Békés Megyei Népújság, 1970. január (25. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-15 / 12. szám

1970. január 15. 3 Csütörtök Árukapcsolás Az alábbi három történet fölöttébb sajátos módon kapcsolódik a kereskedelemhez, ám a kapcsolat tagadhatatlan. E három kis pillanatfelvétel illusztrációja, ha nem éppen karikatúrája a szakiro­dalomban árukapcsolás címszó alatt jelzett fogalomnak. Informátorunk: az AGROTROSZT Mi várható az idén a mezőgazdasági gépkereskedelemben? AZ ÖTÓRAI TEÁRA IS Az országszerte ismert, neves előadóművész megyénkben tur­nézik. Előadóestjein verseket mond. És néha bosszankodik. Egyik nagyközségben a követ­kező szövegű plakáttal hívták fel a nagyérdemű közönség fi­gyelmét a műsorra: ma este a művelődési házban a neves színművész tart előadói estet. A megváltott jegyek az ötórai teá­ra is érvényesek. A rendezők az „árukapcso­lást” még egy jókora ügyetlen­séggel is tetézték. A plakátot a művelődési házban is kifüggesz­tették, hadd lássa művész, hogy milyen az igazi szervezés... VIRÁG A megyeszékhely új élelmi­szerüzlete az amúgy is figye­lemre méltó árukészleten túl, egy, nem szorosan a bolt pro­filjához tartozó cikket is kínál. Virágot! Egy közepes nagyságú műanyagvödörben pompás szegfűk illatoznak a pulton, a közönség nagy örömért A bolt dolgozói jói ismerik a közmondást: aki a virágot sze­reti, rossz ember nem lehet... Nos, ha ez az örök igazság a vevőkre is vonatkozik, akkor majd senki sem fog reklamálni a szikkadt kenyér, vagy az ap­róbb hiánycikkek miatt. A megyei növényvédő állomás eddig Tarhoson működött és itt is működik mindaddig, amíg Bé­késcsabán, a Szarvasi út végén az úgynevezett Bohus-féle kertben nem épül fel az új megyei köz­pont. A mintegy 15 millió forin­HÖLGY ALMÁVAL A hölgy éppen almát evett a hivatali helyiségben, a hivatalos munkaidő alatt. Szép, nagy pi­ros alma volt, s a hölgy látha­tóan jó étvággyal falatozott. A hivatal nagyszámú kliense lep­lezetlen érdeklődéssel figyelte az attrakciót, hiszen amúgy is ke­vés látnivaló akad az ügyinté­zés unalmas perceiben (esetleg óráiban).. A hölgy végre elfogyasztotta az almát, s a csutkát egy ele­gáns mozdulattal a papírkosár­ba dobta. Az alkalmi, de rop­pant hálás közönség csalódottan sóhajtott.1.! Aztán újra hall­ható lett az almaevés, semmi mással össze nem téveszthető zaja. Üjabb alma, újabb látni­való. Az igazsághoz tartozik, hogy az almaevő hölgy fél kézzel is becsülettel ellátta adminisztrá­ciós munkáját. Jöttek, mentek az ügyfelek, s akiből netán el­lenérzést váltott volna ki a hi­vatalban való táplálkozás, úgy kell neki... Hiszen a fogékony szemlélő rögtön tudta, hogy sa­játos árukapcsolásról van szó; mégpedig a hivatali ügyintézés hasznos, ám fölöttébb időt rabló és unalmas volta kötődik az almevés unaloműző látványá­val. Brack« István tos beruházással épülő új létesít­mény tanulmány-tervét és a ki­vitelezéshez szükséges dokumen­tációt a megyei tervező vállalat mérnökei készítették. Megtörtént a terület bejárása. Rövidesen el­kezdik az építkezést. Van egy figyelmeztető adat 1969. decemberéből: kereken 700 000 holdon elmaradt az ese­dékes mélyszántás. A magyaráza­tot keresve mindenekelőtt az tű­nik szembe, hogy a szükséglethez képest, kevés a mezőgazdasági nagyüzemekben a mélyszántásra használható, nagy teljesítményű traktor. Az elmúlt őszi időjárás kiválóan kedvezett mindenféle mezőgazdasági munkának, így a mélyszántásnak is. Ennek ellenére ezzel az erőgép-kapacitással a ter­melőszövetkezetek és állami gaz­daságok képtelenek voltak telje­sen megbirkózni a 3,6 millió hold- nyi mélyszántással. Az 1960-as évek elején gyors fejlődés zajlott le a mezőgazdaság gépesítéséiben. A termelőszövet­kezetek átvették a gépállomások gépparkját és szép számmal vá­sároltak új traktorokat és munka­gépeket. Igenám, de ami akkor új gép volt, az azóta jórészt elhasz­nálódott. Ha még ehhez hozzászá­mítjuk a mezőgazdasági gépesí­tésben állandóan zajló korszerű- södési folyamatokat, akkor meg­állapíthatjuk, hogy mostanáig ki­alakult a mezőgazdasági üzemek­ben reális szükségleteket kifejező és egyre fokozódó gép-éhség. Ezért nagyon indokolt a kérdés, hogy mire számíthatunk a mező- gazdasági fépkeresked el em ben 1970-ben? A mezőgazdasági gépkereskedel- 'met túlnyomóan egyetlen vállalat, az AGROTRÖSZT bonyolítja le hazánkban. Ez a vállalat kereken 1200-féle gépet, eszközt és beren­dezést hoz forgalomba. Közülük egyik legfontosabb és legértéke­sebb cikk a traktor. Az AGRO­TRÖSZT forgalmának 22—25 szá­zalékát a traktorok teszik ki. 1968- ban 4600, 1969-ben csaknem 7000 különféle típusú traktort hoztak forgalomba. A számítások szerint az idén körülbelül 8—9 ezer darab traktor értékesítése lehetséges. Hogy ez elég-e vagy kevés: jelen­leg nehéz megmondani. Pénzben kifejezve, meglehetősen sok — jóval megaladja az egymilliárdot —, de a traktorpark elöregedését és a mezőgazdasági munkák kö­vetélményeit tekintve, talán csak szűkösen' elegendő. Mindenekelőtt gondot okoz, hogy néhány keresett traktor-tí­pusból jelenleg bizonytalan a be­szerzési lehetőség. Nem kapható kellő számban 240 lóerős, és MTZ—50 jelű nehéz, illetve kö­zépnehéz traktor. Mindkét szovjet gyártmányú traktor kellő mennyi­ségű behozataláról az AGRO­TRÖSZT most folytat kereskedel­mi tárgyalásokat. A nehéztrakto­rok tekintdtében azt tudják biz­tosan ígérni, hogy van és lesz ele­gendő hazai gyártmányú D—4— KB jelű traktor. Végeredmény­ben: a mezőgazdasági gépkeres­kedelem mostanáig a várható ha­zai traktorszükséglet mintegy 70 százalékának kielégítésére kötött szállítási szerződéseket. A középnehéz traktorok közül kellő számbail importálnak Cseh- szolvákiából Zetorokat, amelyeket biztonsági vezetőfülkékkel szerel­tek fel. Ugyancsak elegendő hazai gyártmányú UE—50-es típusú traktor kerül forgalomba. Aköny­nyűtraktorok közül a német gyárt­mányú RS—09-es kellő mennyi­ségben, már az első negyedévben forgalomba kerül. Hasonlóan kedvező a helyzet a Vörös Csil­lag Traktorgyár UE—28-as jelű gépével, hiszen itt még arra is mód van, hogy év közben az igé­nyeknek megfelelően növeljék a gyártást. Biztató jel a gépkereskedelem­ben, hogy megfelelő munkaesz­közökkel felszerelve, kétféle kis- traktort hoz nagyobb számban forgalomba az AGROTRÖSZT. Ezek a kisgépek talajművelésre és növényvédelemre jól használ­hatók mind a gyümölcsösökben, mind a háztáji gazdaságokban. Azt is ígéri a gépkereskedelem, hogy korlátlanul kapható 1970- ben egyéb, a majorgépesítésben használatos robbanó és villany­motor. Nem ilyen egyértelműen bizta­tó a helyzet az öntözési gépek­nél. Agregát ugyan van és lesz elegendő, de ismét kevés a cső. Alumíniumcsövek nagyobb számú gyártására nincs lehetőség és az acélcsőhiányt is kapacitási nehéz­ségek okozzák. A csövek esetében csak az a biztató, hogy az idén már üzemi kipróbálásra kerül a traktorral telepíthető, műszál­tömlős öntözési berendezés. A próbák sikere esetén hamarosan enyhíteni lehet az öntözőcső-hiá­nyon. Az aratás kezdetéig minden gaz­daság megvásárolhatja a gabona- ' kombájnt. Nagyrészt SZK—4 je- I lű, szovjet gyártmányú gépet. A tavalyinál valamivel több lesz a járvabálázó is. Viszont nem tud­nak minden igényt kielégíteni az MTZ-traktorral működő szalma­rakodóból. Ugyancsak gondot okoz a pótkocsi-hiány is. A na­gyobb, 5 tonnás pótkocsik hazai gyártása minőségi kifogások miatt késlekedik, s ezért hiányra lehet számítani. Elegendő ekét, boronát, kulti- vátort, tárcsát ígér 1970-re a me­zőgazdasági gépkereskedelem. E gépek nagyobb része hazai gyárt­mányú, kevesebb részük pedig importból származik. A könnyű talajokon használható kombináto- rokat is sikeresen gyártja a Mia- gyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár, viszont változatlanul nincs nehéz- kombinátor. Hasonlóan hiánycikk jelenleg a rotációs fűkasza és a silókombájn hazai fejlesztése sem fejeződött be. A burgonya, cukor­répa és a kukorica betakarításá­ban használatos gépekből elegen­dőt ígér a gépkereskedelem. Ugyancsak megfelelő mennyisé­gű növényvédelmi gép’ és az állat­tenyésztésben használatos gép, berendezés, felszerelés kerül for­galomba 1970-ben. A mezőgazdasági gépkeresikede- lem irányítói úgy számolnak, hogy a felsorolt hiányok ellenére, ta­valyhoz viszonyítva, 1970-ben 5— 10 százalékkal növekszik a mező- gazdasági gépforgalom. H. L. AZ ALFÖLDI KŐOLAJ ÉS GÁZIPARI GÉPGYÁR felvételre keres TECHNIKUSOKAT, ÜGYVITEL- és ÜZEM­SZERVEZŐT, GYORS- ÉS GÉPÍRÓT. Jelentkezés: OROSHÁZA, Október 6 utca 41 s?ám. 94253 A Budapesti Kőolajipari Gépgyár azonnal felvess központi telephelyére esztergályos, marós, lakatos, lemezlakalos, ív-lánghegesztő, DIESEL-motorszerelő, kazánfűtő és villanyszerelő szakmunkásokat, továbbá raktári kiadókat és térti segédmunkásokat A központi munkahelyen 44 órás munkahét, minden második szombat szabad. KÜLSZOLGÁLATOS MUNKAKÖRBE műszer, és technológiai-szerelési munkahelyekre: Algyöre és Százhalombattára felveszünk csőszerelő, központifűtés-szerelő, lakatos és hegesztő szakmunkásokat, továbbá férfi segédmunkásokat. Vidéki munkahelyeinken is 44 órás a munkahét, minden szombat szabad. Alföldi munkahelyeinken dekádmunkarend szerint dolgoz­nak. Munkásszállás, üzemi konyha van- A munkásszállás ingyenes. Bér: megegyezés szerint A béren kívül még 500 Ft külszolgálati átalányt, az alföldi munkahelyeken pedig még külön területi pótlékot is fizetünk. Felvétel esetén meg­térítjük az útiköltséget, ezt azonban azoktól, akik a próba­idő alatt kilépnek, visszavonjuk. Segédmunkások részére hegesztőképzést szervezünk. Jelentkezés a vállalat munkaügyi osztályán: Budapest, XVIII., Gyömrői út 79—83., illetve a vidéki munkahelyek vezetőinél. 172 Erdőte le p í t é s A dobozi erdő egyik irtásán serény munka folyik. Az crdőte- lepítők, Molnár Mihály, Békési Sándor, Miklós Mihály és Nagy Sándor, kocsányos tölgy makkját ültetik a téli földbe. Tudják, hogy munkájuk eredményét, a szálmagas erdőt már nem lát­hatják, de azt vallják: az erdőt nemcsak irtani, hanem újrate­lepíteni is annak kell, aki a fát elhordja belőle. (Fotó: Marton) Békéscsabára költözik a tarhosi növényvédő állomás

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents