Békés Megyei Népújság, 1970. január (25. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-24 / 20. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG E S A MEGYEI TAN ÁCS LAPJA NÉPÚJSÁG 1970. JANIIAR 84., SZOMBAT Ara: I forint XXV, ÉVFOLYAM, 20. SZÁM Tulajdonosi felelősséggel Ä felszabadulás óta folytatott országépítő munkánk közül a legjelentősebbek egyike a Tisza H. kiskörei vízlépcső építése és a felduzzasztott víz hasznosításának szervezése. Szabó Lajos, a MÉM Tiszavidék Mezőgazdasági Fejlesztési Iroda. igazgatója a KISZ KB mellett működő Tisza II. védnökség operatív bizottságának legutóbbi ülésén így foglalta össze a mű jelentőségét: a beruházás hűszmilMárd forintra tehető, kétmillió hold hatásterületen 500 ezer hold kap öntözővizet s a komplett mű közvetlenül mintegy félmillió ember sorsát érinti. A Tisza II. üzembe helyezésével megváltozik a Tiszatáj képe, Kiskörétől felfelé és lefelé, Kelettől Nyugatig A fel- duzzasztott víz a Balaton területének egy ötödét adja. Sportolásra, üdülésre nyújt lehetőséget. Megyénk csaknem 100 ezer holdas nagyságrendben — új öntözőtelep-építésben — szintén érdekelt a Tisza II. programban. A Kiskörénél felfogott víz a jászsági főcsatornán át jut el Mezőtúr térségébe, csatlakozik a Hortobágy— Berettyóhoz, innen pedig a Hármas-Körösbe. A különböző vízkivételi művek továbbítják majd a Csanádi lőszhát északi részére és a békési löszhátra: Gyoma, Mezőberény, Békéscsaba, Telekgerendás, Orosháza, Gádoros, Szarvas vonala által határolt területre; Az említett térségben műkő- / dő állami gazdaságokban és tsz-ekben a TMI megbízásából az ÖRKI másfél éve folytat igen alapos üzemgazdasági elemzést. Egy csoport feldolgozta a gazdálkodásban beállt változásokat s az elért eredményekből következtetéseket vont le: szükséges-e és a gazdálkodás rohamos fejlesztésével várható-e az üzemek öntözővízigényének kifejlődése? A tudományos eszközökkel folytatott igen körültekintő munka során kétséget kizáróan megállapítást nyert, hogy az öntözővíz igénye ezen a területen már ma is fennáll. Békéscsabától Gyoméig, Orosházáig és Szarvasig — most csak a közvetlen érintett területről szólunk — a szövetkezeti mozgalom hallatlan erővel bontakozott ki. Az ÖRKI kutatói, üzemszervezési szakemberei adatgyűjtő és feldolgozó munkájukkal ennek értékelése során olyan támpontokat adtak az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek vezetőinek, mellyel hosszú évekre meghatározhatják feladatukat a termelésszervezésben. A felmérő munka befejeződött. Most már lényegében gyakorlati szakaszába lépett a víz hasznosításának konkretizálása A Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság műszaki dolgozói rövidesen befejezik a vízhasznosítással kapcsolatos tanulmánytervek összeállítását, az üzemi és az állami érdekek egyeztetését, majd hozzálátnak a kiviteli tervek készítéséhez. A Tisza II. vizének hasznosítását a MÉM TMI három szakaszba programozta. Az első periódus 1973—75-re, a másik 1976—80-ig, a harmadik pedig későbbre tolódik. Az első szakaszban érintett Békés megyei üzemek: a kondorosi Lenin Tsz, a hunyai Hunyadi Tsz, a kétsopronyi Rákóczi Tsz, az újkígyóst Aranykalász Tsz, asza- badkígyósi Szabadföld Tsz, az örménykúti Petőfi Tsz, az örménykúti Béke Tsz, az örménykúti (Kardos) Egyetértés Tsz és a kondorosi Dolgozók Tsz. Ezekben a gazdaságokban a lehetőségekhez képest beruházásokkal, hitelek nyújtásával, a korszerű agro. és zootechnikai módszerek alkalmazásával most. már gyorsítják a száraz gazdálkodás optimumának elérését, az öntözővíz fogadásának előkészítését. A húszmilliárdos beruházásból tehát jócskán jut feladat megyénkben is. A 100 ezer hold öntözésének szervezése nem kis munka, nem kis felelősség. Talán ezért is érthető, hogy a Tisza II-vel kapcsolatos megbeszélések iránt megnövekedett az üzemi vezetők érdeklődése. Minden egyes alkalommal igazgatók, ísz-elnö- kök, vezető szakemberek, politikai munkatársak adnak egymásnak találkozót. Együttesen keresik a legjobb megoldásokat. Felnőttek és fiatalok mind gyakrabban szólnak hozzá e nagy jelentőségű program megvalósításához. Nagyra, igen nagyra értékelhető a KlSZ-alapszervezetek- bem napjainkban kibontakozó védnöksógi munka is. Ez arra irányul, hogy megyénk agrár ifjúsága, ki-ki a maga munkahelyén vállaljon részt a gazdaságfejlesztésből. Fiatalságunk, lényegében nekik épül a mű, részt kér a feladatokból! Ezt tanúsítja az is, hogy a víz hasznosításában érdekelt mezőgazdasági üzemek KISZ-titkárai a minap Szarvason tanácskoztak. Ezzel az energiával most tovább dagad a vitorlába fogott szél. Az ügy azonban csak akkor veheti hasznát, ha gazdasági vezetőink számolnak vele. További hatvan mérnök, 120 felső fokon végzett technikus és csaknem 2000 kiválóan képzet szakmunkás szükséges a nagy vállalkozás Békés megyei részének kompletté tételéhez. A napi feladatok ellátásában melyik korosztályra lehet építeni távlataiban, ha nem az ifjúságra? Hát ezért is kapjanak most az üzemi és intézményi KISZ- alapszervezetek újabb és újabb munkalehetőséget, mutassák meg tulajdonosi felelősségérzésüket. □upsi Károly Békéscsabára érkezett Csehszlovákia nagykövete Tegnap, a délutáni órákban megyénkbe érkezett Frantisek Dvorszki elvtárs, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság magyar- országi nagykövete. Kíséretében van' Mátyás Petrina, á nagykövetség első titkára és feleségeik. A baráti látogatásra érkezett vendé- 1 geket a megyei tanács végrehajtó! bizottságának elnöke, Klaukó Mátyás elvtárs és az MSZMP békéscsabai városi pártbizottság első titkára, Such János fogadta. Tegnap a vendégek a csabaszabadi Magyar—Csehszlovák Barátság Termelőszövetkezetbe látogattak, ma Tótkomlóson tartózkodnak. Lapunk tartalmából t A labdarúgó NB I/B és NB II tavaszi sorsolása (8. oldal) Újkori kínai falak? O- «Mal) A századik — filmriporttal <3. oldal) Egy a tizenegy közül (5. oldal) Mini Magazin <«. oldal) Emelkedett a kenyérfogyasztás Megtárgyalták a Békés megyei élelmiszertermelő-üzemek 1969-es munkáját Tegnap, pénteken Békéscsabán, a KISZÓV kultúrtermében a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának szervezésében megtárgyalták a megyei sütőipari vállalat, a szikvíz- és szeszipari vállalat, valamint a baromfikeltető vállalat 1969. évi munkáját. Az értekezlet munkájában részt vett Csatári Béla, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese. Ott volt az ÉDOSZ Békés megyei Bizottságának titkára, Faragó Mária A vállalatok vezetőinek, párt- és tömegszervezetek képviselőinek Csomós István, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője tartotta meg az értékelést. Részletesen foglalkozott minden vállalat 1969. évi munkájával, külön kiemelte a sütőipar tevékenységét. Elmondta többek között, hogy tavaly az előző évhez viszonyítva 0,8 százalékkal termelt több kenyeret. Ez mennyiségben plusz 345 toppát jelent. A kenyértermelés mennyiségi aövekeHálót köt a révész Míg a magas vízállás miatt Békésnél szünetel a révhajóforgalom, Székely Sándor révész addig sem tétlenkedik: műanyag ■ raffiából hálót köt. 'Fotó: Márton László) dósén belül a Önöm fehér kenyér részaránya is jelentősen nőtt. 1966-hoz viszonyítva 16:1 százalékkal sütöttek több kenyeret megyénk pékségeiben. Lényegesen egyenletesebb a süte- ménytermelós évenkénti alakulása. A sütőipari vállalatok 1968. évi eredménye 19 millió 525 000 forint volt. Bár a múlt évi termelési eredmények még konkrétan nem ismeretesek, a bázist körülbelül 5 százalékkal teljesítették túl. Arról i® beszélt az osztályvezető, hogy a péksütemények és kenyér minősége nem javult Ügy, mint ahogy azt a fogyasztók várták. Ennek okát az ipar abban látja, hogy a tavalyi kenyérgabona minőségileg gyengébb volt, mint az előző évi. Ezenkívül a malomipar is tehet erről, mivel a liszt nem pihen eleget, mielőtt a sütőiparhoz kerülne. A szikvíz- és szeszipari vállalat által elért termelési eredmények kimagaslóak. Az 1968. évi 1 ’ millió 50 ezer forintos össz- termelési értékhez viszonyítva a tavalyi termelés értéke várhatóan két és félszerese lesz. A beruházásokról szólva elmondta, hogy 1968-tól 1970-ig 31.9 tonna napi termelésfejlesztést hagyot jóvá a sütőipari kapacitásfejlesztés. Ehhez a szükséges pénzügyi fedezet megvan. Sajnos, mint a hozzászólásokból is kitűnt, a sütőipar beruházásai nem készülnek olyan ütemben, mint ahogyan az szükséges lenne. Ebben az állami építőipari vállalat is hibás, mert határidőtologatással késlelteti a kenyérgyárak építését. A részletes beszámoló feletti vitában sok hozzászóló foglalkozót a sütőipari szakmunkásképzés és az elöregedés problémájával. Arról is szó esett, ho-gy szaküzlethálózat bővítése szükséges. Ezen belül szó van arról, hogy a kenyérboltokban tejet is áruljanak a jövőben. Csatári Béla vb-elnökhelyettes hozzászólásában elismeréssel szólt a hat vállalat múlt évi munkájáról, elmondta, hogy összesen 24,5 millió forint nyereséget értek el. A továbbiakban arról beszélt, hogy a szakmai vezetés felelőssége mindig nő s éppen ezért nagyobb megalapozottsággal kell szervezni és irányítani a vállalatok munkáját. Faragó Mária, az SZMT és az ÉDOSZ elnökségének üdvözletét tolmácsolta és a nyereségfelosztás médiáról beszélt. ! B. J. /
