Békés Megyei Népújság, 1969. december (24. évfolyam, 279-302. szám)
1969-12-09 / 285 szám
1969. december 9. 4 Kedd Kettős 00 00 orovtf A tizenkilenc alsós tagozatú kisiskolást a szeghalmi koplalókerti tanyai iskolában kettős öröm érte. Az egyik öröm, hogy a tantermekbe bevezették a villanyt, s így a petróleumlámpákat kidobhatják, a korán sötétedő téli délutánokon már nem lesz rájuk szükség. A másik öröm egy szép televízió-készülék, amit tágra nyílt szemmel csodálnak, mert a gyerekek jó része most lát először ilyet. A kettős örömöt a Békés megyei Tanácsi Tervező Iroda dolgozóinak köszönhetik, akik a tv-készülékre összeadott 6400 forinton kívül, társadalmi munkában megtervezték és beszerelték a villanyt az iskolába. Eredmények és gondok a gyomai középiskolában A gyomai gimnáziummal közös igazgatás alatt működő szakkö- 3zépL'.ko] a az 1961-es oktatási reformtörvény után jött létre. A Kiss Lajos Gimnázium és Szak- középiskolának 23 törzstag nevelője, valamint egy technikus tanára van. Tervezik, hogy a cipészipari munkakörre szerződött technikustanári állást is felsőfokú végzettséggel rendelkező, pedagógiai vizsgát tett tanerővel töltik be. A nevelők mindegyike egyetemi végzettségű, a szakosan ellátott órák százaléka pedig lényegesen jobb az országos átlagnál. Az isA jogról mindenkinek ÖRÖKLÉS Ki ne ábrándozott volna még soha nem ismert, hetedízigleni nagybácsiról, aki valahol mesz- sze éppen az illetőre hagyja mesébe illő vagyonát? örökölni — állítólag — jgen kellemes jog. A valóság azonban nem egészen ezt támasztja alá. Hiszen az esetek nagy többségében olyanoktól szoktak örökölni, akiket szeret az ember... Az öröklés kétféle módját ismeri a magyar polgári törvény- könyv. Törvényes öröklésnek nevezi azt, ha az örökhagyó vég- intézkedés nélkül halt meg, s a rokonok a törvényben előírt sorrendben örökölnek utána. Elsők a leszármazók (gyermekek, unokák) és velük haszonélvezetet örököl a házastárs. Ha az örökhagyónak nincs gyermeke vagy unokája, a házastárs örököl, ha az sincs, a felmenők (szülő, nagyszülő). Gyermek hiányában külön rendelkezések határozzák meg a vagyon megoszlását a felmenők és a házastárs között. Ha semmilyen törvényes örököse nincs az örökhagyónak — az ál- lám örököl. Törvényes öröklés csak akkor következik be, ha az örökhagyó nem tett végintézkedést. Ha viszont maradt fenn végintézkedés (a végrendelet, az öröklési szerződés és a halál esetére szóló ajándékozás gyűjtőneve) ,— annak rendelkezéseit kell irányadónak tekinteni. Végrendelet alkotásánál a törvény különböző intézkedéseket tartalmaz azokra, akik testi és szellemi erejük birtokában, illetve teljesen vagy részben cselekvőképtelen állapotban, vakon, bénán fejezik ki végakaratukat vagy írástudatlanok. A végrendelkező tehát köz- végrendeletet — közjegyzőnél vagy járásbíróságnál —, illetve írásbeli magánvégrendeletet irhát. Ez utóbbit csak olyan nyelven lehet tenni, amelyet az örökhagyó ért és az illető nyelvnél használatos betűkkel szabad csak írni. Ha a végrendelkező nem maga írja az okmányt, az ő aláírásán kívül két tanúé is szükséges. Az iratból ki kell • tűnnie a végrendeleti jellegnek, a rendelkezés helyének és pontos idejének is. Néha a végrendelkező csak szóban közli utolsó akaratát. A szóbeli végrendelet akkor érvényes, ha két tanú együttes jelenlétében a tanúk számára érthető nyelven és élőszóban adta elő végakaratát. Ez csak akkor fogadható el, ha a végrendelkező az életét fenyegető rendkívüli helyzetben van és írásbeli végrendeletet egyáltalán nem vagy csak nagy nehézségek árán tudna alkotni. A tanúk személyére vonatkozóan is vannak kikötések mind az írásbeli, mind a Szóbeli végrendelet esetében: szükséges, hogy igazolni tudják a végrendelkező személyazonosságát, nem kiskorúak és nincsenek cselekvőképtelenség miatt gondnokság alatt. Ha az életveszély megszűnt és a szóbeli végrendeletet tevő személy nem készített újabb, írásbeli végrendeletet, három hónap után a végrendelet érvényét veszti. A végrendelkező joga az örö- j kösnevezés, vagyis annak a sze- I mélynek a megjelölése, akit az örökhagyó egyetemes jogutódjának tekint. Ugyancsak joga van a végrendelet alkotójának ahhoz, hogy törvényes örökösét vágj1 azt | a személyt, aki azzá válhat, kizárja az öröklésből. Az örök- j ségből részesíthet bárkit, de sem végrendeletileg, sem az említett j törvényes úton nem örökölhet I az, aki a végrendelet alkotása- ' kor, illetve az örökhagyó halála- j kor még nem élt. (Nem hagyhatja például vagyonát valaki a végrendelet írásakor még kiskorú lányának majdani férjhez- menése után születendő fiúgyermekére, de a néhány napos csecsemőre már igen). Az öröklés a hagyományozó halálakor — jogi kifejezéssel — megnyílik, vagyis az örökös átveheti örökségét. Ha az örökösök között kiskorú, ismeretlen helyen vagy külföldön levő személy'is van és ha ingatlan is maradt, hagyatéki tárgyalást kell tartani. Általában ilyenkor ismertetik a végrendeletet is. Az örökhagyó nem foszthatja meg végrendeletben leszárma- zóját — illetve, ha azok örökölnek, házastársát, szülőjét — az öröklés felétől, amit a törvény kötelesrésznek nevez. A leszármazó (házastárs, szülő) követelheti a végrendeleti örököstől a kötelesrész kiadását, amit rendszerint pénzben szoktak ilyenkor kifizetni. Más azonban a helyzet, ha az örökhagyó kitagadja leszármazóját, házastársát vagy szülőjét. Ilyenkor a kitagadottnak nem lehet igénye a kötelesrészre sem. Kitagadni azonban csak meghatározott indokkal lehet: például akkor, ha örökhagyó gyermeke, házastársa vagy szülője érdemtelenné vált, súlyos bűntettet követett el, az örökhagyó életére tört stb. Az öröklés — negatív is lehet, vagyis előfordul, hogy az örökösre tartozásait hagyja az örökhagyó. Máskor az aktívák mellett vannak passzívák is az örökségben (például öröklakás, az azt terhelő OTP-kölcsönnel). Ha az örökség csak tartozásokból áll, vissza is lehet utasítani. Olyan örökség esetén, amelyben van vagyon is, az örököst csak addig az értékhatárig lehet megterhelni a tartozásokkal, ameny- nyit örökölt. Ennél nagyobb tartozás megfizetésére nem lehet kötelezni. Várkonyi Endre kola négy szolgálati lakással rendelkezik, 14 nevelőnek saját háza van, ebből hatan pedagógus-köl- csönnel építettek. Emelkedett a tartalmi munka színvonala, jobban megfelelt az élet által támasztott követelménynek, de ezzel nem tartott lépést a tárgyi feltételek javulása. Az iskolában ugyanis 14 tanulócsoport működik, de csak 11 normál méretű tantermük van. A három szertár- helyiség is meglehetősen zsúfolt, mert itt kellett elhelyezni a kereskedelmi, valamint a cip>őip>ari szakközépiskola szertári és laboratóriumi felszereléseit. Könyvtárhelyiség nincs, s így az iskolakönyvtár mintegy 5000 kötetnyi könyvének olvasottsága nem megfelelő, mivel a szűk, fűtheteden, lépcső alatti helyiségben igen körülményes a tanulók kiszolgálása. Az iskolaépületet 1964 óta folyamatosan korszerűsítik. Valameny- nyi tanterme parkettás, fűtése korszerűbb. Sok pwoblémáí okoz azonban a tanulói fegyelem, a rend és a tisztaság biztosítása, az említett meglehetősen szűk tér miatt. Az iskolában tervszerű pályaválasztási munka folyik, aminek eredményeképp>en a negyedik osztályosok túlnyomó része már tudja, — általában kép>ességüknek és rátermettségüknek megfelelően —, hol akar továbbtanulni vagy elhelyezkedni. Ez feltételezi a szülői házzal való jó kapcsolatot is. Bár a családlátogatási munka nem kifogástalan, a szülői értekezletek helyben és vidéken látogatottak, aktívak. Az iskola három nevelője tanácstag, öt szemináriumvezető, de többen tevékenykednek a TIT-ben, s a különböző tömegszervezetekben. A Hazafias Népfront községi titkára, valamint a művelődési ház több szakkörvezetője is a Kiss Lajos Gimnázium p>edagógusa. A diákok is részt vesznek a község életében, műsoraikkal, sportrendezvényeikkel, a szakosztályokban való részvételükkel aktívan be- kap>csolódnak a község munkájába. A gimnáziumban és a szak- középiskolában összesen 15 szakkör működik, amelyek nemcsak szakmai ismeretekkel gazdagítják a tanulókat, de segítik a gyakorlati életben való eligazodásukat is. Mesterséges cinkeodük a Szarvasi ■ r m |_ __ V ártuk, mégis váratlanul köszöntött be a tél. A Szarvasi Arborétum évszázados fái, bokrai roskadoznak a fehér hótakaró alatt, a „p>ehelyréteg” elzárja a madarak elől a természetes táplálékszerzési lehetőséget. Az Arborétum dolgozói azonban védik a hasznos madarakat, elsősorban a cinkéket. A kártékony rovarok irtásában ugyanis egyik legna- gyob „szövetségese” az embernek a cinke. A Szarvasi Arborétumban több mint 150 mesterséges odú nyújt széltől, hidegtől védelmet a kismadaraknak. Természetesen/az eleségről sem feledkeztek meg a madáretetőt napxmta több alkalommal feltöltik friss eledellel. A természetvédelmi kert védett madarait a legzordabb hideg télen sem érheti pusztulás. Szakemberek tanulmányúton ff Mi is vagyunk olyanok Nagyot csalódtak azok az emberek, akik a svéd—dán tanulmányúton valami csodálatos termelés, technológiai újdonságok megismerésében reménykedtek. Ilyenről sem a növénytermelés, sem pedig az állattenyésztés területén nem volt szó. Szó volt azonban a mezőgazdasági életnek néhány olyan területéről, amelyek esetében a gyorsabb fejlődés fölöttébb kívánatos lenne nálunk is. Az első nagy tanulság a műtrágya-felhasználás területéről való. Azok a hatalmas terméseredmények, amelyekkel a mienknél rosszabb termőföldeken is találkoztunk, azt igazolják, hogy az ésszerűen felhasznált nagy adagú műtrágyák a föld term őképessé gét igen jelentősen növelni tudják. A másik igen fontos terület a tárolások és az anyagmozgatás problematikája. Nagyon régen megtanult már a magyar mező- gazdaság jól, sőt esetenként nagyszerűen termelni, de még ma sem értünk jól ahhoz, hogy a megtermelt értékeket hogyan tároljuk, hogyan védjük meg a romlástól és a különböző károsodásoktól. Tudjuk nagyon jól, hogy a jó tárolás megszervezése pénzkérdés, de tudjuk azt is, hogy bizonyos eszközök átcsoportosításával, szervezettebb együttműködéssel és nem utolsósorban nagyobb gondossággal jelentős haladást lehetne elérnünk. Nagyon elmaradott területe a mi gazdálkodásunknak az anyagmozgatás. Ezen a p>onton alig-alig történt valami, még az elmúlt tíz esztendőben is, amelyet p>edig méltán lehet a mező- gazdaság területén is a forradalmi fejlődés korszakának nevezni. Ez a téma' is pénzkérdés és nagyon jelentősen szervezési kérdés is, de az élet megköveteli, hogy itt is haladás történjék. A svédeket és a dánokat az élet már rászorította arra, hogy az anyagmozgatást a mezőgazdaságban is gépekkel és különböző, igen gyakran nagyon egyszerű technikai alkalmatossággal oldják meg. A harmadik dolog, ami szintén nagyon lényeges, a rendkívül nagy munkaintenzitás. E tekintetben két dologról is szó van. Egyrészt arról, hogy a technikai eszközök elterjedtek és gondosan szervezett formában működnek, de arról is szó van, hogy a dolgozó ember a munkaidő alatt, annak első percétől az utolsó p>ercéig igen pontosan és nagy erőkifejtéssel dolgozik. Ismét másik nagy erőforrása a skandináv mezőgazdaságnak, hogy példamutató az összhang a tudomány és a gyakorlat között. De példamutató a tudomány eredményeinek a publikálása, széles körű élterjesztése is. Ojabb szempont, amelyet szintén érdemes volna meghonosítanunk; az áruért való felelősség szempontja, az áru megbíz^ hatóságának a szempontja, egyáltalán a megbízhatóság a termelésben és a kereskedelemben egyaránt. Ezt a témát érdekes lesz néhány példával illusztrálni. Az egyik takarmánykeverő üzemben elmondották, hogy valamelyik készítményük 18 százalékos fehérjét tartalmaz. Mi, a jó hazai megszokások hívei, megkérdeztük, hogy mi van akkor, ha a 18 százalék csak papíron van meg. Jó tolmácsunk volt. de a kérdést többször meg keilett ismételnünk, egész egyszerűen nem értették meg, hogyan lehet ezt megkérdezni, mert ilyesmi egyáltalán nem fordulhat elő. Vagy vegyünk egy másik példát. Az egyik gazdaságból sertéseket szállítottak el. A gazda a csoportunkkal volt. A sertések átadását az átvevők maguk intézték; mérlegelés nélkül rakták autóra az állatokat. Megkérdeztük pérsze, hogy nem mérlegelnek? A válasz az volt, hogy igen, de a vágóhídon, ott, ahol az állatokat egyébként minősétik is. Az állatokat a tulajdonos megbízásából nem kísérte senki a vágóhídra. Meg kellene tanulnunk azt is, hogy az áru kikészítésére, az adjusztálásra megfelelő gondot kell fordítani. A tetszetős, szép csomagolás olyan értékesítési fogás. amely a kevésbé jó minőségű áru értékét is jelentősen megemeli, sőt gyakran a jobb minőségű áruval szemben is előnyt biztosíthat számára a piacokon. Befejezésül még csak annyit; Svédország nagyon régen nem háborúzott már és Dánia sem szenvedte el azoknak a károknak a töredékét sem, amelyet a magyarság akárcsak a legutóbbi két évszázadban is elszenvedni kényszerült. A mi felszabadulásunk csak negyedszázados; ekkor szűnt meg a kapitalizmussal színezett feudális uralom az országban, mely nem kedvezett az ország fejlődésének, így a mezőgazdaság fejlődésének sem. ök már több évszázada megszabadultak feudális uraiktól. (Koppenhága szívében, a Vesterbrogaden az út közepén ma is ott áll egy emlékoszlop, amelyet a feudális elnyomás alól felszabadult dán parasztság állíttatott fel 1788-ban). Mégis, a történelem adta ütemelőny ellenére sem lehet behozhatatlan elmaradásról beszélni. A mi mezőgazdasági adottságaink jobbak, mint a svédeké és jobbak, mint a dánoké. Jobbak a földjeink és kedvezőbbek az éghajlati adottságok. A meglevő szocialista üzemi keretek pedig korszerűbb technika alkalmazására, termékenyebb munkaszervezeti formák kialakítására adnak lehetőséget. Molnár József (Vége) Ülést tart az SZMT Elnöksége A Szakszervezetek Megyei Tanácsának Elnöksége december 12-ón, pénteken délelőtt 9 órai kezdettel tartja e havi ülését Békéscsabán, az Univerzál Kiskereskedelmi Vállalat kultúrtermében. A tanácskozáson megvitatják az épntőip>ari dolgozók bérgazdálkodásának, kereseti és foglalkoztatási helyzetének, majd a kollektív szerződések és munkavédelmi szabályzatok végrehajtásának idei tapasztalatait. Végül dr. Takács Lőrinc, az SZMT titkára tájékoztatja a résztvevőket a nyereségré- szesedésd alap felosztásának módján*. Vincze András kiállítása a gyulai Ifjúsági Klubban A Gyulai Harisnyagyár Ifjúsági Klubja a nagy sikerű „Művészet az ifjúságért — Ifjúság a művészetért” című sorozatában ezúttal Vincze András szegedi grafikus fa- és Unóleummetszeteát mutatja be. Az ember világa című mini- tárlat Vincze tizenöt- alkotását gyűjtötte össze, s valamennyit Póka György bocsátott a klub rendelkezésére. Az érdekesnek ígérkező kiállítás megnyitója ma, december 9- én este 19 órakor lesz, bevezetőt és ismertetőt Koszta Rozália festőművész mond. 01006330
