolák, s valóban megvalósul a mozgalom jelszava, minden iskolának lesz tv-je. A filmriport elkészülte után került sor a készülékek tulajdonképpeni átadására, s volt nagy öröm, amikor a gyerekek először nézték együtt a képernyőn a föld. rajzórák Vághy Pál igazgató-tanító Köszö tót mond az ajándékért. Mellette dr. Zilahy Lajos, az O osházi Városi Tanács V. B, művelődésügyi osztályának vezetője és Deli János százados. A tévésekre a „rumli-ért” igáin senki nem neheztelt... Scleszt Ferenc Újkori kínai falak? Nem is olyan régen, még az ipari és a mezőgazdasági termelés egyik jelentős hajtóerejének tartottuk az üzemek, gazdaságok vezetőinek, dolgozóinak kölcsönös vélemény, és tapasztalatcseréjét; Itt-ott még most is megróják azokat, akik takarékosságból vagy kényelmességből sajnálják a költséget és aá időt a hazai és a külföldi tapasztalatszerzéstől. Csakhogy. — Újságíróknak még megengedjük, hogy megnézzék a segédüzemünket, de mások előtt zárva tartjuk az ajtaját, — mondották az egyik szövetkezet vezetői. Nem hagytak sokat csodálkozni és érzékenykedni e különös kegy fölött. Elmondták, hogy egyszer beengedték egy másik szövetkezet kíváncsiskodóit 8 azok lemásolták az üzem berendezését, gyártási technológiáját, s azóta egyik legerősebb konkurrensükké váltak. Nem aranyat, nem is hadianyagot, hanem építkezésekhez szükséges segédanyagokat gyártanak ebben az „idegeneknek szigorúan tilos a bemenet” kis szövetkezeti üzemben. S nemcsak itt, hanem szinte minden üzemben féltve őrzik, zárják el a gyártási technológiát minden avatatlannak vélt tekintet elől. Szinte minden üzemben amolyan törvénnyé vált, hogy az ő szakembereik elleshetik, magyarán „ellophatják” más helyekről, bármilyen új termék gyártási eljárásának módját, de sajátjukat nem árulhatják el senki fiinak. Ezt erősí tgette egy férfi is a minap a másiknak Békéscsaba egyik utcáján lépkedve. Az nem akarta elhinni és én sem, aki néhány lépésnyire mögöttük bandukoltam, hogy egyik üzem sem adja át a. másiknak gyártási módszereit, tapasztalatait. Olyan szellemi terméknek tartják, mintegy szabadalom vagy szabadalmaztatásra váró új konstrukció műszaki rajzát, leírását. Aligha csak a „kínlódjon ki mindenki magának, amit akar” elv rejlik emögött. Inkább az, hogy mindegyik üzem egyedi birtokosává akár válni egy-egy olyan jó áron piacra dobható terméknek, amely aztán önti a prémiumot, a nyereséget. Szó se róla, ez is cél az új mechanizmusban, de cél az árubőség, a lakosság növekvő igényének kielégítése is és lehetőleg nem égbe szökő monopoláron. Már pedig a lakosság növekvő igényeit csakis közös erőfeszítéssel, jó együttműködéssel lehetséges kielégíteni. Máskülönben úgy járnak majd a nagy titkolódzással az üzemek, mint az a nagy ázsiai ország, amely magas fallal zárta körül magát a környező világtól. S csak akkor vágott réseket ezen, amikor fulladozni kezdett a maradiság szülte gyötrelmektől. K. I. Nőtt a Vöröskereszt tekintélye Az elmúlt évben 466 egészségügyi előadás — A tisztasági mozgalomban 75 ezer lakást értékeltek A Vöröskereszt Békés megyei i vezetősége tegnap délelőtt Békés- j csabán a megyei tanács vb-tar- ! mében kibővített ülést tartott, j melyen részt vett Mizó Mihály, az : MSZMP megyei bizottságának munkatársa és Fodor Gábor, a Vöröskereszt Országos Központ képviselője is. Az ülésen dr. Ta by László megyei főorvos elnökölt, s a vezetőség írásos beszámolóját öz Ferenc megyei titkár terjesztette elő. Az elmúlt évben a Vöröske- reszt-ala pszervezetek megyénkben jelentős eredményeket érték el, s tapasztalható volt, hogy tekintélyük nőtt. A vezetőség- és küldöttválasztó taggyűléseken mindenütt megjelentek a párt-, állami és tömegszervezetek képviselői és pozitívan nyilatkoztak a munkáról. A tekintély növekedését jelzi az is, hogy több városban, községben a párt-vb és a tanácsi szervek értékelték a választási munkát, a Vöröskereszt tevékenységét Különösen szép eredmények születtek Békéscsabán, Gyulán és a szeghalmi járásban, ahol min- ta-alapszervezetekké fejlődött sok vöröskeresztes kollektíva. A megyében jelenleg 282 alapszervezet működik 23 604 taggal. Sok helyen jöttek létre új szervezetek is. Igen népszerűek voltak a különböző egészségügyi előadások, melyekből 766-ot tartottak 29 285 résztvevővel. Ezek egészét film1 vetéssel tették szemléletesebbé, de ezenkívül 140 esetben rendeztek önálló filmvetítést is. Az 1968/69-es oktatási évadban a megyében 294 tanfolyamot tartottak, 8285 résztvevővel. A legkomolyabb eredményt az elsősegélynyújtó és üzemegészségügyi tanfolyamok szervezésében érték el, 120 tanfolyamon több mint 3000 hallgató vett részt. A véradó mozgalom is egyre jobban kiszélesedik a megyében. Ez jórészt annak is köszönhető, hogy a járási-városi községi párt- bizottságok foglalkoztak e témával, de elsősorban az MSZMP megyei bizottsága és a megyei tanács végrehajtó bizottsága. Ez hathatós segítséget jelentett a véradómunka továbbviteleben. Különösen a mezőkovácsházi és orosházi járásban nyújtottak sok segítségért a pártbizottságok és tanácsok e munkában. Tért hódított a munkahelyenkénti önálló véradó napok szervezése és egyes gazdaságok ünnepélyessé tették ezeket a napokat. A tisztasági mozgalomban szinte kimagasló eredményt értek el, mivel 75 ezer lakóházat értékeltek, s ezek közül 39 ezer felelt meg a feltételeknek az előző évi 15 ezerrel szemben. A beszámoló foglalkozott a polgári védelem, az ifjúsági vöröskeresztes munka, a családvédelem és az alkoholizmus elleni küzdelemben elért eredményekkel is. A vitában értékes javaslatok hangzottak el a további munkát illetően és többen beszéltek a véradók megbecsülésének fontosságáról is. Az ülésen ezután megvitatták az 1970. évi tervet, mely igen részletesen kiterjed a 2 elkövetkező feladatokra.
