Békés Megyei Népújság, 1970. január (25. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-18 / 15. szám
M70, január 18. 12 Vasárnap tarka hasábok Sarkvidéki újdonságok AZ ARKTIKUS MEDENCE — ŐSI ÖCEÄN Az arktikus medencének az a része, amely Alaszkától északra található, valódi és feltehetően rendkívül idős, ősi óceáni medence, amelynek kéregfelépítése is az óceánokéra emlékeztet, nem pedig a tengerekére. Ezt a megállapítást szűrték le a legújabban végzett geológiai és geofizikai kutatások eredményei alapján. Ha az új felfogás valóban helytálló, akkor érvényét veszti az a korábbi feltevés, amely szerint a szóban levő medence viszonylag fiatal képződmény lenne és egy, Alaszkától északra elhelyezkedett régi szárazföld elsüllyedése következtében alakult ki. 350 MILLIÓ EVES HALAK AZ ANTARKTISZRÓI Űj-zélandi geológusok az antarktiszi Viktoria-földön, a Scott- bázis közelében 350 millió évvel ezelőtt kihalt halak megkövesedett álkapocs-maradványait fedezték fel. Megállapították, hogy olyan halakról van szó, amelyek képesek voltak a szabad levegőn is lélegezni. Két fiatal apa szülőszoba előtt. — Micsoda pech, mondja az egyik. — Hogy ennek is éppen a szabadságom idején kell történnie! — De mit mondjak én? — panaszolja a másik. — Mi meg éppen nászúton voltunk. * * * — Micsoda szerencsétlen ember lehet egy török basa! — Miért szerencsétlen? — Tudod jól, mennyi munkába kerül, hogy az ember hű ma. radjon egy feleségéhez és képzeld el, hogy neki háromszázhoz kell hűnek maradnia! * * * Egyszer egy újságíró megkérdezte az orvosát, élhet-e az ember vakbél nélkül. Az orvos válaszolt: — A páciens igen. Az orvos nem. * * • Egy asszony felkeresi az ideggyógyászt. — Doktor úr, szeretnék tanácsot kérni. A férjemnek olyan furcsa dolgai vannak. Nem tudom, normális-e vagy sem. — Asszonyom, nagyon köny- nyen meggyőződhet róla, hogy mi a helyzet, csupán egy kérdést tegyen fel a férjének. — Mif kérdezzek tőle? — Ezt: Cook kapitány háromszor utazta körül a Földet. Egyik utazása közben meghalt. A férjnek arra a kérdésre kell válaszolni, hogy melyik utazása közben érte a haláleset. Az asszony gondolkodóba esett, majd felsóhajtott: — Attól tartok, hogy ez meghaladja a férjem ismereteit, ugyanis hadilábon áll a történelemmel ... ___ * * • — Miért sírsz, kisfiú? — kérdezi egy hölgy a síró gyereket. — Elveszítettem 2 koronát. — Nesze két korona, csak ne sírj! A kisfiú azonban tovább sír. — Most meg miért sírsz, hiszen megvan a pénzed! — De most négy koronám lehetne ! • * * Az elektromos művekhez beállít egy nő és a vezetőt keresi: — Hát kérem, ez így nincs rendjén. Önök csúfot űznek az ügyfelekből. Tegnap telefonáltam önnek, küldjön ki valakit, aki megjavítja az ajtón a csengőt, de mostanáig senki sem jött ki. — Már bocsásson meg, asszonyom, de én tegnap azonnal ki- küldtem egyik dolgozónkat. Többször is csengetett, de senki nem nyitott ajtót. • • » Az éjszakai mulató pincéréhez odamegy egy vendég: — Meg tudná nekem mondani, hogy itt jártam-e én tegnap este? — Igen. — Én voltam az, aki előre odaadtam magának kétezret, aztán elittam? — Igen. — Na hál’ Istennek! Már azt hittem, hogy elvesztettem a pénzt! WWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWVWWWWWW' I Aggódás VIDÁM PERCEK várakozik a Helyesen készültem Én már gyermekkoromtól fogva tudtam, hogy mi leszek. Emlék- szem, megkérdeztek bennünket már a böl- csiben, hogy mik akarunk lenni. Ott ki azt felelte, hogy tengerész, ki azt. hogy lakatos, ki azt, hogy tudós. — Én pedig — azt feleltem, hogy ideiglenes ügyvivő. — Mi? Ezért minden játéktól megfosztottak. Majd jóval. később jött oda hozzám két kisfiú, és ők is kijelentették: — Mi szintén ideiglenes ügyvivők szeretnénk lenni... Így kerültünk át az óvodába. Itt szintén kérdezget, ték: — Mik akartok lenni? Ki orvos, kit ötvös, ki más. — Én pedig — feleltem — ideiglenes ügyvivő leszek. — Ki leszel? — Diplomáciai szolgálatba lépek, és ideiglenes ügyvivő leszek. — Mars a sarokba, haszontalanja — mondta az óvónéni. — Gondolkozz el egy kicsit a viselkedéseden. De hiszen mit gondolkodjam rajta, ha én már zsenge gyermekkorom óta tudom, hogy mi akarok lenni. Ott állok a sarokban. Még hárman hozzám hasonlóan kijelentik, hogy ők szintén ideiglenes ügyvivők akarnak lenni. — Állandó lakója voltam a saroknak, egész óvodás korom alatt. így köszöntött rám az, iskolás kor is. — No, ki mi akar lenni, gyerekek — kérdezte az iskolában a tanító bácsi. Ki berepülőpilóta, ki agronómus... — Én pedig — felel tem újból — diplomáciai szolgálatba lépek, és ideiglenes ügyvivő leszek. — Jó — mondta a tanító bácsi. — Add az ellenőrződet. Holnap a szüléiddel együtt jelenj meg az iskolában. De engem ezzel nem fölemlítesz meg. Én gyermekkorom óta pontosan tudom, hogy mi akarok lenni. Nem fogod a vágyaimat elfojtani. Összegyűjtöttem a barátaimat: a bölcsődéből a kettőt, az óvodából a hármat, az osztályból szintén néhányat, akik ezt a pályát választották, és megalakítottuk „Az ifjú ideiglenes ügyvivők” baráti körét. Én voltam az alapító. Később más iskolákban is megszerveződtek a baráti körök. Az idő közben eltelt. Az ellentét, a disputa körülöttünk egyre hangosabb lett. Már érettségi előtt voltunk. Az egyik vitadélután témája „Az ideiglenes ügyvivők és a fizikusok”. Az újságok ilyen fejezetcímmel jelentek meg, „Az ideiglenes ügyvivők és a fizikusok”. Egy szó mint száz: Ez lett a legdivatosabb szakma. Az irodalmi művek legnagyobb heroizmussal ábrázolt hőse: a fiatal ideiglenes ügyvivő. Kamaszlányok vágyálma: a csinos diplomata. Bajusszal, pofaszakállal. Róluk írnak az újságokban, minket mutat be a televízió, minket reklámoz a rádió. S az eredmény? Mire befejeztük az iskolát, évfolyamtársaim valamennyien elhatározták, hogy diplomaták lesznek. A tülekedés óriási. Mindenki diplomata akar lenni. Más szakmára senki sem jelentkezik. De engem ez sem térített el eredeti célomtól. Én zsenge gyermekkorom óta tudom, hogy mi akarok lenni, ősidők óta erre a hivatásra készülök. Amikor egyetemre való jelentkezésemkor megértem, hogy minden egyes diplomatahelyre i00 jelentkező jutott, én is beadtam a jelentkezési lapomat. Az orvoskarra. Száz meghirdetett helyre én — egyedül. És felvettek. Ráadásul oda. ahova eredetileg akartam. Ahova zsenge gyermekkorom óta készültem. És csak azért vált lehetővé, mert helyesen készültem. A. és L. Sargorodszkie Fordította: Sigér Imre i WVWWWWWWWWWWWWWWWWWWI f/WWWWWWWWWWWW Nevezetes emberek mondásai ROSSINI Rossininek bemutattak egyszer egy énekesnőt, akinek Rossini egyik operájában kellett fellépnie. Nem tartozott éppen a legjobb énekesnők közé. Amikor bemutatták Rossininek, fgy szólt: — Mester, el sem tudja képzelni, mennyire félek! — Hát még én! — válaszolta gondolkodás nélkül Rossini. ALBERTO SORDI Alberto Sordi ismert olasz filmsztárt igen kellemes embernek tartják. Egyszer egyik barátja megkérdezte tőle: — Mit gondolsz, mekkora keresete legyen annak az embernek, aki meg akar nősülni? — Háromszor annyi! — hangzott a válasz. ROTHSCHILD Rothschild báró egy napon konflison ment London külvárosába. Amikor megérkezett, megkérdezte a kocsist, mennyivel tartozik. Kifizette, de egy penny borravalót sem adott. A kocsis ránézett a pénzre és szemrehányóan azt mondta: — Hát, báró úr, a fia nagyobb gavallér, ö egy font borravalót adott! Az öreg Rotschild elnevette magát: — Könnyű nejei, milliomos apja van! ANATOLE FRANCE Anatole France egyszer felvett egy fiatal gyorsírónőt, akit egyik barátja ajánlott. Az író így szólt a fiatal lányhoz: — Hallom, hogy nagyon jó gyorsíró. — Igen, 130 szót írok egy perc alatt — Százharminc szót egy perc alatt?! De kicsikém, honnan ve. szék én ennyit? A száraz levegő elősegíti a fertőzéseket Viszketés az orrban és a torok gyulladásba jön. Meghűlés! Sokféle ok játszik össze, mielőtt a légutak megfertőződnek. Influenzás időben ajánlatos elkerülni az olyan helyeket, ahol sok ember van együtt. A légzőutak megbetegedésének oka gyakran a központi fűtéses helyiségek száraz levegője is lehet. Ez a száraz levegő korlátozza a nyálkahártyákon levő „csdlló- szőrök” tevékenységét és a nyálkát kiszárítja. Mivel az öntisztító rendszer nem működik tovább, a bacilusoknak könnyű dolguk van. A fűtőtesten elhelyezett teletöltött párologtatóedény csökkenti a levegő szárazságának, a megbete. gedésnek a veszélyét, wwwwwwwwwwwwwwwv Az öröklakás utolsó részlete — No, apus, most miénk a világ! (Brenner karikatúrája)
