Békés Megyei Népújság, 1970. január (25. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-16 / 13. szám

1970. január 16. 2 Fentek A jugoszláv külügyminiszter látogatása a Dunai Kőolajipari Vállalatnál Mirko Tepavac, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság külügyminisztere és kísérete csü­törtökön Százhalombattára, a Dunai Kőolajipari Vállalathoz látogatott el. A vendégekkel együtt részt vett a látogatáson Er­délyi Károly külügyminiszter-he­lyettes, Lőrincz Imre nehézipari miniszterhelyettes és Marjai Jó­zsef, a Magyar Népköztársaság belgrádi nagykövete is. Péceli Béla, a Dunai Kőolaj­ipari Vállalat igazgató-helyettese, műszaki vezető tájékoztatta a ven­dégeket a vállalat tevékenységé­ről, az építkezés és a termelőmun­ka eddigi menetéről, a vállalati tervekről. Az építkezés első sza­kaszának 1970-ben történő befeje­zésével 3 millió tonna kőolajat dolgoznak fel Százhalombattán; a negyedik ötéves terv végére, 1975-' re pedig ennek kétszeresére emel­kedik a termelés. Ezzel párhu­zamosan fejlődik az erőmű, össze­sen harminc üzemegység létesül. Jelenleg már hat üzemel. Az egyik, már működő üzem az INA' zágrábi tervezőintézetével koo­perációban készült. Ez az üzem termékeinek egy részét Jugoszlá­viába exportálja. A tájékoztatót követően a ven­dégek megtekintettek több üzem­egységet, s elbeszélgettek a dol­gozókkal, majd megtekintették a vállalat dolgozói részére épült la­kótelepet is. Angol farmerek tiltakozó felvonulása Száz traktorral vonultak fel Londonban az angol farmerek, hogy — parlamenti képviselőjükkel afis élen — tiltakozzanak a kiszolgáltatottságukat növelő új mezőgazdasági törvények ellen. (Telefotó — AP—MTI—KS) Nigériai erük vették át a törvény és a rend védelmét Biafrában Gotvon tábornok nyilatkozata Lagos Biafrai fegyverszüneti küldött­ség érkezett csütörtökön hajnal­ban Lagosba egy Fokker-Friend- ship különrepülőgéppel, amely Port Harcourfiból szállt fel. Helyet foglalt a gépen Sir Louis Mlbane- fo, Biafra főbírája, aki egykor tag­ja volt a nigériai legfelső bí­róságnak is. ö a delegáció vezetője, a küldöttség többi tagjai: J. Emembodu, a szakádár állam igaz- ságügyminisztere; Eni Njoku, a lagosi egyetem volt rektorhelyet­tese és két más személyiség. Mint ismeretes, Obasanjo ezre­des a szerdán délután elfoglalt biafrai rádióban bejelentette az ellenséges erők ellenállásának összeomlását és azt, hogy elren­delte a nigériai erők harcászati mozdulatainak leállítását a tűz­szünet érvénybe léptetése érdeké­ben. A nigériai rendőrség vette át a keleti államban a törvény és a rend védelmét. Go won, a nigériai szövetségi kormány feje, szerdán újabb in­terjút adott, ezúttal egy brit te­levíziós hálózat tudósítójának. Ki­jelentette: teljesen biztos benne, hogy a nigériai katonaság mél­tányos bánásmódot tanúsít a biaf­rai menekültek iránt. „Utasítottuk a parancsnokokat és a sorkatonai állományt, hogy biz­tosítsák a győzelem nagylelkűsé­gét; biztosítsák, hogy nem teszünk olyat, ami árnyékot vetne nevünk­re”. A szövetségi kormány — mon­dotta ezután Gowon — nem te­kinti és soha sem tekintette el­lenségnek a biafrai ibokat. „Az ibokat mindig egyenjogú állam­polgárokként fogják kezelni”. Ogbu hangsúlyozta még, hogy mostantól kezdve a szövetségi kormány gyakorolja a Biafrának szánt segélyek elosztását, és ezzel az állásponttal igen sok ENSZ- megügyelő is egyetért. Egy diplomáciai hír: Gowon tá­bornok magához kérette Alekszan- der Romanovot, a Szovjetunió lagosi nagykövetét. A kormányfő — mint az AFP hírügynök­ség jelentette — köszönetét mondott a Szovjetunió kormányá­nak és a szovjet népnek azért a támogatásért, amelyet a nigériai válság idején nyújtott. Éles vita a Bundestag-bau Brandt beszéde fölött Bonn Polgár Dénes, az MTI tudósító­ja jelenti: Csütörtökön délelőtt a Bundes­tag megkezdte a vitát Brandt kancellárnak a „nemzet helyzeté­ről” szóló szerdai "beszámolója fö­lött. A CDU/CSU vezérszónoka, Kie­singer volt kancellár „bárdolat- lannak” és „félrevezetőnek” ne­vezte azokat a megállapításokat, amelyeket a Brandt beszédéhez fűzött melléklet tartalmaz. Kü­lönösen kifogásolhatónak minősí­tette, hogy Brandt csak a nem­zeti egységet és egyúttal nem az állami egységet is hangsúlyozta. — „A mi célunk — mondotta — mind a nemzeti, mind pedig az állami egység helyreállítása Né­metországban”. Wehnemek, aki közbeszólásokkal zavarta Kiesin­ger beszédét, a volt kancellár odakiáltotta: „Ha azt kívánja, hogy közös politikát csináljunk, akkor önöknek is ki kell állniuk az álxmi egység helyreállítása mellett”. Miután szépen hangzó jelszavaikat hangoztatott „béké­ről” és „európai rendezésről” Kiesinger óvott attól, hogy az NDK-t, amelyet „államhoz ha­sonló képződménynek” nevezett, elismerjék. A Lengyelországgal való kap­csolatról Kiesinger azt mondottá, „mindig is megértette, hogy Len­gyelország biztosított határok kö­zött akar élni”, de megismételte a már annyiszor hangoztatott fel­tételt, amely szerint a határkér­dést csak a német békeszerződés keretében lehet megoldani. Az FDP nevében Wolfgang Mischnick szemére vetette Kie­sin gemek, hogy semmiféle konst­ruktív gondolatot sem hozott fel. A kormány — mondotta — kész tárgyalásokra az NDK-val, tekin­tet nélkül a két állam különböző társadalmi rendszerére. Mischnick kijelentette, hogy pártja teljes mértékben támogatja Brandt po­litikáját, mert az „nemcsak a té­nyékre van tekintettel,1 hanem a jövendő fejlődésre is nyújt tám­pontokat”. Az SPD nevében Herbert Wehner is teljes támogatásáról biztosította a Iranoel 1 r~ nnl i ti Icá­ját. A bonni kormány — mondot­ta — nem tart igényt kizáróla­gosságra. amikor majd megküldi javaslatát az NDK kormányfőjé­nek. Elhárít azonban minden kí­sérletet arra, hogy „megzavarják akcióit”, Wehner „történelmi mu­lasztást vetett Adenauer szemére, amiért 1952-ben elutasította a Szovjetunió javaslatait. Adenauer — szerinte — arra számított, hogy később jobb ajánlatokat tesznek . majd neki. Ez volt az utóbbi húsz esztendő legsúlyosabb politikai hibája — mondotta. — Az SPD parlamenti csoportjának elnöke figyelmeztette az ellenzéket, hogy ne használja fel a „külpolitika kényes kérdéseit belpolitikai cé­lokra”. A délutáni vita első szónoka, Egon Francke, a belnémet kap­csolatok minisztere, hangoztatta, hogy „akár körömmel is igyek­szik kikaparni eredményeket — a legkisebb eredményeket is — a két német állam viszonyának megjavítása terén”. Ezután Strauss, a CSU elnöke szólalt fel! Vártál kevésbé éle­sen támadta Brandt beszédét. Ál­talánosságokra szorítkozott, s hangoztatta: a kancellár több kér­dést hagyott nyitva, mint ameny- nyit megválaszolt — a többi kö­zött, hogy az NSZK „teljesítmé­nyeiért milyen ellenszolgáltatást vár Moszkvától és Kelet-Berlin- tóT\ A Lengyelországgal folyta­tandó tárgyalási szándékot is ho­mályban tartja a kormány, — mondotta. Hosszasan fejtegette azt a sajátos elméletet, amely szerint a Szovjetunió, ugyanúgy, mint valamikor Oroszország — úgymond — „elvárja az enged­ményeket a németektől és utána rögtön újabb követelésekkel áll elő.” Ezután személyeskedő po­lémiába bocsátkozott Herbert Wehnerrel, aki szerinte „mellé­beszéléssel kerülte meg a világos választ fontos kérdésekre”. Politikai megfigyelők vélemé­nye szerint Strauss hangnemében azért volt viszonylag tartózkodó, mert felismerte, hogy túlságosan 0i.es és idejétmúlt kirohanásai, ame' | iket az utóbbi időben el­hangzott nyilatkozatai tartalmaz­tak, mélyítették a szakadékot a CSU ég a CDU tekintélyes cso­portjai között. Látható, hogy mi­után nem tudta átvenni a veze­tést a CDU/CSU-ban, most véde­kezik az elszigetelődés ellen. C6T siker egy gyári népszavazásnál Párizs Vitathatatlanul sikert ért el a CGT a Francia Elektromos és Gázművek dolgozói körében szer­dán tartott ,.népszavazáson”. A csak egyedül a CGT által szervezett konzultációban a többi szakszervezet heves ellen propa­gandája közepette (amelyet a rá­dió, a televízió és az egész bur- zsoá sajtó támogatott), a vállalat csaknem 130 000 dolgozójának több mint 60 százaléka adta le szavazatát és óriási többségük a .CGT javaslatának megfelelően a zöld szavazólapot választotta, azaz jelenlegi formájában elvetette az igazgatóság és a kisebbséget kép­viselő többi szakszervezet által aláírt kétéves bérszerződést. Mint ismeretes, a CGT azért szervezte ezt a szavazást, mert december közepén a dolgozók ki­sebbségét képviselő négy másik szakszervezet az egész vállalatra érvényes módon olyan kétéves bérszerződést írt alá az igazgató­sággal, amelyet a nagy szakszer­vezeti központ — és mint most ki­derült — a dolgozók többsége is, nem tart kielégítőnek sem a bé­rek tekintetében, sem pedig azért, mert a sztrájkjogot korlátozó in­tézkedéseket foglal magában. A csütörtöki francia lapok több­sége is megállapítja, hogy a CGT sikert aratott. •■HaniiniMnmiiHiWHiMiniimnR »imittiMftuiiaii m ■ ■■••■•«am ■ | Lenin ügyét folytatva f 1970 — a Lenin-centenári- : um esztendeje. Világszerte tisz­• telegnek Vlagyimir Iljics előtt, ■ akinek nevéhez és tevékenysé- ! géhez az emberiség életének ■ egész forradalmi korszaka kap­• csalódik. A szocializmus, ame­■ lyet Lenin új következtetések­■ kel és felfedezésekkel gazdagí­■ tott, ma világtörténelmi tény. A ■ szocialista világrendszer korunk ■ alapvető forradalmi ereje. Ép- £ pen ezért a Lenin-évforduló : nemcsak a múlt felelevenítésé- j re teremt alkalmat, hanem a je. : len tudományos vizsgálatára és : a jövő tennivalóinak osztály- j harcos meghatározására. A centenárium megünneplé- jj sének ez a jellege domborodik • ki azokból a tézisekből, amelye­■ két a Szovjetunió Kommunista ■ Pártja adott ki. „Lenin születé­• sének 100. évfordulójára ernlé- : kezve... minden forradalmár í harcos szemlét tart erői fölött, ; meghatározza tevékenységének £ további távlatait és feladatait, : erősíti harci egységét a béké- I ért, a demokráciáért, a szocia­• lizmusért folyó küzdelemben” — ! olvashatjuk a tézisekben. • Az SZKP Központi Bizottsá­• gának elgondolásai tükrözik. • hogy a lenini örökség olyan ér­• ték, amely a forradalmi erők • mai harcában nélkülözhetetlen. 5 Ezt mindenekelőtt a munkás 5 osztály új típusú pártjáról szóló í lenini tanításokkal bizonyítják, amelyek mind a mai napig, s a jövőben is a kommunista moz­galom alapkérdése. Kétségbe vonható-e például Lenin azon véleményének időszerűségé és fontossága, miszerint — a tézi­seket idézve — „egy marxista párt sikeres tevékenységének, a munkásmozgalom fejlődésének és győzelmeinek elengedhetet­len feltétele a kétfrontos harc: harc az opportunizmus és a re- viaonizmus jobboldali és „ba­los” válfaja ellen?” Nyilvánva­lóan nem, A pártok törekednek az új történelmi viszonyoknak meg­felelő forradalmi stratégia és taktika kidolgozására, az elmé­let és a gyakorlat összehango­lására, az ideológiai harc foko­zására — mind megannyi Lenin által megfogalmazott feladat végrehajtására! A lenini eszme konkrét segítséget nyújt a kom­munisták mai nemzedékének abban, hogy pártjukat a nem­zetközi munkásmozgalom még erősebb harci osztagává tegyék. A legméltóbb tisztelgés Lenin előtt: a leninizmus eszméinek megtestesítése. Ezek az eszmék pedig a szocializmusban öltöt­tek testet. Érthető tehát, hogy a tézisek emlékezetünkbe idé­zik a lenini elméletet a szocia­lista társadalom építéséről. Az elmélet egy emberöltővel ez­előtt született, mégis úgy érez­zük, mintha napjaink gyakorla­INIIMN fából születtek volna a követ­keztetések. A közelmúlt törté­nései újult erővel hívták fel a kommunisták figyelmét arra a lenini megállapításra, miszerint az új társadalom építésének fő esúköze a proletárdiktatúra, amelynek legkisebb gyengülése is utat nyithat az osztályellen­ségnek. Az is rendkívül tanul­ságos, ahogy Lenin a politikai szabadságjogokat értelmezte. Mindig osztályálláspontból in­dult ki. Ügy vélte, hogy ezek a jogok a dolgozók szocialista ösz- szefogásának, a szocialista ideo. lógia terjesztésének feltételét is magukban foglalják, amelyek kizárják a szooialistaellenes propaganda „szabadságát”, az ellenforradalmi erők szervezke­désének „szabadságát”.’ A tézi­sek azzal is nagy szolgálatot tesznek Lenin követőinek, hogy segítik összevetni a szocialista építés nemzeti sajátosságait a Lenin által feltárt általános tör­vényszerűségekkel. Márpedig ez az összevetés, a nemzeti sajá­tosságok és az általános tör­vényszerűségek összhangja a szocializmus építésének fontos feltétele. A lenín ...,US a XX. szá­zad osztálycsatáinak igen széles színterére vetít fényt. Nagyon találóan mondják ki az SZKP tézisei, hogy „csak a lenini ta­nítást követve lehet megérteni a világban végbe menő forra­dalmi változások lényegét éfi jellegét, helyesen értékelni az ezekben részt vevő <*ők szere­pét, helyesen kitűzni a szóda-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents