Békés Megyei Népújság, 1970. január (25. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-17 / 14. szám

pett életibe a takarmánygazdál­kodásban. Megszűnteik a korábbi kötöttségek s előtérbe került a szabad forgalmazás. Hogyan ké­szült fel erre az igen jelentős fel­adatra a gabonafelvásárló és fel­dolgozó vállalat? — kérdeztük Szabados Ferenc igazgatóhelyet­test. —1 A takarmányforgalmazást szabályozó rendelet egyik legna­gyobb erénye, hogy maximálta az árakat — válaszolta. — Jelentős az ország takarmánykészlete, így a vállalat a piacon jelentős sze­rephez jutott. A piacszabályzó szerepét most már lényegében betölti. Ez a megyére általános, hiszen azokban a községekben, ahol a vállalatnak felvásárlótele­pe van, vagy ahol a községi ta­nács takarmányértékesítésre he­lyiséget bocsát a vállalat rendel­kezésére, vagy pedig az általános fogyasztási és értékesítő szövet­kezet bizományosként elvállalja a takarmányforgalmazást, ott a termelők máris készpénzért vásá­rolhatnak. Ugyanakkor a vállalat megbízottai felvásárolják ugyan­csak készpénzért a termelők fö­lösleges takarmánykészletét. E vállalatvezetési módszerek gya­korlatban történő megvalósítása elkezdődött. Jó ütemben halad a kiskereskedelmi hálózat szerve­zése. A fehérjében gazdag alapanya­gok nagykereskedelmi és kiske­reskedelmi árát felemelték. Ettől az intézkedéstől többen azt vár­ták hogy csökken a fehérjében gaz. dag táptakarmányok iránti keres­let. Bár az igények felmérése még tart, máris megállapítható, hogy 1910-ben további 2 ezer vagonnal több táptakarmányt rendelnek a termelők, mint 1969-ben. A 17 ezer vagonos igény egy részét olyan szövetkezetekbe jut­tatják, melyek korábban egy kiló hús előállítására a megyei átlag­nál jóval több takarmányt hasz­náltak. Ezekkel a gazdaságokkal a vállalatnak garanciális szerző­dése is van. Előzetes adatok szerint 1969-ben 15 termelőszövetkezet­ben három és fél millió forint ér­tékű megtakarítást értek el, mi­vel a takarmányozást a gabona- felvasárló és feldolgozó vállalat szaktanácsa alapján szervezték. Az effajta garanciális szolgálta­tást 1970-ben további öt termelő- szövetkezettel bővítik. Főleg ba­romfitenyésztő gazdaságokat von­nak be. A megnövekedett igények és a vállalati szolgáltatások lehe­tőségének fokozására a szakta­nácsadó apparátust további há­rom munkahellyel bővítik. Füzesgyarmaton, Kondoroson és Orosházán a takarmánykeverő üzemek korszerűsítése után meg­szervezik a tápok ömlesztett szál­lítását, elsősorban a szakosított állattenyésztő telepekre. Erre a célra a lisztszállító kocsihoz ha­sonló négy takarmányszállító gépkocsit vásárolnak. A békéscsa­bai Lenin Tsz és a tótkomlósl tsz-ek sertéskombinátjához ezek­kei a korszerű eszközökkel szál­lítják majd a takarmányt. Az elmúlt években mintegy 100 millió forintot költött a gabona­felvásárló és feldolgozó vállalat takarmánykeverő üzemeinek fel­állítására, műszaki fejlesztésére. Most már hatvanféle táptakar­mányt gyártanak, de felkészültek az üzemek speciális takarmány- igényeinek kielégítésére is. A Békés megyei Víz- és Csa­tornamű Vállalat 1969-ben fejez­te be a vízmű és a vízvezeték­hálózat építését Zsadányban, Gá­doroson és Magyarbánhegyesen. Ai átadás hamarosan megtör­ténik. Az idén, Dévaványán folyta­tódik a tavaly második fél év­ben elkezdett vízművesítés, amely 1972 júliusában készül el. Hunyán, az egész községben még 1970 első felében befejezik a munkát. Ugyancsak elkészül a vízművesítés az idén Körösla- dányban és előreláthatólag Csor- váson is. Kardoskúton a község saját erőből törekszik a feladatot meg­oldani. Ha a vállalat kapacitása lehetővé teszi, az idén ott is megkezdi a vízmű építését. A békéscsabai víztornyot a szerződés szerint még a nyári csúcsfogyasztási időszak előtt üzembe helyezik. Ha nem lesz Január 16-án tartotta ülését a Békéscsabai Városi Tanács Vég­rehajtó Bizottsága. Első napirend­ként a csökkent munkaképességű dolgozók helyzetét tárgyalta meg. Békéscsabán korábban 61 vállalatnál alakult meg a reha­bilitációs bizottság. Ezeknél a vállalatoknál 1968-ban a csök­kent munkaképességűek részére 632 munkahelyet jelöltek ki, ebből 284-et töltöttek be. 1969- ben a csökkent munkaképessé­gűek részére kijelölt munkahe­lyek száma 1169 volt és 1140 hely töltődött be, de sajnos csökkent munkaképességűt csak 518-at változás, a város vízellátásában alapvető javulás következik be. A nyomásviszonyok lehetővé te­szik majd a felsőbb emeleti la­kások rendszeres vízellátását. A már meglevő, de a lakosság igényeit nem kielégítő vízművek bővítésére is sor kerül. Így Orosházán folytatja a vállalat az elavult hálózat cseréjét. Szarvason új kutak létesítésével és hálózatbővítéssel igyekszik enyhíteni a vízhiányt Mindezek mellett a többi vízmű karban­tartásáról és bővítéséről is gon­doskodj,k. .Békéscsabán mintegy 600 ezer forint költséggel újabb kutat fúr és folytatja a hálózat- bővítést. A vandháti kutak be­kapcsolása napi 2 ezer köbméter vízzel javítja a város ellátását, amihez hozzájárul még, hogy a konzervgyár saját vízmüvet lé­tesített. Ennek az üzembe helye­zése az idén már jobban érezteti a hatását. foglalkoztattak. Az elmúlt év­ben kétszeresére növekedett a csőikként munkaképességűeknek fenntartott munkahelyek száma. Ez a tény is bizonyítja, hogy az eltelt időben a vállalati rehabi­litációs bizottságok behatóan fog­lalkoztak ezzel a témával. Azon­ban a kijelölt munkahelyek sze­rint több mint 500 főt lehetne még alkalmazni, amelyek jelen­leg teljes értékű munkaerőikkel vannak betöltve. Amennyiben az igények megkívánják, ezeket a munkahelyeket csökkent munka- képességű dolgozókkal lehetne betölteni. Ezt követően az alsófokú mű­velődésügyi intézmények gazda­sági tevékenységéről szóló jelen­tést hagyta jóvá a végrehajtó bizottság, majd kijelölte a városi tanács közigazgatási területén működő kisipari szövetkezetek szakigazgatási szerveit; Az ülés bejelentésekkel ért vé­get. Szobrot emelnek a világhírű Szarvasi Arborétum alapítójának A világhírű Szarvasi Arboré­tum alapjait több mint száz év­vel ezelőtt rakta le szarvasi bir­tokán Bolza József. A sehönbrun- ni császári parkból és más híres kertekből hozatta a 10—20 éves fákat óriás földlabdákkal együtt Ma már 1600 fajta fa, dísznövény és cserje él a természetvédelmi kertben. Mexikóból, Japánból, Kínából, az Amur vidékéről és a világ más tájáról telepítettek ide növényritkaságokat. A Szarvasi Arborétum alapító­jának most szobrot emelnek a kert bejáratánál. II műhelyek kulcsemberei A szorgalmas, törekvő — nem törtető! — emberek életritmusa példamutató, kiegyensúlyozott tempójuk előrevivő. De általában is: az emberi, a társadalmi hala­dásnak mindig is mozgató rugója, serkentője volt és marad a jó értelemben vett többet akarás. Az emberi egzisztenciára is ér­vényes a tétel. Az úgynevezett ranglétrának is vannak fokai, minden bizonnyal azért, hogy lép­kedjünk is azon — megérdemel­ten. Természetesen felfelé, mivel lefelé nem fontos lépkedni, csúsz­ni is lehet. Az előadó előbb vagy utóbb szeretne főelőadó lenni, a betanított munkás szakmunkássá válhat, a szakmunkás technikus­sá, mérnökké. A kérdés azonban így hangzik: érdemes-e, megéri-e, hogy mozduljon a ranglétrán? Ebben a gondolatkörben egyet­len rétegről írunk most, a terme­lő vállalatok alsóbb parancsnoki karáról, a művezetőkről, csoport- vezetőkről, s mindazokról, akik közvetlenül irányítják a terme­lést. Ezek a munkahelyi vezetők általában maguk is a szakmunkás kategóriából kerültek feljebb, többségük évekig vagy évtizedekig dolgozott közvetlenül a gépek mel­lett, s szerzett pótolhatatlan ér­tékű munka- és élettapasztalato­kat. A fiatalabbak zömének pedig technikusi, szakmérnöki oklevél van a zsebében. Aligha szorul bizonyításra, hogy a beosztott dolgozók munkájának: vezetése, irányítása sok tekintet­ben magasabb kvalifikációt köve­tel, de különösképpen emberisme­retben és szakmai műveltségben. Ezekért az ismeretekért azonban meg kell izzadni, akár úgy, hogy évtizedes praxist szerzünk, akár úgy, hogy a munka mellett külön­féle tanfolyamokon, iskolákon tá­gítjuk fejünket. A munkahelyi ve­zetők, túlnyomó többsége megta­nulta, amit kell, de néha mégis csalódottnak érzik magukat. Két tűz között őrlődnek. Ezt a tüzet olyan körülmények is csi- holgatják, mint a jelenleg, átlag­bérrendszer, a munkaerőhiány és az ezekből fakadó konfliktusok, jpint például a fellazult munkafe­gyelem. Találóan jegyezte meg egyik művezető ismerősöm, hogy olyan helyzetben vannak, mint a labdarúgó-csapatok edzői, alig mernek követelményeket támasz­tani „játékosaikkal” szemben, mert magukra maradnak. A fe­gyelmezetlenül vagy gyengén dol­gozó ember is tisztában van a kö­rülményekkel, tudja, hogy „hiány­cikk’, tehát bárhol könnyen talál helyet. Nem a fegyelmezetlensé­gét vagy az alacsony színvonalú munkáját óhajtják, hanem a „ke­rek” létszám szükséges. A másik dolog a keresetekkel függ össze. A művezetők általá­ban nem keresnek többet, mint a beosztott jó szakmunkások. Kö­zelebbről: a vállalat igazgatója vagy főmérnöke nyilvánvalóan a legjobb szakembert, a legtapasz­taltabbat jelöli csoportvezetőnek vagy művezetőnek. Általános ta­pasztalat viszont, hogy a normá­ban dolgozó jó szakembernek vas­tagabb a borítékja, mivel nincse­nek olyan bérügyi kötöttségei, mint egy műszakivá avanzsá’t kol- légáiának. A múltkor mondta egy kiváló géplakatosból lett műveze­tő akinek mellékesen megvan a gépésztechnikusi oklevele is. hogy szívesen visszamenne a csoportba '’olsózni, mivel többet, keresne és ő lenne a „császár”. Ezt arra is “’-tette, hoev nem kellene ver­gődnie senkivel sem. s tatán még h rmmkafeevetem érrlet-ében is erősebb lehetne a hangja. Mindenesetre elgondolkoztató az ’íven Vttelentés. amelv lassan mentalitássá válik az alsó pa­rancsnoki kar körében. F.nészséees ’-öriiiménvek köpött fordítva kel- ’»ne tennie a dolognak. A művé- -“tő’ Keosztás rangot jelent, a. mű- -'ezetők- a rnf’kehrek kviccorrh“rei minden tekirte+Ken. a. közvetlen mmkahetvi vezetők vál’án nyug­szik a termelés zavartálan=ő<ráért, c Trmrkócek feliesl+mérvéért. ió ’-örérrotéér* vísolf feleirvssév Vi- •’rrvrt a iöv-riolrm pránvok dpfor­maltcára a’icr sorkor* arra hrycty q ió szalrrm.rkís valótvar, elő’énte- técrok tekintse há egy fokkal “Többre kerül a sorban. IWWVWWWVV az iskoláb A hosszú téli szünet után újra benépesültek az iskolák és megkezdődött a tanítás. Képünkön a békéscsabai 10. számú általános iskola tanulói sütkéreznek az óraközi szünetben. (Fotó: Deméu A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG É.S A ME GYEI TANÁCS LAPJA \ 1970. JANUAR 17„ SZOMBAT Ara: 1 forint XXV. ÉVFOLYAM, 14. SZÁM Maximált árak Bővülő garancia Pénzért vesznek, pénzért adnak Felkészült a takarmány szabad forgalmazására a gabonafelvásárló • és feldolgozó vállalat Január 1-évél új rendelet lé­Kéfszeresére növekedett a csökkent munkaképességűek munkahelye Ülésezett a Békéscsabai Városi Tanács VB Az idén tovább folytatják a községek vízmüvesítését Békéscsabán átadják a víztornyot a. i

Next

/
Thumbnails
Contents