Békés Megyei Népújság, 1970. január (25. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-18 / 15. szám

Bemutatjuk őket: öten a szarvasi piros-fehérek nagy családjából Az elmúlt esztendő Szarvas sportéletének nagy éve volt. A labdarúgók 30 fordulón keresztül küzdöttek — sikerrel — az NB II-be jutásért. A férfi, női kézilabdások egy sok izgalommal teli, nehéz év után nyerték meg a megyei bajnokságot, de ezzel még nem biztosították helyüket a magasabb osztályban. Talán az NB II-be jutásért kiírt osztályozón kellett helytállniuk, hogy vissza­kerüljenek az ország kézilabda-sportjának középmezőnyébe. A lányok már sikeresen vették ezt az akadályt, amikor a fiúk ..be­vonultak” az edzőtáborba, az osztályozó színhelyére. És ami 1968- ban nem sikerült, az valóra vált 1969. november 24-én. Magasabb osztályba léptek! Valamennyi játékos, vezető mindent megtett ezért a szép eredményért. Kottái Lajos oktatóról keddi számunkban írunk, most a siker kovácsai közül a szakosztályvezetőt, a csapat- kapitányt, a két legeredményesebb góllövőt és a csapat legtehet­ségesebb fiatalját mutatjuk be az olvasóknak. n>. CSERT ISTVÁN A sikeresen sze­repelt csapat szak­osztályvezetője ne­hezen bírható szó­ra, mert Csery István úgy véli: inkább dolgozik, mint nyilatkozik. De azért mégis el- I árult magáról egyet s mást... Az 1940-es évek ( elején került Szarvasra — Sal­gótarjánból. Amint azt hatalmas ter­mete is elárulja, birkózásra „szü­letett”, s ebben a sportágban ért el szép eredményeket. Szarvasra kerülve, igyekezett az erős embe­rek sportját fellendíteni, majd a labdarúgásban vezette sok szép sikerre csapatát Huszonöt évet töltött el a sportvezetésben — ki­sebb megszakításokkal — s már- már vissza akart vonulni, amikor két fia kérésének nem tudott el­lenállni. 1968-ban bekapcsolódott a kézilabda szakosztály munká­jába. A két év előtti sikertelen osztályozó után a tőle megszokott körültekintéssel, higgadtsággal se­gített a sorokat rendezni. Pista bácsi, vagy ahogy fiai, s a játékosok nevezik, „apuka”, a tettek embere. Nem ismer lehe­tetlent, s mindig fáradhatatlanul küzd csapatáért abban a funkció­ban, amit elvállalt. A tervekről röviden a követke­zőket mondta: — Nagyon szeret­ném, ha csapatunk az NB II. él­mezőnyében tudna végezni. Ehhez persze megértés, összefogás szük­séges, mert Szarvas sportélete — más sportágakban is — csak ak­kor fejlődhet töretlenül, ha nem gyengíti a rivalizálás. Városunk­ban a kézilabdázásnak kianndha- tatlan bázisa a Vajda Péter Gimná­zium, ahol az igazgató és a ta­nári kar maximális támogatást nyújt a sportoláshoz. Úgy érzem, hogy az elért sike­rek után a társadalmi és gazda­sági vezetők nyilatkozatai feljo­gosítanak mindenkit a bizakodás­ra! NYÁRI MTHÁLY Múr hatodik éve csapatkapitány a népszerű „Nyala”. Tizenegy évvel ez­előtt kezdett kézi­labdázni, Bankó Sanyi bácsi volt első edzője. Ma­gas, kifejezetten kemény játékos, aki nem ijed meg a test-test elleni küzdelemtől sem. Legjobban a beál- lós szerepkörében érzi magát. Itt tudja képességeit legjobban ki­használni. Huszonkilenc éves, nős, OTP-tisztviselő, akinek a mérkőzésein megértő felesége és kétéves Krisztina lánya a leglel­kesebb szurkoló. Sok nagy csata résztvevője és hőse, aki már há­rom osztályozón küzdött végig. Nem babonás, mégis megemlítette beszélgetésünk során, hogy ta­pasztalata szerint a páratlan év­számok hozták a szerencsét, a be­jutást. (Persze azért ők is tettek valamit ezért...) Becsülettel végig akarja küzdeni ezt az esztendőt is és ha a fiatalok kiszorítják a csapatból, — nem fog meghara­gudni. Sokak véleménye szerint azonban Nyári Miskával még sok­sok mérkőzésen találkozunk, nem­csak az idén, hanem két év múlva is! CSERY ATTILA A csapat másik „veteránja", aki 1957-ben kezdett el kézilabdázni, ugyancsak Bankó i Sándor keze alatt. Szavakban szinte nem lehet kifejez­ni nagy-nagy ké- zilabda-szeretetét. Ennek bizonyítá­sára inkább há­lj rom példát ho­zzunk fel. Egy idő­iben fájt a válla és csak évek múlva tudta meg, amikor műtétre ke­rült a sor, hogy törött vállal sze­repéit... Tavaly egy sorsdöntő mérkőzés előtt megsérült. Csont- repedés miatt gipszbe tették a Iá- 1 bát. Ügy volt, hogy nem játszik a csapatban, ö azonban játékra je­lentkezett! Koltai Lajos nem akar­ta szerepeltetni, de Attila érvei előtt kénytelen volt maghajolni. Levette lábáról a gipszet, végig­játszotta a mérkőzést, s a győze­lem fő részesévé vált. Aztán or­voshoz vitték és újra begipszelték a lábát... Aradon például repedt bordával játszott végig három mérkőzést. Magával hozta a fájda­lomcsillapítót, csak azért doho­gott, mert nehezen talált egy or­vost, aki beadja az injekciót. Fanatikusan szereti a játékot, csapatát és így is küzd a pályán. Gólerős játéka színes, változatos. Nős, a vendéglátóiparban dol­gozik, Krisztina lánya egyéves. Bízik abban, hogy az 1976-es évet sérülés nélkül tudja végigjátszani, csapata hasznára. IFJ. CSERY ISTVÁN m Talán le sem kell írnunk azt, hogy vele is Ban­kó Sanyi bácsi sze­rettette meg fezt a sportágat. Nagyon szereti a kézilab­dát, de máskép­pen, mint bátyja. Játéknak tekinti, és úgy is igyekszik csinálni az egé­szet. ötletesen, szellemesen, fino­man. Inkább a figu­rális játék híve. Emellett nagy­szerű „rugókkal” rendelkezik, úgy emelkedik, mintha lift vin­né föl. Átlövéseivei sokszor ra­gadtatja tapsra a hazai és vidéki nézőket. Persze alsó lövéseivel is megszokta keseríteni a „portá­sok” életét... Nem híve a kemény játéknak. Ez érthető is, hiszen a legtöbb ellenfél szoros emberfo­gással igyekszik öt semlegesíteni. Az évek azonban megedzették! Pisti Öcsödön dolgozik, mint a termelőszövetkezet öntözéses ag­rárszakembere. Nős, félesége óvó­nő, Magdi lányuk egyévest Mun­kakörülményei szokszor akadá­lyozzák a felkészülésben. Sok ál­dozatot hoz a sportért. Szarvasra jár ^e edzesre s utána megy haza családjához. Mér foglalkozott a visszavonulás gondolatával, de eddig minden alkalommal a sport­szeretet győzött. Az NB II-ben szeretne eredmé­nyesen szerepelni és ezt szeretnék a sportág szarvasi szerelmesei is. DARIDA PÁL A csapat .egte- hetségesebb fiatal játékosa, termé­szetesen ő is Sanyi bácsi neveltje, aki az általános iskola hetedik osz­tályában jegyezte el magát a kézi­labdával. A 19 éves tech­nikumi hallgató igazi mai fiatal, vidám, szereti a Á társaságot, de ed- A * dig még semmit sem vitt túlzásba. Tanulmányaira nagy gondot fordít, s jól össze tudja egyeztetni a sporttal. Átla­gon felüli játékintelligenciájú ké- zilabdás, irányítókészsége nagy­szerű. Gólveszélyes, mert a leg­különbözőbb helyzetekből lő! A tatai osztályozón kiemelkedő tel­jesítményt nyújtott. 1968-ban sírva borult az öltöző padjára, mert akkor gólaránnyal alulmaradtak. Egy évvel később is ott csillogtak a könnycseppek a szemében, de ezek már öröm­könnyek voltak, hiszen sikerült a feljutás. Terveiről lakonikusan csak eny- nyit mond: — Tanulmányaimat szeretném sikeresen folytatni a szarvasi felsőfokú technikumban és szeretnék jól játszani az NB II-ben! CH az ezredik gól Amikor Pelé, a világhírű brazil labdarúgó nem­régiben megsze­rezte élete ezre­dik gólját, hazá­jában ünnepséget rendeztek, még a harangokat is megkongatták, bé­lyegeket bocsátottak ki, egyszó­val óriási volt az öröm. Ezzel kapcsolatban azonban más or­szágokban észrevették, hogy Pe­lé dicsőítése a brazil válogatott lélektani felkészítését is jelenti a mexikói világbajnokságra. Tudjuk, hogy Pelé igazán ki­váló játékos. Az 1958. évi svéd­országi világbajnokságon bizo­nyította be először tudását. Az­óta a Fekete Gyémánt csillogása időnként alább hagyott, de meg mindig az a szabály, ha valahol szerződést kötnek klubcsapatá­val, a Santossal vagy pedig a brazil válogatottal, akkor külön lerögzítik: Felének is jönnie kelll Sokak véleménye szerint Pelé ezer gólja, ha nagy bravúr is. nem világrekord. Mások is di­csekedhetnének ezzel, ha sport- pályafutásuk kezdetétől számol­ják a gólokat, és a listába sok­mindent beleszámolnak. Az oszt­rák Franz Binder hajdani re­kordját közelítette meg a bra­zil csatár. Az osztrák statisztiku­sok szerint ugyanis Binder 1930-tól 1948-ig 756 mérkőzésen 1006 gólt szerzett a Rapidrtak. Egy angol kimutatás szerint az ottani, eddigi összesített gólki­rály Arthur Rowley, aki négy csapatban szerepelt, csak baj­noki találkozókon, 18 év alatt 466 gólt lőtt. Alfredo Di Stefano, a Real Madrid visszavonult csil­laga a spanyol bajnokságban, kupában, BEK-ben és a váloga­tottban 464 gólt szerzett, de ha hozzászámolják az argentin River Plate vagy a kolumbiai Millionarios színeiben rúgott gól­jai számát, az sokak szerint ezer felett jár. A magyar csatárok közül, Schlosser Imre 345 bajnoki gólig jutott, dr. Sárost György telje­sítménye 351 a bajnokságban, 42, a válogatottban és 44 a Közép- Európai Kupában, hogy csak a fontosabbakat számoljuk. Deák Ferenc 244 NB l-es bajnoki ta­lálkozón 303 góllal terhelte meg ellenfelei kapuját, míg a válo­gatottban 29 gól az érdeme. Még vidéki viszonylatban is tudunk példát felhozni. A sze­gedi Kalmár György, aki az | 1941—42-es bajnokságban 35 gól­lal, az NB 1-ben gólkirály lett, ezenkívül 17 éves szereplése so­rán 1927-től 1943-ig mindig rend­kívül veszélyes csatár volt, sa­ját véleménye szerint, ha minden gólt beleszámít, évenként leg­feljebb hatvanöt szerzett. Ebben benne szerepel az ifjúságiaknál, a bajnoki, a kupa- és a túra- mérkőzéseken elért gólok száma. I Előfordult például, hogy a Sze­ged FC egyik franciaországi tú­ráján két hét alatt hat mérkő­zést játszottak és 15-ször talált az ellenfelek hálójába. Végered­ményben ez is igen szép telje­sítmény, mert összességében mintegy 900 gólnak felel meg. Végül: Pelé ezer gólja úgy ér­tékelhető, hogy egy igazi, nagy képességű, szivvel-lélekkel küz­dő labdarúgó elérheti ezt a bű­vös számot, ám az ilyen rekord valóban egy kissé reklámízű. Mérlegen a labdarúgó NB UK: 9. Bcs. VTSK 30 II 9 10 40:42 31 LONDON A Brit Labdarúgó Szövetség és a hivatásos labdarúgó-játékosok „szak- szervezete” kidolgozta a profijátéko- j sokra vonatkozó új egyezmény terve- j zetét, amelyet még a kluboknak jóvá j kell hagyniuk. Az új „kollektív szer­ződés” kimondja, hogy az átigazolási díjakra kivetett adó segítségével évi félmillió fonttal kell növelni a nyug­díjalapot. Ha a játékos visszavonul, 34 éves korától élete végéig nyugdíjra jogosult. A profik bérminimumát heti 15, illetve évi 1080 font sterlingben ál­lapítják meg. A szövetig a játékos alapfizetése összegében életbiztosítást köt minden futballista halála esetére. A GYULAI ÉPÍTŐIPAR’ VÁLLALAT azonnali belépéssel felvesz építőiparban jártas munkaügyi előadói, teljesitményelszámolót, épület villanyszerelési szakmunkást gyulai munkahelyre. Üzemi étkezés van. Vidékieknek útiköltséget térítünk. Fizetés: megállapodás szerint. Jelentkezés személyesen vagy írásban a vállalat főkönyvelő­jénél, Gyula, Hajnal u. 3 sízám alatt. A Kórház utcaiak az elmúlt év­ben is nagy reményekkel, jól si­került alapozás után vágtak neki a bajnokságnak. A csapat bizta­tóan játszott az előkészületi mér­kőzéseken, az Előre Kupa talál­kozóin. Idei szereplésükben azon­ban jóval több volt a negatívum, mint ahogy azt várták híveik... Április 27-én még a Délkeleti csoport tabellájának élén álltak, később azonban otthonukban is pontokat vesztetek, ismert okok miatt két régi rutinos játékosu­kat eltiltották, s végül a negye­dik helyen zárták a tavaszi sze­zont. Az őszi forduló első részében igen gyengén szerepelt az együt­tes, volt olyan hét, amikor a 11. A TATABANYAI SZÉNBÁNYÁK felvesz 14—17 éves, 8 általános iskolát végzett fiúkat vájár szakírunkástanulónak A képzési idő: 3 év. A tanulók otthonelhelyezést, teljes ellátást és a tanulmányi eredménytől függően ösztön­díjat kapnak. A harmadik évben már telje­sítménybérezés is lehetséges. A tanulmányi ösztöndíjon és a teljesítménybéren felül a vál­lalat havi 250 Ft társadalmi ösztöndíjat fizet. Ugyancsak felvesz a vállalat építőipari tanulókat, kőműves, ács és vasbetonszerelő szak­mákra a fenti feltételek mel­lett. Jelentkezni lehet: a Tatabányai Szénbányák személyzeti és oktatási osztályán, Tatabánya, I., Mártírok tere 1. helyre csúsztak vissza. A mély­pontot az Agyagipar elleni 0:5 je­lentette. Ezután változás történt a ve­zetésben. Szombati György lett az edző, s ő, valamint a többi veze­tő mindent megtett azért, hogy felrázza a csapatot. Nyertek Kecskeméten, legyőzték a Szar­vait, a Tiszaföldvárt, döntetlenül játszottak Sarkadon, s végül a 9. helyen végeztek. Az edzőnek sikerül Félix-sizel és Zsilinszloivel megerősítenie a vé­delmet, s a vezetőség, a játékosok lelkesedése, áldozatkészsége biz­tosította a csapat számára az NB Ill-ban maradást, mert bizony so­kan már temették a Kórház ut­caiakat... Bodó, Félix, Krátki szerepelt a hajrában a legjobban, de dicséret illeti a többieket is, Batkével, Rajkival, Románnal az élen. Az együttes góllövői a következők voltak: Kuba 9, Varga, Batke, Rajki 5—5, Kalcsó 4, Sarkadi 3, Román, Kasznár 2—2, Bodó, Má­zán II, Karadi. Mázán I 1—1 gól­lal. A 40. gólt Bender (Mh. ME- DOSZ) „szerezte”, a VTSK-nak. És most valamit a tervekről. A szakosztály jó kapcsolatot kíván kialakítani a Bcs. Blőrével, a többi csabai csapattal. Alaposan megerősödtek, az NB III-as csapat kerete a következő: Kerepeczki, Nagy Á., Bánszki, Karadi F., Nagy A., Kuba, Botyánszki, Ro­mán, Klembucz, Krátki. Knyihár, Karadi P.. Kasznár, Sarkadi. Hu- gyecz, Kalcsó, Futaki, Fábián, Tóth A., Kovács I.. Viczián, Sza- hai, Kovács II.. Sülé. Csulik, Fé­lix. A „nagyokkal” Szombati György, a tartalék- és ifi csapat­tal Batke László, a serdülőkkel Sülé István foglalkozik. Amint a iátékosnévsorból kitűnik, ütőké­pes csapata lesz az idén a húsz­éves jubileumát ünneplő klubnak!

Next

/
Thumbnails
Contents