Békés Megyei Népújság, 1970. január (25. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-23 / 19. szám

1970. január 23. 5 Péntek Pályaválasztási tájékoztató a Békés megyei fiataloknak Százezer forinttal nagyobb bevétel, mint amennyit terveztek A csorvási községi tanács épí­tőipari és községgazdálkodási üzemében jól dolgoztak a múlt évben. A kis létszámú kollektí­va csaknem 83 ezer forint nye­reséget könyvelhet» el a tavalyi évről. Jól gazdálkodtak a község pénzével, amelyből többek kö­zött járdák építésére csaknem 71 ezer, az új piactér kialakítására 50 ezer, az új állatvágóhely 1968-ról áthúzódó munkáinak be­fejezésére pedig 270 ezer forintot fordítottak. Arról sem feledkez­tek meg, hogy az általános is­kolák karbantartása, felújítása is szükséges volt és erre több mint 150 ezer forintot költöttek. A jól gazdálkodó üzem évi be­vétele 1 millió 638 ezer forint lett. Ez csaknem 100 ezer fo­rinttal több, mint amennyit ter­veztek. A kertészkedők, kiskert-tulaj­donosok részére a Budapesti Ve­gyiművek a tavalyinál lényege­sen több műtrágyát és növény­védőszert készít kis csomagolás­ban. Először kerül az üzletekbe a 20 dekás Ditrifon növényvédő­szer, amelyből összesen 20 000 tonnát gyártanak. Újdonság a Safidon permetezőszer, ebből 25 tonnányit árusítanak kis ada­gokban. Egykilós csomagokban hozzák forgalomba a Hungária gyomirtót és permetezőt. Egyki- logrammos adagokban kerül az üzletekbe a Hungária L—2-es po­rozószer is. Az AGROTRÖSZT vállalatai az idén külföldről is hoznak be olyan készítményeket, amelyek kiegészítik a Budapesti Vegyi­művek választékát. Megjelent a Békés megyei Pá­lyaválasztási Tájékoztató az 1970. évre című kiadvány. A tájékoz­tatót a szakigazgatási szervek, in­tézetek és a vállalatok közre­működésével a Békés megyei Ta­nács V. B. munkaügyi osztálya állította össze. A helyes pályaválasztás az egyénnek és a közösségnek egya­ránt elsőrendű érdeke. A pálya- választás nagy tervszerűséget, fo­lyamatos tájékozódást igényel a diákok, a tanárok, szülők, a gaz­dasági és társadalmi szervek ré­széről egyaránt. Az egyéni rá­termettség, igény és a társadalmi szükséglet, lehetőség közti el­lentmondás még jobban fokozza a probléma összetettségét. A pá­lyaválasztási tájékoztató célja, hogy ismertesse a megye fiatal­jaival, milyen lehetőségek áll­nak előttük. Ismerteti a vá­A kiskert-tulajdonosok számá­ra nagyon fontos a kálisó, ezt az Idén 5—10 kilós adagokban is árusítják. Énekeshattvúk J vendégeskednek Okanyban A biharugraí „vadvízország” környékén, Okány határában, az ősziárpa-vetésen három énekes­hattyú vendégeskedik. Az északi tundrák lakói az ornitológusok véleménye szerint a hideg elől délre húzódva véletlenül téved­tek erre a tájra. lasztható szakmákat, a jelentke­zés módját s tájékoztatja a fia­talokat, hogy szakmánként az egyes vállalatoknál, üzemeknél, termelőszövetkezeteknél hány ta­nulót vesznek fel a jövő tanévre. A tájékoztató a középiskolák, főiskolák, egyetemek címeinek közlése után a szakmunkáskép­zésről szóló 1969. évi törvényt ismerteti. A tanulók így már a beiskolázás előtt tudomást sze­rezhetnek kötelességeikről és jo­gaikról. Pártoktatás Mezőberéoybeo Mezőberényben közgazdasági alapismeretek tagozattól az esti középiskoláig a pártoktatási for­mák mindegyike megtalálható. A közgazdasági alapismeretek ta­gozaton, a gazdaságpolitikai ipari tagozaton, a mezőgazdasági ta­gozaton, a világpolitikai-világ­gazdasági tanfolyamon, a szoci­alizmus építésének kérdései ta­gozaton, a magyar párttörténet- tagozaton, a különböző tovább­képzéseken s a szakszervezeti ok­tatásban mintegy ezer ember vesz részt. Az oktatók, propagandisták helybeliek, többségük esti mar­xista-leninista középiskolát, il- ! letve egyetemet végzett. Berény. ben a középiskolai oktatás az 1966—67-es tanévben indult, s ezzel helyben megoldódott az ok­tatók képzése, az utánpótlás ne­velése. A mezőberényi propagan­disták közül Nagy Ferenc osz­tályvezető végzett kiemelkedő munkát. Az indulás óta dolgozik a kétéves esti középiskolában. Az általa vezetett csoportok ér­ték el a legjobb eredményeket. Tavaly a párttagság 73 száza­léka vett részt az oktatásban, szemben az 1968-as 66 százalék­kal. Ebben a tanévben 22-en ta­nulnak Mezőberényből a békés­csabai Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetemen. iHiMttiutiHMiHUMMHVitmtniuamain Több műtrágya és növényvédőszer kis csomagolásban halkan, de erélyesen. — Nekünk fontos beszélnivalónk van. — Nekünk?! Bocsánatot ké­rek, de mi tulajdonképpen nem is ismerjük egymást! — Én ismerem önt. Egyelőre ez is elég. Olyan témát kell megtárgyalnunk, amely magát, garantálhatom, nagymértékben érdekelni fogja. — Egészen kíváncsivá tesz — vonja meg a vállát Honda kel­letlenül, le sem veszi felöltőjét, úgy ül le a székre, jelezvén, hogy kevés az ideje. A másikat azonnal megüti a Hondából áradó tömény alkohol­illat. Ohó, barátocskám — gon­dolja magában elégedetten —, ezek szerint igaz, amit a válla­latodnál sikerült még délelőtt» megtudnom, te valóban megrög­zött iszákos vagy! Annál jobb! Az erős szesz folyamatos élve­zete megpuhítja a jellemet, la­zítja az erkölcsi tartást, Jtöny- nyen befolyásolhatóvá tesz. És rólad, te nyavalyás kocsmatöl­telék. rólad mondta Mucur, hogy délben hipnotizáltad őt! Ugyan, elrestellte magát a nő előtt, ezt nem merte bevallani az a hülye izompacsirta. Áthajol az asztalon, az arcát egészen közeltolja a másik lágy vonalú arcához, vállalva a koc­kázatot, hogy annak a leheleté­től ő is becsicesent. — öreg fiú. legyen erős, én mindent tudok! — Igazán? — néz vele farkas­szemet Honda. — Akkor már értem, hogy miért nem mutat­kozott be az elején. — Micsoda?­— Egyszerű, Ha maga min­dent tud, akkor maga — az is­ten. Az isten meg mi az isten­nek mutatkozzék be, őt ismer­nünk kell. — Hülye vicc — mondja Bá­lint komoran. — Mindjárt nem lesz maga ilyen nagylegény. Csak néhány címszót ajánlok a szíves figyelmébe. Bakánrúgott fiatalember a buszon, egy szol­gálatban levő rendőrtörzsőrmes­ter fondorlatos megtévesztése. Furcsa tárgyalás az Erőátviteli Vállalatnál. Jegyzőkönyv meg­semmisítése. Minisztérium, ket­tes osztály. Elég ennyi? A blöff bevált! A kis kopasz sápadt, mint a fal, a szeme ko- csányon lóg, alsó ajka lefittyedt. Most kép ütni a vasat! Most, amíg meleg! — Mert, ha ez nem elég — sziszegi Bálint farkas-mosoly- lyai —, folytathatom. Ribonuk­leinsav. Dezoxiribonukleinsav. Ehető emlékezet. Szimpatron. Ennyi sem elég? Pedig ezért már jó néhány évet osztanak ki a Markóban és azalatt piához sem juthat! Szünetet tart, élvezi, hogy a vele szemben ülő emberke úgy húzza magát össze, mint akit korbácsolnak, homlokán kiütött a veríték, az ujjal reszketnek. Hogyan is sejthetné, hogy mind­ez tehetséges komédiázás, hogy a verítékező — homlok mögött hidegen és egy komputer gyor­saságával és pontosságával mé­retik meg minden szavának a súlya, jelentősége, ö csak Hon­da meg-megcsukló hangját hall­ja. — Kérem, mit akar tőlem? — Na, látja, így kellett volna kezdenie. Mert ne higgye, hogy a professzor meg a tyúkja kiáll- S nának maga mellett. Egy frászt, j Maga a 7 ő szemükben egy kísér- j leti nyúl, leszerepelt, agyő. Hiá- £ ba hivatkozna rájuk, letagadnák j és őket megvédi a Kossuth-díj, j a doktori cím. Most már elhiszi, £ hogy a markunkban van, tönkre.. £ tehetjük, ha nem engedelmes- í kedik? — Mi... mit kell tennem? S — Jóformán semmit. Maga £ most bejáratos a Málinkó utcai ■ villába, szerez nekünk abból a ! szimpatronból, lefényképezi a £ műszaki leírását, és mi azt is el- £ felejtük, hogy egyáltalán éi a ■ Földön egy Honda László. Nos? ! — Rendben van — suttogja a £ megzsarolt. — Mindent megte- • szék, csak ne adjanak a törvény j kezére ... Jaj! — kap fájdalmas £ fintorral az oldalához. — A | nagy izgalom miatt... a vesém... | még jó, hogy mindig hordok ma- : gamnál papaverint. Ha még nem : ivott volna a szódájából... Bálint kegyesen int, tessék, J Honda kotorász a zsebében, elő- £ szed egy apró fehér tablettát, • bekapja, egy korty vízzel le- * csúsztatja. Pár pillanatig le- • hunyt szemmel piheg, aztán rá- : néz az oldalszakállasra. — Akkor most megbeszéljük > a részleteket? Bálintot hirtelen mélységes ! sajnálat fogja el a másik iránt. ■ Fáj szegénynek a veséje. A j nagymama, az is mindig a vesé- ! jével kínlódott. És egyáltalán, ez : egy nagyon szeretetre méltó kis- : kopasz, lelke mélyén ő mindig £ is kedvelte a kiskopaszokat (Folytatjuk) ; Olvasóra várva Hammer Vendelné kölcsönöz. Kunágotán esik. Apró szemék­kel szitál és a vízpára úgy lebeg a házak között, mint a füst. A községet átszelő út mentén fákat döntenek, fejszék csattognak, traktor dübörög és bánatosan nyekereg a kézi fűrész. Januári eső. Látogatásunk idején elolvadt a hó, s fehér hószőnyeg helyett agyagos sarat tapostak a kunágo- taiak. (Azóta ugyan ismét köze­lebb van a mínusz tízhez a hő­mérő higanyszála, mint a plusz tízhez.) Két ködmönös ember azon meditál, hogy vajon mit vé­tettek ezek a szép szál nyárfák és kinek vétettek, s ha már pusz­tulniuk kellett, vajon miért nem telepítettek helyükre korábban csemetéket? És mi ad majd ár­nyékot a forró nyárban? Aztán ráérősen megtárgyalják az időjá­rást is; a néphit szerint a januári meleg és esőzés azit jelenti... Bizonyára jelent valamit, szá­munkra csak egyet: a könyvbará­tok érthetően, a szokottnál nehe­zebben mozdulnak ki, mi pedig ki tudja már mióta várakozunk a könyvtárban, olvasóra várva. Pe­dig szép könyvtár, tágas, modem, ízlésesen berendezett es rendsze­rint meleg is. Most ugyan elbírja az ember a kabátot, de hát ez csak addig tart, amíg a szén láng­ra kap a kályhában. Olvasóra várunk tehát; az eső csíkozta ab­lakon egyelőre annyit látni, hogy egy erőlködő traktor lánccal kö­rülhurkolt fatörzseket vonszol az utcán. Hammer Vendelné arról beszél, hogy a könyvtár napi for­galma a rossz idő ellenére 30—40 olvasó, de hát ez is érthető: az olvasás, a több szabad idő idősza­ka a tél, faluhelyen különösen az, meg aztán a kétezernél is több szépirodalmi mű, a 16 féle folyó­irat épp eléggé nagy vonzerő. „Rendeztünk író—olvasó találko­zókat is, tavaly Karsai Eleket láttuk vendégül és úgy tervez­zük, hogy idén is meghívunk né­hány írót. Megalakítjuk a nők klubját, pontosabban a szülők klubját, ahol a kötetlen, baráti beszélgetéseken túl az iskolaigaz­gató, tanárok, orvos adnak gya­korlati tanácsokat.” Akármilyen kis könyvtár a kunágotai, azért probléma itt is akad. Az egyik rögtön az előbb elmondottakhoz kapcsolódik: a helyi művelődési ház vezetői nem éppen a legjobb szemmel nézik a (Fotó: Veres Erzsébet) népművelési formák megvalósítá­sát a könyvtárban. Mondván, ha már' klub, miért nem a művelő­dési házban jön létre? Miért? Va­jon a statisztika javítása az el­sődleges cél, vagy pedig a tényle­gesen végzett munka? Lesz nők klubja, s értékén aligha ront, hogy nem a művelődési házat, hanem a könyvtárat mondja ott­honának. „Aztán raktározási gondjaink is vannak, bár az épület építése­kor figyelembe vették a bővítés lehetőségeit és szükségünk lenne egy apró irodahelyiségre is... Kisszerűén hangzik, de a legfőbb problémánk, hogy nincs takarító­nőnk. Hogy ki takarít? A könyv­táros, vagyis én... Az erre a cél­ra kifizethető 90 forintért más aligha végezné el helyettem.” Még arról beszél, hogy a közsé­gi könyvtárnak és két fiókjának összesen 600-nál több beiratkozott tagja van, amikor megérkezik a nap elő olvasója. Leveszi a ka­bátját, megrázza, hogy csak úgy szálj a vízpermet, akkurátusán a fogasra akasztja, nekidől mele­gedni a langyos cserépkályhának és azt mondja: „Tudja, azt sze­retem, amikor leülhetek itt, jó nagy csend van, kezembe veszek egy könyvet, aztán vagy olvasóik, vagy nézek ki az ablakon. Ami­hez éppen kedvem van. Ügy... úgy mint otthon.” B. M. Felmérés a végzős szlovák gimnazisták elhelyezkedéséről A Békéscsabai Szlovák Gim­náziumban felmérés készült, amelyben feltárták, hogyan he­lyezkedtek el a húsz év alatt itt végzett diákok. Néhány adat: 83-an lettek általános iskolai, l6-an középiskolai tanárok, 23-an tanítóképzőt végeztek. 25-en óvó­nőképzőt, 14 volt diákjuk lett orvos — ebből hárman Békés­csabán dolgoznak — 2 állatorvos, 16 katonatiszt, 18 mérnök, 17 mezőgazdász, a 12 védőnő pedig nemzetiségi területeken dolgozik. Egy érdekes adat a „kétnyel­vűség” előnyeiről: 6-an szállodai portások lettek, hiszen az itt végzettek általában 2—3 idegen nyelvet is jól beszélnek, r7

Next

/
Thumbnails
Contents