Békés Megyei Népújság, 1970. január (25. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-16 / 13. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG 197«. JANUÁR 16., PÉNTEK Ära SO fillér XXV. ÉVFOLYAM, 13. SZÁM Lépjünk tovább Megyénk termelőszövetkezetei évente 400 millió forintot költenek saját erőforrásaikból műszaki fejlesztésre. Kimondani is sok. Ha elosztjuk a 135 működő szövetkezettel az átlag is elgondolkoztató. Hová, mire költik évi 400 millió forintos vagyonukat közös gazdaságaink? A kérdés jogos, hiszen könnyen megszámolható azoknak a szövetkezeteknek a száma, melyek az utóbbi hónapokban felismerték az eszközök koncentrálásának jelentőségét. Ezekben a gazdaságokban, a saját erőforrás nagyságától függően, önállóan vagy pedig társulás útján valósítják meg a koncentrált beruházásokat. A többi gazdaságban sajnos, tovább aprózzák a rendelkezésre álló anyagi eszközöket így a 400 millió forint jelentős része nem valószínű, hogy a műszaki fejlesztést várható módon szolgálja. Időszerű erről a témáról beszélni. Most arról van. szó, hogy az 1969-es igen kedvező gazdasági év bevételeiből képzett felhalmozási alap 1970. évi felhasználásában a régi gyakorlat érvényesüljön vagy pedig a gazdálkodáshoz kapott üzemi önállósággal valami új eljárás alakuljon ki. Folytathatnánk a gondolatmenetet úgy is, hogy a termelésbe vont felszerelések és eszközök toldozá- sa, foltozása, — úgynevezett — korszerűsítése meddig indokolt? Egyáltalán gazdaságos-e az elavult berendezések felújítása? Ezek ismeretében milyen döntésekre "Vállalkozzanak szövetkezeteinkben: korszerűsítésre vagy pedig új technológiák vásárlására, beszerelésére? A kérdésre adandó válasz nagy körültekintést igényel, hiszen minden egyes ajánlat, figyelem- felkeltés valójában csak ajánlat lehet. A tsz-ek önállóan gazdálkodó egységek. Az alapszabály értelmében a tagság dönt minden jelentősebb ügyben, így a felhalmozási alap felhasználásában is. Ezeket az alapvető elveket figyelembe Véve, a megye vezető szervei azt ajánlják a szövetkezetekben dolgozó kommunistáknak, a tsz-ék élén álló választott vezető testületeknek, hogy a műszaki fejlesztés lehetőségeinél gondoljanak a jövőre, s olyan beruházások műszaki megalapozására, mint a szakosított sertés-, szarvas- marha-, baromfi- és juhtelep építése. Ez annál is fontosabb, mivel az állam a húsprogram teljesítésének szervezésében néhány állatfaj tenyésztésének fellendítésére támogatást biztosít. E támogatás a sertéstartás beruházásaira 50 százalékos. M’agyénk tsz-eiben sajnos hosszú ideig fontolgatták a szakosított sertéstelepek építését. Más megyék a döntésben, sőt az építkezésben is megelőztek bennünket, noha a műszaki fejlesztéshez nem állt rendelkezésükre olyan jelentős saját erő, mint nálunk. A versenytárgyaláson azért kerülhettek elébünk, mert a szakosított állattenyésztő telepek építését meglevő eszközeik színvonalban tartása mellett tsz-társulások létrehozásával vállalták. Nálunk viszont olyan helyzet alakult ki, hogy a gépesítés színvonalának növelésére, nagyarányú korszerűsítésére fordították az anyagi eszközöket. Hogy ki cselekedett okosabban, ma még nyitott kérdés. A gazdasági életben elszenvedett hátrány, bár jelentős, de nem behozhatatlan. A kormány intézkedéseivel továbbra is arra ösztönöz, hogy a szarvasmarha- és a sertéstenyésztés iránti érdeklődés erősödjön. Miután a növény- termesztés gépesítésében megyénk előrehaladt, így anyagi lehetőségeink megvannak ahhoz, hogy az állattenyésztés fejlesztésében az iparszerű árutermelés irányába továbblépjünk. Dupsi Károly IQOOQG a H Minisztertanács ülése A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. A külkereskedelmi miniszter beszámolt a franciaországi tárgyalásairól és az 1970— 74. évekre szóló, január 5-én, Párizsban aláírt magyar—francia hosszú lejáratú gazdasági és kereskedelmi megállapodásról. Ez a korábbinál szélesebb alapokon irányozza elő a két ország közötti gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok harmonikus és kiegyensúlyozott fejlesztését. A megállapodás szerint mind Magyarország, mind Franciaország megteszi a szükséges intézkedéseket az ipari kooperáció hatékonyabb elősegítése érdekében. A kormány a jelentést jóváhagyólag tudomásul vette. A külügyminiszter bejelentette, hogy Magyarországot 1970-től kezdődően további három évre újraválasztották az ENSZ gazdasági és szociális tanácsa keretében a nők helyzetével foglalkozó bizottságba és javaslatára a kormány megújította eddigi képviselőjének megbízatását. A Minisztertanács határozatot hozott az állami irányító szervek 1970. évi gazdasági tevékenységének irányelveiről. Felhívta az irányító szerveket, elsősorban a vállalatokat, felügyelő minisztériumokat, hogy az 1970. évi nép- gazdasági terv és állami költség- vetés megvalósítása során ágazatuk területén következetesen tevékenykedjenek az ország gazdaságpolitikai céljainak megvalósításáért és a munka során felmeTovábbra is a legfontosabb célkitűzés a dolgozók életkörülményeinek javítása Virizlai Gyula, a SZOT titkára tájékoztatót tartott Békéscsabáa as időszerű szakszervezeti kérdésekről Mintegy 350 szakszervezeti aktíva vett részt tegnap, január 15- én Békéscsabán azon az értekezleten, melyen Virizlai Gyula, a SZOT titkára tartott tájékoztatót az időszerű szakszervezeti kérdésekről. Megjelent Enyedi G. Sándor, az MSZMP Békés megyei Bizottságának titkára is. Virizlai Gyula bevezetőben elmondta. hogy a szakszervezeti mozgalomban az utóbbi években fellendülés következett be, bár a követelmények is magasabbak. A mai körülmények között, amikor a munkásosztály kezében van a hatalom, nagy felelősség hárul a szakszervezetekre. A két éve bevezetett gazdasági reform az érdekek felismerésére vezetett Az érdekek azonban sokszor ütköznek, ami többek között a bérintézkedésekben mutatkozik meg. Vagy például a nem mindig indokolt árdrágítás az iparban dolgozók nyereségrészesedését ugyan növeli, de a társadalmi érdekekkel ellentétes. A gazdasági mechanizmus reformja máris nagy eredményekre vezetett, de vannak negatív vonásai is. A SZOT most dolgozik a negyedik ötéves tervvel kapcsolata? feladatok előkészítésén. Csak meghatározott összeg áll rendelkezésre a társadalmi juttatások és a bérek növelésére. Ennek elosztásához nem elegendő az élet- színvonal országos átlagának ismerete, mert abból egyes rétegek problémája nem szűrhető le. Így például a nyugdíjasok helyzete az árak évi kétszázalékos emelkedése során egyre rosszabbá vált. Az értékarányos árak kialakítását 10—15 évre tervezték. Az életszínvonal szempontjából nem mindegy, hogy milyen ütemben hajtják végre. A SZOT javasolta a kormánynak, hogy ezt a kérdést határozottabban tartsa kézben. A továbbiakban a bérek folyamatos differenciálásának szükségességét hangoztatta, hozzáfűzte azonban, hogy a szocialista viszonyokat is figyelembe kell venni. Természetesen nem lehetnek olyan különbségek, mint kapitalista viszonyok között. Ugyancsak gondot jelent, hogy egyes vállalatok igen jó, masok nehéz körülmények között termelnek. A modem üzemek nagyobb nyereséget érhetnek el, igazságtalan lenne azonban, ha .ott a dolgozók több részesedést kapnának. A nagy nyereség egy részét az elmaradt üzemek korszerűsítésére keli fordítani. A következőkben az üzemi demokrácia kérdéséről beszélt Virizlai Gyula. A gazdasági mechanizmus reformjával kapcsolatos követelmények csak akkor érhetők el, ha a munkásokat is bevonják a vezetésbe. Emlékeztetett arra, hogy a munkások elsősorban az üzemben tapasztaltak alapján mérik le, hogy a párt célkitűzései megvalósulnak-e vagy sem. Méltatta a szocialista munkaverseny eredményeit és megállapította, hogy a következőkben még inkább szükség van ennek fejlesztésére. Sok ezer brigád tesz különböző feladatok megoldására vállalást önként, belső akaratból. Az üzemeknek jobban meg kell becsülniük őket. Végül az ideológiai harcról, az agitációs feladatokról tájékoztatta Virizlai Gyula' a megjelenteket. Felhívta a ügyeimet arra, hogy a szakszervezet fő munka- módszere a meggyőzés. Ha például egy üzemben nem mindenki kap béremelést, őszintén meg kell mondani, hogy ki, miért maradt ki. Ha valahol nem emelkedik a bér, az okát meg kell magyarázni. A szakszervezeti munka több tudást és jobb szjervezést kíván a jövőben. A szakszervezeti bizottságok mellett fontos szerep hárul a műhelybizottságokra és- a bizalmiakra. Lényeges kérdésekben való döntés előtt elengedhetetlen, hogy a szakszervezeti bizottság tanácskozzék a tagsággal. Minden vonatkozásban óriási a fejlődés hazánkban, ami lényegében a párt politikájának az eredménye. Társadalmi rendszerünk humánus, vonzó. Továbbra is a legfontosabb cél a dolgozók életkörülményeinek javítása. Munkáshatalom van, amely ezt a feladatot töretlenül meg is valósítja — fejezte be tájékoztatóját rülő problémák megoldására, a népgazdaságra káros jelenségek elhárítására tegyék meg a kellő intézkedéseket. A kormány a belügyminiszter, a Minisztertanács Tanácsszervek Osztályának vezetője és a Központi Statisztikai Hivatal elnökének élőterjesztése alapján megtárgyalta az egységes személyi nyilvántartási rendszer kialakításának lehetőségeit. Az elfogadott határozat megszabta a több éves munkát igénylő előkészítés feladatait, s ezek végrehajtására a Központi Statisztikai Hivatal elnökének irányítása alatt munka- bizottságot jelölt ki. A kormány a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter előterjesztése alapján rendeletet hozott az élelmiszerellenőrző és vegyvizsgáló intézetekről. Ezeknek a működését és jogkörét eddig szabályozó korábbi rendeletek ugyanis már nem felelnek meg a követelményeknek. Az új szabályozás szerint az intézetek elsőrendű feladata, hogy az előállítás helyén rendszeresen, a forgalomba hozatal során pedig szükség szerint vizsgálják az élelmiszerek minőségét .(összetétel, hasznos anyagtartalom stb.). Feladatuk a dohányipari termékék minőségének ellenőrzése is. A kormány kívánatosnak tartja az intézetek hálózatának a negyedik ötéves terv során történő bővítését oly módon, hogy a főváros mellett — az eddigi tizenegy helyett — valamennyi megyében minőségellenőrző intézet működjék. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. Megkezdődött a tanítás A népszámlálás miatt a szokásosnál hosszabb téli szünidő után csütörtökön ismét benépesült az ország 5626 általános és 555 középiskolája, amelyekben több mint 1 millió 400 ezer diák tanul az 1969—70-es oktatási évben. A szünet utáni első tanítási napon az ellenőrző könyv útján értesítették a szülőket gyermekeik első félév tanulmányi eredményéről, kivéve az általános iskolák első osztályosait, akiket csak a tanév végén osztályoznak először. A következő napokat a pedagógusok arra használják fel, hogy a tanítási órákon felelevenítsék az első félév’ ismeretanyagát, majd rátérjenek a tantervben előírt további anyag feldolgozására. Ami a tanév hátralevő időszakának „menetrendjét” illeti, az a következőképpen alakul: április 4-től 13-ig tart majd a tavaszi szünet. Az érettségi képesítő írásbeli vizsgákat valamennyi középiskolában nappali tagozaton május 11 és 18-a között bonyolítják le. A Művelődésügyi Miniszter rendelkezése értelmében a hosszabb téli szünet miatt a tanévet — legfeljebb június 20-ig — csak akkor szabad meghosszabbítani, ha a tanítási napok száma nem érné el a tanév végéig a 190-et: (MTI) OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOCOOOOOOOOOOOOOOOOOOOCy Munkában a rakodóbrigád Virizlai Gyula. t P. B. Répaszeletet rak ki a dobozi Petőfi Termelőszövetkezet központjában a Békési rakodóbrigád. A tengelyig érő sár sem akadálya annak, hogy az értékes takarmány mielőbb rendeltetési helyére, a jószágok elé kerüljön. (Fotó: Márton)
