Békés Megyei Népújság, 1969. december (24. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-30 / 301 szám

m Nagyító alatt am 1969. évi labdarúgó 1XB I B A VIDEOTON kiemelkedett a mezőnyből — A SZEOL ősszel kitett magáért —A legnagyobb meglepetést a ZTE és a Bcs. Előre „szállította" A labdarúgó NB I/B küzdelmeit, csapatait, játéko­sait és eredmé­nyeit mindig nagy érdeklődéssel fi. gyelte az ország labdarúgó közvéle­ménye.. Nem cso­da, hiszen ez az osztály képviseli a második vo­nalat. ahonnan évről évre két új csapat kerül fel az első osztályba, nem beszélve arról, hogy az NB I/B-s csapatok adták mindig a legtöbb utánpótlást az NB I-es csapatoknak. Fokozta az érdeklő­dést az is, hogy azoknak a vidéki városoknak, településeknek, ame­lyeknek NB I-es csapatunk nem volt, ez az osztály jelentette az el­ső vonalat Megmutatkozott ez az idén is, amikor nem egy alkalom­mal több nézője volt egy-egy jó találkozónak, mint néhány NB I-es mérkőzésnek. A csabai szur­kolók számára pedig ebben az esztendőben az is érdekessé tette az NB I/B-s bajnokságot, hogy a Bcs. Előx-e személyében első íz­ben játszott Békés megyei csapat ebben az osztályban. Mindezt figyelembe véve, nem látszik érdektelennek, ha most, az idényzárás után ismételten át­tekintjük a bajnokság eseményeit. Az Előréről, mint a bajnokság egyik legnagyobb meglepetéséről, s a bennünket leginkább érdeklő csapatról, külön, s részletesebben emlékezünk majd meg. Az idei bajnokságban a tavalyi­hoz viszonyítva, 5 új csapat sze­repelt: a VIDEOTON és a SZEOL, valamint az NB I-ből kiesett csa­patok, a ZTE, a Békéscsabai Elő­re és a Székesfehérvári MÁV, mint NB II-es bajnokok. Az első kettő a visszakerülést tűzte ki cé­lul maga elé, az utóbbi három újonc pedig a bentmaradást. S most, a bajnokság végén megál­lapíthatjuk, hogy ez mind az öt csapatnak sikerült, bizonyítva ez­zel azt, hogy egyrészt mennyit számít a magasabb osztályban megszerzett rutin, másrészt pedig azt, hogy könnyebb bentmaradni valahol, mint oda feljutni. Mielőtt a csapatokról, azok tel­jesítményéről röviden megemlé­keznénk, egy érdekes jelenségre szeretnénk felhívni a figyelmet. Ez pedig az, hogy a csapatok szívvel-lélekkel küzdöttek a baj­nokság során, de csak addig, amíg remélhették egy magasabb cél el­érését. Á Kecskemét, az Orosz­lány és a Várpalota esetére gon­dolunk, amely csapatok a ZTE- vel és a Pécsi Bányásszal .együtt jogosan remélhették október ele­jéig, hogy a VIDEOTON után, a Szegedet megelőzve, másodikként feljebb juthatnák. Am ekkor kö­vetkezett be az a mindenki által ismert döntéssel véget ért kecske­méti botrány, amikor is az akkor még jól álló Kecskemét, a Vár­palota és az Oroszlány is mél­tánytalan hátrányba került a sze­gediekkel szemben. Mindhárom csapat szemlátomást visszaesett ezután, egyre-másra hullattak el biztosnak látszó pontokat, s en­nek lett nagy mértékben a követ­kezménye, hogy a tavaszi 2. he­lyezett Oroszlány a nyolcadik, a 3. helyezett Kecskemét a kilence­dik helyen végzett, s a Várpalota is megelégedett a Hatodik hellyel. Totóeredmények A totó 52. heti eredménye a kö­vetkező x, x. 2, x, 2, x, 1, x, x, x, 1, x, x, x, Telitalálata 25 fo­gadónak van, nye-eményük 16 233 forint. A 13-as találatra 11 237, a 12-esckrr a 11-csekre 50, a 10-«aekre 19 loriní. nyeremény Jut. AZ IMS. BVI LABDARUGÓ NB VB VÉGEREDMÉNYE EZ VOLT: L VIDEOTON 3424 S 7 SS:« $1 s. Szegedi EOL MIS I 1 44:41 « 3. Zalaegersz. TE 34 15 10 9 83:37 40 <• Pécsi Bányász 34 U S IS 31:4« 33 3. BCS. Elörs 34 IS S 11 49:41 38 4. Várpalota 34 14 «13 <4:39 37 7. Bp. Spartacus 34 13 11 11 39:31 33 9. Oroszlány 34 1« 7 13 33:39 33 9. Kecskeméti D. 34 13 8 13 41:37 34 1«. Szóin. MTE 34 14 13 11 37:44 33 11. FOSPED 34 U 14 13 53:53 33 13. Székest. MÁV 34 13 7 18 37:44 31 13. Ganz-MAVAG 34 11 9 14 33:43 31 14. Ózd 34 11 8 13 39:43 30 15. BKV Előre 34 9 13 13 33:39 39 14. Győri Dózsa 34 3 13 14 40:3« 30 17. Miskolci VSC 34 7 4 13 34:43 33 18. Nagybátony 34 8 4 33 30:77 20 Most pedig vegyük sorra a csa­patokat: A VIDEOTON a bajnokságot imponáló bizton­sággal nyerte. Igaz, nem jól kez­dődött számára a szezon, hiszen minit volt NB I-es csapat, 3:0-ás vereséggel mutatkozott be az első mérkőzésen az újonc ZTE-vel szemben. De talán éppen ez — a nem várt vereség — segített abban, hogy komolyan vegye ezt az osztályt is, s végső soron már négy mérkőzéssel a bajnokság be­fejezése előtt, akkora előnyre te­gyen szert, amely a visszakerülést jelentette számára. Otthonában nem falált legyőzőre, s gólaránya is a legjobb. Csatárai 92 gólt rúg­tak, ebből egymaga Karsai 34-t, mindössze néggyel kevesebbet, mint a góllövőlistán utána követ­kező oroszlányi Papp és a szegedi Vass együttvéve. A SZEOL visszakerülése már nem volt ilyen egyértelmű. A tavaszi idényben igen mérsékelt teljesítményt nyújtva, a szerény 8. helyen vég­zett. s az akkor szerzett 19 pont­ja közül jó néhány csak szerencsé­vel jutott tarsolyába. Elég csak a ZTE elleni mérkőzésre gondolni, amikor 1:1 után, a 92. percben az egyik szegedi csatár lőtt gólt... Az őszi idényben aztán már feljavult a Tisza-partiak csapata, de ékkor sem álltak hadilábon a szerencsé­vel. A zalaegerszegi döntetlennél a ZTE csatárai a nagy helyzetek sorát hagyták ki. aztán győztek a Ganz-MÁVAG ellen Budapesten 2:I-re, két 11-essel (!), majd meg­kapták a kecskeméti két pontot — félórai játék után, döntetlen ál­lásnál. Pedig az a mérkőzés 12 000 kecskeméti szurkoló előtt nem nagyon állhatott nékik! Mindehhez járult még. hogy a Komlótól az idény közben két jó játékost leigazoltak. Utána a Pécsi Bányász folytatja a sort, egyenletes, jó játékkal már tavasszal is —holtversenyben a ZTE-vél és a Várpalotával — a negyedik helyen végzett, s ezt az ősszel is tartani tudta. Ekkor ta­lálták meg góllövő cipőiket is, mert míg a tavasszal mindössze 15 gólt szerezték, addig az őszi idényben 36-ot, s Bartal egymaga tizennégy gólt lőtt, eggyel keve­sebbet, mint tavasszal az egész csapat. A Zalaegerszegi TE harmadik helye nagy bravúr. Csatársoruk a harmadik legeredményesebb sor volt a csoportban, míg védelmük az NB I/B-ben a legkevesebb gólt kapta. A zalaiak gólaránya — ön­magáért beszél. A Bcs. Előre csapata egyik nagy meglepetése az NB I/B-nek. Újonc létére az igen megtisztelő 5. helyezést érte el. Vidéki jó szereplésének is kö­szönheti jó helyezését, mert a VIDEOTON és a SZEOL után ők szerezték a legtöbb pontot idegen­ben. (A részletes étékelést hol­napi számunkban közöljük). A szertáros és a gyúró, akik a niaguk módján mindent megtet­tek a csabai lila-fehérek ötödik helyéért Bohus János, Bankó András. (Sági István rajzai) A Várpalota is igen jó teljesít­ményt nyújtott. Végig egyenlete­sen, megbízhatóan játszott a bá­nyászcsapat, sokáig a második he­lyért is versenyben volt, s csak az emlékezetes kecskeméti eset után esett kissé vissza. A Bp. Spartacus, Hidegkúti Nándor csapata a legjobb fővárosi NB I/B-a csapat. A tavaszi 10. helyről a hetedikre küzdötte fel magát, sőt az utolsó fordulóig az ötödik hely várományosa volt, de ettől saját pályáján a Várpalota elütötte. A« Oroszlányi Bányász kényte­len volt megelégedni a 8. hellyel. Pedig nagyon jól kezdett, s a ta­vaszi idényt a 2. helyen zárta. Meglehetősen rapszodikus volt a teljesítménye: nagy gólarányú győzelmek (7 ü-ra verte a SZEOL-t) és nagyarányú veresé­gek váltogatták egymást (5:1 a ZTE ellen. 4:1 a Székesfehérvári MÁV ellen, Oroszlánybán!). A kecskeméti botrány rájuk nézve is káros volt. A Kecskeméti Dózsa már tavaly is az NB I. kapuját döngette, s az idén is úgy indult, hogy ott lesz a legjobbak között. Pyber István csapata volt az első, amely először pontot rabolt el Zalaegerszegről. A SZEOL elleni mérkőzés azon­ban elsősorban az ő sorsukat pe­csételte meg, s ettől kezdve tel­jesen szétesett a csapat. A Szolnoki MTE jó középcsapat benyomását keltette, egyike volt azon kevés számú csapatnak, ame­lyet a ZTE nem tudott legyőzni egyik alkalommal sem. A FÖSPED Szállítók a 11. he­lyen végzett, tavasszal még a leg­jobb volt a budapestiek közül, de az őszi idény nagyon rosszul kez­dődött számukra, otthonukban is sok pontot hullattak el. A Székesfehérvári MÄV az újoncok közül egyedül küzdött ki­esési ffond okkal, de a hajrában biztosította bentmaradását. A Ganz-MAVAG mint biztos középcsapat játszotta végig a baj­nokságot, a vége felé rövid ideig voltak ugyan kiesési gondjai, de végül is sikerült a megkapaszko­dás. Az ózdi Kohász tavaly Is. s eb­ben az esztendőben is, mérsékelt teljesítményt nyújtott, alig kerülte el a kiesési Érdekes módon ez a csapat mérte a ZTE-re a legna­gyobb arányú vereséget: 4:0-ra győzte le az egierszegi együttest. A BKV Előre nehezen kapasz­kodott meg az NB I/B-ben. Első­sorban gyenge csatársorának kö­szönheti ezt: egész évben S3 gólt lőttek, s hiába kapták a ZTE és Oroszlány után a legkevesebb gólt. mindössze csak 9 győzelmet arattak. A három kiesett csapat: a Győri Dózsa, Miskolci VSC és a Nagy­bátony, érdekes módon a tavaszi idény végén is a három utolsó he­lyet foglalták el. Közülük csak a Győri Dózsa vágott ld ősszel ha­talmas hajrát (19 pontot szerzett a tavaszi 9-cel szemben), de ez sem biztosította a bentmaradását, csupán annyit, hogy az utolsó helyről a 16-ra tornázta fel ma­gát. Az MVSC-vel az ország má­sodik legnagyobb városának csa­pata mondott búcsút a labdarúgás második vonalának. Számok, érdekességek Befejezésül néhány érdekes számadat az NB I/B-ből: 846 gól esett a bajnokság alatt (ténylege­sen kettővel ugyan több, de a Kecskemét—SZEOL 1:1 ered­ményt törölték). Egy csapatra te­hát 47 adott és kapott gól jutott átlagban. A tizennyolc csapat kö­Piller Sándor, s Bcs. Előre sikereinek kovácsa. zül csak a VIDEOTON, a SZEOL, a ZTE, a Pécsi Bányász és a Bé­késcsabai Előre volt az. amelyik ennél az átlagnál többétt rúgott és kevesebbet kapott. A legtöbb gólt a VIDEOTON rúgta (92), a legkevesebbet a Mis­kolci VSC (26). A legkevesebb gólt a ZTE és a Kecskemét kapta (mindkettő 37), a legtöbbet a Nagybátony (77). Otthonában nem kapott ki a VIDEOTON, a ZTE és a Pécsi Bá­nyász. Idegenben nem győzött a Mis­kolc és a Nagybátony. Nézőcsúcs: 12 000 két alkalommal is. (Kecs­kemét—SZEOL, VIDEOTON— SZEOL). Legkisebb nézőszám: 100 néző. (A Bp. Spartacus—Várpalo­ta mérkőzésen). A legnagyobb arányú győzel­mek, Illetve vereségek: VIDEO­TON—Miskolc 7:0 , Oroszlány— SZEOL 7:0. A legtöbb gól esett a Békéscsaba—Szolnok (7:1), az Oroszlány—Győri Dózsa (4:4) és a SZEOL—Várpalota (4:4) mérkőzé­sen. ' 0:0-ra 24 találkozó végződött. Dobó és Németh a góllövőlista élcsoportjában 8 végül a góllövőlista élcsoport­ja: 34 gólos: Karsai (VIDEOTON), 19 gólos: Papp (Oroszlány), Vass (SZEOL), 16 gólos: Wolek (VIDE­OTON), Juhász (Bp. Spartacus), Bartal (Pécsi Bányász). 14 gólos Dobó (Bcs. Előre), 13 gólos: Tóth (ZTE). Lakics (Várpalota), Né­meth (Bcs. Előre), Himer II. (Szol­nok), 12 gólos: Kajtár (ZTE), Fenyvesi (Ganz-MÁVAG), Orosz (Győri Dózsa), 11 gólos: Bákk (FÖSPED Szállítók), Magyarosi (FÖSPED Szállítók), Simon (Bp. Spartacus), Sallói (Oroszlány), Csuhány (Ózdi Kohász), 10 gó­los: Bencsik (Pécsi Bányász). ufóméi» HIREKí Cj esztendőt köszöntünk! Köszöntjük a megye filatélista táborát! Az új esztendő küszöbén egy kis visszapillantást adunk az el­múlt évről. A MABÉO&Z, a Ma­gyar Bélyeggyűjtők Szövetsége az elmúlt esztendő végén elérte ne­gyedmilliós táborát, s ezzel Euró­pa egyik legnagyobb filatélista szervezete lett. Ennek megfelelően érezhető volt világszerte a ma­gyar filatélista mozgalom tekinté­lyének növekedése. Nincs ma már a világon olyan jelentős filatélista szervezet, amelynek vezetőségében magyar képviselő nem volna je­len, s mindenhol örömmel fogad­ják a magyar delegátusok javasla­tait. Fejlődött a festmény-soroza­tok kiadása az első festmény-ki­adás óta — amelyre ml, békéscsa­bai gyűjtők büszkén és örömmel te­kintünk vissza, mert egybe volt kötve az I. Országos Képzőművé­szeti Kiállítással, melyet mi Bé­késcsabán rendeztünk meg és or­szágos sikert értünk el vele. Ma már a VII. festmény-kiadás került ki — s el kell azt ismernünk, hogy a magyar Szépművészeti Múzeum és a Nemzeti Galéria olyan műkincsekre hivja fel a ma­gyar társadalom és a filatélista társadalom figyelmét, melyet kü­lönben sokan még eddig nem is­mertek és nem is láttak. Helyes, Hogy csökkent a kiadási mennyi­ség az Évfordulók—Események- sorozatban. Továbbá fejlődés ta­pasztalható a politikai témájú bé­lyegek művészi igényessége terén. Nem ütötte meg a mértéket az 1919-es sorozat plakátreproduk­ciója művészi kivitelben, mert er­re a kiadásra sokkal nagyobb súlyt kellett volna helyezni. Jól sikerült a Duna-kanyar 4 bélye­ge, s reméljük, a további turista­kiadványok is ilyen jól fognak si­kerülni. Kevésbé dicsérhetjük az Olimpiai érmesek sorozatot. A Budapest ’71 világkiállitás első kiadására is nagyobb súlyt kellett volna helyezni, s ötletesebb, mo­dernebb kivitelben kihozni. Általában ma már világszerte, úgy a szocialista államokban, mint a nyugati államokban kísérletez­nek új, korszerű és modem grafi­kai megoldásokkal. A mérleg végén beszélnünk kell a magyar bélyegek áralakulásáról és anyagi oldaláról is. Kedvező az áralakulás a külföldi katalógusok­ban és a magyar bélyegárjegyzék­ben, azonban nagy mennyiségű készletek vannak gyenge kezek­ben, akik kénytelenek áruba bo­csátani és igy az árjegyzék alatt lényegesen olcsóbban beszerezhe­tők bizonyos bélyegfajták. Való igaz. hogy az utolsó 10—15 év bé­lyegeiben bizonyos telítettség ta­pasztalható, s amíg ez a meny- nyiség fel nem szívódik, addig természetesen ezek értéke emel­kedni nem fog. Boldog új eszten­dőt kívánunk a megye minden filatélistájának. V« Tibor t i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents